Orosz Ildikó - Karpat.in.ua

Az ukrán–magyar vegyes oktatási munkacsoport szeptember 15–16-án Kárpátalján, Ungváron tartotta meg soros, harmadik ülését. A kétnapos rendezvényen folytatták a kétoldalú együttműködésre irányuló javaslatok megvitatását.

Magyar részről Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára, Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Bacskai József Magyarország ungvári főkonzulja vett részt, valamint több magas beosztású anyaországi szakember.

Ukrán részről jelen volt Vira Rohova ukrán oktatási miniszterhelyettes, Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint számos fővárosi, illetve kárpátaljai intézmény vezetője, illetékes munkatársa.

A megye tudományos és pedagógiai közösségeinek képviseletében meghívást kapott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Csernicskó István, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora és mások.

A kétnapos zártkörű program végeztével Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár röviden összefoglalta a történteket. Elmondta, hogy szép számú delegációval érkezett Ungvárra, a harmadik munkacsoporti ülésre, amit az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság hívott életre.

– A munkacsoportnak az a célja, hogy megoldásokat találjunk arra a helyzetre, amely az utóbbi időben kialakult az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán. Mondhatjuk azt, hogy egy holtpontra érkezett a kapcsolatunk. Korábban jó baráti viszonyt ápoltunk az ukrán féllel, és sajnos ez a helyzet egy olyan mederbe terelte a kapcsolatunkat, amelyből kimozdulni, azt gondolom, hogy mindannyiunknak az érdeke. Most nem szabad illúziókat kergetnünk, de a cinikus hozzáállás sem vezet eredményhez. A realitások talaján kell állnunk, a realitásokat figyelembe véve kell a jogainkért tovább harcolnunk és a jogfosztásunk orvoslása érdekében mindent elkövetni – hangsúlyozta Pacsay-Tomassich Orsolya.

A munkacsoport résztvevői első nap a nagyberegi és a derceni líceumokat látogatták meg.

– Ez egy remek kezdeményezés volt,melynek alkalmával ukrán–magyar nagyszótárakat is át tudtunk adni. A szótárak megvásárlását a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozta. 200 ilyen könyv áll rendelkezésre, ezeknek az átadását kezdtük meg most – jegyezte meg az államtitkár asszony, aki úgy véli, hogy ha ezeknek az iskoláknak és az itt tanuló magyar diákoknak a sorsáról fognak dönteni, akkor jó dolog meglátogatni az intézményeket. Elmondása szerint ezt a gyakorlatot folytatni fogják.

– A tegnapi nap során még egy eredményről számolhatok be, ugyanis le tudtunk ülni egy asztalhoz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMPSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselőivel. Ez egy fontos megbeszélés volt, áttekintettük a kapcsolatainkat és áttekintettük ezt a helyzetet, amelynek jelenleg a megoldására keressük a módozatokat. Egyetértettünk abban: elérkezett az idő, amikor nem tehetjük meg tovább, hogy ne üljünk le tárgyalni az ukrán féllel, nem tehetjük meg, hogy ne cselekedjünk, ne keressünk minden apró megoldást, ami előremozdítja az ügyet. Óvatos optimizmusra ad okot az ukrán félnek a konstruktivitása és a nyitottsága – mondta dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, és kiemelte: bizakodó azzal kapcsolatban, hogy folytatni fogják a munkát, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, ha csak kis lépésekkel is, de az itteni magyar kisebbség érdekében megtegyenek mindent, hogy erről a holtpontról kimozdítsák a kapcsolatokat és javítsanak a jogfosztott helyzeten.

Úgyszintén elhangzott, hogy a munkacsoport ülésének második napja folyamán egy jegyzőkönyv aláírását tervezik.

– Itt konkrétumokat szeretnénk majd kihangsúlyozni. A munka egyik célja, hogy ne csak hangzatos célokat fogalmazzunk meg, hanem konkrét előrelépésekben tudjunk megállapodni – emelte ki végezetül az államtitkár.

