Az ukránok egyre kevésbé bíznak az Oroszország elleni háború gyors lezárásában, csak minden ötödik reménykedik abban, hogy 2026 közepére véget érnek a harcok – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézetre (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A közvélemény-kutatás adatai szerint az ukránok csupán 20 %-a számít arra, hogy az Oroszország elleni háború a következő hetekben vagy 2026 közepére véget ér. Ugyanakkor a megkérdezettek 18 %-a 2026 második felére jósolja a konfliktus végét, és 43 %-uk úgy véli, hogy a háború 2027-ig vagy tovább fog tartani. További 19 %-uk nem tudott konkrét választ adni.
Összehasonlításképpen, 2025 szeptemberében-októberében az ukránok 33 %-a reménykedett a háború 2026 közepére történő befejezésében, míg 2025 decemberében ez a szám 26 % volt. Vagyis az idővel egyre kevesebb állampolgár számít a konfliktus gyors végére.
A felmérés tükrözi az ukránok tárgyalásokkal kapcsolatos hozzáállását és azok hatékonyságával kapcsolatos elvárásaikat, valamint a lakosság ellenálló képességének önértékelését is, ami fontos a nehéz időjárási körülmények és az ország energetikai infrastruktúrájának jelentős pusztulása közepette.
A legtöbb ukrán elfogadhatatlannak tartja, hogy a teljes Donbászt orosz ellenőrzés alá vonják a szövetségesek biztonsági garanciáiért cserébe – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet frissen végzett felmérésének eredményeiből, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatásból kiderült, „az ukránok többsége – 54 %-a – kategorikusan elfogadhatatlannak tartja, hogy a teljes Donbászt orosz ellenőrzés alá vonják biztonsági garanciákért cserébe. Ugyanakkor 39 %-uk kész egy ilyen engedményre. További 5 % nem tudott dönteni a kérdésben”.
Azok a válaszadók, akik számára egy ilyen feltétel kategorikusan elfogadhatatlan, azzal magyarázták álláspontjukat, hogy Oroszország úgysem fog megállni, és megpróbálja folytatni a harcot Ukrajna ellen, valamint azzal, hogy Ukrajna nem adhatja fel egyszerűen a területeit és az ott élő embereket.
Azok, akik készen állnak az ukrán csapatok Donbászból való kivonására, továbbra is többnyire gyakorlatias és meggyőző biztonsági garanciákat várnak. Vagyis, ha a javasolt biztonsági garanciák gyengéknek bizonyulnak, és nem nyújtanak komoly választ az orosz agresszióra, akkor a csapatok Donbászból való kivonásának támogatottsága még alacsonyabb lesz.
A KMISZ a felmérését 2026. január 9. és 14. között végezte Ukrajna minden régiójában, mobiltelefonszámok véletlenszerű mintáján alapuló telefonos interjúkkal, a telefonszámok véletlenszerű generálásával és az azt követő statisztikai súlyozással. Összesen 601 válaszadót kérdeztek meg.
Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
Ahogy az orosz invázió ötödik évébe lép, Kijevben jelenleg elemzik az Egyesült Államok közvetítésével kidolgozott béketerv legfrissebb, 20 pontos változatát, amelyet eredetileg egy 28 pontos javaslatként terjesztettek elő tavaly novemberben.
Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten bejelentette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok széles körű megállapodásra jutott a biztonsági garanciák terén, azonban továbbra is nézeteltérések vannak a területi kérdésekről, ami a terv legérzékenyebb pontja marad. Bár az európai vezetők csak közvetetten vettek részt a dokumentum alakításában, egy friss YouGov-felmérés feltárja, hogyan viszonyulnak az európai polgárok a javaslatokhoz Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban.
A válaszadók minden vizsgált országban a legkevésbé elfogadhatónak azt tartják, ha Oroszország megtartja az összes jelenleg ellenőrzése alatt álló ukrán területet – ez Ukrajna területének körülbelül egyötödét jelenti. A második legelutasítottabb lépés, ha Ukrajnát köteleznék hadseregének 600 ezer fős korlátozására. Emellett erőteljesen ellenzik azt is, hogy Ukrajna kimaradjon a NATO-ból. Mindhárom engedményt – területi veszteségek, haderőcsökkentés és NATO-tagság tilalma – a legmarkánsabban a britek utasítják el.
Ezzel szemben Olaszország mutatja a legnagyobb nyitottságot a területi kompromisszumokra.
Az olaszok csak enyhén ellenzik, hogy Oroszország megtartsa az összes megszállt területet, és ők az egyetlen nemzet a felmérésben, ahol elfogadhatónak tartják, hogy Ukrajna a háború lezárása érdekében átadja a Donbaszt Oroszországnak.
