Az amerikai elnököt leginkább érzelmei irányítják, miközben szerinte minden ország rivalizál egymással: egy ország győzelme ugyanis egy másik kudarca – állítja Donald Trumpról Angela Merkel egykori német kancellár a közeljövőben megjelenő memoárjában, amiből most részletek láttak napvilágot. Az egykori kancellár Trump mellett ír Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos tapasztalatairól, valamint az ukrajnai háború előzményeiről is.
November 26-án jelenik meg az egykori német kancellár, Angela Merkel Szabadság című memorája, amiben a Bundesmuttinak is becézett Merkel leginkább 2005 és 2021 közötti kormányfőségének történetét fogja elmesélni saját szemüvegén keresztül.
Könyve promotálását elősegítvén már megjelent egy-két cikk és ízelítő, miről is ír a politikát 2021-ben otthagyó Merkel – a The Guardian most két részletet közölt belőle.
Angela Merkel szerint első hibája Donald Trumppal szemben az volt, hogy úgy bánt vele, mintha „teljesen normális lenne”, de hamar rájött az amerikai elnök „érzelmi” természetére, valamint a tekintélyelvűek és zsarnokok iránti érzékeny pontjára.
Merkel könyvében beszámol arról, amikor 2017-ben először találkozott Donald Trumppal a Fehér Házban. Az amerikai elnök akkor azzal próbálta megalázni, hogy nem fogadta el Merkel kézfogását, ami után Merkel finoman a fülébe súgta Trumpnak, hogy kezet kéne fogniuk.
Ahelyett, hogy sztoikusan viseltem volna, megsúgtam neki, hogy fogjunk kezet újra. Amint a szavak elhagyták a számat, megráztam magamban a fejem. Hogyan felejthettem el, hogy Trump pontosan tudta, mit csinál… Azt szerette volna, hogy az emberek beszélhessenek a viselkedéséről, miközben én úgy viselkedtem, mintha egy teljesen normális emberrel beszélgetnék – írja az egykori német kancellár, aki azóta dolgozott a könyvén, hogy 2021 decemberében otthagyta a politikát.
Mivel Merkelt már nem köti a diplomáciai etikett és kedvesség, ezért kendőzetlenül ír Trumppal kapcsolatos véleményéről. Az egykori Bundesmutti szerint Trumpot az érzelmei irányítják, leginkább a sérelem és az a vágy, hogy mindenki kedvelje őt, ami szöges ellentétben áll Merkel tényszerűségen alapuló megközelítésével.
Úgy tűnt, a fő célja az volt, hogy akivel beszél, bűntudatot érezzen… Ugyanakkor az volt a benyomásom, hogy azt is szeretné, hogy az, akivel beszélget, kedvelje őt – véli Merkel, aki emellett kemény kritikával is illette a jövőre a Fehér Házba visszatérő republikánus elnököt.
Merkel szerint Trumpot „láthatóan lenyűgözte az orosz elnök”, ahogy „az autokratikus és diktatórikus vonásokkal rendelkező politikusok” is érdekelték, ahelyett, hogy megpróbált volna hidakat építeni hagyományos szövetségeseivel.
Első fehér házi találkozásuk után Merkel az alábbi módon látta Trumpot:
Trump mindenre úgy tekintett mint ingatlanfejlesztő, aki a politikába lépése előtt volt – zéró összegű játékként. Számára minden ország rivális volt, az egyik sikere a másik kudarcát jelentette. Nem gondolta, hogy együttműködéssel mindenki számára növelhető a jólét – összegzi meglátásait Trumpról. Az egykori német kancellár egy másik részletet is közölt első találkozásukról.
Nevek említése nélkül megkérdeztem tőle, hogyan viszonyulna egy olyan helyzethez, amikor egy fontos személyek alkotta csoporton belül alapvetően ellentétes vélemények vannak. Azonnal megértette, és egyszerűen azt mondta: »Meghajlok, meghajlok, meghajlok, de vigyázok, nehogy eltörjek. Tetszik ez a kép«.
