Az ukrán légierő kommunikációs vezetője, Jurij Ihnat szerint az orosz erők már képesek lehetnek a Shahed típusú drónok valós idejű irányítására is, sőt egyes esetekben célzottan mozgó célpontokra is rávezették azokat.
Ihnat elmondta, hogy az orosz hadsereg úgynevezett mesh-hálózatokat alkalmazhat, ahol a drónok egymással kommunikálnak és közvetítőként működnek. Ez lehetővé teheti, hogy egy Oroszország területén lévő operátor valós időben irányítsa a repülő eszközöket.
Hozzátette, hogy már dokumentáltak olyan eseteket, amikor drónokat szándékosan autókra vagy mozgó katonai egységekre irányítottak, ami új szintet jelent a támadások pontosságában.
Ihnat szerint az orosz támadások többsége továbbra is előre programozott útvonalakon zajlik, de a technológia folyamatosan fejlődik, és az ellenség új módszereket keres a hatékonyság növelésére.
A szakember kiemelte, hogy Ukrajna folyamatosan fejleszti az elektronikai hadviselési és védelmi rendszereit, miközben az orosz fél is egyre újabb megoldásokkal kísérletezik, például mobilhálózatok vagy SIM-kártyás modulok használatával a drónok irányításához.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán légierő kommunikációs vezetője, Jurij Ihnat szerint az orosz erők már képesek lehetnek a Shahed típusú drónok valós idejű irányítására is, sőt egyes esetekben célzottan mozgó célpontokra is rávezették azokat. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1776979620 [modified] => 1776936606 ) [title] => Ihnat: az orosz Shahed drónokat akár valós időben is irányíthatják [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280929&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 280929 [uk] => 280681 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 280683 [image] => Array ( [id] => 280683 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [original_lng] => 84682 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/4410729.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1776925812:5 [_thumbnail_id] => 280683 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1022 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 846766637002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 26228 [1] => 331708 [2] => 689 ) [tags_name] => Array ( [0] => drónok [1] => Jurij Ihnat [2] => Oroszország ) ) [1] => Array ( [id] => 280922 [content] =>
Kínai vállalatok titokban műholdakat és műholdfelvételeket értékesítenek Oroszországnak – áll a holland katonai hírszerzés (MIVD) éves jelentésében.
A dokumentum szerint az együttműködést az orosz űripari szereplőkkel az érintett cégek igyekeznek palástolni, hogy elkerüljék a nyugati szankciókat.
A jelentés megállapítja: Oroszország hiányt szenved a harctéri felderítésre alkalmas műholdakból. A szankciók megnehezítették az alkatrészbeszerzést, miközben a képzett szakemberek hiánya is gondot okoz. Emiatt Moszkva kreatív megoldásokhoz folyamodik, többek között nyílt forrású műholdképeket, illetve kínai cégek által kínált, kereskedelmi forgalomban elérhető műholdakat és adatokat használ fel.
„Lehet, hogy műholdról van szó, de sok esetben egyszerűen csak képi adatokról” – mondta egy sajtótájékoztatón Peter Reesink, az MIVD igazgatója, aki szerint Kínából drónalkatrészek is érkeznek Oroszországba. Reesink hozzátette: Kína cserébe igyekszik tanulni Oroszország ukrajnai harctéri tapasztalataiból. „Ez az, amivel a kínai fegyveres erők nem rendelkeznek” – fogalmazott. Az elemzés szerint Peking számára előnyös a háború folytatódása, mivel egy esetleges tűzszünet vagy a konfliktus vége a nemzetközi figyelmet Kínára irányítaná.
A holland hírszerzés „aggasztónak” minősítette a kínai vállalatok és az orosz állam közötti, űrtechnológiát érintő kapcsolatokat, és arra számít, hogy az együttműködés a következő években tovább bővül. A jelentés szerint Kína úgynevezett „álsemleges” álláspontot képvisel, miközben az elmúlt évben ténylegesen fokozta katonai együttműködését Oroszországgal, amelyet fontos szövetségesének tekint.
