Carl-Oscar Bolin svéd védelmi miniszter közölte, hogy károsodást találtak egy másik kábelen a Balti-tengeren, a Svédország és Litvánia közötti Nordbalton. Erről a svéd SVT számolt be.
A miniszter szerint a károkat valószínűleg a Yi Peng 3 nevű kínai hajó okozta. A hajó november 17-én és 18-án elszakította és megrongálta a Svédországot és Litvániát, Németországot és Finnországot összekötő kábeleket.
A hatóságok nyomozást indítottak az incidens kapcsán. Véleményük szerint a hajó szándékosan okozta a kárt, mivel a kapitányt orosz titkosszolgálatok toborozták. December 25-én egy másik elektromos kábel is megszakadt, amely Észtországot és Finnországot kötötte össze, és amelyet az Eagle S tankhajó vágott át, amely gyaníthatóan az oroszok „árnyékhajóflottájához” tartozik.
A svéd médiában közzétett információk azt mutatják, hogy nem vehetjük készpénznek, ami a Balti-tenger környékén történik. Nagyon komolyan kell vennünk ezeket a szabotázs eseteket, vagy a szabotázs kísérleteket az infrastruktúra ellen. És ez azt mutatja, hogy a NATO gyors reakciója szükséges a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, valamint az egész infrastruktúra, az energiapiac és az árstabilitás védelme érdekében
– kommentálta az incidenst a litván energiaügyi miniszterhelyettes, Arnoldas Pikžirnis az LRT-nek adott interjújában.
🇩🇪🐋🚨 RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
Svédországban egyre nagyobb a félelem amiatt, hogy belesodródnak a háborúba. A helyi temetkezési egyesületek már a temetők bővítésére készülnek.
A svédországi temetkezési egyesületek arra hívták fel a figyelmet, hogy elegendő földterületet kell felszabadítani, mivel jelentős a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború. A temetőbővítésekkel kapcsolatban az egyesületek a svéd egyház nemzeti titkárságának ajánlásait követi, amelyek a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) és a Svéd Fegyveres Erők válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkozó iránymutatásait tükrözik − írta a Magyar Nemzet.
Svédország frissítette a háborús készültségre vonatkozó iránymutatásokat azt követően, hogy a skandináv ország csatlakozott NATO-hoz, és ezek új megvilágításba kerültek azóta, hogy egyre nagyobb a feszültség a balti országok és Oroszország között.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre. A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis nagyjából negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy egy esetleges háború esetén biztosítani tudja a mintegy 30 ezer halott sürgős koporsós temetését.
Nem csak a temetőket készítenék fel
A temetkezési egyesület a helyi önkormányzattal együtt már talált is egy hatalmas földterületet, amely alkalmas lehet egy nagyméretű temető építésére. A hosszadalmas engedélyeztetési és építési folyamat azonban azt jelenti, hogy körülbelül tíz évig is eltarthat.
Eközben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) továbbra is hangsúlyozza a válsághelyzetekre való felkészülés fontosságát. Svédország a 19. század elejétől semleges politikát folytatott, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban 2022-ben élesen megváltozott, miután kirobbant az orosz–ukrán háború, és ezt követően Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz. A két ország novemberben frissített polgári felkészültségi útmutatókat küldött ki, amelyekben a háborúban való túlélésről adtak útmutatást. A röplapok hasonlóak a dán és norvég útmutatókhoz, bár nem említik név szerint Oroszországot.
Elhagyta a svéd partokat az a kínai hajó, amelyet hírbe hoztak azzal, hogy elvágta a Finnországot és Svédországot összekötő távközlési vezetéket. Az eset miatt egymásnak esett a svéd és a kínai diplomácia.
Svédország azzal vádolta Kínát, hogy megtagadta a svéd ügyészek kérését, hogy szálljanak fel egy kínai hajóra, amelyet két tenger alatti kábel átvágásával hoztak összefüggésbe a Balti-tengeren, annak ellenére, hogy Peking „együttműködést” ígért a regionális hatóságokkal, írja a Visegrad24.
