Az Európai Unió hivatalosan nyilvánosságra hozta az Oroszországi Föderáció elleni 20. szankciócsomag részleteit. Ihor Szolonyint, a megszállt mariupoli drámai színház úgynevezett vezérigazgatóját felvették a korlátozások listájára.
Azzal vádolják, hogy aktívan terjesztette az orosz propagandát a megszállók által elkövetett egyik legvéresebb bűncselekmény helyszínén, olvasható az Európai Unió Tanácsának 2026. április 23-i határozatában.
Az Európai Unió Tanácsának határozata értelmében Ihor Szolonyint olyan személyként ismerik el, aki támogatja az Ukrajna területi integritását aláásó cselekedeteket és politikát. Brüsszel hangsúlyozza, hogy Szolonyin nemcsak irányítja az intézményt, hanem aktívan bevonja a donyecki régió megszálló hatóságainak finanszírozását, és közvetlen előnyökhöz jut az orosz kormánytól.
Az uniós dokumentum kifejezetten hangsúlyozza Szolonyin tevékenységének cinizmusát. A 2022-ben orosz repülőgépek által szándékosan lebombázott Mariupoli Drámai Színházat a megszállók átszervezték és átnevezték.
A platformot jelenleg két célra használják, nevezetesen orosz narratívák ráerőltetésére a megszállt területekre, valamint egy hamis mítosz megteremtésére, miszerint a színházat állítólag az ukrán hadsereg rombolta le.
Ukrajnában a bűnüldöző szervek sokkal korábban kezdtek el dolgozni Szolonyin ügyén. Az 1978-ban született férfi 2014-ig Donyeckben élt. 2022 augusztusában önkéntesen vállalta a megszállók által létrehozott „Mariupoli Köztársasági Akadémiai Orosz Drámaszínház” vezetését.
2025 májusában távollétében kollaboráns tevékenységgel vádolták meg (Ukrajna Büntető Törvénykönyvének 111-1. cikkelyének 5. része).
Szolonyin jelenleg körözés alatt áll, 10 év börtönbüntetést is kaphat teljes vagyonelkobzással.
Az EU szankciós listájára való felvétele Szolonyin európai vagyonának teljes befagyasztását és az uniós országokba való belépés tilalmát jelenti. Ez egy fontos lépés azon személyek nemzetközi elszigetelése felé, akik „kulturális” eszközökkel segítik az ellenséget a megszállás legitimálásában.
Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
Európa, az EU demográfiája, lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború következményeképp. A berlini Rockwool Alapítvány tanulmánya kimutatta, tavaly 64 millió ember (egy közepes nagyságú állam teljes lakossága) mondhatta el, hogy ugyan az EU polgára, mégis a gazdasági – politikai övezeten kívül született.
Ezek soraiban természetesen benne vannak azon családok leszármazottai, akiknek szülőképes tagjai az USA-ban hozták világra gyermekeiket, hogy azok amerikai állampolgárságot kapjanak. Donald Trump amerikai elnök – sikertelenül – megkísérelte bevándorlásellenes lépései sorában ennek az ősi jognak az eltörlését.
Spanyolország és Németország a rekorderek
Tavaly a bevándorlás üteme erős maradt. Mint az Rfberlin.com honlapja megállapítja, az elmúlt esztendőben az (ily módon való) európai (EU) lakossággyarapodás elérte a 2,1 millió főt.
Ez erős növekedést jelez, bár annak üteme csökkenőben van a 2023–2024 évek rekordja (évi 2,6 millió plusz lakos) mögött.
Az európai rekorder tavaly Spanyolország volt, ide áramlott be a bevándorlók közel egyharmada.
Abszolút értelemben Németország vitte el a pálmát, írják a tanulmány szerzői, Tommaso Frattini és Camilla Piovesan. Frattini vezető kutatója és publikáló személyisége a berlini szervezetnek. Frattini a milánói egyetem gazdasági professzora és Londonban szerzett PHD-fokozatot.
Spanyolország, a másik rekorder és Németország végeztek tavaly előtt is az első helyen Európában.
A különböző okokból befogadott menekültek abszolút számát illetően magasan Németországé az elsőbbség, míg a lakosságban a menekültek száma százalékarányosan a legmagasabb Cipruson. A migránsok által benyújtott legtöbb menedékkérő folyamodványt
Spanyolország,
Olaszország,
Németország és
Franciaország hatóságai dolgozták fel.