Emlékeztetőül: A bővített hatáskörű ukrán–magyar oktatási munkacsoport Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi tárgyalásainak eredményeképpen idén február 24-én megtartotta első ülését Kijevben. Fő célja, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatát korlátozó ukrán oktatási törvény elfogadását követően kialakult helyzet elmozduljon a megoldás irányába.

A második ülésre május 13-án Budapesten került sor, a két társelnök, Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Vira Rohova, az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium miniszterhelyettese vezetésével.

Сьогодні в Києві відбудеться установче засідання українсько-угорської Міжвідомчої групи з питань освіти, щоб обговорити...
Posted by Nepop Liuba on Wednesday, February 24, 2021

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében augusztus 16-án államalapító Szent István királyunkra emlékeztek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol a Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadásában a megjelentek a „Magyarnak lenni: nagy s szent akarat” című ünnepi verses, zenés, táncos emlékező műsort tekinthették meg.

Az eseményt a Váradi Enikő és Orosz Péter által felkészített Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes Táncok Visáról című fergeteges produkciója nyitotta meg, melyhez a talpalávalót a Sodró zenekar biztosította. A néptáncos bemutatót követően Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Az igazgató elmondta: augusztus 20-a a magyar keresztény állam alapításának ünnepe. Kevesen tudják, hogy István király az államalapítás ünnepét augusztus 15-re tette, és míg élt, ezen a napon ünnepelték az államalapítást. Az igazgató asszony Szent István szavaival zárta beszédét: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi nem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.”

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul köszöntőjében elmondta: „Az államalapításhoz közeledve számba vesszük azt, ami az elmúlt év alatt történt. Idén, 2021-ben nem véletlen, hogy a magyar kormány meghirdette az újrakezdés évét, hiszen egy év járványhelyzet után vagyunk. Öröm nézni azt a rengeteg programot, melyek az elmúlt másfél hónapban elindultak. Az újrakezdés és újratervezés érezhető minden közösségben. Kívánom mindenkinek, hogy élje meg újra azt az erőt, amelyet a közösségi létforma hordoz. A magyarság őshonos nép a Kárpát-medencében, 1100 éve itt van, nem vendégek, nem bevándorlók, itt vannak a honfoglalás óta, amely a magyar nemzet történelme is egyben. „Soha ekkora energiák nem munkáltak ebben a magyarok által lakott földrajzi térben, az ősi hazában, mint az utóbbi években. Nem véletlen, hogy virágzik a magyar kultúra, a magyar néprajz, virágzik a magyar tudomány és sport. Hihetetlen energia és erő van nemzetünkben, ennek a tudatosítása, felöltése és fokozása a cél. Azt kívánjuk, hogy minden magyar ember saját szülőföldjén tudja megélni kultúráját, anyanyelvét, minden magyar nemzeti kisebbség jogával tudjon élni” – fogalmazott a főkonzul.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: „Nekünk egy feladatunk van, ezt a napot megőrizni, átadni, és minden évben megünnepelni.” Büszkék lehetünk arra is, hogy Szent István az a szent, akit minden történelmi vallás szentté avatott, aki nemcsak a katolikusok, de az ortodoxia szentje is volt. Neki köszönhetjük, hogy Európa befogadott, valamint, hogy a magyar államot sikerült megtartani. Becsüljük meg Szent István hagyatékát!” – jegyezte meg Orosz Ildikó.

A köszöntő gondolatokat követően a Szent Mihály Szekere Vándorszínház előadásában a magyarság fontosabb momentumait bemutató emlékező előadásra került sor. A színházi produkcióT Valter Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Spengler Krisztina zongoraművész, Pál Veronika és Zátrok Norbert néptáncosok közreműködésével láthattuk. Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Babits Mihály, Erkel Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén és Sajó Sándor munkáiból hallhattunk részleteket. Magyarpalatkai és szatmári táncok is – nemzeti kincsünkként – a megemlékezés részét képezték.

A műsor végén nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklése következett, majd az ünneplő közönség átvonult a katolikus templom udvarára, ahol megkoszorúzták Szent István szobrát.

Az augusztus 9–13. között megrendezett XX. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia ünnepélyes zárására a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában került sor augusztus 12-én.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében megvalósuló program 166 pedagógus részvételével zajlott le öt különböző kategóriában: Népi játékok oktatása az óvodában, Sakkpalota, Sakkjátszótér, Legó mint oktatási módszer, Régi zene és hangszerek, valamint Robotika.

