Az ukránok a korrupció növekedését észlelik az országban, amit a szociológusok nemcsak a valóságnak, hanem a média befolyásának is tulajdonítanak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás adata szerint 2025 szeptemberében az ukrán állampolgárok túlnyomó többsége (71 %) úgy vélte, hogy a korrupció szintje Ukrajnában megnőtt a teljes körű invázió során. A válaszadók további 20 %-a mondta, hogy a helyzet nem változott, és 5 %-uk szerint javult. Még azok között is, akik bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, a többség úgy véli, hogy a korrupció szintje megnőtt a háború alatt.
Anton Hrusecki, a KMISZ ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a korrupció továbbra is rendkívül súlyos probléma a közvélemény szemében. „Meg lehet (sőt, meg is kell) vitatni, hogy a korrupció szintjének szubjektív érzékelése mennyire felel meg az objektív helyzetnek. Az objektív helyzet jobb, mint amilyennek nekünk tűnhet” – hangsúlyozta.
A szociológus szerint a megítélést nagymértékben a média, elsősorban a közösségi média alakítja. Ez egy paradoxonhoz vezet: a korrupció elleni küzdelem fokozódása és a médiában megjelenő bőséges információ a korrupció növekedéseként érzékelhető.
A KMISZ rendszeresen végez az ukrajnai korrupcióval kapcsolatos kutatást a 2000-es évek óta, ami azt mutatja, hogy a korrupció szintje sok szempontból csökkenő tendenciát mutat. A legutóbbi ilyen jellegű tanulmányt 2024-ben végezték. Ugyanakkor az emberek gyakran a magasabb szintű hatóságokkal azonosítják a korrupciót, miközben a mindennapi korrupciót hajlamosabbak tolerálni.
„A szubjektív érzékelés még fontosabb szerepet játszhat az emberek későbbi cselekedeteiben, mint az objektív helyzet. Az ilyen széles körű korrupcióba vetett hit negatív következményekkel járhat mind a hatóságokra, mind az egész társadalomra nézve” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
Ősszel Ukrajna kiterjeszti az 5G technológia kísérleti tesztelését, Lemberg mellett Harkiv és Borogyanka is csatlakozik a projekthez – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Sztaniszlav Pribitko digitális transzformációért felelős miniszterhelyettes Forbes Ukraine című kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a technológia teljes bevezetését a hadiállapot végéig elhalasztották, de a tesztelést már három városban – Lembergben, Harkivban és Borogyankában – tervezik. Ukrajnában a telefonok közel 22 %-a támogatja az 5G technológiát. A miniszterhelyettes szerint 2030-ra Ukrajna nagy részét le lehet fedni 5G-vel.
Pribitko egyike annak az öt új helyettesnek, akiket Mihajlo Fedorov, a digitális átalakításért felelős miniszter mellé 2025 júliusában neveztek ki. Ezt megelőzően a minisztérium mobilinternet-fejlesztési irányítását vezette. Új pozíciójában a vezetékes internet fejlesztése is a feladatai közé került.
2023 májusában Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes és digitális transzformációért felelős miniszter bejelentette az 5G tesztelésének megkezdését Ukrajnában. Kezdetben az új generációs kommunikáció csak néhány város kiválasztott helyszínén jelent meg.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Ukrajna és az Egyesült Államok egy történelmi jelentőségű megállapodáson dolgozik, mely keretében Kijev megosztaná a dróntechnológiáját Washingtonnal, feltehetőleg jogdíjért vagy más típusú kompenzációért cserébe – értesült róla a Wall Street Journal.
A Szergij Bojev védelmi miniszterhelyettes vezette ukrán delegáció kedden kezdte meg a tárgyalásokat a Pentagon és az amerikai külügyminisztérium képviselőivel. A megállapodást mind Donald Trump amerikai elnök, mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatja, és fordulópontot jelentene a két ország biztonságpolitikai kapcsolatában.
Bár az akár több milliárd dolláros alku véglegesítése valószínűleg hónapokig eltart majd, a kezdeményezés jelentősége vitathatatlan a Wall Street Journal szerint.
Noha az amerikai vállalatok fejlett drónokat gyártanak, az ukránok előrébb járnak az olcsó, de hatékony pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) tömeggyártásában, amelyek hatékonynak bizonyultak a harcmezőn.
Egyszerűen tény, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van az ukrán dróntechnológiára – nyilatkozta William McNulty, az UA1 amerikai kockázati tőkealap partnere, amely nyolc ukrán védelmi vállalatba fektetett be.