Ukrán háború: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el
Európára, Ukrajnára drámai hatást gyakorolt, hogy Oroszország 2022-es támadása – az EU egyesített kutatóközpontjának (JRC) legújabb tanulmánya. Az elemzés legdrámaibb megállapítása: Ukrajna népességcsökkenése, amely még az 2022-ben kirobbant „nagy” háború előtt is megfigyelhető volt a harci cselekmények hatására felgyorsult és visszafordíthatatlan népességcsökkenési folyamatokat indított el.
A „visszafordíthatatlan”, egészében véve negatív jelző használata különösen meglepő az Ukrajnával szemben feltűnő jóindulatot mutató EU egyik kutatóintézete esetében. Ez a megállapítás tulajdonképpen kétségbe vonja az EU egész jövőbeni, Ukrajnát az európai államok közösségébe gazdaságilag-politikailag-katonailag integráló politikájának alapját, az újjáépítés, Ukrajna felemelkedése megalapozottságát.
Ismeretes, hogy a 2022-es háború kitörésekor már Ukrajna Európa legszegényebb állama volt.
Mint a JRC egy még 2023-ból datált elemzése megállapítja, az évben a közösség lakosságának 79 százaléka elfogadta a véleményt, amely üdvözli az ukrán menekültek befogadását. Nagyon valószínű, hogy 2023 óta ez az elfogadottsági szint – már ha akkoriban valóban ennyi volt – lényegesen csökkent. Az ukrán menekültek Európa legtöbb befogadó államában vesztettek népszerűségükből.
A kétségek már csak azért is erősek, mert Ukrajna térségében lévő, vagy a vele határos államok döntő többségében ez a „jóváhagyás” a lakosság körében – még a kétséget kizáróan a kijevi hatalmi centrummal jóindulatú felmérés esetén is – alig haladja meg az 50 százalékot (példa rá Csehország és Szlovákia).
A migránsok „szabadtéri börtöne”
Az átlagnál jóval alacsonyabb a jóváhagyás mértéke Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Bulgáriában. Az átlagnál magasabb az elfogadottság a portugáloknál (messze vannak, nem érzékelik a problémát és Portugália nem a magas szociális támogatottságú országokhoz sorolt, így nem célországa az ukrajnai menekülteknek) és a skandinávoknál, dánoknál svédeknél, finneknél.
Ennek ellenére a Magyarország nagyságú, lakosságú ibériai államban az 1,6 millió főként afrikai migráns komoly problémát teremt.
Külföldi megfigyelők az országot „a migránsok szabadtéri börtönének” nevezik.
Tavalyelőtt az ország, amely korábban híres volt „liberális” bevándorlási politikájáról, kemény immigrációs korlátozásokat vezetett be.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán háború visszafordíthatatlan változásokat indított el az öreg kontinensen, de az 1,6 millió, főleg afrikai bevándorlót befogadó Portugáliában is komoly problémák mutatkoznak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777283400
[modified] => 1777238301
)
[title] => EU lakossági összetétele és formája erősen megváltozott az ukrán háború miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281385&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281385
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281386
[image] => Array
(
[id] => 281386
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[original_lng] => 65558
[original_w] => 1024
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ukran-utlevel-utazas-migracio.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777227501:12
[_thumbnail_id] => 281386
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 689
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 40765255000
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777272609
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779375362
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
2025-ben az Európai Unióban élő bevándorlók száma rekordot döntött, elérve a 64,2 millió főt – derül ki egy kutatóintézet jelentéséből, amelyet a Reuters ismertetett.
A jelentés szerint 2010-ben ez a szám még 40 millió volt, vagyis az elmúlt másfél évtizedben jelentős növekedés történt.
A legtöbb külföldön született lakos Németország területén él, közel 18 millió fővel, akiknek 72%-a munkaképes korú. A tanulmány szerint Németország továbbra is az EU legfontosabb célországa a migráció szempontjából.
Spanyolország az elmúlt időszakban mutatta a leggyorsabb növekedést, mintegy 700 ezer új külföldi származású lakossal, így számuk elérte a 9,5 milliót.