November 17-én és 18-án a svéd felségvizeken, Gotland és Öland svéd szigetek közelében vágták el az optikai kábeleket, emiatt ideiglenesen leállt az adatforgalom a Finnországot Svédországgal összekötő távközlési vezetéken. Ezt követően több mint egy hónapig a Svédország és Dánia közötti Kattegat-szorosban horgonyzott Yi Peng 3 nevű kínai hajó, több ország is megfigyelte, majd a múlt héten a svéd rendőrség és más hatóságok a fedélzetére léptek.
A VesselFinder hajómegfigyelő oldal szerint a Yi Peng 3 északi irányban hagyta el a tengerszorost, hétfőn pedig Kína megerősítette, hogy a hajó elhagyta a tengerszorost.
A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard hétfőn azt mondta, hogy Kína nem működött együtt Svédország azon kérésével, hogy svéd ügyészeket engedjenek a fedélzetre.
„A svéd rendőrség megfigyelőként vett részt a kínai nyomozással kapcsolatban” – mondta. „Az állami baleseti bizottság balesetvizsgáló hatóságként vett részt. Ugyanakkor megjegyezhetem, hogy Kína nem hallgatta meg a kérésünket, hogy az ügyész előzetes vizsgálatot folytathasson a fedélzeten”.
Továbbra is fennáll az a kérésünk, hogy a svéd ügyészek a rendőrséggel és másokkal együtt a fedélzeten folyó nyomozás keretében bizonyos nyomozati intézkedéseket hozhassanak. Ezzel kapcsolatban egyértelműek voltunk Kínával – fogalmazott Stenergard, aki elmondta, hogy bár arra számít, hogy a tárgyalások folytatódnak Svédország és Kína között „különböző szinteken”, az ügyésznek kell eldöntenie, hogy milyen nyomozati intézkedéseket kell tenni.
„Nagy tisztelettel tekintünk a független módon zajló előzetes vizsgálatra, és még mindig várjuk annak eredményeit” – tette hozzá. „Feltételezem, hogy különböző szinteken folytatni fogjuk a tárgyalásokat Kínával az ügyről, hogy továbbra is azon munkálkodjunk, hogy a rendőrség és az ügyészség számára megteremtsék a feltételeket a történtek kivizsgálásához”.
Egy svéd állami vállalat arra kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban ne használják a „Boldog karácsonyt!” kifejezést, amit a Svéd Demokraták párt élesen bírált, a svéd hagyományok elárulásának nevezve a dolgot.
Egy svéd állami tulajdonú vállalat, az SSAB belső levélben arra kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban inkább a „Kellemes ünnepeket!” kifejezést használják a „Boldog karácsonyt!” helyett – írja az Economx.
Az üzenet indoklása szerint a téli ünnepek számos különböző kultúra és vallás eseményeit foglalják magukban, és ezzel a kifejezéssel nagyobb befogadást és tiszteletet tanúsíthatnak az eltérő hátterű emberek iránt. A levelet a cég befogadási és sokszínűségi bizottságának egyik tagja küldte ki.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Svédországban, a Svéd Demokraták párt, amely külső támogatást nyújt a kormánykoalíciónak, élesen bírálta a kezdeményezést. Úgy vélték, hogy az intézkedés a svéd kultúra és hagyományok elárulását jelenti. A párt szóvivője szerint azoknak, akik Svédországban élnek, tiszteletben kell tartaniuk a helyi szokásokat, és hangsúlyozták, Svédországban továbbra is a „Boldog karácsonyt!” köszöntést kell használni.
Nem szabad alkalmazkodnunk azokhoz, akik nem osztják a hagyományainkat; akik itt vannak, inkább mutassanak tiszteletet a svéd karácsony és a kulturális örökségünk iránt. Svédországban azt mondjuk, hogy boldog karácsonyt – írták.
Az ügy szélesebb vitát indított a sokszínűség, a hagyományok megőrzése és a befogadás egyensúlyáról Svédországban.
