A nepáli kormány környezetvédelmi akciót hirdetett a Himalájában, a hegymászók által elhagyott felszerelést és szemetet gyűjtik össze. A tavalyi év az egyik legtragikusabb volt, 12 hegymászó halt meg, további öt eltűnt, ahogy tavaly májusban Suhajda Szilárd is. Ha megtalálják a holttestét, Katmanduba szállítják.
Minden tavasszal hegymászók százai utaznak a világ összes tájáról Nepálba, abban a reményben, hogy feljutnak a földkerekség legmagasabb hegyére, a Mount Everestre. Miközben lassú, fáradságos és esetenként végzetes utat tesznek meg a csúcs felé, nagy mennyiségű szemetet és felszerelést hagyva maguk után. A helyi vezetés komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megóvja a természeti környezetet, szabályozza a hegymászók, a csapatok tevékenységét, és megfékezze a Himalája teleszemetelését.
Tavaly a nepáli kormány több mint 450 engedélyt adott ki azoknak a hegymászóknak, akik a Mount Everest csúcsát akarták elérni. A kritikusok szerint ez túl sok. Több esetben ugyanis olyan cégek is kaptak engedélyt, amelyek nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, és nem fordítottak elegendő figyelmet a hegymászók biztonságára.
Himalája: tíz tonna szemetet hoznak le
Az április közepén indult takarítási akcióban a nepáli hadsereg 10 tonna szemét összegyűjtésére vállalkozott. A környezetvédelmi projekt során a Mount Everest (8848 méter), Lhotse (8516 méter) és Nuptse (7861 méter) csúcsok különböző táboraiból származó szerves és szervetlen hulladékot gyűjtik össze a katonák.
A tervek szerint öt holttestet is lehoznak.
A magyar sajtót gyorsan körbejárta a hír, hogy a tavaly május végén tragikus körülmények között eltűnt Suhajda Szilárd maradványai is talán hazakerülhetnek. Arról egyelőre nincsen friss hír, hogy már megtalálták-e az eltűnt hegymászók holttestét a katonák.
Az akció részleteiről annyit jelentettek be, hogy 12 kiképzett katona vesz részt a takarításban, akinek 18 serpa segíti a munkáját – írja a The Himalayan Times.
Az akció irányításáért felelős tiszt elmondta, 8000 méter magasságig gyűjtik össze a szemetet, a biológiailag lebomló hulladékot az alaptábor alatti gyűjtőhelyre viszik. A biológiailag le nem bomlókat, valamint a holttesteket Katmanduba szállítják. A kampány 50 napig tart, 2024. június 5-én, a Környezetvédelmi Világnappal egy időben ér véget.
The rescue of two foreign (US & UK) mountaineers from Chaukhamba III trek in Uttarakhand's Chamoli is a testament to the resilience and skill of the Indian Air Force, along with the collaborative efforts of SDRF, NIM, and French mountaineers. After battling two days of bad… pic.twitter.com/dRQjmxdMMK
Az európai uniós beruházásként épülő jánosi szemétválogató üzem befejezése, valamint az Övárok-projekt keretében zajló útépítés és a Vérke-csatorna medrének tisztítása kapcsán érkezett Kárpátaljára Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, aki a részben vagy egészben magyar állami forrásokból megvalósuló említett beruházásokat tekintette meg a helyszíneken, majd egy a hulladékgazdálkodás elméletét és gyakorlatát bemutató szakmai konferencián is részt vett Jánosiban.
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Makkosjánosiban a sajtónak elmondta: „Az épülő üzem Kárpátalja első modern hulladékgyűjtője, -feldolgozója, -szelektálója lesz, ezzel részben a Tiszát tehermentesítjük, részben pedig megteremtjük a modern hulladékfeldolgozási gazdálkodás alapjait itt, Kárpátalján. Mintegy 200 ezer ember háztartási hulladékát fogja feldolgozni ez a központ, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy eddig ilyesmi Kárpátalján egyáltalán nem létezett. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a magyar kormány 2,5 millió eurót többletforrásként rendelkezésére bocsátott a projekt befejezéséhez, miután az Európai Uniós támogatás nem volt elegendő annak kivitelezésére. Ez is bizonyítja azt, a magyar kormány mind Kárpátalja, mind Ukrajna vonatkozásában hosszú távú befektetésekben, partnerségben és együttműködésben gondolkodik.
