A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 2021-ben is meghirdette az „Alkoss kedvedre!” képzőművészeti pályázatát a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával.
Az alapítvány a tudományok mellett a művészetek iránt érdeklődő tehetséges gyermekeket is támogatja, párhuzamosan több pályázati lehetőséget biztosít számukra. A korábbi évektől eltérően az idei rajzpályázatra már nem csak a 10 és 16 év közötti fiatalokat várják, hanem a kisebbek is megmérettethetik magukat.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Tudománia… Ez a címe a TV21 Ungvár áprilisban induló új tudományos-ismeretterjesztő műsorának. A tematikus adás négy hetente jelentkezik, minden hónap második szombatján.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön – állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.
A meteoritok által több mint négymilliárd éve a Földre juttatott ásványokat régóta kulcsfontosságú alkotóelemnek tartják az élet kifejlődéséhez. Tudósok régóta feltételezik azt is, hogy az ásványok egy kicsiny része villámcsapások milliárdjaival érkezett a fiatal Földre.
A leedsi kutatók most megállapították, hogy a villámcsapások ugyanolyan fontos szerepet játszottak ebben, mint a meteoritok – olvasható az egyetem közleményében. A tudósok szerint ez azt mutatja, hogy az élet kialakulhat a Föld-szerű bolygókon bármikor, ha megfelelőek a légköri feltételek.
A kutatók egy különösen nagy és érintetlen fulguritot vizsgáltak, ez az üvegszerű ásványi anyag akkor keletkezik, amikor villámcsapás éri a földet. Ez az ásványminta 2016-ban keletkezett, amikor az amerikai Glen Ellyn egyik ingatlanjába villám csapott, és a fulguritot a közeli Wheaton Főiskolának adományozták. A kutatók eredetileg a fulgurit keletkezését vizsgálták, de meglepődve fedezték fel, hogy a mintában nagy mennyiségű szokatlan schreibersit, vagyis foszfornikolvas van, amelyet eddig csak meteorvasban találtak. A foszfor létfontosságú az élethez és fontos szerepe van minden életfolyamatban a mozgástól a növekedésen át a szaporodásig. A fiatal Föld felszínén a foszfor csak olyan ásványokban volt, amelyek nem oldódnak vízben, viszont a schreibersit képes vízben oldódni.
„Sokan feltételezték, hogy a földi élet sekély földfelszíni vizekből ered Charles Darwin híres ‘meleg kis pocsolya’ evolúciós elmélete alapján. Az élet keletkezéséről felállított legtöbb modellben szerepelnek a meteoritok, amelyek kis mennyiségben hordoznak schreibersitet. Vizsgálatunkban viszonylag nagy mennyiségű schreibersitet találtunk ebben a fulguritban” – magyarázta Benjamin Hess, a leedsi kutatás vezetője, aki egyben a Yale Egyetem doktorandusza. Villámcsapások rendszeresen érik a Földet, ami azt jelenti, hogy az élet keletkezéséhez szükséges foszfor nem csupán meteoritbecsapódások következménye. Valószínűleg még fontosabb, hogy ezek szerint az élet kialakulása más Föld-szerű bolygókon lehetséges marad azután is, hogy a meteoritbecsapódások ritkábbá válnak – tette hozzá a kutató.
A tudósok becslése szerint a villámcsapások által keletkezett foszforalapú ásványok mennyisége akkor haladta meg a meteoritokból keletkezőkét, amikor a Föld mintegy 3,5 milliárd éves volt, ez a legkorábbi ismert mikrofosszíliák kora. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a villámcsapások kevésbé pusztítók, mint a meteoritbecsapódások, ezért kevésbé avatkozhattak bele azokba az evolúciós folyamatokba, amelyek az élet kialakulásához vezettek.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön - állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1616016000
[modified] => 1616009461
)
[title] => A villámcsapások létfontosságú szerepet játszottak a földi élet eredetében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49560&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49560
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 49561
[image] => Array
(
[id] => 49561
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam.jpg
[original_lng] => 666048
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/villam.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1616002261:10
[_thumbnail_id] => 49561
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2204
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
2020 legnagyobb tudományos eredményei félig-meddig véletlenszerű sorrendben: izzó vaseső, összedőlt rádióteleszkóp, valamint az egy év alatt létrehozott koronavírus-vakcinák.
Kvantumfölény
Kínai kutatók kvantumfölényt érnek el fényalapú eszközükkel, a Csiucsanggal, amely tizmilliárdszor gyorsabb volt a Google szupravezető-alapú eszközénél, a Sycamore-nál.
Exobolygók
2020 erős év volt a Naprendszeren kívül felfedezett bolygók terén. Találtak egy Földhöz nagyon hasonló égitestet, a Kepler-1649c-t, mindössze háromszáz fényévnyire innen. Találtak egy pokoli bolygót, ahol izzó vas esik. Találtak egy bolygót, ami eltűnt, mert nem is volt bolygó. Nem utolsósorban: 24 szuperföldet is azonosítottak, ezek olyan bolygók, ahol a körülmények a földinél is ideálisabbak az élet számára.
A kínai FAST rádióteleszkóp
Három évig tartó tesztelés és beállítás után januárban hivatalosan is megkezdte a tudományos munkát a világ legnagyobb rádióteleszkópja, az ötszáz méter átmérőjű kínai FAST. A hír súlyát növeli, hogy ezzel párhuzamosan a világ második legnagyobb rádióteleszkópja, az amerikai Arecibo Obszervatórium 57 éves működés után összedőlt.