Merkel ezenkívül kitér arra is, hogy Donald Trump 2016-ban a német kancellár Wilkommenskultur-politikájának éles kritizálásával kampányolt, amikor azt állította, hogy a 2015-ös menekültválság idején befogadott migránsok tönkretették a német gazdaságot. Emellett Trump azzal vádolta Németországot, hogy visszaél az Egyesült Államok jóindulatával, mivel az elnök szerint Berlin tisztességtelen kereskedelmi politikát folytatott Washingtonnal szemben, valamint potyautasként élvezte az Egyesült Államok katonai befektetéseit – ezek a témák Trump idei kampánya során is visszatérő elemek voltak.
Merkel egyébként könyvében azt írja, hogy „teljes szívéből azt kívánja” Kamala Harrisnek, hogy legyőzi Trumpot – ez, mint tudjuk, nem valósult meg.
Merkel szerint Putyin manipulatív és bosszúálló
Az egyébként kelet-német származásának köszönhetően oroszul tökéletesen beszélő Merkel kitér az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos tapasztalataira is, ahogy ír Oroszországgal folytatott politikájáról is.
Putyint manipulatívnak és bosszúállónak tartja – emlékezetes pillanat, amikor Vlagyimir Putyin a Kremlben tartott találkozójuk során a kutyáktól való félelméről ismert Merkelt egy kutyával a teremben fogadta –, azonban könyvében elismeri, hogy Putyinnak voltak jogos érvei a 2007-es Müncheni Biztonsági Fórumon elmondott híres, nyugatellenes beszédében. Putyin akkori szavaira utalva azt írja:
Volt néhány pont, amit nem tartottam teljesen abszurdnak. Mint tudjuk, Irakban soha nem voltak bizonyítékok vegyi fegyverekre – írja Merkel, utalva a George W. Bush által 2003-ban megkezdett iraki invázióra, amit az akkori amerikai elnök azzal magyarázott, hogy az iraki diktátor, Szaddám Husszein tömegpusztító, valamint vegyi fegyverekkel rendelkezik, amelyeket más országok ellen akarnak bevetni. Azonban később kiderült, Washington célja valójában Husszein rezsimjének leváltása volt – egyes vélemények szerint pedig a 9/11-es terrortámadás miatt az erődemonstráció.
Merkel ír arról is, hogyan látta Putyin és Oroszország viselkedését a nemzetközi porondon, valamint ebben saját szerepét. Csekély önkritikát gyakorolva beszámol arról, hogy ő is kritizálta, amiért nem sikerült frissíteni a CFE–szerződést – Conventional Armed Forces in Europe, jelentése Hagyományos fegyveres erők Európában –, amelyet 1990-ben a NATO és a Varsói Szerződés kötött egymással, meghatározva a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek mennyiségét, valamint több fegyver elpusztítását.
Merkel szerint ezt a Varsói Szerződés felbomlása, a Szovjetunió összeomlása, valamint a NATO keleti bővítése után módosítani kellett volna – Oroszország egyébként 2007-ben függesztette fel a szerződés végrehajtását.
Merkel ezenkívül nevek említése nélkül kemény kritikát fogalmaz meg néhány kelet-európai vezetővel szemben.
Az egykori német kancellár az Oroszország-politikájuk kapcsán tesz így, mivel szerinte több kelet-európai vezető is úgy gondolja, Oroszország egyszerűen kizárható és negligálható.
Ezt tarthatjátok gyerekesnek és felelőtlennek, rázhatjátok is a fejeteket. De ettől nem fog Oroszország eltűnni a térképről – fogalmaz Merkel, aki a 2022. február 24-én Ukrajna ellen elindított orosz invázió előzményeire is kitér.
Merkel visszaemlékezik, hogy Putyin tényleg aggódott azon, hogy Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz – szerinte ez vezethetett az invázióhoz. Konkrét dátum említése nélkül beszámol arról, hogy Putyin egyszer erről azt mondta neki:
„Ön nem lesz örökké kancellár, és ők NATO-tagok lesznek. Én pedig ezt szeretném megakadályozni.”
A júliusban 70. születésnapját ünneplő. Merkel 2005 és 2021 között, 16 éven keresztül vezette Németországot, amivel egyébként a német kancellárok közül a harmadik leghosszabb ideig volt hatalmon Otto von Bismarck, valamint Helmut Kohl után.