A potenciális megállapodás része egy nagyobb csomagnak: egy külön „megaalku” keretében Ukrajna több tízmilliárd dollár értékben vásárolna fegyvereket az Egyesült Államoktól.
Ukrajna abban reménykedik, hogy a fegyvervásárlási megállapodás nagy hatótávolságú rakétákat is tartalmaz majd, amelyekkel növelhetné a mélységi csapásmérő képességét Oroszországgal szemben.
A felek több különböző mechanizmust vizsgálnak a dróntechnológia átadására. Ezek között lehet, hogy ukrán cégek technológiát és prototípusokat biztosítanának amerikai vállalatoknak jogdíjak fejében, vagy ukrán vállalatok amerikai leányvállalatokat hoznának létre drónok gyártására. További lehetőségként közvetlenül vásárolhatják meg a drónokat Ukrajnától az amerikai hadsereg számára.
Az ukrán dróngyártás egyik előnye, hogy a nyugati gyártókhoz képest 20-30%-kal olcsóbban tudja előállítani termékeit, vélekedett McNulty. Ukrajna tavaly több mint kétmillió drónt gyártott, és a háború kezdete óta úttörő szerepet játszik az olcsó FPV (first person view) támadó- és tengeri drónokban, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásában ezen a területen.
A tárgyalások egyik kihívása, hogy az ukrán drónokban gyakran kínai alkatrészeket használnak, amelyeket az amerikai cégek nem alkalmazhatnak a biztonságos ellátási láncok megköveteléséből kifolyólag.
Európában már több hasonló együttműködés született: az Egyesült Királyság és Ukrajna megállapodást kötött ukrán drónok brit gyártásáról, Dánia pedig segíti az ukrán védelmi cégeket drónok és egyéb fegyverek dániai gyártásában.
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Kijev környékén már október elsején este megérkezett az első hó. A csapadékot a fővárosban is észlelték, ami meglepetést okozott a helyieknek, hiszen az időjárási előrejelzések szerint nem számítottak havazásra.
A téli csapadékot elsőként Kijev megye Bucsanszkij körzetének lakói érzékelték, amelyet Telegramon posztoltak, majd hozzátették, hogy a télies időjárás elérte az ukrán fővárost is. Ugyan szeptember 30-án ukrán meteorológusok még csak jelentős lehűlésre és esőzésre figyelmeztettek, hóról még egyáltalán nem szóltak az előrejelzések.
Ehhez képest szerdán Bukovelben erős hóviharról számoltak be, az utcákat ellepte a hó. Ugyanakkor a Kárpátokban is lehullott már az első téli csapadék, szeptember 29-én már fagy is volt a hegységben, a hőmérséklet mínusz 3 fokra süllyedt, amely a nagy szél miatt még hidegebbnek érződött.
Az ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat közölte, hogy csütörtökön és pénteken is erős fagyok voltak Kárpátalján, ezért narancssárga riasztás lépett életbe. Azonban nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon is rendkívül hideg reggelre ébredhetett a lakosság. Olyannyira, hogy Zabaron megdőlt a hidegrekord, mínusz 4,6 fokot mértek, amely egyben új őszi szezonrekordot is jelent.
Az ukrán parlament napirendjére került egy indítvány, amely Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjra való jelölését javasolja.
A törvényjavaslat hétfőn került fel az ukrán parlament napirendjére, amely Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjra való jelölését indítványozza. Ha a javaslat átmegy a törvényhozáson, Ukrajna lenne a nyolcadik ország, amely Trumpot jelöli a Nobel-békedíjra.
A most benyújtott jelöléseket a 2026-os évben veszik figyelembe. A 2025-ös évre a Norvég Nobel-bizottság már 338 jelölést elfogadott, ami „jelentős növekedést” jelent a 2024-es ciklushoz képest.
A Nobel-békedíj legutóbbi nyertese a Nihon Hidankyo nevű japán aktivista szervezet volt, amely a hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélőit képviseli.
Az ukrán törvényjavaslat szövege, amely Trump jelölését tartalmazza még nem nyilvános, de napirenden szerepel egy „határozattervezet, amelyben az ukrán parlament a Nobel-bizottsághoz fordul Trump jelölése ügyében”. A határozatot öt törvényhozó nyújtotta be.
Az ukrán sajtó szerint a kezdeményező képviselők a Jövőért Párt és az Ukrajna Helyreállítása nevű frakció tagjai.
Zelenszkij maga is kijelentette, hogy államfői minőségében megfontolná Trump Nobel-békedíjra való személyes jelölését. Az ukrán elnök azonban feltételül szabta, hogy Trump vezető szerepet játsszon Oroszország Ukrajna elleni inváziójának lezárásában.