CRISPR
2020-ban gőzerővel folytatódott a forradalmi génszerkesztési módszer fejlesztése. Márciusban először alkalmazták élő emberi testben a módszert egy ritka örökletes szembetegség gyógyítására. Miközben az eljárás feltalálói az idén elnyerték a kémiai Nobel-díjat, izraeli kutatók ugyancsak sikeresen alkalmazták élő szervezetben agresszív tumorok ellen.
Google DeepMind
A közismert mesterségesintelligencia-fejlesztő cég az idén több jelentős dolgot is letett az asztalra. Az egyik algoritmusuk megtanulta az embereknél jobban felismerni a mellrákot. A másik, az AlphaFold nevű a biológiát fél évszázada nyomasztó fehérjehajtogatási problémát oldja meg. Általában elmondható, hogy a DeepMind tevékenysége úttörő módon mutatja a jövőt, ahol a tudományos tevékenységbe integrálódnak a mesterséges intelligenciák által elért eredmények.
Vakcinák
Egy oltóanyag kifejlesztése évekbe telik, de akár egy évtizedig is eltarthat. Más a dolog, ha végtelen mennyiségű pénz és szellemi kapacitás jelenik meg a horizonton. A koronavírus elleni vakcinák felfoghatatlan gyorsasággal, mintegy tíz hónap alatt elkészültek és végigmentek az oltóanyag-tesztelés fázisain. Az első vakcina tesztelése március 16-án kezdődött az Egyesült Államokban, Seattle-ben. November közepétől érkezett a Pfizer és a Moderna bejelentése a sikeresen zárt harmadik tesztelési fázisról. Az első tömeges oltást Oroszországban kezdték december 3-án, Nagy-Britanniában december 8-án.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta.
A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport 3 és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.
Adam Mann, a Science cikkírója Sujit Datta vegyész- és biomérnök (Princeton Egyetem) a tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációjaként méltatta a magyar kutatócsoport felfedezését.
A három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.
A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és bebizonyította, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.
Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka.
A kutatásban Domokos Gábor alkalmazott matematikus mellett Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus vett részt.
A kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.
Domokos Gábor elmondta: különleges, egyedülálló elismerés, hogy felfedezésüket beválogatták a 2020 top 10 tudományos publikációi közé.
„Ez az eredmény nemcsak az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport sikere, hanem tágabb értelemben a magyar tudományé és az országé is, ráirányítva a figyelmet a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” – emelte ki a magyar tudós.
[type] => post
[excerpt] => Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1608826376
[modified] => 1608768733
)
[title] => Az év 10 legérdekesebb cikke közé választották magyar kutatók írását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=40408&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40408
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40409
[image] => Array
(
[id] => 40409
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak.jpg
[original_lng] => 81366
[original_w] => 1024
[original_h] => 577
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fold-kockak.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1608761533:5
[_thumbnail_id] => 40409
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2558
[_oembed_096e49da2dec32dab1d54a1be750cc91] =>
[_oembed_time_096e49da2dec32dab1d54a1be750cc91] => 1608761534
[translation_required_done] => 1
[_oembed_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] =>
[_oembed_time_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => 1652212380
[_oembed_5e2df4a28893bb4013a9e15ec9d6a9b8] =>
[_oembed_time_5e2df4a28893bb4013a9e15ec9d6a9b8] => 1652212380
[_oembed_544426dfb09f7237348e3ba76ebd0fc5] =>
[_oembed_time_544426dfb09f7237348e3ba76ebd0fc5] => 1652212380
[_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint.
A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után.
A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az öregedéssel és annak betegségeivel kapcsolatos két fő folyamatra: a telomerek hosszára (minden kromoszóma mindkét végén elhelyezkedő védőrégiók) és az öreg és rosszul működő sejtek felhalmozódására a szervezetben.
Az Aging című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a vérben megtalálható immunsejtekre figyeltek, és megállapították, hogy a telomerek akár 38 százalékkal is hosszabbá váltak a kezeléstől, miközben akár 37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek jelenléte.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelések két fő szempontból valójában megfordították az öregedés folyamatát: a telomerek 20-38 százalékkal hosszabbak lettek, noha elméletileg rövidülniük kellett volna az idő előrehaladtával, és sejttípustól függően jelentősen, 11-37 százalékkal csökkent az öregedő sejtek százalékos aránya a teljes sejtpopulációban.
A kutatást Sáj Efrati professzor, a TAU orvosi és neurológiai karának professzora, egyben a Samír kórház hiperbár orvosi központjának alapító-igazgatója, valamint Amir Hadanny, a központ kutatási igazgató-orvosa vezette. Efrati hangsúlyozta, hogy míg korábban elsősorban fejsérülteknél, agyvérzésen átesett betegeknél figyelték a hiperbar oxigénkamra hatását, ezúttal egészséges idős emberek voltak az alanyok, s náluk kutatták, hogy az ilyen kezelések képesek-e lelassítani, leállítani vagy akár megfordítani a normális öregedési folyamatot a sejtek szintjén.
Jelenleg elsősorban a telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, ezt próbálják hosszabbítani gyógyszerekkel, életmód-változtatással és intenzív testmozgással. A Tel-Aviv-i kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni HBOT terápiával is, az öregedés visszafordítható legalábbis az alapvető sejtmolekuláris szinten.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Online formában tartotta meg a II Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontja és az intézmény Biológia és Kémia Tanszéke a Tudomány napi rendezvényét.
A programot minden évben a Magyar tudomány napjához igazítva szervezik meg, tisztelegve a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója gróf Széchenyi István előtt, aki 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.