A mai nap harmadik fontos állomása a Vérke-csatorna rehabilitációs munkálatainak a megtekintése. A Vérkének egy olyan átfogó szennyvíz-rehabilitációs programja zajlik ‒ teljes egészében magyar kormányzati forrásból ‒, amely munka hosszú évtizedek óta várat magára. A megoldandó probléma eddig egész Beregszász életét komolyan megkeserítette, hisz a szennyvíz gyakorlatilag egy felszíni, nyílt csatornán keresztül folyt Kárpátalja egyik fontos városának a központján át. Ez az állapot meg fog szűnni, és a Magyarországra átjutó szennyezést is radikálisan mérsékelni tudjuk így. Ez a munka szintén milliárdos nagyságrendet jelent.
A negyedik fontos projekt, ami miatt ma itt vagyunk, az évekkel ezelőtti, nagy beregszászi árvíz után megrongálódott utak helyreállítására vonatkozik. A magyar kormány akkor is gyorsan a helyiek segítségére sietett és a beregszászi városvezetés kérését meghallgatva, egy jelentős összeget bocsátott a város rendelkezésére, hogy a megrongálódott utakat megcsinálják. Ez is milliós nagyságrendet tesz ki. Mindez mutatja, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a kárpátaljai támogatáspolitikájának fenntartása mellett. Mennyire komolyan veszi, hogy a legnehezebb időkben is érdemes Kárpátaljába, Ukrajnába befektetni, támogatások és fejlesztési projektek formájában. Azzal számolunk, hogy Ukrajna úrrá lesz azokon a rendkívüli nehézségeken és megpróbáltatásokon, amiken most keresztül kell mennie…” – fogalmazott Magyar Levente kiegészítve azzal, hogy a háború kitörése óta a hagyományosan Kárpátaljára fókuszáló magyar támogatáspolitika kibővült és immár Ukrajna egész területét érinti.
A Helikon Hotelben megszervezett ZéróHulladék konferencián Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, a Tisza ETT társelnöke köszönetet mondott Magyarországnak a projekt anyagi és szakmai támogatásáért. Elmondta, hogy a hulladékgazdálkodási beruházás bizonyíték arra: „Tudunk európai szabályok szerint dolgozni, Európát építeni Ukrajnában. Ez nagyon fontos a számunkra. A beruházás határokon átívelő program keretében történik, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) segítségével, amelyet mi hoztunk létre.” A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a beruházás több mint 200 ezer embert szolgál majd ki, a mostani nagy Beregszászi járás hulladékgazdálkodási gondjait megoldja. „Harmincezer tonna hulladékot fog befogadni évente, és 25‒30 évig megoldja a járásban termelődő szemét kezelésével kapcsolatos gondokat. A járás mind a tíz kistérsége részt vesz ebben, amely projekt példaértékű lesz az egész ország számára” – jelentette ki Volodimir Csubirko.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, a Tisza ETT elnöke kárpátaljai kollégáját kiegészítve elmondta: „Egy olyan tragikus háborús helyzetben vagyunk, amikor a normalitás képviselete számít kivételnek. Azt gondolom, hogy ennek a projektnek a sikere, a normalitás üzenete Ukrajnának is és Magyarországnak is. Hat évvel ezelőtt alakult meg a Tisza ETT, nagy tervekkel. Leginkább elnöktársam, Volodimir Csubirko kitartásának, szorgalmának köszönhetően jutottunk el idáig. Hiszen ő nem adta fel soha azt az álmot, hogy egy ilyen Európai Uniós intézmény, mint a területfejlesztési társulás, egy még nem uniós országban is be legyen jegyezve. A Legfelső Tanács képviselőinek is köszönöm, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy ez az európai jogi forma implementálva lett az ukrán jogrendbe, így el tudtuk kezdeni a munkánkat. Számos projektet valósítottunk meg, amelyek közül kiemelném az aknaszlatinai sóbánya felmérését” – ismertette Seszták Oszkár, hangsúlyozva, hogy a makkosjánosi hulladéküzem Kárpátalja legnagyobb beruházása, amely önkormányzati cégként fogja ellátni a feladatot.
Magyar Levente miniszterhelyettes elmondta, hogy a projekt idén nem valósulhatna meg, ha a magyar kormány a háború időszakában nem mozgósít egy közel 2,5 millió eurós összeget, hisz egy többletigény keletkezett az évek alatt.