A közvélemény megosztott abban, hogy Európának addig kell-e támogatnia Ukrajnát, amíg Oroszország teljesen ki nem vonul, vagy inkább egy olyan békemegállapodást kell-e elősegíteni, amelyben Oroszország megtarthat bizonyos területeket.
A britek és a lengyelek többsége az előbbit részesíti előnyben, míg Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a válaszadók többsége elfogadná a területi engedményekkel járó békét is.
[type] => post
[excerpt] => Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767822000
[modified] => 1767789873
)
[title] => Felmérés: a britek még harcolnának, de az olaszok és a németek már odaadnák Ukrajna egy részét az oroszoknak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=268290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 268290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 268291
[image] => Array
(
[id] => 268291
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[original_lng] => 65234
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767782673:12
[views_count] => 1141
[_thumbnail_id] => 268291
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 626460698002
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] =>
[_oembed_time_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] => 1767782647
[_oembed_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] =>
[_oembed_time_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] => 1768656627
[_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] =>
[_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1773149318
[_oembed_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] =>
[_oembed_time_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] => 1781208457
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 44769
[2] => 1985
[3] => 541185
[4] => 55721
[5] => 4533
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => háború
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => lengyelek
[4] => németek
[5] => olaszok
)
)
[3] => Array
(
[id] => 268130
[content] =>
Az ukrán állampolgárok 59%-a bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, míg 35%-uk nem bízik benne – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint decemberben az elnökbe vetett bizalom szintje általánosságban stabil maradt a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest, elsősorban az energiaszektorban tapasztalható korrupciós botrányokról szóló jelentések megjelenése előtt.
A Zelenszkijbe vetett bizalom azonban ingadozó, és nagymértékben függ a társadalmi kontextustól. Attól függően ingadozik, hogy mely témák uralják a nyilvános teret: belpolitikai problémák, mint például a kormányzás vagy a korrupció, vagy külpolitikai kérdések, mint például az együttműködés a partnerekkel és a béketárgyalások.
A november végén megkérdezettek 49%-a bízik Zelenszkijben, míg december első felében ez a szám 63%-ra nőtt. December második felében a bizalom szintje 55%-ra csökkent.
Az ukránoknak mindössze 10 %-a gondolja úgy, hogy a tűzszünet előtt választásokat kellene tartani, szemben a szeptemberi 11 %-kal – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) 2025. november 26. és december 29. között végzett felméréséből, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a megkérdezettek 23 %-a támogatja a választások megtartását tűzszünet és biztonsági garanciák esetén. A szociológusok növekvő tendenciát figyelnek meg ebben a mutatóban – például a márciustól decemberig tartó időszakban 9 %-ról 23 %-ra nőtt. Ugyanakkor a többség, vagyis 59 % (szeptemberben – 63 %) továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a választásokra csak a végleges békemegállapodás és a háború teljes befejezése után van lehetőség.
A felmérés szerint azok között, akik bíznak Volodimir Zelenszkij elnökben, a túlnyomó többség csak a végleges békemegállapodás után támogatja a választások megtartását (és csak 3-4 % gondolja úgy, hogy a választásokat most azonnal, még az ellenségeskedés vége előtt kellene megtartani).
Azok körében, akik nem bíznak az elnökben, a nézetek megoszlanak. Azok, akik inkább nem bíznak Zelenszkijben, szintén többnyire (61 %) elhalasztják a választások kérdését a végleges békemegállapodás utánig, és csak 11 % akar választásokat az ellenségeskedés vége előtt (további 22 % pedig tanácsosnak tartja a tűzszünet és a biztonsági garanciák nyújtása utáni megtartását).
És csak azok körében jelentős az igény a közeljövőben megtartandó választásokra, akik abszolúte nem bíznak Zelenszkijben. Így körükben 28 % ragaszkodik a közeljövőben, még a háború vége előtt megtartandó választásokhoz, 34 % pedig a biztonsági garanciákkal járó tűzszünet utáni választásokhoz (34 % szerint a választásokat a végleges békemegállapodás után kell megtartani).
A Die Zeit jelentése szerint a német közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság immár közel négy éve tart egy közvetlen katonai konfliktus lehetőségétől Oroszországgal. A félelmeket tovább erősíti, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos tárgyalások Németország aktív részvétele nélkül zajlanak. A lap elemzése szerint Berlin diplomáciai mozgástere beszűkült, miközben a konfliktus kimenetele továbbra is bizonytalan.