Ezt a feltételt osztotta Hillary Clinton, Trump 2016-os elnökválasztási ellenfele is, aki augusztusban kijelentette: jelölné Trumpot a díjra, ha sikerülne véget vetnie az orosz inváziónak.
Trumpot már többször jelölték a 2026-os Nobel-békedíjra különböző globális konfliktusokban játszott közvetítő szerepe miatt. Szeptember 30-ig hét államfő nyújtotta be hivatalos jelölését:
Örményország és Azerbajdzsán vezetői Trump szerepéért a két ország közötti békefolyamatban; Gabon és Ruanda vezetői Trump közvetítéséért Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) között; valamint Kambodzsa, Pakisztán és Izrael vezetői.
Trump Nobel-békedíjra jelölésének lehetősége többször is felmerült az ENSZ Közgyűlésének múlt heti ülésszakán. Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif pénteki felszólalásában megismételte támogatását az amerikai elnök díjazásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy Trump segített megelőzni a Pakisztán és India, két atomhatalom közötti konfliktus eszkalálódását.
Augusztusban Örményország és Azerbajdzsán vezetői a Fehér Házban írták alá a békemegállapodást, amely lezárta a 2020-ban kiújult hegyi-karabahi konfliktust. A Trump által közvetített megállapodás előírta, hogy Azerbajdzsán nem fenyegetheti tovább az örmény közösségeket, cserébe egy Azeri-lakta térséghez kapott hozzáférést Örményországban – írja a Breitbart.
Afrikában Trump közvetített Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság között, miután az előbbi csapatokat küldött a KDK területére a bandaháborúk megfékezésére.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusi, a Fehér Házban tartott vacsorán hozta nyilvánosságra, hogy levelet nyújtott be a Nobel-bizottságnak, amelyben Trumpot jelölte a békedíjra a gázai békefolyamatban betöltött szerepe miatt.
Trumpot korábban, 2020-ban is jelölték Nobel-békedíjra: Magnus Jacobson svéd képviselő, aki a koszovói–szerb békeközvetítésért tartotta őt érdemesnek a díjra.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Today at Trump National Doral Miami, we witnessed an unforgettable moment with the dedication of the 22-foot statue honoring President Donald J. Trump.
Let me be clear: this is not a golden calf. We worship the Lord Jesus Christ and Him alone.
Havonta körülbelül 30 000 ukrán állampolgár lép katonai szolgálatba mind mozgósítás, mind toborzás révén – jelentette ki szerdán Fegyir Veniszlavszkij, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja, számolt be az rbc.ua hírportál a Media Center Ukraine-re hivatkozva.
Jelentés szerint a honatya elmondta, hogy a Legfelső Tanácsnak jelenleg nincsenek jogalkotási javaslatai vagy kérései a biztonsági és védelmi szektortól, a vezérkartól, a fegyveres erők főparancsnokától vagy a védelmi minisztériumtól a mozgósítással kapcsolatos kérdések javításával kapcsolatban. „Vagyis mi biztosítottuk a jogalkotási alapot minden olyan kérdéshez, amelyet megvitattak és megvizsgáltak” – állította.
Veniszlavszkij szerint a mozgósítás ütemével kapcsolatos kérdéseket jobb a fegyveres erőknek, a vezérkarnak és a védelmi minisztériumnak címezni. „Információim szerint, amelyek a bizottságban is megtalálhatók, és amelyeket nagyrészt az elnök is nyilvánosságra hozott, a mozgósítási folyamatok nagyjából azonos szinten folytatódnak, azaz havonta akár 30 ezer ukrán állampolgár is érkezik katonai szolgálatra mind mozgósítással, mind toborzással” – jegyezte meg.
A parlamenti képviselő hozzátette, hogy a mozgósítottak számában vagy más szempontokban nincsenek gyökeres változások. „Minden a terv szerint halad, ahogyan azt a hadiállapot bevezetéséről és az általános mozgósításról szóló vonatkozó jogszabályok előírják” – hangsúlyozta Fegyir Veniszlavszkij.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
A legtöbb ukrán úgy véli, hogy az ország nem tett eleget a 2022 februári orosz invázióra történő felkészülés érdekében, a felelősséget mind a kormányra, mind önmagukra hárítják – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A kutatás szerint a válaszadók 81 %-a úgy véli, hogy Ukrajna nem volt kellően felkészült. Közülük 37 % úgy véli, hogy az erőfeszítések részlegesek voltak, 44 % pedig úgy véli, hogy teljesen elégtelenek. A válaszadók csupán 16 %-a mondta azt, hogy az ország eleget tett, közülük 14 % „meglehetősen elegendőnek”, 2 % pedig „teljesen elegendőnek” értékelte az intézkedéseket.