Julia Hrisina, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője hangsúlyozta: „Nekünk mint országnak nagyon fontos barátaink, partnereink támogatása a mostani nehéz körülmények között. Ennek a borzasztó háborúnak az idején a projekt, amit ma bemutatunk, jó példája a segítségnek, együttműködésnek” – fogalmazott Julia Hrisina, emlékeztetve a hallgatóságát arra, hogy a hulladék-feldolgozó üzem hatással lesz a környező országok ökológiai helyzetére is.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás vezetője megköszönte Volodimir Csubirkónak és Seszták Oszkárnak, hogy pionírként ők tették meg az első lépéseket az ukrajnai decentralizáció terén. Köszönetet mondott Magyar Leventének is a magyar állam által a projekt befejezéséhez adott anyagi támogatásért. Elmondta, hogy a Herszon megyei gátrobbantás következtében újabb menekültek Kárpátaljára érkezése várható, ami miatt nagyobb lesz a kárpátaljai infrastruktúra terhelése. Ők előreláthatóan hosszabb ideig itt maradnak, tehát nemcsak a most a Beregszászi járásban élőket fogja kiszolgálni az év végére elkészülő létesítmény, amely fontos, előremutató beruházás.
A konferencia résztvevői ellátogattak az épülő hulladékgazdálkodási üzembe, majd Magyar Levente miniszterhelyettes és kísérete megtekintette Beregszászban, a Szőlőhegy utcában az Övárok-projekt keretében zajló munkálatokat, valamint a Kinizsi és Vörösmarty utcák kereszteződésénél a Vérke-csatorna kotrásának munkálatait. Ez utóbbi munkát a csatorna torkolatától kezdték, eddig 13 kilométeres mederszakaszt tisztítottak meg. A nehezebb, Beregszász belvárosán is keresztül kanyargó 11,2 kilométeres szakasz még hátra van.
A munkálatokat végző Békés Drén Kft. vezetője, Barkász Sándor elmondta, hogy a Vérke medréből a partra kotort és szivattyúzott szerves iszapot hagyják ott kiszáradni. Majd mintákat vesznek belőle, azt bevizsgáltatják, és ahol az emberi egészségre káros anyagot tartalmaz, onnan elszállítják, ahol nem, ott a felszínét befüvesítik, hisz a szerves anyagokban gazdag iszap talajjá alakul. Az iszapban sok szemetet is találnak, eddig például bicikliváz, konyhai tűzhely és gumiabroncsok kerültek elő a víz alól. Az iszapból kiszedett szemetet természetesen el fogják szállítani. Nehezíti a munkájukat, hogy a város területén a Vérkének vannak olyan szakaszai, ahol a magánkertek mindkét oldalról közvetlenül a Vérke partjáig érnek, ezeknek a szakaszoknak a kotrását egy speciális zagyszivattyúval próbálják megoldani.
A Kárpátaljai Állami Környezetvédelmi Felügyelőség (DEI) munkatársai razziát tartottak az Ungvári járásban, ahol illegális szeméttelepeket fedeztek fel.
A roma különtanyánál rátaláltak egy mikrobuszra, amely több zsák szemetet hordott az illegális szemétlerakóhoz. A sofőr elmondta, hogy fizet az ott élő romáknak azért, hogy oda hordja a szemetet. A férfit felelősségre vonták a történtek miatt.
A hírt a Kárpátaljai Állami Környezetvédelmi Felügyelőség sajtószolgálata közölte.
Egy fiatal newporti informatikus, James Howells még mindig nem állt le, továbbra is elszántan kutatja azt a merevlemezt, amin állítása szerint körülbelül 8 ezer bitcoin lapul. A winchesternek azonban nyoma veszett, mivel a férfi egy szerencsétlen húzás miatt kidobta.
A történetről idén januárban jelentek meg hírek. Ezekből derült ki az is, hogy Howells még a nagy bitcoin-őrület előtt, több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerkedett meg a valutával. A férfi el is kezdte gyűjtögetni, és az idő múlásával több mint 8 ezer ilyen digitális pénzre tett szert. A bitcoint egy erre a célra vásárolt winchesteren őrizte, azzal a 64 karakterből álló kulccsal együtt, ami a mesés vagyon eléréséhez szükséges kódot tartalmazza.
Pár éve Howells azonban nagytakarítást tartott, és a régi HDD-k közül többet is kidobott – azt is, amelyiken a rengeteg bitcoin van.
A peches tulaj, mivel azóta is képtelen megemészteni a történteket, elkeseredetten kutat a kidobott merevlemez, és a rajta lévő bitcoin után. Az ugyanis – az aktuális árfolyammal számolva – még mindig óriási vagyont, nagyjából 180 millió dollárt ér.