Az Europol közleményében közölte, körülbelül 45, Ukrajnából az oroszok által erőszakkal elrabolt gyermeket talált meg egy olyan kezdeményezés részeként, amelyben a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint különböző uniós országok és az Egyesült Államok szakértői is részt vettek.
Két nap alatt 18 ország, köztük az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok szakértői nyílt információforrásokat használtak fel, beleértve az orosz megszállás alatt álló területekről gyermekek elszállításában segédkező katonai egységekre vonatkozó adatokat, a feltehetően elrabolt gyermekek fényképeit közzétevő platformokat, valamint az ezeket a gyermekeket befogadó személyekre vonatkozó információkat, hogy felkutassák őket.
Ez volt a harmadik ilyen esemény, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az ukrán hatóságoknak a gyermekek hazaszállításában és a potenciális háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésében.
Két évvel ezelőtt a Nemzetközi Büntetőbíróság az EU és az Egyesült Államok támogatásával létrehozta az agresszió bűncselekményeinek felfedésével foglalkozó Nemzetközi Központot (ICPCA), hogy szisztematikusan gyűjtsön bizonyítékokat a lehetséges háború utáni perekhez.
A nyomon követett gyermekek száma csupán kis részét képviseli a becsült 19 500 ukránnak, akiket a becslések szerint négy éve tartó háború alatt deportáltak vagy erőszakkal szállítottak el a megszállt területekről.
Az alábbi országok vettek részt a projektben: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Málta, Hollandia (társszervező), Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Ukrajna, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok.
A projektben részt vevő szervezetek között volt a Nemzetközi Büntetőbíróság – az Ügyészségi Hivatal, a Mnemonic, a Global Rights Compliance, az Osint for Ukraine és a Truth Hounds.
[type] => post [excerpt] => Az Europol közleményében közölte, körülbelül 45, Ukrajnából az oroszok által erőszakkal elrabolt gyermeket talált meg egy olyan kezdeményezés részeként, amelyben a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint különböző uniós országok és az Egyesült Államok... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776869880 [modified] => 1776838438 ) [title] => Az Europol közel 45, Oroszország által elrabolt ukrán gyermeket is azonosított [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280808&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 280808 [uk] => 280659 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 280660 [image] => Array ( [id] => 280660 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg.webp [original_lng] => 83554 [original_w] => 1940 [original_h] => 1294 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg-1024x683.webp [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg-1536x1025.webp [width] => 1536 [height] => 1025 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg.webp [width] => 1940 [height] => 1294 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/osint3jpg.webp [width] => 1940 [height] => 1294 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1776827638:12 [_thumbnail_id] => 280660 [_edit_last] => 12 [views_count] => 900 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 30942056000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83882 [2] => 11 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 141791 [1] => 689 [2] => 186175 [3] => 1227 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Rendőrségi Hivatalt (Europol) [1] => Oroszország [2] => ukrán gyerekek [3] => USA ) ) [3] => Array ( [id] => 280662 [content] =>
Az Europol és partnerei 45 elhurcolt ukrán gyerek felkutatásában értek el eredményt – közölte Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete hétfőn.
Az ukrán hatóságok becslése szerint az orosz megszállók több mint 19 ezer gyereket hurcoltak el az ideiglenesen megszállt területekről Oroszországba vagy Fehéroroszországba. Egyes gyerekeket orosz családok fogadtak örökbe, másokat átnevelő táborokban vagy pszichiátriai intézményekben tartanak fogva.
Az európai szervezetek fejlett digitális eszközöket és nyílt forrású adatgyűjtési módszereket alkalmaztak a gyerekek tartózkodási helyének felderítésére, valamint a deportálások megszervezésében részt vevő személyek azonosítására, és 45 jelentést állítottak össze.
