Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője elmondta: fokozottan oda kell figyelni, hogy a gyermekek a háborús időszakot minél biztonságosabban átvészeljék. Több mint 4,8 millióan menekültek el Ukrajnából, ennek fele gyermek vagy fiatalkorú. Fontos, hogy minél hamarabb visszatérhessenek az oktatásba, mert ez erősíti a biztonságérzetüket.
A határ menti övezetbe látogatott Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő, hogy személyesen tájékozódjon a magyar-ukrán határátkelőknél kialakult menekült válságról. A kárpátaljai származású politikus kiemelte, a magyar emberek önzetlenségről és együttérzésről tesznek tanúbizonyságot.
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője a keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Európai Unió nyitva tartsa a határait a háború elől menekültek előtt, de ne feledkezzen meg az otthon maradt kárpátaljai magyarokról sem. A kárpátaljai származású képviselő hivatalos Facebook-oldalán a következőkre hívta fel a figyelmet:
Több mint 90 ezren lépték át az ukrán–magyar határátkelőket a háború miatt, de sokan otthon maradtak, ezért fontos, hogy a humanitárius segélyek és a segítség eljusson hozzájuk is.
Fontos, hogy az Európai Unió nyitva tartsa a határait és megkönnyítse, hogy a háború elől menekülők menedékre leljenek!
Hálásak vagyunk a Magyar Kormány nagyszabású humanitárius akciójáért és a magyar emberek példátlan összefogásáért!
Fontos, hogy mielőbb lezáruljon a háború és helyreálljon a béke!
Az Európai Unió (EU) kisebbségpolitikájáról, az EU és Ukrajna kapcsolatáról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a környezetvédelem fontosságáról számolt be Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Az Európai Parlament Fidesz–KDNP-frakciójának képviselőjeként második ciklusát tölti Brüsszelben. Az ötéves ciklus felénél tartva milyen észrevételei vannak az Unió politikájáról?
– Az Unió politikája egyre uniformizáltabb, és sajnos egyre inkább balra tolódik. Ennek jó példája az Európai Néppárt (EPP), amely az Unió legszámottevőbb politikai ereje volt, de már nem azt a konzervatív-keresztény értékrendet követő párt, amelyhez anno a Fidesz csatlakozott. Ezért született az a döntés, hogy elhagyjuk a pártcsaládot. Az EPP sajnos elvesztette a gerincét, és sokszor behódol a baloldal, a liberálisok akaratának, mivel a politikai korrektségre hivatkozva nem merik vállalni eredeti elveiket.
Az EU migrációs politikája, genderőrülete, erőszakos LMBTQ-propagandája, az, hogy beleszól a tagállamok belügyeibe – például hogyan neveljük gyerekeinket –, az, hogy lassan betiltja a karácsonyt, Jézus Krisztus és a keresztény nevek használatát, elfogadhatatlan és túllép minden határon. Mindemellett a liberális tolerancia csak addig terjed ki, míg mindenki egyetért a mainstreammel, a más véleményen levőkkel szemben kettős mérce, jogállamisági eljárások és kondicionalitás érvényesül.
A másik, ami szembetűnő, az pont a kisebbségvédelmet érinti. Úgy tapasztalom, hogy sokkal nehezebb most átvinni a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kezdeményezéseket pl. az EP-ben is, mert csak a szexuális kisebbséggel vagy a migránsokkal „divat” foglalkozni. Még bonyolultabb a feladat, ha Ukrajnáról van szó, hiszen az ukrajnai kisebbségek helyzetét az orosz–ukrán viszony szemüvegén keresztül szemlélik. Az Unió így szemet huny az alapvető emberi jogok negligálása felett, hiszen a kisebbségi jogok részei az alapvető emberi jogoknak. Ez azt is jelenti, hogy a kisebbségi jogokat feláldozzák a geopolitikai érdekek oltárán.
Nehéz dolga van azoknak a képviselőknek, pártoknak, akik a tradicionális, konzervatív keresztény kultúra értékeit képviselik, valamint az alapvető emberi és szabadságjogokért, köztük a kisebbségi jogokért küzdenek. De mi kitartunk, és tesszük a dolgunkat.