A cikk hangsúlyozza továbbá, hogy az ukrán kérdésben Donald Trump és Vlagyimir Putyin egyaránt nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkijre, ami jelentősen korlátozza az ukrán elnök tárgyalási lehetőségeit. Németország eközben hiába remélte, hogy meghatározó szerepet vállalhat a konfliktus diplomáciai rendezésében, ezek a várakozások eddig nem teljesültek.
Emiatt a német társadalomban tovább él a nagyszabású fegyveres eszkalációtól való félelem.
A Die Zeit arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a közvélemény már évek óta „nagyon is valós félelmet érez egy komoly eszkalációtól”, Németország eddig nem tudta meggyőzően bizonyítani valódi katonai felkészültségét az ország védelmére. Ez az ellentmondás tovább növeli a bizonytalanságot, és kérdéseket vet fel Berlin biztonságpolitikai stratégiájával kapcsolatban.
Mindeközben az orosz vezetés igyekszik csillapítani a feszültséget. Vlagyimir Putyin egy Tucker Carlsonnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Moszkvának nincs szándékában megtámadni a NATO-országokat, a támadásokat értelmetlennek nevezte. December 11-én Szergej Lavrov külügyminiszter is megerősítette, hogy Oroszországnak nincsenek agresszív tervei a NATO és az EU ellen, sőt kész lenne ezeket a garanciákat írásban is rögzíteni. A Kreml álláspontja szerint Moszkva nem jelent fenyegetést, ugyanakkor válaszolni fog minden olyan lépésre, amely veszélyezteti az érdekeit
[type] => post
[excerpt] => A Die Zeit jelentése szerint a német közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság immár közel négy éve tart egy közvetlen katonai konfliktus lehetőségétől Oroszországgal.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767522600
[modified] => 1767484005
)
[title] => A németet aggódnak egy esetleges katonai konfliktus kirobbanásától Oroszországgal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=267990&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 267990
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 267991
[image] => Array
(
[id] => 267991
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[original_lng] => 14821
[original_w] => 299
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/nemetek.jpg
[width] => 299
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767476807:12
[_thumbnail_id] => 267991
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1206
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 659420679000
[_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Az ukránok türelme továbbra is magas szinten van, megkérdezettek 62%-a kész addig elviselni a háborút, ameddig csak szükséges – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatás megállapította, hogy az orosz béketerv továbbra is kategorikusan elfogadhatatlan az állampolgárok többsége számára: az ukránok 74%-a tartja teljesen elfogadhatatlannak, míg csak 17% áll készen a béke orosz változatára. Ugyanakkor az ukránok 69%-a, bár többnyire lelkesedés nélkül, támogatja az Európa és Ukrajna által kidolgozott béketervet, míg csak 16%-uk utasítja el kategorikusan.
Ami a háború végével kapcsolatos várakozásokat illeti, a válaszadóknak mindössze 10%-a reménykedik a 2026 elejére bekövetkező békében, 16% 2026 első felében, 12% az év második felében, 29% pedig 2027-re vagy későbbre számít. Minden harmadik ukrán (33%) azt válaszolta, hogy nem tudja.
Ugyanakkor az ukránok többsége (62%) továbbra is azt mondja, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges (ugyanez a szám volt szeptemberben is). További 3% mondta azt, hogy körülbelül egy évig hajlandó elviselni.
„A válaszadók 14%-a szerint rövidebb időszakra (hat hónapra vagy több hónapra) lesz szükség (szeptemberben ez 21% volt, de ugyanakkor a kérdésre válaszolni nem tudók száma 13%-ról 21%-ra nőtt)” – áll a KMISZ jelentésében.
Egyre több ukrán reménykedik abban, hogy a háború 2026-ban véget ér, jelenleg az ukrán állampolgárok egyharmada reménykedik a békében – számolt be az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint az ukránok 2026-ra vonatkozó várakozásainak megismerése érdekében a szociológusok 1000 állampolgárt kérdeztek meg. A kérdések a világbékével kapcsolatos reményeikre és a következő évi általános helyzettel kapcsolatos elképzeléseikre vonatkoztak.
Egyre nőnek a béke iránti remények – míg most a válaszadók egyharmada számolt be erről, 2023 novemberében ez az arány még csak 26% volt. A békével kapcsolatos forgatókönyveket három egyenlő csoportra osztották. Az ukránok egyharmada meg van győződve arról, hogy az év békésebb lesz, a másik harmaduk úgy véli, hogy semmi sem fog változni, a harmadik csoport pedig úgy gondolja, hogy még viharosabb lesz.