Howells úgy véli, hogy a lemez valahol Newport szeméttelepén van, a helyzetet azonban nehezíti, hogy csak ezen a területen több mint 110 ezer tonna hulladékot tárolnak a South China Morning Post (SCMP) szerint. A férfi azonban elhatározta: robotkutyákat bevonva folytatja a keresést.
Az informatikusnak ehhez összesen 11 millió dollárra van szüksége. Azért ennyire, mert ekkora összegből tudná beszerezni a jelenleg elérhető legfejlettebb fejlesztéseket, a Boston Dynamics Spotját. Az öröm az ürömben, hogy egy kockázati tőkebefektető biztosítaná a kereséshez szükséges pénzt, ám a terv fontos része, hogy a newporti városi tanács engedélyt adjon a hulladéktárolóban való munkához. Erre azonban még nem került sor.
Az autós túrákat szervező Vadász Zsolt, a Trabant Expedíció vezetője úgy döntött, hogy összeszedi a szemetet, amit az El Caminón gyalogló emberek maguk után hagynak.
A zarándokúton Vadász Zsolt eddig már több mint 500 liter szemetet gyűjtött össze – mondta a Vasárnapi Blikknek. Rendhagyó túráját 75-80 naposra tervezi, és az El Camino, vagyis a Szent Jakab-út, olyan szakaszait tisztítja meg, amelyek a zöldben vezetnek. Nem a városok környékén gyűjti szemétszedő csipeszével a hulladékot, hanem elsősorban az erdei ösvények, turistautak és a GR65 jelzésű zarándokútvonalak megtisztítása a célja. A kiürült palackokat, az üres üdítősdobozokat vadássza, majd nagy zsákokba szedve a városszéli gyűjtőkonténerekben teszi le.
Sikerként könyveli el, hogy akciója mások számára is szimpatikus, és már több zarándok is már beszállt neki segíteni.
Vadász Zsoltot általában nem a gyalogos túráiról ismerik – írja a Blikk. A Trabant Expedíció vezetője, de mivel most a határzárások és a Maliban történő fegyveres összecsapások miatt az afrikai trabantos túrák kivitelezhetetlenek, parkoltatja egy ideig a járgányt.
A koronavírus-járvány miatt határozatlan időre elhalasztják a Mount Everest megtisztítását a hulladéktól – írja az MTI Joges Bhattarai nepáli turisztikai miniszterre hivatkozva.
Fotó: Namgyal Sherpa / AFP
A világ legmagasabb hegyén tonnaszám hever a szemét: használhatatlanná vált sátrak, élelmiszercsomagolások, üres vizespalackok, sörösdobozok és oxigénpalackok, amelyeket a megfáradt hegymászók hagytak maguk után. Ezen felül a nehezen megközelíthető helyen számos temetetlenül maradt holttest is van. A nepáli kormány ezért tavaly pénzt különített el egy tisztítóakcióra az idén.
Időközben azonban kétségessé vált, hogy mikor, illetve egyáltalán megvalósul-e a szemétszedés – mondta Bhattarai a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
A nepáli kormány korábban úgy döntött, hogy a koronavírus terjedésének megakadályozására tavasszal nem engedélyezi a mintegy 8850 méter magas Mount Everest megmászását. A mostani döntéssel viszont a munka nélkül maradt több tízezer hegyi vezető és hordár a szemétszedéssel sem tud majd bevételhez jutni.
Nepálban eddig 75 fertőzöttet azonosítottak. Haláleset nem volt.
VIDEO: ???? 'It was a beautiful flight down': S. African paraglider makes first legal flight off Everest
Daredevil Pierre Carter, 55, took off from near the summit of the world's highest mountain at an altitude of nearly 8,000 metres pic.twitter.com/Xgs6yHPZ8S
VIDEO: 🇳🇵🇿🇦 'It was a beautiful flight down': S. African paraglider makes first legal flight off Everest
Daredevil Pierre Carter, 55, took off from near the summit of the world's highest mountain at an altitude of nearly 8,000 metres pic.twitter.com/Xgs6yHPZ8S
Francz Béla a kárpátaljai Kőrösmezőn él a
Fekete-Tisza partjánál, és jelenleg egymaga küzd a tiszai hulladékáradattal.
Ezért a Tiszai PET Kupa szervezői és önkéntesei közösségi adománygyűjtő
programot indítottak számára, ugyanis a természetvédő jelenleg egy elöregedett
teherautó segítségével küzd a hulladékszennyezés ellen a Tisza forrásvidékénél.