– Számos alkalommal tett tanúbizonyságot, hogy kárpátaljai származású képviselőként szívén viseli szülőföldje és a kárpátaljai magyarság sorsát, s fontosnak tartja, hogy szót emeljen a helyi magyarság érdekei és védelme mellett. Milyen változások következtek be az EU kisebbségpolitikájában?
– A nemzeti kisebbségek védelmére szolgáló jogi keretrendszer még az 1990-es években jött létre főként az Európa Tanács égisze alatt, önkéntesen csatlakozó országok részvételével, szankciók nélkül. Mára ez a keret elavult és nem kellően hatékony, hisz sok esetben éppen az államok nem tartják be, akiknek garantálniuk kellene a kisebbségi jogokat. A kisebbségi jogok garantálása és tiszteletben tartása fokmérője a demokráciának és egy társadalom fejlettségének. Minél fiatalabb egy adott nemzetállam, annál jellemzőbb a sovinizmus és a nacionalizmus. Az erős nemzetek tudnak toleránsak lenni úgy, hogy közben tisztában vannak a saját értékeikkel. Mivel kiderült, hogy szükség lenne uniós kisebbségvédelmi keretre, néhány éve számos kezdeményezés indult ennek érdekében, de sajnos bebizonyosodott, hogy az EU nem akar jogilag felelősséget vállalni sem a területén, sem az EU szomszédságában élő nemzeti kisebbségekért. Itt az Európai Bizottság által elutasított Minority SafePack polgári kezdeményezésre gondolok, amelyet több mint egymillió európai uniós állampolgár és az EP is támogatott. Ezzel nemcsak az Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségeknek fordított hátat, de még kilátástalanabbá tette az EU-val társult országokban élő kisebbségek helyzetét, akik abban reménykedtek, hogy majd – az Unió példáját követve – az ő országukban is érvényesülnek a kisebbségi jogok. Az EU nem szolgál jó példával e téren a csatlakozni vágyó vagy társult országainak, így Ukrajnának sem.
Az is elfogadhatatlan, hogy az EU egyre több területen alkalmazza a kettős mércét, különbséget tesz a kisebbségek között. Míg valamelyik távoli országban élő kisebbségek, pl. ujgurok helyzetét szívügyének tekinti, addig a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett jogsértéseket, atrocitásokat szemrebbenés nélkül veszi tudomásul. Továbbá míg az LGBTQ-közösségek vélt vagy valós sérelmei esetén szigorúan felszólal az EU, addig az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit szőnyeg alá sepri, és tagországi kompetenciára hivatkozik.
– (Mikor) Történhet előrelépés az európai őshonos kisebbségek jogérvényesülése érdekében?
– A Minority SafePack elutasításával az EU-nak továbbra sincs hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmében, de a kezdeményezők, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nem adta fel, és az EU Bíróságán keres jogorvoslatot.
A nemzeti kisebbségek védelmében több nemzetközi szervezet is működik, kisebb-nagyobb eredménnyel. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségek főbiztosa fontos szerepet tölt be a kisebbségvédelemben. A jelenlegi főbiztossal, Kairat Abdrakhmanovval gyakran értekezem a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő jogszűkítésekkel kapcsolatban, aki idén ősszel Kárpátaljára is ellátogatott, és helyben tájékozódott a magyar kisebbség helyzetéről. Fontos megemlíteni az Európa Tanácsot is, amely a kisebbségi jogok védelmében a legszélesebb nemzetközi jogi szerződéses hátteret adja a keretegyezménnyel és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával. Novemberben ért véget az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros magyar elnöksége, melynek egyik súlyponti témája a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása volt. Az ENSZ-nek is van kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges előadója – jelenleg Fernand de Varennes tölti be a posztot –, akivel több tárgyalást folytattunk, és már részt vett egy általam, a kárpátaljai kisebbség védelmében szervezett rendezvényen is, illetve a FUEN, amely a kisebbségvédelemmel foglalkozó civil és politikai szervezeteket tömöríti, és kifejezetten a kisebbségek nemzeti érdekképviseletére jött létre.