Mind az oktatók, mind a pedagógusok egyetértenek abban, hogy a hét során szerzett tudás és tapasztalat nélkülözhetetlen volt számukra, melyeknek a jövőben nagy hasznát veszik majd a tantermekben.

Az akadémia színvonalát helyi és külföldi előadók elméleti és gyakorlati foglalkozásai biztosították, melyek mögött kiválószervezői munka állt. És ahogyan a hét során megtartott programok, úgy az ünnepélyes záróműsor is megannyi élményt tartogatott magában.

Az ünnepség Schreiner Sándor, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes klarinét- és tárogatóművészének előadásával vette kezdetét, ahol Magyar csokor címmel kuruc korabeli dalokat hallhattunk.

Ezt követően Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. RF KMF elnök asszonya tartott ünnepi beszédet, melyben reményét fejezte ki, hogy a már huszadik alkalommal megvalósuló Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia idén is hasznos tudást és tapasztalatot nyújtott pedagógusainknak.

„Remélem, hogy amit itt megtanultak, abból egy évig tudnak táplálkozni szakmailag, hisz jövőre ismét találkozhatunk így, az akadémia keretein belül” – mondta az elnök asszony.

A záróünnepség folytatásában a Kokas Banda szolgáltatta a szemet és fület gyönyörködtető előadást, illetve a jó hangulatot. Magasan a megszokott színvonaluk fölött teljesítettek, hiszen egy közel háromnegyed órás előadást kizárólag kárpátaljai nótákkal és táncos-zenés előadásokkal töltöttek meg. Nagydobronyi, tiszaújlaki és nagypaládi nótákkal, emellett lenyűgöző cigánymulatsággal gazdagították az alkalmat.

Végezetül a szervezők ajándékcsomagokkal kedveskedtek a külföldről érkező oktatók számára, akik kizárólag az akadémia alkalmából érkeztek kis hazánkba, Kárpátaljára.

Zárásként a szervezők frissítő italokkal és finom falatokkal kedveskedtek minden jelenlévő számára.

A Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát az Emberi Erőforrások Misztériuma támogatta.

Beregszászban június 15-én a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet szervezésében klasszikus zenei koncertre került sor, melyen a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola diákjainak közreműködésével Bach és Beethoven művei csendültek fel.

Az esemény megnyitóján Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke köszöntőjében elmondta: „A zene többszörös örömöt okoz számunkra, hiszen, aki meg tudja szólaltatni a hangszert, az örül annak, hogy sikerült. Ha ezt tökéletesíteni tudja, akkor abban kiteljesedik a lelke, s ha a hangszeren való játékával csodát művel, annak az is örül, aki hallgatja, így többszörös örömben lehet részünk.” Az elnök hozzátette: sajnálatos módon az elmúlt év megfosztott bennünket a közösségi alkalmaktól, koncertektől, s most, hogy végre újra lehetőség nyílott ezekre, még jobban tudjuk élvezni.

A köszöntést követően a művészeti iskola diákjai és tanárai varázsoltak páratlan élményt a közönség számára a barokk kor kiemelkedő német zeneszerzőjének műveiből Johann Sebastian Bach, valamint a romantika úttörőjeként is emlegetett Ludwig van Beethoven csodálatos szerzeményeiből zongorán, szaxofonon, fuvolán, hegedűn és klarinéton.

A rendezvény a Kreatív Európa program Zenehíd projektjének köszönhetően valósult meg.

2021. június 7–9. között Kárpátalján teszi tiszteletét Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának munkacsoportja, melyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Megyei Oktatási Főosztály fogad. Június 8-án tájékozódási jelleggel találkozóra hívták a magyar tannyelvű oktatási intézmények képviselőit – a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, igazgatóhelyetteseit, valamint az intézményekben oktató ukrán nyelv és irodalom szakos tanárokat –, mely találkozóra a beregszászi kultúrházban került sor 13.00 órai kezdettel. A munkacsoport tagjai körútjuk során látogatást tesznek néhány magyar tannyelvű iskolába is.