[type] => post
[excerpt] => Egy svéd állami vállalat arra kérte dolgozóit, hogy az ünnepi időszakban ne használják a „Boldog karácsonyt!” kifejezést, amit a Svéd Demokraták párt élesen bírált, a svéd hagyományok elárulásának nevezve a dolgot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734347460
[modified] => 1734304585
)
[title] => Egy állami cég betiltotta a „Boldog karácsonyt!” kifejezést Svédországban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=226247&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 226247
[uk] => 226593
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 226248
[image] => Array
(
[id] => 226248
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony.webp
[original_lng] => 17136
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/karacsony.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1734436343:3
[_thumbnail_id] => 226248
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2952
[translation_required_done] => 1
[_oembed_01f6d4d7b5e6689460cd6c1c195cb4d4] =>
[_oembed_time_01f6d4d7b5e6689460cd6c1c195cb4d4] => 1735830917
[_oembed_3e69cb51ad3ea9da8e362de3f032e383] =>
[_oembed_time_3e69cb51ad3ea9da8e362de3f032e383] => 1735830918
[_oembed_069aef8b7b8b0374d887c0d550d476b1] =>
[_oembed_time_069aef8b7b8b0374d887c0d550d476b1] => 1736519539
[_algolia_sync] => 508519031000
[_oembed_0e4c2191b5e05f97e3681c8030268d0e] =>
[_oembed_time_0e4c2191b5e05f97e3681c8030268d0e] => 1755087259
[_oembed_a6f0430227d3da8ef6ce2a2f15a12288] =>
From today, 1st August, Ninja Swords are officially banned across England and Wales. The final part of "Ronan’s Law" makes it illegal to sell, own or transport these dangerous weapons.
Egy friss felmérés szerint a svédek többsége úgy véli, nem kellene olyan sok külföldit befogadni az országba.
A multikulturális projekt 2015-ben tetőzött, amikor 163 000 migráns kért menedéket Svédországban. A nyitott határok évtizedei egy mélyen megosztott társadalmat hagytak maguk után egy sor olyan problémával, amelyek korábban nem léteztek ott – írja a Samnytt svéd hírportál, hívta fel rá a figyelmet a V4NA. Mint megjegyzik, ilyen például a társadalom minden szintjére beszivárgó klánok és maffiaszerű csoportok, valamint a párhuzamos társadalmak, amelyeknek kevés közük van Svédországhoz, a svéd törvényekhez és kultúrához.
Az Ipsos által végzett új felmérésből most az derült ki, hogy a svédek valamivel több mint a fele, 56 százaléka azt mondja, hogy a Svédországba érkező migránsok számának csökkentését szeretné. Mindössze 12 százalékuk szeretne még többet beengedni.
A bevándorlással kapcsolatos nézetek jelentősen eltérnek a különböző pártok szimpatizánsai között. A Zöld Párt és a Baloldali Párt szavazói között a többség több embert akar befogadni, míg a svéd demokraták, a kereszténydemokraták és konzervatív szavazók körében a legerősebb az ellenállás.
Megoszlik a társadalom véleménye nemek szerint is: több férfi mondja azt, hogy kevesebb embert akar befogadni, és az iskolai végzettség szerint is: a magasan képzettek és a nagyvárosokban élők többet akarnak befogadni.
Novemberben az OECD új statisztikái azt mutatták, hogy Svédország a legbőkezűbb ország Európában a bevándorlók állampolgárságának megadásában.
2023-ban 67 789 bevándorló kapott svéd állampolgárságot, ehhez képest Finnországban 12 000-en, Dániában pedig 5000-en.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a svéd állampolgárság tömeges kiosztásának leállítására szólította fel a kormányt, amely a bevándorlási politikában beígért „paradigmaváltás” ellenére is folytatódik.
Akesson szerint az előző kormányok „teljesen őrült politikát” folytattak, és a svéd állampolgárságot nagyrészt olyan „mélyen diszfunkcionális országokból származó személyek kapták meg, ahol az értékek gyakran teljesen eltérnek azoktól, amelyek a mi svéd kultúránkat jellemzik”.
A svéd kormány egyébként nemrégiben szigorította a svéd állampolgárság megszerzésének feltételeit. Ezek közé tartozik a svéd nyelv elsajátítása, a svéd demokratikus értékek megértése és tiszteletben tartása, valamint az önfenntartó képesség. További követelményeket támasztanak a tisztességes életmóddal szemben, és az állampolgárság megszerzéséhez szükséges svédországi tartózkodási idő minimumát a jelenlegi ötről nyolc évre hosszabbították meg.