Nagy sikernek tekinthető, hogy a KMKSZ-t is tagjai közé fogadó, nagy presztízsű IDC–CDI, a kereszténydemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet júliusban a KMKSZ kezdeményezésére határozatban állt ki a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási szerzett jogai mellett, és elítélte a Mirotvorec, valamint más szervek politikai nyomásgyakorlását.
Tehát a szervezeti keret- és normarendszer létezik, a hatékonyságát viszont növelni kellene. Remélem, hogy hamarosan nagyobb előrelépést tudunk elérni az őshonos nemzeti kisebbségek jogérvényesülése érdekében.
– Munkájának eredményeként Kárpátalja nemcsak politikai szempontból került fel a térképre, hanem a Brüsszeli Kárpátalja Napok szervezésével kulturális szempontból is. Miért tartja fontosnak, hogy napirenden tartsa ezt a kérdést?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap fő célja, hogy a vidék kulturális, történelmi, művészeti, gasztronómiai különlegességeinek bemutatása mellett napirenden tartsuk az aktuálpolitikai történéseket, és első kézből értesüljenek Európa fővárosában a kárpátaljai magyarokról. A kárpátaljai magyar közösség jogfosztását, anyanyelvi oktatási rendszeréhez való ragaszkodását gyakran nem értik Brüsszelben, távolinak tűnnek a vidék és az ott élők gondjai. Immár hatodik almalommal sikerült színvonalas rendezvényt vinni Brüsszelbe, mellyel hagyományt teremtettünk, és egyre jobban felfigyelnek ránk. A rendezvények után többször előfordult, hogy a közönség soraiból jöttek oda hozzánk, és elmondták, hogy hallottak a problémáinkról, de azt nem tudták, hogy ilyen rossz a kárpátaljai magyarság helyzete. Vannak visszatérő, nem magyar anyanyelvű nézőink is, akik számára örömteli, hogy más vidék kultúrájával ismerkedhetnek meg. Célunk, hogy a Brüsszelben élő magyarság mellett az uniós intézményekben dolgozó más nemzetiségűek is részt tudjanak venni a Kárpátalja Napon. Úgy gondolom, hogy a rendezvénnyel Kárpátalja és a magyar kultúra hírnevét öregbítjük, emellett kárpátaljai politikusok, oktatási szakemberek, történészek adnak valós választ a felmerülő kérdésekre, mutatnak reális képet a kárpátaljai valóságról, és nem utolsósorban kárpátaljai büszkeségeink, színészek, táncosok, festők, színtársulatok előtt nyílik meg a lehetőség, hogy bemutassák a mi Kárpátaljánkat.
– Október közepén rendezték meg a konfliktusmegelőzésnek és a kisebbségek jogvédelmének szentelt Európai Regionális Fórum negyedik ülésszakát, melyen a KMKSZ képviselőjével számos javaslatot fogalmaztak meg a kárpátaljai magyarság védelmében. December elején került sor az ENSZ Kisebbségi Fórumára, melynek fókuszában a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogai álltak. Az előzetes regisztráció ellenére a kárpátaljai magyarság képviselői nem kaptak szót a tanácskozáson, míg az ukrajnai kisebbségek helyzetét vázoló ukrán álláspont többször is helyt kapott. Mi a véleménye erről a kontrasztról?
– Dr. Váradi Natáliával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensével, aki a KMKSZ-t képviselte, októberben részt vettünk az Európai Regionális Fórum ülésén. Amellett, hogy felszólaltunk, ajánlásokat is beterjesztettünk az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket érintő diszkriminatív helyzet javítása érdekében. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az ajánlásokba a mi javaslataink is bekerültek. A fórum ajánlásai általános megfogalmazások, amelyek felszólítják az országokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, pl.: hatékony részvételi lehetőség biztosítása a kisebbségek számára az őket érintő törvények és politikák kidolgozásakor, végrehajtásakor és ellenőrzésekor, kvótarendszer kialakítása a hatóságok részéről a kisebbségek részvételi lehetőségének biztosítására a politikai és állami struktúrákban, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség biztosítása, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, képviselőik bevonását, aktív részvételét a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatos politikák és programok kidolgozásába, továbbá olyan fontos rész is bekerült, hogy az állami szereplőknek és köztisztviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a kisebbségeket potenciális nemzetbiztonsági fenyegetésként azonosítsák be. Az Európai Regionális Fórumon elért eredmények fényében bizakodva vártuk az ENSZ Kisebbségi Fórumát, mely négy regionális fórum tapasztalatát kellett összesítse. Ennek ellenére egyikünk sem kapott szót. Nehéz eldönteni, hogy ennek politikai motivációja volt-e, de míg egyes kisebbségek védelmében többen is szót kaptak, vagy pl. Ukrajna képviseletében többen felszólaltak, de csak a krími tatárok helyzetét ismertették, elmondható, hogy lehetséges. Remélem, hogy a következő fórumon nem történik ilyen diszkrimináció.