Azok közül, akik felkészületlennek tartják Ukrajnát, 46 % a politikai hatóságokat hibáztatja, akik véleményük szerint nem tették meg a szükséges erőfeszítéseket. További 35 % a lakosság felkészültségének hiányáról beszél, amely nem hitt az invázióban.
A válaszadók Oroszország túlzott erőforrásait (21 %), az oroszbarát erők befolyását (17 %), a katonai parancsnokság hibáit (15 %), a Nyugat elégtelen támogatását (15 %), valamint a rövid időn belüli teljes felkészülés lehetetlenségét (14 %) is említették.
Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy a tapasztalatok kritikai elemzésének a jövőbeli cselekvési stratégia részévé kell válnia. „A saját hibáinkból való tanulás nagyon nagy árat jelent Ukrajna számára, de a levont következtetéseknek a további cselekvési stratégia fontos alkotóelemévé kell válniuk” – mondta.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem pontos mutatója a valós felkészültségi szintnek, mivel az ukránok inkább a hatóságokba vetett bizalom és az információs hadviselés befolyása prizmáján keresztül értékelik a helyzetet.
A szociológusok szerint a háborús felkészülésről szóló megbeszéléseknek konstruktívnak kell maradniuk. A múltbeli cselekedeteket ért kritikák ellenére az ukránok továbbra is hisznek a győzelemben: 76 %-uk bízik Oroszország legyőzésének lehetőségében, és 62 %-uk kész addig kitartani, ameddig szükséges.
A KMISZ a felmérését 2025. szeptember 19. és 28. között végezte 1029 válaszadó bevonásával Ukrajna-szerte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A legtöbb ukrán úgy véli, hogy az ország nem tett eleget a 2022 februári orosz invázióra történő felkészülés érdekében, a felelősséget mind a kormányra, mind önmagukra hárítják – olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen v... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1759341900 [modified] => 1759328726 ) [title] => Az ukránok több mint 80 százaléka szerint Ukrajna nem készült fel kellőképpen az orosz invázióra – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=256359&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 256359 [uk] => 256364 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 191598 [image] => Array ( [id] => 191598 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [original_lng] => 63207 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ukrajna-haboru-emberek-tarsasalom.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1759317943:2 [_thumbnail_id] => 191598 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2953 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6a96a4701ec6557c621760d6a9819ed2] => [_oembed_time_6a96a4701ec6557c621760d6a9819ed2] => 1759318017 [_algolia_sync] => 419370241001 [_oembed_32b32db8f414aa5766fbcd6b59cc272e] => [_oembed_time_32b32db8f414aa5766fbcd6b59cc272e] => 1759929177 [_oembed_aab3c5dec22f58b4ff8cab94314c07d6] => [_oembed_time_aab3c5dec22f58b4ff8cab94314c07d6] => 1760278980 [_oembed_19611456e2ca629687e90159d9162c35] => [_oembed_time_19611456e2ca629687e90159d9162c35] => 1760278980 [_oembed_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => [_oembed_time_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => 1760278981 [_oembed_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] => [_oembed_time_0c3fc62e7a3d07ebca7bcf55b14cf2c2] => 1761063978 [_oembed_3b42e5d869e298e3a6e253ece4350691] => [_oembed_time_3b42e5d869e298e3a6e253ece4350691] => 1761063978 [_oembed_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => [_oembed_time_8e0af8929b114b0eaa78d48b6da5a02b] => 1761475293 [_oembed_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] => [_oembed_time_268e5c4d3a432b12153196d085d65a3d] => 1761475293 [_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => [_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764010592 [_oembed_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] => [_oembed_time_390f1cecf73a2a80facf3f3cca3fc136] => 1764010592 [_oembed_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] => [_oembed_time_9d824af75e485e334c9edce2f3011501] => 1764010592 [_oembed_185b231847d42c144c727f34f667cbdf] =>
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
A védők napja alkalmából Volodimir Zelenszkij elnök szerdán több ukrán városnak adományozott Hős Város címet, amelyek a leginkább hozzájárultak az állam védelméhez, és több ezer ember életét mentették meg – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Ma, a védők napján, Mária oltalma napján Ukrajnában mindenkit ünnepelünk, aki csatlakozott államunk védelméhez, aki erőfeszítéseket tesz az egész ország sikeréért. És helyénvaló ma az ukrajnai közösségeinket is ünnepelni, városaink azon lakóit, amelyek gyakran a legtöbbet vállalják a védekezésben, az ellenálló képességben” – hangsúlyozta Zelenszkij. Elmondása szerint ma a védők napján, Mária oltalmának napján hős városokká nyilvánított több várost.