A svéd Telia telekommunikációs cég svéd leányvállalata sikeresen helyreállította a Balti-tenger alatt futó kommunikációs kábelt, amely összeköti Litvániát és Svédországot. A kábel körülbelül két héttel ezelőtt sérült meg. Erről az LRT tájékoztatott.
A cég képviselői elmondták, hogy a Balti-tenger alatt haladó forgalom sikeresen helyreállt. Hozzátették, hogy ezen a csatornán haladt a nemzetközi internetes forgalom közel egyharmada, de a lakosság nem tapasztalt semmilyen zavart a kábel meghibásodása miatt.
„Több internetkapcsolatunk is van Litvániában, amelyek nagy sávszélességgel rendelkeznek, így a felhasználók biztosak lehetnek benne, hogy a kapcsolat még a legnehezebb körülmények között is működni fog” – mondta a Telia műszaki igazgatója, Andrius Šemeškavičius.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
🇩🇪🐋🚨 RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
A bűnszervezetek egyre inkább behálózzák Svédországot, ráadásul sok esetben kiskorúakat bérelnek fel súlyos bűncselekmények, akár gyilkosságok elkövetésére. Jelenleg rekordszámú kiskorút tartanak fogva. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a főleg migránsokból álló bűnbandák egyre többször alkalmaznak maffiamódszereket.
A migráns bűnbandák Svédországban ma már rendszeresen toboroznak kiskorúakat a legsúlyosabb bűncselekmények, köztük gyilkosságok elkövetésére, mivel a kiskorúak csak enyhe büntetést kaphatnak. Az ország speciális, napköziszerű, kiskorúak számára fenntartott fogvatartási központjaiban jelenleg rekordszámú, 123 kiskorút tartanak fogva, akiknek többsége nem nyugati bevándorlói hátterű. Gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos fegyveres bűncselekmények gyanúja miatt vannak őrizetben – hívta fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az ország nappali intézetei túlzsúfoltak, jelenleg állandóan jóval száz fő feletti fogva tartott kiskorúval működnek. Ahogyan az igazságszolgáltatás vagy a szociális szolgálatok kiengedik őket, szinte azonnal újabb gyermekbűnözők érkeznek – írja a Samnytt svéd hírportál.
Kiemelik, ez a szám drámai növekedést jelent az elmúlt években, hiszen 2017-ben a fiatal bandabűnözők nappali központjában csupán néhány tucat főt tartottak fogva.
Ez az adat is jól mutatja, hogy a szervezett bűnözés egyre jobban behálózza Svédországot. Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a szervezett bűnözés olyannyira megerősíti befolyását a svéd társadalomban, ahogyan azt a maffia tette Olaszországban.
„A maffia évtizedeken át mérgezte az olasz társadalmat, és a bevándorlás révén Svédország is ugyanebbe a helyzetbe kerülhet” – erre a következtetésre jutott Carina Gunnarson, az Uppsalai Egyetem politikatudományi docense, a Svéd Védelmi Kutatóintézet (FOI) munkatársa jelentésében.
„Gyakran kérdezik tőlem, hogy Svédországban is van-e maffia, mint Olaszországban. A válaszom az, hogy nagy hasonlóságok figyelhetők meg és hasonló munkamódszerek is vannak” – mondta egy szemináriumán, amelyet a Dagens industri kiemelt.
Példákat hozott a hulladékgazdálkodásban, az építőiparban, valamint a segítségnyújtásban és az otthoni ápolásban elkövetett bűncselekményekre.
Gunnar Appelgren nyomozó felügyelő a södertäljei rendőrségtől, aki részt vett az önkormányzat több botrányának feltárásában, szintén megerősíti a helyzet súlyosságát és azt, hogy a bűnözők beszivárognak a testületbe.
Södertälje szempontjából láttunk már magas rangú embereket az önkormányzatnál, akiket vesztegetési bűncselekmények miatt elbocsátottak, láttunk már nagybankok közvetítőit, akiket vesztegetési bűncselekmények miatt ítéltek el, és láttunk már ingatlanügynököket, akiket szintén elítéltek – mondta.