– Miben más az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete az 1990-es évekhez képest?
– Sajnos a kilencvenes évekhez képest Ukrajna kisebbségpolitikája száznyolcvan fokos fordulatot vett. 1991-ben írta alá, 1993-ban lépett életbe a Magyarország és Ukrajna közötti jószomszédsági megállapodás, amelyben a két ország vállalta, hogy kölcsönös védelemben részesítik az egymás területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását. Az utóbbi években Ukrajna sorozatosan megszegi a megállapodásban vállaltakat. 1992-ben Ukrajnában elfogadták a kisebbségi törvényt. Most ott tartunk, hogy hamarosan Ukrajnának nem lesz kisebbségekről szóló törvénye, csak nemzeti közösségekről szóló, amivel felrúgnak minden nemzetközileg elfogadott standardot. Az ENSZ legutóbbi Kisebbségi Fórumán az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja is pont ezt bírálta, hogy sok ország úgy próbálja meg kikerülni a kisebbségi jogok védelme terén tett kötelezettségvállalásait, hogy a kisebbségeket érintő jogszabályok megalkotásakor megváltoztatja a terminusokat.
1989-ben alakult meg a KMKSZ, 1991-ben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, 1994-ben kezdte meg működését a mai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elődje. Ma ezeket az intézményeket sorozatos atrocitások érik, a KMKSZ ungvári székházát robbantásos merénylet érte, az Ukrán Biztonsági Szolgálat kommandósai megrohamozták a magyar kisebbségi szervezeteket, képviselőit politikai nyomás alatt tartják. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, a 2019-ben elfogadott nyelvtörvény, az idén elfogadott őshonos népekről szóló törvény és a most készülő nemzeti közösségekről szóló törvény mind azt bizonyítják, hogy a kilencvenes évekhez képest óriási visszalépés tapasztalható az ukrán kisebbségpolitikában, egyre inkább megfosztják az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségeket a korábban gyakorolt jogaiktól.
– Figyelemmel kísérve munkásságát megállapítható, hogy nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Júniusban Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel nagyszabású online konferenciát szervezett, melynek célja volt a tiszai szennyeződés magas fokú problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, a környezetvédelem fókuszba helyezése szakemberek, hivatalok, civil szervezetek és aktivisták bevonásával, valamint a jelenlegi tarthatatlan helyzetre való hatékony megoldások keresése. Fél év távlatából sikeresnek tartja a konferenciát?
– A visszajelzések alapján elmondható, hogy sikeres volt a konferencia. Tisztában voltam vele, hogy Kárpátalján is komoly gondok vannak a Tisza hulladékkal való szennyezettségével, és már évek óta terveztem egy környezetvédelmi témát érintő konferencia megszervezését. Ljasuk Dimitrij A Tisza nevében filmjét látva eldöntöttem, hogy minél előbb be kell mutatni uniós szinten is ezt a több, köztük EU-s országokat is érintő problémát. Fél évvel a konferencia után is pozitívan említik azt, pl. az egyik előadó, Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottságának tagja, az intézmény környezetvédelmet is érintő szakbizottságának ülésén említette a konferenciánkat, és elismerését fejezte ki, hogy komolyan foglalkozunk a Tisza szennyezettségének problémájával.
