Érdekes és változatos programmal várták a Nagydobronyi Líceum bázisán megtartott Gyermeknapra a helyi óvodásokat, iskolásokat és szülőket. A szervezők több lokációt alakítottak ki a gyerekek számára: a körhintát, az óriási darts-ot, a lézershow-t és az ugrálóvárat az intézmény előtti téren állították fel, a szabadtéri sportpályán a fitnesz kedvelői foglalkozhattak, a Líceum sporttermében az óvodásokat szórakoztatták ügyességi játékokkal, a kézművesség kedvelői számára a tantermekben alakítottak ki alkotói teret. Balogh Erzsébet nemcsak gyermekét kísérte el a rendezvényre, a gyerekek körében népszerű csillámtetoválást is elvállalta. Ráti Panka és Varga Fruzsina jól érezték magukat, és igyekeztek kihasználni a szórakozásra és kikapcsolódásra adott lehetőségeket. Az intézmény konyhájában a szakácsok egy meglepetésen szorgoskodtak: lángost készítettek a Gyermeknap résztvevői számára. A program a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére és szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg. Jó érzés volt látni a vidám, mosolygós gyermekeket, elégedett szülőket. Mindez azt bizonyítja, hogy a megpróbáltatásokkal teli időkben nagy szükség van a közösségi élményekre.
Érdekes és változatos programmal várták a Nagydobronyi Líceum bázisán megtartott Gyermeknapra a helyi óvodásokat és iskolásokat. A szervezők több lokációt alakítottak ki a gyerekek számára: a körhintát, az óriási darts-ot, a lézershow-t és az ugrálóvárat az intézmény előtti téren állították fel, a szabadtéri sportpályán a fitnesz kedvelői foglalkozhattak, a Líceum sporttermében az óvodásokat szórakoztatták ügyességi játékokkal, a kézművesség kedvelői számára a tantermekben alakítottak ki alkotói teret. Az intézmény konyhájában a szakácsok a meglepetésen szorgoskodtak: lángost készítettek a Gyermeknap résztvevői számára. A program a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére és szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg.
Új közösségi térrel gazdagodott Mezőgecse. Európai Uniós forrásokból egy Pajtaszínházat építettek, amit anyaországi támogatással egy sportteremmel egészítettek ki. Az ünnepélyes átadáson a község elöljárója, Mester András kiemelte: a létesítmény ajtaja nyitva áll nem csak a mezőgecseiek előtt. Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja köszöntőjében hangsúlyozta: kellő elszántsággal és akarattal egy ilyen kis közösség is nagyot tud alkotni. Sin József, a KMKSZ alelnöke rámutatatott: minden intézmény, amely a közösségek fejlődését, erősödését szolgálja nagy jelentőséggel bír a kárpátaljai magyarok számára. A pajtaszínház avatásán a hagyományőrző csoportok, népzenészek, ének és táncegyüttesek birtokba is vették a színpadot, igazi ünneppé varázsolva a rendezvényt.
Szeptemberben ismét útra kelt a Kiskondás! A 3 és 6 év közötti gyermekek számára készült interaktív mesejátékot Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze ezúttal az Ungvári járás 4 településén mutatta be az óvodásoknak. Az közös játékkal egybekötött előadás során a gyerekek megtanulhatták, milyen fontos a bátorság, a segítségnyújtás fogalma. Ha egy gyerek mesét hallgat, számos készsége és képessége fejlődik, véli Gál Natália színművész. A téglási Tündérkert óvoda csöppségei örömmel vettek részt az interaktív játékokban és nagyon figyelmesen követték a mesejáték történéseit. Egy ilyen élő előadás mindig nagy élmény mind a gyerekek, mind a nevelők számára, fogalmazott Nagy Gabriella, az óvoda igazgatója. A Kiskondás című mesejáték bemutatója a KMKSZ Ungvári Járási Középszíntű Szervezete szervezésében valósult meg. A háborús körülmények ellenére a beregszászi színház és KMKSZ már számos közös projektet valósított meg, melyek célja a magyar szó, a magyar kultúra megőrzése és továbbadása.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, magas rangú állami kitüntetésekkel tüntetett ki öt kárpátaljai magyart. Az elismeréseket szeptember 18-án ünnepélyes keretek között a beregardói Perényi Kultúrkúriában adta át Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, valamint Gyebnár István, a beregszászi ügyvivő.