Ugyan a politikát népszerű kancellárként hagyta hátra, távozása óta több ízben is kritizálták a pragmatizmusra épülő politikai hagyatékát. Több kritikusa szerint Merkel 2015-ös Willkommenskultur-politikája vezetett a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) felemelkedéséhez és a német mainstream pártok visszaeséséhez, valamint a nemzetközi politikában is erős szerepet betöltő Merkel rossz politikát folytatott Oroszországgal szemben – egyrészt nem tudta Oroszország ukrajnai invázióját megakadályozni, másrészt pedig a német gazdaság túl sokáig függött az orosz fosszilis energiahordozóktól.
Angela Merkel könyve, a Szabadság 2024. november 26-án fog megjelenni, az eredeti, német nyelvű kiadás mellett többek között magyarul is.
Az Egyesült Államokban mindenki arról a kiáltványról beszél, amely Donald Trump leendő elnök számára vélhetően iránymutatásul szolgál majd. A „Project 2025” alapján az LMBTQ-közösség privilégiuma is megszűnik.
A Donald Trump vezette jövőbeli amerikai kormányzat számára egy olyan forgatókönyv, mint az idei párizsi olimpián, amikor egy transznemű nő (az algériai Imane Khelif), azaz egy férfi nyerte az aranyérmet női ökölvívásban, abszolút kizárt, írja az EXXpress.
Ez derül ki a „Project 2025” című 922 oldalas manifesztumból, amely bennfentesek szerint politikai útmutatóként szolgálhat majd Trump számára második ciklusa alatt – még akkor is, ha a választási kampány során elhatárolódott a programtól.
A kiáltvány, amelyet a Heritage Foundation, egy konzervatív agytröszt írt, a „transzneműség mérgező normalizálását a drag queenekkel és az iskolai könyvtárakban található pornográfiával” tartja az egyik legnagyobb problémának, amellyel az USA ma szembesül.
A „transzneműség mérgező normalizálása” természetesen a sportban is megjelenik, és ezt a tendenciát a legnagyobb elszántsággal kell kezelni.
Az amerikai sportolóknak a jövőben valószínűleg bizonyítaniuk kell biológiai nemüket
Egyes amerikai államokban már most is folyik a nemek ellenőrzése. Ezekben az államokban a transznemű sportolókat kizárják a sportversenyekről. Az ottani sportolóknak nemi és genetikai vizsgálatokkal kell bizonyítaniuk „biológiai nemüket”.
Ha a „Project 2025” mutatja az irányt, akkor ez a gyakorlat a jövőben az összes amerikai államra kiterjedhet. Donald Trump transzneműséghez való eddigi hozzáállását tekintve ez feltételezhető, állapítja meg a lap.
Washingtonban két nappal Donald Trump beiktatása előtt tiltakozást terveznek elnöksége ellen és az emberi jogokért. Erről a The Washington Post számolt be – írja az Ukrinform.
Emberek tízezreit várják Washingtonban a januári beiktatási nap előtt, hogy tiltakozzanak Donald Trump megválasztott elnök ellen, és azon politikai prioritások ellen, amelyek szerintük aláássák a nők, a bevándorlók, az LMBT közösség, valamint a faji és vallási kisebbségek jogait
– áll a jelentésben.
A feltételezések szerint január 18-án 50 000 ember vesz majd részt az akcióban.
A társszervezők emberi jogi szervezetek, köztük a Women’s March, az Access to Abortion Now, az American Civil Liberties Union (ACLU), a Planned Parenthood és az Országos Nőjogi Központ.