A munkacsoport tagjai Beregszászban elmondták, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőivel. Mint fogalmaztak, ez a mostani egy munkalátogatás, nem pedig ellenőrzés, meghallgatni jöttek, nem beleszólni a dolgokba itt, Kárpátalján. Büszkén hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban párbeszédet folytattak néhány magyarországi kollégájukkal is. Továbbá örömmel tapasztalták, hogy az itt élők valóban szeretnék megtanulni az államnyelvet. A felszólalásokat követően Tetjana Hnatkovics, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársa, tankönyv- és tantervszerző az ukránnyelv-oktatás tartalmáról és módszereiről tartott előadást.

A jelenlévőknek ezután lehetőségük nyílt kérdéseket intézni a kijevi munkacsoport tagjaihoz. A kérdések és a problémák zöme az ukrán nyelv nem megfelelő oktatásával kapcsolatosan érkezett a munkacsoport tagjai felé. Szilágyi Lajos az indokolatlan rendelkezésekre példaként hozta fel, hogy amikor néhány évvel ezelőtt gyenge eredmények születtek matematikából a külső független értékelésen (ZNO), akkor válaszul a következő tanévben 60 százalékkal megemelték a matematikaórák számát a középiskolákban. Rákérdezett, vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Miközben a gyenge eredmények az ukránnyelv-oktatás esetében nem az óraszámokból fakadnak. Vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Többen az ukránnyelv-tankönyvek hiányát hangsúlyozták, továbbá a túl korai, bonyolult grammatikai követelményeket ukrán nyelvből.

Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya vaskos dokumentumcsomaggal állt a színpadra, s tett javaslatokat a témában. Mint azt később a sajtó képviselőinek elmondta, az iratköteggel demonstrálni szerette volna, hogy 2008 óta a KMPSZ milyen erőfeszítéseket tett azért, hogy szakmai irányba terelje azt a politikai nyomás diktálta oktatási törvényt és rendeleteket, amelyek alapján a kárpátaljai magyar érettségizőktől C1 szintű ukrán nyelvtudást várnak el, mindezt úgy, hogy az ukrán állam ehhez még szótárt sem biztosít, sőt, követelményrendszerében anyanyelvi szintet vár el. „Amit átadtam, az egy háromoldalas összefoglalója volt a nyolcéves levelezésünknek, ahol azokat a kérdéseket érintettük, amelyeket minden évben átbeszéltünk, továbbá amelyek a pedagógusszövetség álláspontjait tartalmazzák” – mondta az elnök asszony. Elmondása szerint az elsődleges probléma a felszíni dolgok kapargatása, pedig az oktatási folyamat alapja egyrészt az alaptörvény, másrészt az alaptörvény után keletkezett kerettantervek. „Most abban a helyzetben vagyunk, amikor a halak és a madarak számára rendeznek olimpiát, de a szabályokat sajnálatos módon a halakhoz igazították” – vont párhuzamot az ukrán nyelv iránti elvárásokkal kapcsolatban Orosz Ildikó. Addig, amíg nem lesz politikai egyetértés abban, hogy a nemzeti kisebbségek számára más állami szabványt kell meghatározni, addig nem tudunk haladni. Ez azonban nemcsak a kisebbségekre igaz, hisz manapság ugyanazt a nyelvi ismeretet várják el attól az ukrán anyanyelvű diáktól, aki ukrán filológia szakra felvételizik, mint attól, aki nem filológiai, hanem például matematikai szakirányra jelentkezik. Országosan meg kellene változtatni és differenciált követelményrendszert kellene kidolgozni, mint például Szerbiában, ahol a szerb nyelv ismeretére vonatkozóan külön követelményrendszert hoztak létre a szláv ajkú és a nem szláv ajkú lakosság számára – hozta fel az eredményes európai példát a pedagógusszövetség elnök asszonya. „Mindenkit arra készítenek fel, hogy sikeres ZNO-t tegyenek ukrán nyelvből, ehhez viszont nem a nyelvet tanítják, hanem a nyelvtant, és nem a gyereket tanítják, hanem a tankönyvet” – zárta szavait Orosz Ildikó.