A kitüntetésátadó ünnepség a beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes műsorával indult, a Várady Enikő és Orosz Péter által felkészített fiatalok nagydobronyi és szilágysági táncokat mutattak be.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul köszöntötte a kitüntetetteket, hozzátartozóikat és a megjelenteket. A magyar diplomata elmondta: „Az elmúlt évszázadban zajló, súlyos történelmi eseményekből fakadó következmények miatt Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ezért a mindenkori magyar kormány fontos, alkotmányban rögzített feladatának tekinti és szívén viseli a határokon kívül és a diaszpórában élő, több millió lelket számláló magyar közösségek óvását, megerősítését és segítését, gyakorlatias példát mutatva ezzel a világban szétszóródott menekültekkel rendelkező, szomszédos Ukrajnának is. Ezért tehát a magyar külpolitikai gondolkodás egyik középpontjában a nemzetpolitika áll, minden lépésünket, intézkedésünket az anyaországban egyedül a nemzeti érdek motiválja, és ennek képviselete érdekében fel is lépünk bármilyen nemzetközi fórumon” – szögezte le Bacskai József. Az ungvári magyar főkonzul hangsúlyozta továbbá: „Nagyon örülök annak, hogy ma itt olyan nagyszerű kárpátaljai emberek kaphatnak magyar állami elismerést, akik nagyon sokat tettek a közösségükért. Büszkén tekintünk önökre és hálásak vagyunk azért, hogy szakmai rangot, hírnevet szereztek nemcsak maguknak, családjaiknak, szülőföldjüknek, hanem nekünk is, az egész magyar nemzetnek.”
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke Sin Józsefet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét és a Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, a Beregszászi Járási Tanács „KMKSZ” UMP frakciójának vezetőjét a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradása érdekében, az anyanyelvű oktatás fejlesztése és a magyar népi hagyományok megőrzése terén is példaértékű munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
Sin József a kitüntetés átvétele után visszaemlékezett arra, hogy hétéves korában valaki arról győzködte az édesanyját, két testvére után őt ne magyar iskolába adják, mert csak úgy tud majd nagy karriert befutni. Sin József, aki volt kultúrházvezető, iskolaigazgató, polgármester, a járási közigazgatás vezetésében is dolgozott, majd volt a Beregszászi Járási Tanács elnöke is, akkor, kisgyerekként maga dönthetett, és a magyar iskolát választotta. Mint elmondta, ez a döntése később sokszor eszébe jutott, de visszatekintve helyesnek gondolja, hisz nagyon fontos, hogy mindig tudjuk, hová tartozunk. Néhány napja a Nemzeti Összetartozás Kupa elnevezésű focitornán, ahol képviseltette magát minden határon túli közösség, illetve a Magyar Országgyűlés csapata, az esténkénti beszélgetések során ismételten megtapasztalhatta a magyar összetartozást, s hogy mi, magyarok mennyire egyformán gondolkodunk, mennyire közösek a céljaink.
Reskó-Papp Angéla, a Tiszacsomai Művelődési Ház és a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője a kárpátaljai népi hagyományok megőrzése és továbbadása, valamint az itt élő népek közötti kulturális kapcsolatok erősítése érdekében végzett, több évtizedes kultúra- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
A kitüntetett hangsúlyozta, hogy örül a nehéz körülmények között végzett munkájuk elismerésének: „Hitünkbe kapaszkodva, hagyományainkat ápolva maradunk, és ez a kitüntetés is megerősít bennünket abban, hogy ezt tovább kell folytatnunk” – fogalmazott Reskó-Papp Angéla az ünnepi pillanatban.
Kékesi Sándor, a Técsői Városi Tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Técsői Alapszervezetének elnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány Felső-Tisza-vidéki Regionális Irodájának főreferense a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át a kárpátaljai magyarság, különösen a técsői magyar közösség fennmaradását, valamint a helyi népi hagyományok megőrzését szolgáló, odaadó munkája elismeréseként.
Kékesi Sándor a köszönet szavai után kijelentette: „Ez a kitüntetés nemcsak engem illet, hanem közösségünk tagjait is, azokat az embereket, akik segítették a munkánkat.”
Ugyancsak a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át id. Pocsai Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a csongori Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszió alapítója és vezetője a több mint három évtizedes lelkipásztori szolgálata, valamint a Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszió keretében végzett áldozatos és odaadó karitatív munkája elismeréseként.
Id. Pocsai Sándor elmondta, hogy 20 évig volt szobafestő, majd az Úristen elhívta a lelkipásztori szolgálatra. Nyolc évig dolgozott ifjúsági táborokban, 1997-ben fordult a perifériára szorult emberek felé. Azóta több ezer ember megfordult a missziójukban, akiknek újra értelmet kapott az élete, családot kaptak vissza, gyermekek szülőket, szülők gyermekeket. Húsz emberrel dolgozik együtt, s mint fogalmazott: a közösen elért eredményeiknek szól ez a kitüntetés. Örömmel tölti el, hogy családtagjai mind abban az áldásban részesültek, hogy Isten gyermekei, s az unokáiért imádkozik, hogy ők is az Isten munkatársai legyenek – mondta el a kitüntetés átvételét követően.