Az amerikai elnökválasztás nagyban befolyásolja a globális politikai viszonyokat. Fokozottan igaz ez Ukrajnára, hiszen a tét hatalmas, lesz-e támogatás a továbbiakban, illetve milyen formában. Donald Trump és Kamala Harris küzdelme a célegyenesbe fordult, hiszen alig pár nap van még hátra november 5-ig, a közvélemény kutatások pedig fej-fej melletti végeredményt prognosztizálnak. Az amerikai rendszer azonban merőben eltér az Európában alkalmazott struktúrától. Ezt a rendszert mutatta be az érdeklődők számára Matthew Roy, energetikai szakember és Charles Yockey, politikai elemző, akik a Mathias Corvinus Collegium meghívására érkeztek Beregszászra. Az angol nyelvű előadáson a rendszer ismertetése mellett teret biztosítottak az esélylatolgatásra és a legfrissebb felmérések elemzésére is, amelyek egy hajszállal, de Donald Trump győzelmét vizionálják. A tudás sokrétű, mi pedig az MCC-ben azt szeretnénk, hogy fiataljaink a legbővebb képet lássák a világról, emelte ki Dobsa Németh Beáta, a kárpátaljai központ vezetője. Az est folyamán a résztvevőknek lehetőségük nyílt kérdezni is a szakembereket. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy kinek van jelenleg nagyobb esélye a győzelemre az elnökválasztáson és mit jelent ez ránk, Európában élőkre nézve. Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere merőben eltér az európai gyakorlattól. Bár az Egyesült Államokban a választásokat csak november 5-én tartják, a levélben történő voksolás és az előszavazások már két hete elkezdődtek. A legfrissebb adatok szerint eddig több mint 66 millióan éltek választási jogukkal. Részben ennek is köszönhető, hogy a szavazatok számlálása hosszabb időt vesz majd igénybe. Az előadást követően a résztvevők további kérdéseket is feltehettek a szakembereknek, akik készséggel válaszoltak az érdeklődőknek.
Kalifornia egykori republikánus kormányzója, a testépítéssel és színészettel híressé váló Arnold Schwarzenegger bejelentette, hogy az elnökválasztáson a demokrata Kamala Harrisre és alelnökjelöltjére, Tim Walzra fog szavazni. Schwarzenegger szerint Amerikának tovább kell lépnie, Donald Trump pedig erre nem lenne hajlandó.
November 5-én ér véget az idei amerikai elnökválasztás, a hétvégén pedig mindkét jelölt egy nagy rendezvénnyel próbált végső lendületet adni kampányának. Míg Kamala Harris demokrata elnökjelölt Texasban tartott rendezvényén többek között Beyoncé is felszólalt, addig Donald Trump a világhírű New York-i Madison Square Garden arénában tartott telt házas rendezvényt.
Ugyanakkor Harris újabb nem várt helyről szerzett támogatást, ugyanis Arnold Schwarzenegger színész, Kalifornia egykori republikánus kormányzója bejelentette: idén a Harris–Walz-párosra fog szavazni.
Az osztrák–amerikai kettős állampolgár politikusi karrierje alatt ritkán jelentette be, hogy egy elnökválasztáson kire fog szavazni, és mely jelöltre való szavazásra buzdítja követőit. Október 30-án azonban egy hosszú bejegyzésben fejtette ki, idén miért a demokrata Kamala Harrisre voksol – annak ellenére, hogy Schwarzenegger egyébként republikánus szavazó.
Az egykori Terminátor bejegyzését azzal kezdte, hogy nem igazán szokott nyilvánosan támogatni egy jelöltet a választások előtt, de sosem fél megosztani a gondolatait. Mint írja, utálja a politikát és a legtöbb politikust, de megérti, hogy mint híresség és Kalifornia egykori republikánus kormányzója, az emberek kíváncsiak arra, kit támogat.
Mint Schwarzenegger fogalmazott: „Először mindig is amerikai vagyok, és csak azután republikánus. Ezért ezen a héten Kamala Harrisre és Tim Walzra fogok szavazni”– jelentette ki az egykori színész-politikus, aki 2003 és 2011 között volt az állam kormányzója – azóta egyébként egy republikánusnak sem sikerült ezt a pozíciót elnyernie.
Arnold Schwarzenegger korábban is gyakran kritizálta Donald Trumpot és adminisztrációját, emiatt sem 2016-ban, sem pedig 2020-ban nem volt hajlandó nyilvánosan támogatni őt. Mostani bejegyzésében is keményen fogalmazott párttársával szemben.