A jelentések olyan információkat tartalmaznak, amelyek segíthetik az elhurcolt gyerekek felkutatását, többek között az elszállításuk útvonalaira, a deportálásban közreműködő személyekre, például árvaházak vezetőire, katonai egységekre, valamint azokra a helyszínekre és intézményekre vonatkozóan, ahová a gyerekeket vitték. Emellett azonosítottak olyan online felületeket is, amelyeken feltételezhetően elhurcolt gyerekek fényképei jelentek meg.
A műveletben részt vevő országok között volt Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Málta, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Ukrajna, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A Nemzetközi Büntetőbíróság is támogatta az akciót.
A Telegram továbbra is az Oroszországi Föderáció fő információs központja, de a hívások és a mindennapi kommunikáció terén a felhasználók egyre inkább egy másik kommunikációs módszerre váltanak.
A Telegram-hozzáférés korlátozása után Oroszországban hirtelen megnőtt az ázsiai üzenetküldők közönsége. Márciusban havi közel 60%-kal nőtt a felhasználók száma, az alternatív platformok iránti kereslet pedig az év első negyedévében 50%-kal, jelentette az orosz sajtó jelenti az MTS AdTech adataira hivatkozva.
A leggyorsabban a Törökországból, Dél-Koreából és Kínából származó Messenger alkalmazóinak száma nő.
A török BiP több mint kétszeresére növelte havi aktív oroszországi felhasználóját márciusban – 105%-kal, 1,68 millióra. A dél-koreai KakaoTalk 82%-kal nőtt, és elérte a 436,4 ezer felhasználót. A kínai WeChat közönsége 15%-kal nőtt, és meghaladta az 1,15 millió havi aktív felhasználót.
Az alternatív üzenetküldők iránti növekvő keresletet az alkalmazásáruházak adatai is megerősítik. A korlátozások ellenére a BiP a második helyen végzett a legtöbbet letöltött alkalmazás között a Közösségi hálók kategóriában az orosz App Store-ban, a Max Messenger mögött. A RuStore-ban 300 ezer letöltéssel rendelkezik.
Az App Store-ban a harmadik helyet az amerikai imo.im – egy hívás- és üzenetküldő alkalmazás – szerezte meg. A RuStore-ban körülbelül 1 millióan töltötték le.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valdaji rezidenciája köré 2026 márciusában hét új önjáró légvédelmi rakéta- és lövegrendszerekkel felszerelt tornyot építettek – számolt be a Planet.com műholdfelvételei alapján az Unian.
A jelentések szerint a valdaji rezidenciát védő légvédelmi rendszerek száma így összesen 27-re nőtt. A műholdképek alapján a hét új torony építése március 17-én kezdődött, és néhányat már fel is szereltek Pancir rendszerekkel.
A lap megjegyzi, hogy a légvédelmi rendszerek két körben – egy belső és egy külső gyűrűben – helyezkednek el a rezidencia körül, hasonlóan a Moszkva körüli elrendezéshez.
Oroszország „nemkívánatos” szervezetnek minősítette a Stanford Egyetemet, így az orosz intézmények nem működhetnek vele együtt. A döntés egy szélesebb trend része, korábban más neves amerikai egyetemeket is hasonlóan korlátoztak.
Az orosz Igazságügyi Minisztérium felvette a Stanford Egyetemet a „nemkívánatos” szervezetek listájára – számolt be róla a Meduza. A minisztérium közlése szerint a döntést valójában már március 26-án meghozta a Főügyészség, azonban ezt csak később hozták nyilvánosságra.
A Stanford Egyetem a világ egyik legelismertebb felsőoktatási intézménye, amelyet számos nemzetközi rangsor rendszeresen a legjobb öt egyetem közé sorol. A „nemkívánatos” minősítés súlyos következményekkel jár: többek között megtiltja az orosz egyetemeknek és intézményeknek, hogy közös kutatási projektekben vegyenek részt az érintett szervezettel, és általában is korlátozza az együttműködési lehetőségeket.