Szabó Tibornak, az Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes vezetőjének tevékenységét ugyancsak a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel ismerte el Sulyok Tamás köztársasági elnök, a kárpátaljai népi hagyományok megőrzése és továbbadása, valamint az itt élő népek közötti kulturális kapcsolatok erősítése érdekében végzett, több évtizedes kultúra- és közösségszervező tevékenysége elismeréseként.
„Különleges dolgot nem tettem, nem teszünk. Csak azt tesszük, amit szeretünk, és amit kell Kárpátalján – terjesztjük a magyar kultúrát. Az együttes ebben az évben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Sajnos a kulturális minisztérium által népi együttes címre felterjesztettek közül a négy magyar együttesből csak egyedül maradtunk, de mi még maradunk és továbbra is tesszük a dolgunkat, szerte Ukrajnában és a Kárpát-medencében” – fogalmazott Szabó Tibor.
Felavatták és felszentelték a Beregszászhoz közeli Sárosorosziban Szent István szobrát. A történet érdekessége, hogy az alkotás a község legrégebbi, több mint 150 éves tölgyfájából lett kifaragva. Miután egy vihar kidöntötte a helyiek nem szerették volna, ha tűzre kerül, ezért úgy döntöttek, hogy a magyar államalapítást, a kereszténység felvételét és a magyar nemzet összetartozását jelképező alkotást készíttetnek belőle. A szobor a KMKSZ anyagi támogatásával, talapzata a helyi közösség összefogásával készült el. Gergely István csetfalvai fafaragó alkotása a falu központjában a helyi római katolikus plébánia udvarán kapott helyet.
Szinte egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen ilyen szépen felújított, impozáns és jól felszerelt tanintézmény talán sehol sincs a kelet-európai országban, mint Beregszászban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az egykori a magyar királyi törvényszék épületében kapott helyet. Működésének köszönhetően pedig a vidék egyik legszebb ingatlana nyert vissza régi fényét. Mindezt kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze. Kárpátalja egyetlen magyar tannyelvű felsőoktatási intézményének létrehozásáról 1993 október 18-án a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség együttes elnökségi ülésén döntöttek. A kezdeményezéshez a református egyház és a Beregszászi Városi Tanács is csatlakozott. Részvételükkel, nem sokkal később bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melynek fő célja a magyar felsőoktatás létrehozása és fenntartása lett Kárpátalján. Előbb a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskola kihelyezett tagozata kezdte meg működését Beregszászban, majd a szükséges engedélyek beszerzése után 1996-ban megalakult a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Az intézményt ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának hívják, és túlzás nélkül állítható, hogy a helyi magyarság oktatási, valamint kulturális fellegvára. Fennállásának eddig közel három évtizede alatt sok minden történt ugyan, egy dolog azonban biztosan nem változott: a lelkesedés, a küzdeni akarás és a jövőbe vetett hit. Az intézmény főépülete a Beregszász központjában álló, egykori magyar királyi törvényszéki palota, melynek egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen a kelet-európai országban csak kevés ilyen szépen felújított, jól felszerelt intézmény van. A kétemeletes épületet 1908 és 1909 közözz építettek Jablonszky Ferenc tervei szerint. A második világháború után szovjet laktanya volt benne, majd finommechanikai hadiipari üzemet nyitottak az épületben, kiépítve egy nagy kapacitású szellőztető hálózatot, termeiben több tonnás munkapadokat helyeztek el. A rendszerváltás után az üzem csődbe jutott, fűtését kikapcsolták, a műhelyeket megszüntették. Mindez az egyébként is lepusztult épület állagának rohamos romlásához vezetett. A beregszászi városi közgyűlés 2002-ben egyhangú szavazással a főiskola tulajdonába adta végül az épületet, melynek belső felújítása, az alagsor kivételével, 2003–2008 között valósult meg. Az ingatlan szovjet tönkretételétől napjainkig 2017-ben még kisfilm is született, melynek a címe Az Időutazó volt. A sztoriban Emerih Alekszandrovics szovjet közlegényt a felettese 1953-ban azzal bízza meg, hogy őrizze az egykori Magyar Királyi Törvényszék épületét, de megtiltja a kulturális rendezvényeket is. A katona azonban az éjszaka folyamán időutazáson megy keresztül, és 2017-ben ébred fel. És rájön, hogy mindaz, amit lát, szép és jó. A főiskola támogatás- és forráshiány miatt 2003-ban felhívással fordult a magyarsághoz a felújítás folytatásának biztosítása érdekében. A felhívás szerint a főiskola azon városokról, megyékről, szervezetekről nevezte el az épület felújított termeit, melyek az adott helyiséget adományaikból felújíttatták, de a felújításhoz hozzájárulók nevét is feltüntették a termek bejárata melletti táblákon. Az órarend szerint a diákok így nem az 1, 2, stb. tantermekben tanulnak, hanem óráikat például az Esztergom, a Győr, és a Vas megye termekben tartják. Az épület 2010 után teljes egészében már a magyar kormány segítségével újulhatott meg és tudott végrehajtani komoly intézményi fejlődést. Ukrajna egyetlen magyar felsőoktatási létesítménye és annak különböző egységei manapság – éves szinten – mintegy 5000 diáknak nyújtanak képzési lehetőséget. Ráadásul a háborús időkben is állták és állják a sarat, ami annak köszönhető, hogy már az első perctől kezdve tudtak az építkezésben és a fejlődésben gondolkozni.