„Egy jelölt, aki nem tiszteli a szavazatodat, hacsak nem rá szavaztál, egy jelölt, aki elküldi a követőit, hogy rohamozzák meg a Capitoliumot, miközben ő azt diétás kólával nézi”– fogalmazta meg a Trumpról alkotott véleményét Schwarzenegger, aki ezután arról írt, hogy szerinte Trump elnöksége alatt semmilyen javaslatot nem tudott elfogadtatni, csak egy olyan adócsökkentést, ami „csak az adományozóinak és a hozzám hasonló gazdag embereknek segít, de senki máson”.
Emellett azért is kritikával illette a republikánus elnökjelöltet, mert Donald Trump szerint azok az amerikaiak, akik nem értenek egyet vele, nagyobb ellenségek számára, mint Kína, Oroszország vagy Észak-Korea. Schwarzenegger szerint egy ilyen jelölt nem fogja megoldani az amerikaiak problémáit, amelyekkel kapcsolatban többek között az államadósságot említette, amellyel szerinte ezzel az általa gyűlölt politikusok nem foglalkoznak, miközben minden amerikainak nehezebb lesz tőle az élete.
Szerinte egy újabb Trump-elnökség csak „négyévnyi baromság” lenne bármilyen eredmény nélkül, ami csak még dühösebbé, megosztottabbá és gyűlölködőbbé tenné az amerikai társadalmat, és szerinte nem amerikaiakhoz méltó, ha valaki nem fogadja el a választások végeredményét.
„Be kell zárnunk az ajtót az amerikai történelem jelenlegi fejezete előtt, és tudom, hogy Trump egykori elnök ezt nem fogja megtenni. Ő megoszt, sérteget, és új módokat fog találni arra, hogy még Amerika-ellenesebb legyen, mint amilyen jelenleg, és mi, az emberek, ebből nem kapunk semmit, csak még több haragot”– véli Schwarzenegger, aki bejegyzését végül azzal zárta, hogy ugyan Kamala Harris és Tim Walz programjának számos pontjával nem ért egyet, de az, hogy az ország előreléphessen, csak a demokrata párossal lehetséges.
Arnold Schwarzenegger nem az első republikánus, aki nyilvánosan is Donald Trump helyett Kamala Harrist támogatja. George H. W. Bush egykori elnök, valamint John McCain és Mitt Romney korábbi republikánus szenátorok és elnökjelöltjeinek több mint 200 korábbi stábtagja mellett például a kétezres évek egyik legbefolyásosabb republikánus politikusa, Dick Cheney korábbi alelnök és lánya, a szintén politikus Liz Cheney is Harris mögé állt. De a republikánus előválasztáson Trumpot kihívó Nikki Haley-t támogatók egy része is arra buzdít, hogy a republikánus helyett a demokrata elnökjelöltre szavazzanak.
A republikánus elnökjelölt bemutatta a tervet, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból. Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat.
Elnökké választása esetére halálbüntetést helyezett kilátásba Donald Trump republikánus elnökjelölt pénteken azon illegális bevándorlók esetében, akik amerikai állampolgárt gyilkolnak meg.
A volt elnök a Colorado állambeli Aurora városban tartott választási gyűlésén mutatta be „Aurora Művelet” elnevezésű tervét, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból.
Közölte, hogy elnökké választása esetén egy 1798-as törvény felhatalmazása alapján fog cselekedni a terv végrehajtása érdekében, és hozzátette, hogy a bevándorlási hatóság, a határőrség és a szövetségi hatóságok különleges egységei fogják felkutatni a külföldi bűnbandák tagjait, akiket kitoloncolnak.
Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.
A bejelentés helyszíne azért volt Aurora városa, illetve a bűnözők kitoloncolásáról szóló terv elnevezésében is ezért szerepel a település neve, mert a Colorado állambeli városban lakótömböket vont ellenőrzése alá egy venezuelai bűnbanda, a Tren de Aragua, amelynek tagjai a helyiek beszámolói szerint félelemben tartották az ott élőket.
Las Vegas közelében, egy autópálya melletti telken felállítottak egy meztelen Donald Trump-szobrot. A több mint 13 méter magas alkotást átszállítják majd a kulcsfontosságú csatatér-államokba is.