A párbeszédet három kerekasztal-beszélgetés követte a Rákóczi-főiskolán, amelyen a jelenlévő tanárok és igazgatók három témában – a tantervek, a tankönyvek és az ukrán nyelv oktatása témakörökben – hallhattak előadást, és tehették fel kérdéseiket a kijevi munkacsoport tagjainak.

Horvátország, Erdély, Muravidék és a Vajdaság mellett idén Kárpátalja is csatlakozott a Sakkpalota Komplex Képességfejlesztő Programhoz, melynek képzésére április 17-én online került sor. Kárpátaljáról összesen 36 óvodapedagógus csatlakozott 12 oktatási-nevelési intézményből.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke a vendégek köszöntését követően elmondta, nagy öröm számára az, hogy idén Kárpátaljáról is igen sok pedagógus csatlakozott a képzéshez. Hangsúlyozta, hogy Beregszászban a közelmúltban fellendült a sakk iránti érdeklődés, ugyanis a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére a Fedák Sári Kulturális Központban csütörtökönként sakk-klubot tartanak az érdeklődőknek, valamint kiemelte, hogy május elsejétől kezdődően sakkiskolát is indítanak Beregszászban, ahol kicsik és nagyobbak egyaránt elsajátíthatják a sakk varázslatos világának rejtelmeit.

Az elnök asszony továbbá elmondta, a megvalósítandó tervek között szerepel az is, hogy beépítsék a sakk általi képességfejlesztő programot a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia programjai közé. Mindemellett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) létrehozott egy Tulipán Tanoda nevű szervezetet, melynek célja a magyar néptánc, népművészeti és gyermekművészeti ágazatok megismertetése a fiatalokkal. A szervezet tervei szerint a kárpátaljai iskolákban, igény szerint, sakkfoglalkozásokat indítanának.

A továbbiakban beszédet tartott Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, aki köszönetét fejezte ki minden külhoni magyar pedagógusnak a kitartó munkájukért. Hangsúlyozta, hogy az államtitkárság tematikus éve a nemzeti újrakezdés éve, ezen belül április a tanulás hónapja, épp ezért kell kiemelnünk a pedagógusokat, főképp a külhoni régiókban tevékenykedőket, akik őrzik a magyarságot, és a jelenlegi nehéz időszakban online térben is nevelik, tanítják a felnövekvő magyar generációkat.

Polgár Judit sakkmester, minden idők legjobb női sakkozója köszöntőjében elmondta, hogy a Sakkpalota célja a kreativitás minél jobb felhasználása, és ennek a tudásnak az átadása a gyermekeknek. A lényeg az – mondta a sakkmester –, hogy a gyerekek otthonosan érezzék magukat, egy mesevilág részévé váljanak és mégis olyan motivációt kapjanak folyamatosan, amellyel olyan tudásra tesznek szert, melyet a mindennapokban tudnak hasznosítani.

A képzés egyik házigazdája, Őriné Gombás Csilla köszöntőjében kiemelte, hogy mindennél fontosabb a gyerekek figyelemfelkeltése, hogy a pedagógus képes legyen megszerettetni velük az iskolába járást, a tanulást – ha ez sikerül, a gyerekekkel bármit meg lehet taníttatni, és rejtvényként fognak majd fel minden feladatot. A sakk, a Sakkpalota ehhez nagyon jó módszer – emelte ki beszédében.

A képzés során a pedagógusok olyan készségfejlesztési módszereket sajátíthattak el, mint a logika, a kreatív gondolkodás és a magas fokú problémamegoldó képesség. A cél az, hogy mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak élmény legyen a tanulás.

A programsorozat, egyben a képzés is Magyarország Kormánya és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósulhatott meg.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) levélben fordult Ukrajna Oktatási és Tudományos Miniszteréhez, Szerhij Skarlethez.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának a honlapján 2021. március 17-én megjelent egy cikk „A nemzeti kisebbségek oktatása az Oktatási és Tudományos Minisztérium különleges felügyelete alatt” címmel. A benne foglalt információk szerint, annak érdekében, hogy a 2021/2022-es tanévre a 8. osztályos diákok és oktatóik részére elegendő, az elemi és középiskolai oktatás állami szabványa (2011) szerint kidolgozott tankönyvet biztosítsanak, tárgyalnak az egyes 2016-ban kiadott 8. osztályos tankönyvek újrakiadásáról valamennyi középiskola számára (az oktatás nyelvétől függetlenül).