A KMKSZ Kárpátalja szerte szentmisék, koszorúzások keretében méltatta a magyar államalapítás és Szent István napját. Tiszacsomán, a honfoglalás kori temető helyén KMKSZ által létesített Honfoglalási Emlék- és Szoborparkban Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője rámutatott: a kárpátaljai magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek, Magyarország támogatására. Sin József, a KMKSZ alelnöke kiemelte: Tiszacsomán különös érzés a honalapításról, a kereszténység felvételéről, nemzeti örökségünkről beszélni, hiszen itt vannak bizonyságul őseink sírjai. Dobos András, a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora mielőtt áldását kérte a jelenlévőkre az államalapító Szent István király Istenbe vetett szilárd hitéről beszélt. Az egybegyűltek ezután elhelyezték az emlékezés koszorúit Árpád fejedelem és Szent István király szobránál. A megemlékezés kulturális műsorral zárult többek között a sárosoroszi Hangraforgó citeraegyüttes, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport valamint a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely énekegyüttesének közreműködésével.
A Felső-Tisza-vidék magyar közössége idén is megtartotta hagyományos augusztus 20-i ünnepségét méltatva Szent István király hagyatékát és a magyar államalapítást. Az aknaszlatinai esemény egyben központi ünnepsége a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ünnepi programsorozatának. Az országban dúló háború miatt csöndes koszorúzással és ünnepi szent liturgiával emlékeztek meg a magyar államalapításról.
Az aknaszlatinai Szent István római katolikus templomban összesereglett felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság számára Kvascsuk András, Técsői római katolikus plébános celebrált ünnepi szent misét. A plébános üzenetében kiemelte: Szent Istvánnak köszönhető az, hogy ma itt lehetünk a Kárpát-medencében és ha a magyar nemzet továbbra is hűen őrzi példamutatásait, akkor a magyarságnak a harmadik évezredben is helye lesz Kárpátalján is. Mint fogalmazott: Szent István király az első magyar király a magyar római katolikus egyház számára, az első Márai tisztelő király is, hiszen Mária számára ajándékozza oda az országot. A magyarság számára itt, Kárpátalján nagyon fontos államalapítónk személye, hiszen mi is Szent István öröksége vagyunk. Ezért nagyon fontos megismerni az ő keresztény szellemiségi értékrendjét. Aki Krisztust választja alapul, az erős sziklára helyezi az életét, Szent István erre az alapra helyezte az országot.
A szentmisét követően az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum növendékei ünnepi műsor keretében méltatták Szent István király hagyatékát, majd Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke mondott köszöntőt. Az alelnök kiemelte: az egyik leglényegesebb sarokpontja a Felső-Tisza-vidéknek a szórvány megtartása. Mint fogalmazott, örömteli, hogy augusztus 20-át minden évben méltathatják, hiszen az államalapítás nagyon fontos része a magyar nemzet történetének. Szerinte a szórványt, ezt a sokszínű vidéket támogatni kell, meg kell őrizni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a területek fennmaradjanak.
Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondta: „Ennek az ünnepségnek nemcsak történelmi és egyházi jelentősége van, hiszen a templomunk nevét is Szent Istvánról kapta. Ezen az ünnepségen megélhetjük magyarságunkat, a közösség újra találkozhat. Tehát egy közösségformáló, megtartó eseménye is ez az aknaszlatinai és a felső-Tisza-vidéki magyarságnak” – jegyezte meg. Mint fogalmazott, az esemény jelentősége abban is rejlik, hogy a szórványközösségek otthon érezhetik magukat, hiszen magyar nyelven kommunikálva erősíthetik meg nemzeti identitásukat.
A szent liturgiát és a megemlékező gondolatokat követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat a templom udvarán található Szent István szobornál.