A kutatás szerint a migrációs mintázatok erősen eltérnek az EU-n belül: olyan országokban, mint Luxemburg, Málta és Ciprus, különösen magas a bevándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva.
A menedékkérelmek is erősen koncentrálódnak: Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország adja be a kérelmek közel háromnegyedét.
Németország fogadta be a legtöbb menekültet összesen, mintegy 2,7 millió főt.
A nemzeti tilalmak hulláma az egész kontinensre kiterjedő korhatár bevezetése felé sodorja az EU-t. Az Európai Bizottság szerint a végrehajtáshoz szükséges technológia már a helyén van.
Európa-szerte a kormányok versenyt futnak azért, hogy blokkolják a 15 év alatti gyermekek közösségi médiában való megjelenését. Franciaország már elfogadta a tilalmat. Dánia politikai megállapodást kötött. Spanyolország szigorúbb 16 év alatti küszöbértéket mérlegel. Görögország, amely 2027-től fogja bevezetni saját tilalmát, most egységes európai megközelítés érdekében nyomást gyakorol Brüsszelre.
A nyomás működik. Április 15-én Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt nyilatkozta a platformoknak, hogy „nincsenek többé kifogások” a gyermekek online védelmének hiányára, és bejelentette, hogy az EU saját korhatár-ellenőrző alkalmazása technikailag készen áll a bevezetésre.
Az alkalmazás hivatalos dokumentumokkal vagy digitális személyazonosító okmányokkal kéri a felhasználóktól, hogy igazolják életkorukat. Ezután nulla tudásalapú megerősítést ad ki, így a platformok személyes adatok felfedése nélkül igazolják az életkort. A kód nyílt forráskódú, országos digitális pénztárcákba integrálható, és készen áll a TikTokra, az Instagramra, a Facebookra és a Snapchatre.
Mind a négy platformot már uniós vizsgálat alá vonták a kiskorúak védelmének hiánya miatt. A Bizottság gyermekbiztonsági testülete idén nyáron hozza meg ítéletét. A technológia készen áll. A politikai lendület valós. Ami Európában hiányzik, az a koordináció, mielőtt a nemzeti szabályok egyvelege elterjedne.
[type] => post
[excerpt] => A nemzeti tilalmak hulláma az egész kontinensre kiterjedő korhatár bevezetése felé sodorja az EU-t. Az Európai Bizottság szerint a végrehajtáshoz szükséges technológia már a helyén van.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1776895500
[modified] => 1776850489
)
[title] => Az EU országai betiltják a 15 év alattiaknak szóló közösségi médiát
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280824&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 280824
[uk] => 280951
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 280825
[image] => Array
(
[id] => 280825
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu.webp
[original_lng] => 67312
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1776932625:3
[_thumbnail_id] => 280825
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 844
[translation_required_done] => 1
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1776884707
[_algolia_sync] => 844834948002
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1780900886
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1783175857
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 2098684
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => IT
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3875427
[1] => 1072
[2] => 3875426
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 15 éven aluliak
[1] => Európai Unió
[2] => közösségi média tilltása
)
)
[4] => Array
(
[id] => 280761
[content] =>
Brüsszelben és Antwerpenben vesznek részt tanulmányi úton a Mathias Corvinus Collégium kárpátaljai diákjai a brüsszeli MCC szervezésében. Egyebek mellett az Európai Unió működéséről és intézményrendszeréről is hallgathattak előadást első belgiumi napjukon.
Az Európai Bizottság több mint 5000 ukrán beteget evakuált biztonságosan európai kórházakba az EU Polgárvédelmi Mechanizmusának keretében. A pácienseket 22 ország egészségügyi intézményeiben látják el speciális kezelés céljából. A legutóbbi betegszállítások Finnországba, Németországba, Hollandiába és Norvégiába irányultak.
