A biológiai sokszínűség olyan mértékben pusztul, mint a történelem során soha. A legutóbbi kutatások szerint a vadvilág 68 százaléka elpusztult 1970 óta. Megmenteni a természetet: mi Európa stratégiája?
Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a 21. század végére. Minden óceán ökoszisztémáját, a sekély vizektől a mély tengerekig érinti a túlhalászat, a szennyezés, a parti fejlesztések és a klímaváltozás.
De a tudományos modellek azt mutatják, hogy a folyamat még visszafordítható ambíciózus intézkedésekkel, köztük merészebb konzervációs projektekkel.
Az Európai Bizottság célja, hogy 2050-re a világ minden ökoszisztémáját helyreállítsák, és megfelelően védetté, ellenállóvá tegyék.
Más intézkedések csökkentenék a halászat és más, tengeren végzett tevékenység hatásait, megoldaná a szennyezés kérdését és csökkentené a klímaváltozás hatását.
A Bizottság 2021-ig új akciótervet mutat be a halászterületek erőforrásainak megőrzéséről, valamint a tengeri ökoszisztémák védelméről, annak érdekében, hogy a halászok és a bolygónk is profitálhassan abból, hogy az óceánok egészségesek.
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, amely szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.
Noha a járvány több százezer emberéletet követelt eddig világszerte és jelentős gazdasági károkat okozott, a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat. A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához.
A Global Footprint Network szerint tavaly július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja. Az idei dátum azt tükrözi, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma 9,3 százalékkal csökkent a január 1-je és a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma közötti időszakban az előző év azonos periódusához képest, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.
A történelmi zsugorodás – az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra – hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése. Az emberiség jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre.
Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.
A túlfogyasztás világnapjának évente öt nappal való kitolásával – ennek elősegítésére indult a #MoveTheDate kezdeményezés – az emberiségnek már 2050 előtt sikerülne elérnie, hogy csak annyi erőforrást használjon fel, amennyi ténylegesen meg tud újulni egy év alatt.
A koronavírus-járvány kezelését célzó erőfeszítések azt mutatják, hogy lehetséges rövid idő alatt megváltoztatni az erőforrás-felhasználási trendeket. Az elmúlt hónapokból levonható legfőbb tanulságok közé tartozik, hogy a biológiai sokféleséget muszáj megóvni az emberek és a bolygó egészsége érdekében, a jövőbeli világjárványok csak úgy kerülhetőek el, ha az emberek megtanulnak harmóniában élni a természettel, és a kormányok képesek gyorsan cselekedni – a szabályozások és a pénzügyi döntések szempontjából egyaránt -, ha az emberéletet helyezik mindenek elé.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
A Nárciszok Völgyébe 7 bölény költözött, ezeket az első éven kísérleti jelleggel a leginkább elbokrosodott területekre hajtották.
A bölények Micaell Yakobin német ökológus révén kerültek a parkba. A fiatalember 11 éve költözött Kárpátaljára azzal az eltökélt szándékkal, hogy megmentse a kárpáti bivalyokat. Kitartó munkájának köszönhetően mára 4 bivaly farmot létesítettek, amelyekben több mint 100 bölény él. Az itteni megfigyelései alapján javasolta a parknak az állatok betelepítését, hiszen azok fő táplálékai közé a bokrok és a cserjék tartoznak, viszont a nárciszokat nem bántják.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Bár néhány helyen próbálkoznak az elpusztuló korállzátonyok újratelepítésével, a Hawaii Egyetem kutatóinak eredményei szerint ezek a célkitűzések sikere legalábbis kétséges (magyarul szinte esélytelen). Modelljeik eredményei ugyanis azt mutatják, hogy az emelkedő tengerszint, az óceánok elsavasodása, illetve a víz melegedése együttesen azt fogják okozni, hogy 2100-ra a Föld gyakorlatilag összes korallzátonya elpusztulhat (legyen az természetes vagy újratelepített).
A San Diegó-i Ocean Sciences Meeting 2020 konferencián bemutatott kutatás talán még aggasztóbb eredménye az, hogy a pusztulás nagy része (70-90 százaléka) rögtön a következő 20 évben be fog következni. Az ok a klímaváltozás, illetve a szennyezés. A legrosszabb az, hogy az eredmények szerint a szóba jöhető helyi ellenlépések hatásossága sem számottevő.
„A 2100-ra előálló helyzet igen sötétnek tűnik” -jegyezte meg Renee Setter, a Hawaii Egyetem biogeográfusa. Így folytatta: „A partok megtisztítására tett próbálkozások nagyszerűek, és folytatnunk kell a szennyezés elleni harcot. Ugyanakkor végső soron a klímaváltozás elleni harcot kell leginkább erőltetnünk, hogy megóvjuk a korallzátonyokat.”
A melegedő tengervíz hatására a korallállatkák kibocsátják a bennük élő szimbionta algákat. Ettől az egészségesen élénk színű zátonyok kifehérednek. A fehér korallok nem feltétlenül pusztulnak el, de sokkal jobban kitetté válnak az „opportunista” veszélyforrásoknak, hiszen csökken az ellenálló képességük.
A kutatásban Setter és kutatócsoportja azokat a területeket mérték föl a világ óceánjaiban, amelyek esetleg alkalmasak lehetnek a későbbi korallzátony-helyreállító erőfeszítésekre. A kutatók szimulálták ezeken az élőhelyeken (habitatokon) a jövőbeli fizikai körülményeket, így a vízhőmérsékletet, áramlást, savasságot, szennyezettséget, illetve a túlhalászat hatásait. Az emberi hatások előrejelzéséhez a jövőben várható demográfiai változásokat is figyelembe vették. Az eredmények szerint a legtöbb mai korallzátony 2045-re nem lesz többé elérhető, és 2100-ra csak tovább romlik a helyzet. „Őszintén szólva, a legtöbb helyszínről lemondhatunk”-vallja be Setter. A néhány, valószínűleg 2100-ra is megmaradó élőhely Baja California és a Vörös-tenger térségében található, csakhogy más szempontból ezek közel sem ideális színhelyek a korallzátonyok számára.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
A beregszászi járásban, Felsőremete közelében valóságos műanyag szigetek keletkeztek a Borzsán.
A természetkárosításra helyi lakosok hívták fel a figyelmet, akik szerint a folyó e szakaszán több mint tíz flakonzátony éktelenkedik.
Viktor Bucsinszkij beregszászi természetvédő, a városi hulladék szelektív gyűjtésének egyik szorgalmazója a hírrel kapcsolatban megemlíti, hogy Ukrajnában a hulladék 96 százaléka feldolgozás, szelektálás nélkül kerül többnyire tárolásra alkalmatlan területekre.
A Borzsa folyó Ukrajnában a Tisza vízgyűjtő területén. Hossza 106 km, vízgyűjtő területe 1400 km². A Borzsa-havason ered az Asztag csúcs mellett 1679 méteres magasságban. A folyó felső folyása hegyi jellegű, míg az alsó síksági jellegű. Vári mellett ömlik a Tiszába. (Wikipédia)
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