Nem a Stanford az első ilyen eset: az orosz hatóságok korábban több vezető amerikai egyetemet is hasonló módon minősítettek. A listára már felkerült a Yale Egyetem, a Kaliforniai Egyetem Berkeley kampusza, valamint a George Washington Egyetem is, ami azt jelzi, hogy az intézkedés szélesebb körű politikai és tudományos elszigetelődési folyamat része lehet.
[type] => post [excerpt] => Oroszország „nemkívánatos” szervezetnek minősítette a Stanford Egyetemet, így az orosz intézmények nem működhetnek vele együtt. A döntés egy szélesebb trend része, korábban más neves amerikai egyetemeket is hasonlóan korlátoztak. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1775945700 [modified] => 1775915815 ) [title] => Tiltólistára tette Oroszország a Stanford Egyetemet [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279663&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 279663 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 279664 [image] => Array ( [id] => 279664 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford.webp [original_lng] => 65476 [original_w] => 850 [original_h] => 478 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford.webp [width] => 850 [height] => 478 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford.webp [width] => 850 [height] => 478 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford.webp [width] => 850 [height] => 478 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/stanford.webp [width] => 850 [height] => 478 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1775905932:4 [_thumbnail_id] => 279664 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 597 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 8900932000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 600 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Oktatás [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3825190 [1] => 689 [2] => 3825191 ) [tags_name] => Array ( [0] => "nemkívánatos" szervezetek [1] => Oroszország [2] => Stanford Egyetem ) ) [7] => Array ( [id] => 279646 [content] =>
Legkevesebb 16 oroszországi régióban vannak aktív veszettséggócok az állatoknál, számolt be az orosz sajtó.
A legnehezebb helyzet jelenleg a Tyumenyi régióban van, ahol a helyi önkormányzat szerint január-februárban több mint 40 esetet észleltek.
A Novoszibirszki régióban az év eleje óta 71 veszettséges esetet regisztráltak, amelyek közül 49-et karanténba helyeztek. A regionális állatorvosi hivatal megjegyezte, hogy továbbra is a rókák és a háziállatok a fertőzés fő hordozói.
Legalább 18 további gócot regisztráltak az Orenburgi régióban.
Veszettség eseteit észlelték a Tveri régióban, az Altaji területen, az Omszki, Tambovi, Kemerovói, Nyizsnyij Novgorod-i, Voronyezsi, Rosztovi és Rjazanyi régiókban, valamint Baskortosztánban is. Karanténzónák vannak érvényben a Moszkvai és a Jaroszlavli régiókban.
Ugyanakkor sok vidéken az emberek a csípések után megtagadják az önkéntes oltást, a betegség halálos veszélye ellenére.
A Kalugai régióban az oltást megtagadók aránya eléri a 34%-ot, Burjátföldön pedig az 1418 eset 20%-át. Az Altaji területen 2024-ben 1020, 2025-ben pedig 843 ember utasította vissza a sürgősségi veszettség elleni profilaxist.
Dagesztánban 2025-ben az oltást elutasítók aránya 5,7% volt, további 3,1%-uk pedig önként szakította meg a kúrát. A Lipetszki régióban 2026-ban az oltást elutasítók száma 120 főre nőtt, szemben az előző év azonos időszakában mért 79 fővel.
Az oltást Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetben, Mordvinföldön, az Ivanovói régióban, Mariföldön, Észak-Oszétiában, Hakassziában, a Zsidó Autonóm Területen, Udmurtföldön, Szentpéterváron, a Permi határterületen és Magadani régióban is sokan utasították el.
A veszettség egy halálos kimenetelű, a központi idegrendszert érintő vírusos betegség, amelyet egy neurotróp vírus (veszettségvírus) okoz. Fertőzött állatok (rókák, denevérek, kutyák, macskák) csípése vagy nyálával terjed. A tünetek megjelenése után a betegség gyógyíthatatlanná válik, a halálozási arány 100%, ezért azonnal szükség van védőoltásra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke volt a 9-11. osztályosok számára frissen elkészült társadalomismeret-tankönyvek főszerkesztője – jelentette be pénteken Olga Koludarova, a moszkvai oktatásügyi minisztérium helyettes vezetője.