Adja Labib, az egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az 5000 fős mérföldkő az európai szolidaritás és gyors együttműködés bizonyítéka. Kiemelte, hogy az eredmény valamennyi részt vevő ország elkötelezettségének köszönhető, és az EU továbbra is erősíti közös fellépését a rászorulók védelme érdekében.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta az EU folyamatosan együttműködik tagállamaival és partnereivel, hogy a sürgős ellátásra szoruló betegek külföldön juthassanak kezeléshez. Az evakuációkat az Európai Bizottság Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központja a WHO európai irodájával együttműködve szervezi. Ez az eddigi legnagyobb ilyen jellegű művelet az EU történetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben újságíróknak adott nyilatkozatot a gyermekek káros online hatásoktól való védelmét célzó intézkedésekről, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Felelősséggel tartozunk gyermekeink online és offline védelméért. Ahhoz, hogy ezt hatékonyan tegyük, összehangolt európai megközelítésre van szükségünk. Az egyik kulcsfontosságú kérdés: hogyan biztosíthatjuk, hogy létezzen egy páneurópai technikai megoldás az életkor-ellenőrzésre? Ma bejelenthetem, hogy megvan a válasz. Az európai életkor-ellenőrző alkalmazásunk technikailag készen áll, és hamarosan elérhető lesz a polgárok számára” – mondta von der Leyen.
Elmondta, hogy az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék életkorukat, amikor online platformokat használnak.
„Ahogy az üzletek is kérik az életkor igazolását alkohol vásárlásakor” – tette hozzá von der Leyen. Elmondása szerint az alkalmazás könnyen használható.
„Önök letöltik az alkalmazást. Beállítják az útlevél vagy a személyi igazolvány segítségével. Ezután megerősíti életkorát, amikor online szolgáltatásokat vesz igénybe” – magyarázta az Európai Bizottság elnöke.
Megjegyezte azt is, hogy a felhasználók anélkül erősítik meg az életkorukat, hogy bármilyen más személyes adatot felfednének. Ezenkívül az alkalmazás bármilyen eszközön – telefonon, táblagépen, számítógépen – működik, és „teljesen nyílt, bárki által ellenőrizhető kóddal működik”. Ez azt jelenti, hogy az EU partnerországai is használhatják majd.
Az előző hónaphoz képest februárban 0,5 százalékkal emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az Európai Unió valamely tagországában, az illetékes hatóságok a vizsgált hónapban további 22 415 ilyen jogállást biztosítottak ukrajnai menekültek számára – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
Az Eurostat jelentése szerint február végén 4 398 400 menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 267 475) biztosította, ami a vonatkozó uniós határozatok 28,8 százalékát teszik ki. Németországot Lengyelország (966 595; 22 százalék) és Csehország (399 630; 9,1 százalék) követi.
A rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tagállam közül az ideiglenes védelemben részesülők száma 24 országban nőtt decemberben. A legnagyobb növekedést Németországban (+7245; +0,6 százalék), Csehországban (+2445; +0,6 százalék), valamint Spanyolországban (+2425; +0,9 százalék) jegyezték fel. A többi tagállam közül a legjelentősebb csökkenést Észtországban (-710; –2,1 százalék) és Franciaországban (-465; –0,9 százalék) és mérték.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva december végén Csehországban (36,6), Lengyelországban (26,5), valamint Szlovákiában (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,8 volt.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 43 830 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. A vizsgált hónap, december folyamán pedig 530-at.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az Európai Unió összes határátkelőjén teljes körűen működésbe lépett a határellenőrzés hatékonyságát és felgyorsítását lehetővé tevő digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES), amely gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb utazást biztosít – közölte az Európai Bizottság pénteken.
Az Európai Unió beléptetési/kiléptetési rendszere (Entry/Exit System – EES) az EU új, korszerű határigazgatási eszköze, célja a határforgalom-ellenőrzés biztonságának javítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni fellépés elősegítése, valamint az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek kiszűrése, a valós idejű információmegosztás a határellenőrzést végző tagállami hatóságok között.
Az EES-rendszer elektronikusan rögzíti a 29 európai országba – köztük a schengeni társult országokba – az unión kívüli országok állampolgárainak belépési, illetve kilépési adatait, idejét és helyét, kiszámítja a megengedett tartózkodási időt. Biometrikus adatokat gyűjt – arcfotót és a jobb kéz négy ujjának lenyomatát. Felváltja az útlevelek kézi pecsételését.
Ezeket az adatokat a vízumkötelezett és a vízum nélkül is beengedhető utasoknál egyaránt rögzíteni fogják belépéskor, kilépéskor és a belépés megtagadása esetében is. A rendszer révén könnyebben ellenőrizhető lesz, hogy a belépő a megengedett tartózkodás idejét nem lépte-e túl. A rendszer révén a hamis iratokat és a túltartózkodást, azaz a tartózkodási idő túllépését is könnyebb lesz kiszűrni.