Södertälje városában azzal is voltak problémák, hogy a bűnszervezetek zaklatták a kisvállalkozókat és kereskedőket, hogy fizessenek.
A svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát, míg Finnország egy weboldalon tájékoztatja a lakosságot.
Svédország tájékoztató füzetekben, Finnország pedig egy átfogó felkészülési weboldalon készíti fel a lakosságot egy esetleges háborúra ‒ írja a Mirror.
Miután Joe Biden engedélyezte az amerikai rakéták bevetését orosz területen az ukránoknak, a svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát. Erre legutóbb 2018-ban volt példa. A füzet, amelyet a második világháború óta mindössze ötször adtak ki, most kétszer akkora, mint a korábbi években.
A 32 oldalas kiadványból 5 millió példányt osztanak szét két hét alatt a lakosság körében.
A füzetben többek között konkrét tippeket adnak például ahhoz, hogyan érdemes tárolni a tartós élelmiszereket és vizet, és illusztrált formában ismertetik a lehetséges fenyegetéseket. De arról is írnak benne, hogy „nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén ugyanúgy kell elbújni, mint egy légi támadáskor”.
Az aktualizált verzió nagyobb figyelmet fordít a háborús felkészülésre, és a füzet közepéről előrébb került az a figyelmeztetés is, hogy „ha Svédországot más ország támadja meg, soha nem adjuk fel. Minden olyan információ, amely arról szól, hogy az ellenállásnak meg kell szűnnie, hamis”.
De nemcsak Svédország, hanem Finnország is közzétette a frissített tanácsait azzal kapcsolatban, hogy miként kell önállóan helytállni háború esetén. Az országban hétfőn egy új weboldalt indítottak el, amely széleskörű információkat nyújt a lakosság számára a különféle válsághelyzetekre való felkészülésről.
Korábban egyébként Norvégiában is kiküldtek egy tájékoztató füzetet, amelyben arról írnak, hogy háború, szélsőséges időjárás vagy egyéb fenyegetések esetén a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy egy hétig is önállóan is boldoguljanak.
Nyáron Dániában e-mailben tájékoztatták lakosságot, hogy milyen élelemre és gyógyszerekre lehet szükségük ahhoz, hogy akár három napig is kihúzzák egy esetleges veszély idején. A szükséges otthoni tartaléknak tartalmaznia kell a hosszú lejáratú élelmiszereket, mint például a konzerv bab, energiaszeletek, vagy tészta.
A svéd rendőrség nyomozást indított két kommunikációs kábel balti-tengeri szabotázsa miatt.
A svéd rendőrség szabotázs gyanújával indított vizsgálatot a két balti-tengeri kábelen keletkezett károk miatt – közölték kedden a stockholmi hatóságok, számolt be a Magyar Szó.
A rendőrség, illetve az illetékes svéd ügyész, Henrik Söderman ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan jelenleg az ügyet szabotázsakcióként kezelik, ez idővel azonban még változhat. Söderman hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg még a nyomozás elején tartanak.
Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter a TV4 helyi hírtelevíziónak elmondta, hogy a svéd haditengerészet, illetve parti őrség hajótevékenységet regisztrált az incidensek idején és helyén.
Hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, ami miatt az optikaiszálas kábelen lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak. Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadt meg. A svéd SVT hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a stockholmi hatóságok vizsgálódnak egy másik, a Litvánia és Svédország között futó, Arelion nevű távközlési kábelen keletkezett károk ügyében is.
Boris Pistorius német védelmi miniszter Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve arról beszélt, hogy ez az incidens „világosan jelzi, hogy valami történik.”
Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Tehát anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy szabotázsakció történt
– jelentette ki.
Pistorius finn hivatali partnere, Antti Häkkänen visszafogottabban nyilatkozott, mondván egyelőre nem kíván találgatni a kábeleken keletkezett károk ügyében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy egyelőre a nyomozás azon komoly felvetés alapján folyik, miszerint egy külső szereplő behatására keletkeztek a károk. Häkkänen, akit a finn STT hírügynökség idézett, elmondta, hogy a vizsgálatok több mindenre kiterjednek, mint egy természeti csapás esetében.