Donald Trump nyomot hagyott Las Vegasban egy több mint 13 méter magas, meztelen szobor formájában. A republikánus elnökjelöltet ábrázolós alkotást szeptember 28-án állították fel a nevadai Las Vegastól északra, a 15-ös autópálya mellett, egy bekerített telken – írja a Sky News.
Egyelőre nem világos, hogy ki van a szoborállítás mögött, de a névtelen művész szóvivője elmondta, hogy az installáció neve Crooked and Obscene (vagyis Becstelen és obszcén). A művész azt is közölte, hogy a szobrot át fogják szállítani a kulcsfontosságú csatatér-államokba is.
A szobor karjai zsinórokhoz vannak erősítve, így bábuként is mozgathatók. A The Wrap szerint habszivaccsal bevont fém betonacélból készült, körülbelül 2 tonnát nyom, és „párbeszédet akar kezdeményezni”.
A Republikánus Pártnak természetesen nem nyerte el a tetszését az elnökjelöltjükről készült alkotás. „Miközben a családok Las Vegason keresztül autóznak, kénytelenek megnézni ezt a sértő bábut” – mondták. Szerintük a cél a polgárpukkasztás, nem a párbeszéd kezdeményezése.
Nevada az elmúlt négy elnökválasztáson a demokratákra szavazott. 2020-ban Joe Biden amerikai elnök a szavazatok 50,1 százalékával nyerte meg az államot.
Donald Trump közölte, hogy számára elfogadható a börtön, vagy házi őrizet kilátása is, miután csütörtökön a New York-i esküdtszék bűnösnek találta üzleti iratok meghamisításának vádjában.
A volt elnök és republikánus elnökjelölt a Fox News hírtelevízióban helyi idő szerint vasárnap sugárzott interjúban úgy fogalmazott, hogy ez a dolgok menete, ugyanakkor megjegyezte, abban nem biztos, hogy a közvélemény elfogadja-e majd az ítéletet, mert – szavai szerint – eljön egy „töréspont”.
A politikus az ítélet következményeivel kapcsolatban kijelentette, hogy a választási „siker lesz a bosszú”, a bűnpert kezdeményező embereket pedig „gonosz” és „beteg embernek” nevezte.
Az amerikai intézményekben való bizalomra vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elnökké választása esetén megszüntetné a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokról szóló akták minősítését, valamint feloldaná a Kennedy-gyilkosságról szóló még titkos iratok minősítését és támogatja az Epstein-akták nyilvánosságát is.
Nevek említése nélkül hozzátette, hogy két emberre gondol, mint lehetséges igazságügyi miniszter, amennyiben megnyeri az elnökválasztást, megjegyezve, hogy az előző elnöksége idején elkövetett hibákat nem akarja megismételni, amikor a posztra jelölteket keres.
A Trump-perben hozott elmarasztaló esküdtszéki döntésre vasárnap reagált a Kongresszus alsóházának republikánus elnöke, aki szintén a Fox News televízióban azt mondta, hogy a képviselőházi republikánusok minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználnak majd, hogy visszavágjanak a szavai szerint korrupt ügyészeknek. Mike Johnson a Kongresszus felügyelő szerepkörét említette eszközként, hangsúlyozva, hogy minden tekintetben a törvény keretein belül, a jogállami normákat figyelembe véve járnak majd el.
A New York-i belvárosi bíróság esküdtszéke csütörtökön mind a 34 vádpontban bűnösnek találta Donald Trumpot, aki ellen Manhattan demokrata párti kerületi ügyésze emelt vádat hallgatási pénzek kifizetéséhez kapcsolódó üzleti iratok meghamisítása miatt. A bíró a büntetés mértékének kihirdetését július 11-re tűzte ki, ami négy nappal előzi meg a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját, amelyen véglegesítik a párt elnökjelöltjét a novemberi választásra. Donald Trump többször hangoztatta, hogy a vádat politikai üldözésnek, a választásokba való beavatkozásnak nevezte, a bírót pedig súlyosan elfogultnak.
„Isten áldjon téged és a családodat!” – írta a volt amerikai elnök a zenész 50. születésnapjára írt levelében. A zenész stábja már készíti elő a következő Mága–Trump-találkozót.