A legtöbb ukrán állampolgár optimista 2026-tal kapcsolatban, de a pozitív hangulat csökken, és a változásokkal kapcsolatos szkepticizmus növekszik. Míg 2023-ban az ukránok 51%-a reménykedett egy jobb következő évben, addig most a válaszadók 39%-a fejezte ki ezt a véleményt. Azoknak az aránya, akik meg vannak győződve arról, hogy minden marad a régiben, 27%, bár 2024-ben ez a szám 20% volt. Minden negyedik válaszadó, akárcsak 2024-ben, úgy véli, hogy a következő év rosszabb lesz.
A legoptimistábbak a falvakban lakók, valamint az 51 év felettiek. Ugyanakkor a pesszimizmus a 18-35 éves férfiak körében a legnagyobb.
Az ukránok véleménye a háborúval és békével kapcsolatban az utóbbi időben nem változott jelentősen, ebben a kérdésben van egyfajta konszenzus az emberek között – jelentette ki pénteken Anton Hrusckij, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ügyvezető igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint a szociológus elmondta, hogy a háború, a béke, a nyugati partnerekbe vetett bizalom és a belpolitikai helyzet kérdéseivel foglalkozó friss KMISZ-felmérés szerint a háborúval és békével kapcsolatos vélemény az utóbbi időben nem változott jelentősen. „És ebben van egyfajta konszenzus az emberek között: egyrészt a legtöbb ukrán nyitott a tárgyalásokra, sőt a nehéz kompromisszumokra is” – mondta.
Hruseckij szerint továbbra is fennáll az a tendencia, hogy az ukránok abszolút többsége elutasítja azt a lehetőséget, amely a következőket biztosítaná: területeink egy részének hivatalos elismerése oroszként; csapatok kivonása az Ukrajna által ellenőrzött területekről; a hadsereg jelentős csökkentése; hogy nem lesznek megbízható biztonsági garanciáink. „Ezt az ukránok több mint 70 %-a elutasítja, körülbelül ugyanennyien voltak szeptemberben is” – jegyezte meg.
„Az ukránok több mint 70%-a kész volt elfogadni az Európa által felkínált lehetőséget. Azt, amely magában foglalja a frontvonal befagyasztását, de Ukrajna bizonyos biztonsági garanciákat kap. És természetesen anélkül, hogy hivatalosan elismernék az Oroszország által megszállt területeket az Orosz Föderáció hivatalos részének” – mondta a KMISZ vezetője.
A szakember hozzátette, hogy az ukránok azt mondják: „készen állunk a békére, még akkor is, ha a frontvonal befagyott, de az Oroszország által támasztott követeléseknek való engedés elfogadhatatlan az ukránok számára”. „A megkérdezettek 63 %-a azt válaszolta, hogy készek elviselni a háborút, ameddig csak szükséges, hogy Ukrajna számára elfogadható feltételeket érjünk el” – ismerte el Anton Hruseckij.
Az ukrán állampolgárok több mint 50%-a meg van győződve arról, hogy a választások megtartása csak a végleges békemegállapodás aláírása és az Oroszország elleni háború teljes befejezése után lehetséges – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatás adataiból kiderülte, hogy a válaszadóknak mindössze 9%-a támogatja azt az elképzelést, hogy a választásokat most, a harcok végének megvárása nélkül tartsák meg. Ezt bizonyítja a KMISZ által november 26. és december 13. között végzett felmérés.
A kutatás szerint a válaszadóknak mindössze 9%-a gondolja úgy, hogy a tűzszünet előtt választásokat kellene tartani (szemben a szeptemberi 11%-kal). A válaszadók további 25%-a támogatja a választások megtartását, ha az ellenségeskedés megszűnik és biztonsági garanciákat biztosítanak, ami valamivel több, mint szeptemberben, amikor ez az arány 22% volt. Ugyanakkor a válaszadók többsége – 57% – ragaszkodik ahhoz, hogy a választási folyamatra csak a háború teljes befejezése és a békemegállapodás megkötése után kerüljön sor.
Anton Hruseckij, a KMISZ ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy az ukránok túlnyomó többsége jelenleg nem kéri országos választások megtartását a háború vége előtt. Azt is hangsúlyozta, hogy a Volodimir Zelenszkij elnökbe vetett bizalom továbbra is magas, és a társadalomban a legitimitását nem kérdőjelezik meg. Emiatt a háború alatti választásokra való felhívásokat a közvélemény kritikusan fogadja, és az állam gyengítésére tett kísérleteknek tekinti.
A KMISZ a felmérést telefonos interjúk formájában végezte, véletlenszerűen kiválasztott mobilszámokon. A kutatásban 547, 18 éves vagy annál idősebb válaszadó vett részt Ukrajna minden, az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt álló régiójából.