A tárca szerint szerint a volt elnök és kormányfő térítésmentesen végezte el a munkát.
A szerzői közösségben jogászok, közgazdászok, szociológusok és történészek működtek együtt, köztük egyetemi oktatók is.
Az új társadalomismeret-tananyag összeállítását tavaly fejezte be az oktatási tárca, a műveletet Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó irányította.
A tervek szerint a tankönyvet 2026-2028 között veszik fel az iskolák számára jóváhagyott tankönyvek listájára.
Szergej Kravcov oktatásügyi miniszter 2024-ben azt mondta, hogy az új társadalomismeret-tankönyv „a társadalom valódi és örök értékeire” épül. kerül. Az akkor alkalmazott tanulmányi segédletet „pszeudoliberálisnak” nevezte. A társadalomismeretet idén törlik az orosz nyolcadikosok tananyagából, és szeptembertől csak a kilencedik osztálytól kezdve fogják tanítani.
A szélsőséges könyvek listája is bővült
Mindeközben az orosz igazságügyi minisztérium pénteken a szélsőséges kiadványok listájára tette fel a Kak ubity drakona? (Hogyan öljük meg a sárkányt? Kézikönyv kezdő forradalmároknak) című könyvet, amelynek szerzője Mihail Hodorkovszkij, a Yukos (Jukosz) olajvállalat egykori főrészvényese.
Hodorkovszkij, aki az kilencvenes évek közepén szerezte meg a Yukos állami vállalat ellenőrző részvénycsomagját, és valaha Oroszország leggazdagabb emberének számított, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adócsalás és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték. Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és a Yukos feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelyben Vlagyimir Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.
Az orosz államfő a politikai ellenlábasaként fellépő volt olajmágnást – saját kérésére – 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra távozott, ahonnan azonban továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.
Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó elleni merényletekhez. A volt oligarcha ellen nemzetközi körözést adtak ki. Hodorkovszkij 2017 áprilisáig a Nyitott Oroszország elnöke volt, amely 2021 májusában feloszlatta önmagát.
Az orosz igazságügyi tárca emellett pénteken felvette az Oroszország területén nemkívánatos szervezetek listájára a kaliforniai Stanford Egyetemet is.
Szélsőséges szervezetnek minősítette a Memorial mozgalmat csütörtökön az orosz legfelsőbb bíróság, és betiltotta oroszországi tevékenységét. A döntés, amelyet zárt tárgyaláson hoztak meg, azonnal hatályba lépett.
A Memorial a múlt század 80-as éveinek végén jött létre a politikai elnyomás kutatásával foglalkozó szervezetként, egyik alapítója Andrej Szaharov akadémikus volt. Hamarosan a Szovjetunióban, majd Oroszországban a politikai elnyomás kutatásának legnagyobb központjává vált, amely az emberi jogok védelmével is foglalkozott.
Oroszországban 2016-ban felvették a külföldi ügynökök nyilvántartásába. 2021. december 29-én a moszkvai városi bíróság a fővárosi ügyészség keresete alapján, a külföldi ügynökök tevékenységére vonatkozó szabályok megsértése miatt elrendelte az azonos nevű emberi jogi központ felszámolását.
2023-ban Genfben megalakult a Memorial nemzetközi egyesület, amelynek az orosz legfelsőbb bíróság által felszámolt Nemzetközi Memorial szervezet 15 tagszervezete lett a tagja. Az orosz hatóságok idén „nemkívánatos” szervezetnek nyilvánították ezt az egyesületet, szintén a külföldi ügynökök tevékenységére vonatkozó szabályok megsértése címén.
A Memorial 2022-ben a háborús bűncselekmények, emberi jogi és hatalommal való visszaélések dokumentálására irányuló erőfeszítéseiért 2022-ben Alesz Bjaljacki fehérorosz aktivistával és az ukrajnai Polgári Szabadságjogokért Központtal megosztva megkapta a Nobel-békedíjat.