Mága Zoltán tavaly decemberben hegedült a Republikánus Klub hagyományos évzáró gáláján, ahol elkápráztatta Trumpot.
„Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy a világ egyik legbefolyásosabb személye, Földünk egyik legerősebb és legnagyobb országának korábbi vezetője a gálaesten – az ünnepi asztalától szinte elsőként felállva – vastapssal köszönte meg az előadásomat, majd odahívott, és baráti kézfogással gratulált – mondta a Blikknek a Prima Primissima-díjas magyar hegedűművész.
Néhány szót is váltottak, Trump azzal viccelt, hogy ő tulajdonképpen a Mága névvel kampányol, ezzel utalva a MAGA, azaz „Make America Great Again” szlogenre.
A volt elnök a Mága Zoltánnak írt levélben a maga – és a felesége, Melania Trump nevében is Isten áldását kérve, jó egészséget és boldogságot kívánt Mága Zoltánnak.
A novemberi választáson újrainduló elnök Mága fia címére, New Yorkba továbbította a levelét, ezért csak nemrég, a húsvét előtti napokban kapta azt kézhez, noha a születésnapja még februárban volt.
Mága a Blikknek elárulta, hogy az amerikai menedzsere és Donald Trump stábja között már zajlik az egyeztetés, hogy az év második felére tervezett amerikai turnéja során mikor és milyen helyszínen tudnak találkozni.
„Ennek a turnénak a része lenne az a koncert is, amelyet a volt elnök floridai, Palm Beach-i rezidenciáján tartanának.”
A volt elnök ügyében eljáró New York-i esküdtszék szerint E. Jean Carroll újságírót 18,3 millió dollár illeti meg a személyével kapcsolatban elhangzott valótlan állítások miatt kompenzációként, valamint 65 millió dollár büntető kártérítésként.
A bíróság több mint 83 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte Donald Trumpot rágalmazás vádjával pénteken egy 1996-ban gyökerező ügy miatt, a volt elnök fellebbezést tervez.
E. Jean Carroll – aki egy ismert lap korábbi újságírója – amiatt indított rágalmazási pert, hogy 2019-ben Donald Trump még elnökként azt mondta: a nő hazudik, amikor azt állítja, hogy 1996-ban megerőszakolta. Donald Trump azt is hozzáfűzte, hogy Carroll politikai okokból és saját könyvének népszerűsítése érdekében tette az állítást.
A szexuális erőszak ügyében egy New York-i bíróság tavaly azt állapította meg, hogy Donald Trump nem követett el nemi erőszakot, ugyanakkor zaklatás miatt 5 millió dollárt ítélt meg a nő számára.
A rágalmazási perben Lewis A. Kaplan bíró már tavaly megállapította Donald Trump felelősségét, a mostani tárgyalássorozat arról volt hivatott dönteni, hogy milyen mértékű kártérítés illeti meg E. Jean Carrollt.
Donald Trump a 83 milliós kártérítésről szóló döntés után közölte, hogy fellebbez. A közösségi médiaoldalán közzétett üzenetben jelezte, egyáltalán nem ért egyet a döntéssel, és azt írta, hogy az ellene folyó, „Joe Biden által elrendelt boszorkányüldözésről” van szó.
Álláspontja szerint a szólásszabadságról szóló első alkotmánykiegészítésből fakadó jogoktól teljes mértékben megfosztották.
Donald Trump a tárgyaláson csütörtökön személyesen tett nyilatkozatot, amelyben felidézte 2019-es kijelentését, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott: E. Jean Carroll „mondott valamit, amit én hamis vádaskodásnak tartottam”. Hozzátette, hogy hivatalban lévő elnökként tette a kijelentést, amivel az volt a célja, hogy saját magát, családját és az elnöki pozíciót vegye védelmébe.
Lewis A. Kaplan bíró, aki korábban megállapította Donald Trump felelősségét az ügyben, mindkét kijelentéssel kapcsolatban közbeavatkozott, és arra utasította az esküdteket, hogy ne vegyék figyelembe a volt elnök saját védelmében tett kijelentéseit.