„Aláírtam egy rendeletet. Városok, amelyeknek köszönhetően több ezer ember életét mentettük meg. Városok, amelyek államunk egészének a védelme alatt állnak – a szó szoros értelmében” – hangsúlyozta az elnök. A Hős Város címet a következők kapták: Dnyipropetrovszk megye: Pavlohrad, Nikopol, Marganec, Donyeck megye: Druzskivka, Kramatorszk, Kosztyantinivka, Pokrovszk, Szlavjanszk, Zaporizzsja megye: Huljajpole, Orihiv, Mikolajiv megye: Voznesenszk, Bastanka, Szumi megye: Szumi, Trosztyanec,
„Büszke vagyok önökre! Megtiszteltetés egy ilyen népet, ilyen városokat, közösségeket, ilyen bátor embereket képviselni. Dicsőség Ukrajnának!” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
A lengyel és az ukrán vasutak erősítik az együttműködést egy keretmegállapodás aláírásával a határon átnyúló biztonságos és zavartalan vonatközlekedésről, valamint közös, határokon átnyúló projektekről – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint kedden a gdański TRAKO kiállításon a Lengyel Vasutak (PLK) és az Ukrán Vasutak (Ukrzaliznica) keretmegállapodást írt alá, amelynek célja a biztonságos és zavartalan vasúti összeköttetés biztosítása a lengyel-ukrán határon. A PLK sajtószolgálata megjegyezte, hogy a dokumentum szabályozza a vonatforgalom szervezésének, az infrastruktúra karbantartásának és üzemeltetésének alapelveit, valamint a határ mindkét oldalán végzett munka műszaki paramétereit.
A megállapodás előírja az egyes szakaszokra vonatkozó helyi vasúti határmegállapodások (LRAA) megkötésére vonatkozó eljárások létrehozását, amelyek lehetővé teszik a forgalmi menetrendek, a berendezések üzemeltetési szabályainak, a személyzeti követelményeknek, valamint az egyik állam infrastrukturális elemeinek egy másik területén történő elhelyezésének szabályozását.
Az aláírás nemcsak a meglévő együttműködés megerősítése volt, hanem kiindulópontot jelentett a jövőbeni közös kezdeményezésekhez, beleértve a nemzetközi gazdasági projekteket és a határokon átnyúló beruházásokat.
Piotr Wyborski, a PLK elnöke hangsúlyozta az Ukrajnával való együttműködés stratégiai fontosságát a biztonság, a hatékonyság és a régió gazdasági fejlődésének támogatása szempontjából.
A dokumentumot Piotr Wyborski és Olekszandr Percovszki, az Ukrzaliznica igazgatótanácsának elnöke írta alá. A sajtójelentés megjegyezte, hogy a megállapodás a PLK első nemzetközi szerződése, amelyet a TRAKO kiállításon kötöttek.
Az ukránok 74%-a támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, 6% ellenzi, 18% pedig még nem döntött – derül ki az Info Sapiens felméréséből.
Kijevben a megkérdezettek 82%-a támogatja a csatlakozást, a nyugati régióban 80%, az északi régióban 78%, a központi területeken 76%. A legalacsonyabb támogatottságot a déli (69%) és keleti régiókban (64%) mérték.
Az ukránok fő várakozásai az európai integrációtól:
jobb jövő a gyerekek számára (65%),
béke (60%),
gazdasági növekedés (60%),
életszínvonal emelkedése (59%),
több munkalehetőség (58%).
Emellett 55% úgy véli, hogy a tagság segít a korrupció leküzdésében, 54% pedig, hogy erősíti a jogállamiságot. Mindössze 2% nem lát előnyt a csatlakozásban.
A legfőbb aggodalmak:
fiatalok elvándorlása (48%),
erőforrások kizsákmányolása (35%),
bevándorlás növekedése (31%),
bürokrácia növekedése (30%).
A felmérés szerint a válaszadók 42%-a hiszi, hogy Ukrajna az elkövetkező öt évben csatlakozhat az EU-hoz, 22% szerint 6–10 éven belül, míg 12% nem hisz a csatlakozásban egyáltalán.