Nem tudjuk ezeket az incidenseket senkinek sem tulajdonítani. Felelőtlen lenne részemről ezt – mondjuk incidenst vagy balesetet, vagy nevezzük bárminek, – valakinek tulajdonítani. Ezzel olajat öntenénk a tűzre. Nem ez a szándékom
– húzta alá Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő Brüsszelben.
„Biztosan nem zárhatjuk ki a szabotázst, mert már korábban voltak figyelmeztető jelek. nem ez lenne az első eset, s ebben nem volna semmi új” – hangoztatta Gintautas Paluckas, a miniszterelnöki tisztség várományosa Litvániában.
A litván haditengerészet közölte, hogy a történtek nyomán fokozta a járőrtevékenységet a balti ország felségvizein.
🇩🇪🐋🚨 RESCATE URGENTE DE BALLENA JOROBADA EN ALEMANIA
Un drama contra el reloj se vive en la playa de Timmendorfer Strand, donde equipos de rescate luchan por devolver al mar a una ballena jorobada de 10 metros varada en aguas poco profundas de la bahía de Lübeck desde el… pic.twitter.com/IuDfdlNu4n
A Västerås külterületén nemrégiben épült orosz ortodox templom kritikusai szerint potenciális veszélyt jelent Svédország nemzetbiztonságára. Az új épület ugyanis nagyon közel van egy stratégiailag fontos repülőtérhez, egy vízkezelő berendezéshez és fontos energetikai cégekhez.
Miután az elmúlt időszakban számos orosz hírszerzői tervet hiúsítottak meg az európai infrastruktúra megtámadására, illetve ellenfelek likvidálására, szakértők azt várják Svédországtól, hogy csapjon le az országban lévő oroszbarát intézményekre, így a Västerås városában épült új orosz ortodox templomra is – írja a Politico.
„A templom potenciális támaszpontot kínál, amelyet információgyűjtésre lehet felhasználni, mind a västeråsi repülőtérről, mind pedig az ipari érdekeltségekről, az energiaszektorban tevékenykedő nagyvállalatokról” – mondta a lapnak Markus Göransson, a Svéd Védelmi Egyetem Oroszországgal foglalkozó kutatója.
„Amikor a svéd védelmi erők gyakorlatokat tartanak a repülőtéren vagy annak közelében, ahogyan júniusban is történt, akkor lehetséges, hogy ezt közben a templomból megfigyelik” – tette hozzá. A VLT helyi napilap szerint az orosz ortodox egyház képviselői korábban tagadták, hogy kapcsolatban állnának az orosz hírszerző szolgálatokkal.
Miután Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, az európai országok több száz orosz nagykövetségi munkatársat utasították ki országaikból, hogy így próbálják meg visszaszorítani a Kreml kémtevékenységét – emlékeztet a Politico. Úgy tűnik azonban, hogy Moszkva továbbra is megtalálja a módját annak, hogyan fedezze külföldi ügynökeit. Így az orosz ortodox egyház is Moszkva külföldi titkos akcióinak egyik lehetséges eszköze.
Az ukrán biztonsági erők 2022 elején rajtaütöttek egy kijevi kolostoron, hogy felszámolják az orosz hírszerzés állítólagos ottani műveleteit. Idén augusztusban az ukrán kormány egyenesen kitiltotta az egyházat a területéről.
Az orosz egyházzal kapcsolatos aggodalmak azokat a félelmeket tükrözik, amelyek az orosz magánszemélyek által a stratégiai katonai helyszínek közelében lévő épületek megszerzése miatt merültek fel szerte a skandináv országokban.
Ezek közé tartozik két orosz üzletember esete, akik a norvégiai Bardufoss katonai repülőtérrel szemben lévő síházakat birtokolnak, amint arról a norvég TV 2 műsorszolgáltató beszámolt. Ugyancsak orosz üzletember vásárolt a svédországi Muskö szupertitkos haditengerészeti bázisával szemben vízparti ingatlant – jelentette az Expressen svéd napilap.