Az adatokat alapesetben három évig, túltartózkodás esetében öt évig őrzik meg. A rendszerben tárolt adatokat a bűn- és terrorcselekmények megelőzésére, kiszűrésére és felderítésére is lehet használni a tagállamok közötti információmegosztás által. Az információkhoz hozzáférnek majd a nemzeti határőrizettel és vízumkiadással foglalkozó szervek és az uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet, az Europol is. A tagállami menekültügyi hatóságok nem kapnak hozzáférést az adatbázishoz.
Az EES regisztráció alól mentesülnek az uniós állampolgárok és azok, akik uniós családtagként utaznak, vagy akik érvényes schengeni tartózkodási engedéllyel, illetve hosszú távú vízummal rendelkeznek. A 12 év alatti gyermekek szintén mentesülnek az ujjlenyomatvétel alól. A későbbi belépések során a rendszer az útlevélben szereplő fotót összeveti az EES-ben tárolt képpel.
Az eljárás során az utas szkenneli útlevelét, majd biometrikus arcfelvételt és ujjlenyomatot ad, valamint egy rövid kérdőívet is kitölt, amely 15 nyelven lesz elérhető. A rendszer bevezetése valamivel meghosszabbíthatja a határellenőrzés idejét, különösen az első alkalommal belépő utasok esetében, hosszabb távon azonban felgyorsítja az ellenőrzést, ami a várakozások szerint legfeljebb 70 másodperc lesz.
A határátkelőkön a tagországok külön EES-sávokat jelölnek ki a nem uniós országok állampolgárai számára, de nagyobb forgalom esetén a rendszer minden sávban működni fog.
Az uniós bizottság közleményében hangsúlyozta: a határregisztrációs rendszer korszerűsíteni és javítani fogja az EU külső határainak igazgatását. Hozzá fog járulni az illegális migráció megelőzéséhez és az európai uniós országok állampolgárai biztonságának szavatolásához. Az automatizált határforgalom-ellenőrzés fokozott alkalmazásával az utazás mindenki számára gördülékenyebbé és biztonságosabbá válik. Az új rendszer megfelel az adatok és a magánélet védelme legmagasabb szintű normáinak, biztosítva az utazók személyes adatainak védelmét és biztonságát.
A rendszer tesztelési szakaszának elmúlt öt hónapjában több mint 52 millió be- és kilépést regisztráltak a tagállami hatóságok. A rendszer legkevesebb 27 ezer beléptetési kérelmet utasított el, köztük több mint 700 olyan embert azonosítottak, aki biztonsági fenyegetést jelent az unió biztonságára – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.
Európában április 10-től teljes mértékben működésbe lép a ki- és beutazásokat automatikusan regisztráló rendszer (EES) a nem uniós polgárok számára, az új szabályok az útlevelek kézi bélyegzését digitális regisztrációval váltják fel a 29 ország határain – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió és az EU diplomáciai szolgálatának (EEAS) hivatalos forrásaira hivatkozva.
Az EEAS szerint az EES egy technológiai megoldás a határellenőrzésre 29 európai országban. Automatikusan regisztrál minden olyan utazót, aki nem az EU, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc állampolgára, amikor átlépi a térség külső határát. Az ellenőrzés során a rendszer adatokat gyűjt a személyről, a belépés és kilépés helyéről, valamint biometrikus azonosítókat – ujjlenyomatokat és arcfelismerést. Ezeket az adatokat egyetlen adatbázisban fogják tárolni, ami lehetővé teszi, hogy kiküszöböljék az útlevelek kézi bélyegzésének szükségességét.
Az új szabályok a rövid távú, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodásra utazó külföldiekre vonatkoznak. Ez mind a vízumrendszerrel rendelkező országok állampolgáraira, mind a vízummentes utazás jogával rendelkezőkre vonatkozik.
A rendszer bevezetésének célja a határátlépések felgyorsítása az önkiszolgáló terminálokon keresztül. Ezenkívül ez lehetővé teszi az Európában az engedélyezettnél hosszabb ideig tartózkodó vagy hamisított okmányokat használó személyek hatékonyabb felderítését.