Az összefogásnak köszönhetően már az adománygyűjtés első öt napjában több mint négyszázan adakoztak, a felajánlások összege pedig elérte a hárommillió forintot, ami duplája annak, mint amennyit terveztek – közölte az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában Tamás Zsolt, a PET-kupa versenyigazgatója.
Elmondta, hogy az adománygyűjtést még nem zárták le, mert egy jobb kisteherautót szeretnének vásárolni a befolyt összegből Francz Bélának, aki az összegyűjtött hulladékot szelektálja és utána adja tovább, hogy visszakerülhessen a körforgásba.
Jelenlegi munkaeszköze egy UAZ, amely nagyon öreg, többet kell szerelnie, mint amennyit mozogni tud, ez pedig megnehezíti a munkáját.
Tamás Zsolt elmondta, hogy eddig a Tisza magyarországi szakaszának megtisztításán dolgoztak, ezzel a kezdeményezéssel már a folyó forrásvidékénél próbálják megállítani a szemetet.
Beszámolt arról is, hogy ebben az évben három PET Kupát is rendeznek: a Tisza-tavi és a Felső-Tiszai PET Kupán kívül a Bodrogon is meghirdetik szemétgyűjtő, pillepalackhajó-építő akciójukat, mivel ebbe a folyóba is sok szennyezés érkezik Ukrajnából.
Emellett a környezetvédők több megbízást is kaptak, az ITM támogatásával tiszai ladikot készítenek műanyagból, valamint a kenusok számára három tiszai pontonkikötő építésére is felkérték őket.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
?? soldiers are not concerned about Putin's mobilization. They are getting their job done. Still for Army of Drones it's a new challenge: to ensure enough of UAVs for everyone "mobilized as a gesture of goodwill". Support us here: https://t.co/R8ETAZ2pIZpic.twitter.com/XfRRMESFOK
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Kárpátalján hulladék-feldolgozó kisüzemek hálózatának kiépítését tervezik a víztisztító létesítmények bázisán a folyók háztartási és ipari hulladékok sok éves hordalékától történő megtisztítása érdekében – adta hírül az Agronews hírportál.
A kiadvány szerint a hulladék-feldolgozók építését Kárpátalja megye
2020–2027-re szóló regionális stratégiai fejlesztési terve irányozza elő. A
régióban ugyanis a folyók szerves és veszélyes anyagokkal szennyezettek, sőt a
hordalék következtében sok helyen megváltozott a folyómeder, hullámtér és
vízjárás morfológiája. A legnagyobb probléma azonban a folyók háztartási
szeméttel való szennyezése és tájidegen növény- és halfajok megtelepedése.
Az utóbbi probléma Ukrajnában elsősorban a Tisza vízgyűjtőjét érinti. A Tisza és a Talabor, valamint a Borzsa, Tarac, Latorca és Ung közép- és alsó folyása nem felel meg az ökológiai követelményeknek. Ennek a helyzetnek a javítása érdekében indítványozták szakemberek a Helyi Önkormányzati Szövetség tervei alapján új víztisztító létesítmények és hulladék feldolgozó mini üzemek építését a falvakban és városi jellegű településeken. A teljes feldolgozási ciklusra tervezett hulladéksemlegesítők elősegítik a hulladék- és szemétlerakók felszámolását, a területük rekultiválását.
Ungváron már gyűjtik a karácsonyi-újévi ünnepek alkalmából állított és már kidobott fenyőfákat. Elszállításukról az AVE szemétszállító cég gondoskodik. A kommunális vállalat munkatársai arra kérik az ungváriakat, hogy maximálisan tisztítsák meg a fákat a díszektől. A kertészetben egy speciális gép segítségével felaprítják a fenyőket, majd az így keletkezett fűrészport felhasználják, illetve komposztálják. A korábbi évek tapasztalata alapján egy-egy idényben 20-30 köbméter fenyőt dolgoznak fel.
Csapon és Tiszaásványban is nagy felháborodást váltott ki a tavalyi év végén az a tény, hogy – mint kiderült – Técsőről szeméttel teli kukásautók a csapi szeméttelepre ürítettek ki.