Azonban Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának 2021. február 22-én kelt 241. számú, „A 8. osztályos középiskolai tankönyvek újrakiadásának a megszervezéséről” szóló rendelete értelmében az újbóli kiadásra szánt könyvek jegyzéke nem tartalmazza a magyar tannyelvű osztályok számára szükséges tankönyveket a Magyar nyelv és az Irodalom (magyar és világirodalom). integrált kurzus kivételével. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a középiskolák 8. osztálya számára szánt tankönyvek elektronikus változatának a kiválasztásakor nincs lehetőség a tannyelv, esetünkben a magyar nyelv kiválasztására.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (a továbbiakban: KMPSZ) az alábbi kérdésre kér választ:

1.Milyen tankönyveket rendelhetünk a magyar tannyelvű osztályok számára, ha az Oktatási és Tudományos Minisztérium2021. február 22-én kelt 241. számú rendelete által jóváhagyott jegyzék nem tartalmaz magyar fordításban kiadott tankönyveket?

2.Pontosan mely tankönyvek rendelésére lesz lehetőség a 2021/2022-es tanévre?

3.A magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező oktatási intézmények hogyan rendelhetnének tankönyveket,ha a megrendelési határidő az iskolaigazgatók számára 2021. március 17-én lejárt?

4.A magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező oktatási intézmények mikor kaphatják kézhez ezeket a tankönyveket, ha a fent említett cikk szerint mindössze „tárgyalnak az egyes 2016-ban kiadott 8. osztályos tankönyvek újra kiadásáról valamennyi középiskola számára”?

A KMPSZ örömmel értesült arról, hogy az ukrán–magyar oktatási munkacsoport újrakezdte működését. Az 1991-ben megalapított Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség olyan szervezet,amely a magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok,az ott tanuló diákok és szüleik érdekeit képviseli,valamint segíti az említett oktatási intézményeket módszertani,szervezeti és szakmai ügyekben. Ennek fényében a KMPSZ értetlenül áll azelőtt,hogy nem kapott meghívást az ukrán–magyar oktatási munkacsoportban történő részvételre, ahogyan ez az előző években is történt. Ezzel megszűnt az a pozitív gyakorlat,amely az ukrán–magyar jószomszédság és együttműködés alapjairól szóló egyezmény aláírását követően, azaz 1993-ban, a munkacsoport létrehozásakor alakult ki.Valamennyi szakbizottság munkájába bevonták az Ukrajnában élő magyar kisebbségek szakmai szervezeteinek képviselőit,akárcsak a Magyarországon élő ukrán kisebbség képviselőit,ami elősegítette a problémák és ellentétek feloldását ebben a munkacsoportban is.Ezért arra kérjük önöket, hogy vizsgálják meg az említett pozitív gyakorlat felélesztésének a lehetőségét, és hívják meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség képviselőit az ukrán–magyar oktatási munkacsoportba.

Annak érdekében, hogy megoldódjon a magyar tannyelvű osztályokkal rendelkező oktatási intézmények tankönyvellátása Kárpátalján,immár sokadik alkalommal kérjük egy kifejezetten magyar tannyelvű osztályok számára készített tankönyvekre szakosodott kiadó létrehozását Kárpátalján. A KMPSZ számos alkalommal adott hangot ennek a kérésnek,különösen a Lvivi székhelyű SZVIT kiadó Ungvári fiókjának a bezárása után. Egy ilyen kiadó megoldaná a tankönyvellátás kapcsán felmerülő számos problémát,pozitív hatással lenne a magyar nyelvű tankönyvek minőségére,hiszen a magyar nyelvű tankönyvek összeállításába és fordításába bevont szakemberek éppen ebben a régióban élnek.