A VII. összehívású Csapi Városi Tanács 45. ülésszakán megvizsgálták a kérdést, és a képviselők úgy döntöttek, ideiglenes bizottságot hoznak létre a város határában lévő szeméttelepen kialakult helyzet tisztázása, valamint a Tiszta Csap (Csisztij Csop), az Eko Csap, a Csapi Vízművek (Vodokanal Csop) kommunális vállalatok és a Csapi Piac (Csopszkij Rinok) – a város által a piacon működtetett cégek – tevékenységének kivizsgálása céljából. Elnökévé Balogh Oszkárt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) frakciójának vezetőjét választották meg. Novemberben sikerült elérniük azt, hogy leállították a szemétbehozatalt Técsőről, és azóta sem szállítanak oda szemetet.
Most bő egy hónap elteltével arról kérdeztük, hogy kaptak-e hozzáférést a szükséges iratokhoz, mire sikerült fényt deríteniük, és milyen további lépéseket terveznek a probléma rendezése terén.
Balogh Oszkár elmondta, hogy a bizottság nem kapott meg minden okmányt, amelyeket bekért.
– Nem tudjuk a kérdés valamennyi részletét tisztázni a szükséges iratok hiányában. A bizottsági tagok jártak a cégeknél, és elkérték a tevékenységükkel kapcsolatos okmányokat. A Csapi Vízművek és a Tiszta Csap kommunális vállalatoknál részben megkapták azokat, viszont a Csapi Piac (Csopszkij Rinok) vállalatnál elzárkóztak a kérés elől – jegyezte meg a bizottság elnöke.
Az utóbbi cég hivatalos levélben megindokolta, hogy miért nem engedélyezték a hozzáférést az iratokhoz, de az indokok – enyhén szólva – nevetségesek, lévén, hogy a városi tanács képviselői kérik a tanács által működtetett cég tevékenységével kapcsolatos okmányokat.
– A bizottság sok visszaélést talált a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokban. Az egyik legszembetűnőbb az, hogy a 2020-as költségvetésbe is beütemeztek közel egymillió hrivnyát a tavaly ideiglenesen berekesztett szolgáltatások finanszírozására. Az alábbi link alatt található információ szerint a Csisztij Csop megnyerte a tendert, és 910 000 hrivnyát kap a december 10-én kelt 526. számú szerződés értelmében a város utcáinak naponta történő takarítására.
– Számunkra érthetetlen, hogyan lehetett a tanács döntése előtt meghirdetni a közbeszerzési pályázatot, és aláírni a szerződést a nyertessel. Kértük, hogy a felek alapozzák meg a szerződésben szereplő adatokat, de nem kaptunk kielégítő választ. Az okmányban egyébként olyan utcák is szerepelnek, amelyeket több éve nem takarítanak. Így valószínűnek tartjuk, hogy idén sem fogják – mondta Balogh Oszkár.
Egy másik kirívó esetre is felhívta a figyelmet.
– A tavalyi év utolsó tanácsülését december 23-ára hirdették meg két napirendi ponttal: Csap város 2020-as költésvetésének jóváhagyása és egyéb. Előre jeleztük, hogy sok képviselő objektív okok miatt nem tud majd jelen lenni, ennek ellenére megtartották. Valerij Szamardak polgármester ilyenkor olyan képviselőket „visz be” az ülésre, akik egyébként nem járnak, mint például ifj. Balogh Barna, aki a KMKSZ színeiben a roma közösség képviselőjeként jutott be és magyar ügyekben nem jár el szavazni. 14-en voltak jelen, akik közül többen érdekütközés miatt nem szavazhattak volna, de mégis megtették, és így lett jóváhagyva a város élettevékenysége szempontjából talán legfontosabb pénzügyi okmány. Ez kérdésessé teszi a 2020-as büdzsé érvényességét – emelte ki Balogh Oszkár.
Végezetül elmondta: az ideiglenes bizottság a tervek szerint a következő tanácsülésen, amelyre januárban, egyes értesülések szerint februárban kerül sor, számokkal alátámasztott, pontos beszámolóval tud szolgálni a vizsgált cégeket illetően, beleértve a szemétlerakót is.
После того, как сотрудникам госпиталя в Винниках Львовской области, где планировали принимать эвакуированных из Китая, сообщили о том, что гостей из Уханя ждать не стоит, они спели Гимн Украины. Это, конечно, высший пилотаж! А что по этому поводу думаете вы?Подписывайтесь на наш канал в Телеграм https://t.me/dumskayatvСледите за нашим каналом в Instagram https://www.instagram.com/dumskayatv/
"Кажіть: венгри - наші друзі". Микола Тищенко під час своєї робочої поїздки до Ужгорода висунув претензії про неробочі туалети до голови митниці pic.twitter.com/ltBdCAnzJ0