Örömmel tölt el az is, hogy Kárpátalján fontos lépések történnek a hulladékszennyezés csökkentésére, a szelektív hulladékkezelés mielőbbi megszervezésére. Pl. Viktor Bucsinszkij, a KMKSZ, én és a Mathias Corvinus Collegium közösen mozgalmat kezdeményeztünk, melynek köszönhetően szelektívhulladék-gyűjtő dobozokat és szemléltetőtáblákat helyeztek ki minden beregszászi iskolában. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megismertessük a környezetvédelem fontosságát, hogy környezettudatosságra neveljük gyermekeinket.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Azt üzenem, hogy tartsanak ki anyanyelvük és szülőföldjük mellett. Ehhez kívánok hitet a Jóistenben, aki a nehéz helyzeteket is a javunkra tudja fordítani. Kívánok erőt, hogy minden nehézség közepette is meg tudják őrizni nemzetünk kultúráját és anyanyelvünket. Ne adják fel a küzdelmet, merjenek kiállni jogaikért!
Képviselői munkám során minden erőmmel azért küzdök, hogy segítsem és támogassam a kárpátaljai magyar közösség ügyét, nem hagyom szó nélkül az őket ért sérelmeket. Bár rengeteg nehézséggel kell megküzdenem, mint ahogy a kárpátaljai magyar közösségnek is jogaik érvényesítése érdekében, de hiszem, hogy „minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9, 23).
Az anyaország és kormánya az elmúlt tíz évben mindig kiállt közösségünk mellett, az is ennek a felelősségvállalásnak a része, hogy a Fidesz–KDNP lehetőséget biztosított az EP-képviseletre. Fontos év lesz 2022, hiszen Magyarországon országgyűlési választások lesznek, melynek fontos tétje van: lesz-e a magyar érdekekért kiálló nemzeti kormány, vagy a külhoniak ellen uszító balliberális erők kerülnek hatalomra. Ez egyáltalán nem mindegy számunkra, kárpátaljai magyarok számára sem, így fontos, hogy aki teheti, vegyen részt a választásokon!
Boldog, egészségben és sikerekben bővelkedő új évet kívánok mindenkinek!
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő fotópályázatot hirdetett négy korcsoport számára. Olyan képeket várnak, mely jól mutatja azt, hogy a pályázó hogyan igyekszik tenni környezete megóvásáért és tisztán tartásáért.
A „Mit teszek én a környezetem érdekében?” tematikájú hirdetés célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelemre és az olyan cselekedetekre, amelyek szebbé és tisztábbá teszik környezetünket. A nyertes képek bekerülnek Bocskor Andrea 2022-es naptárába. A pályaműveket november 7-ig várják.
Egy év kihagyás után újra megtartotta a már hagyományosnak mondható Kárpátalja Napot Brüsszelben Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az immáron hatodik alkalommal megrendezett eseménynek október 13-án a brüsszeli Liszt Intézet adott otthont, ahol a nap fő témája a kárpátaljai magyarság jogfosztása Ukrajna európai uniós integrációjának törekvése tükrében volt.
A panelbeszélgetés során dr. Bocskor Andrea EP-képviselő, dr. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztos, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője beszélgetett dr. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője moderálásával.
Bocskor Andrea elmondta: „A kárpátaljai magyarság az utóbbi években nagyon nehéz helyzetbe került, ezért nagyon fontos minden nemzetközi fórumot kihasználnunk, hogy hangsúlyozzuk, a kárpátaljai magyarok kiállnak nyelvi és oktatási jogaikért, mindemellett támogatják Ukrajna európai integrációs útját, és azt szeretnék, ha Ukrajna belátható időn belül valóban egy demokratikus jogállam lenne.”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szerint, ha Ukrajna valóban közeledni szeretne Európához, akkor elsősorban gazdasági és infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, ami eddig nem valósult meg, hiszen nem lettek új határátkelők, autópályák és vasúthálózatok sem kiépítve. A politikus kiemelte: sajnos Kijev a fejlesztések helyett a kisebbségek nyelvhasználatának ellehetetlenítésével foglalkozik. „Európa is érdekelt abban, hogy legnagyobb szomszédja, Ukrajna egy stabil ország legyen, ahol betartják az emberi jogokat. Hiszen számos alkalommal mondják azt az európai vezetők, hogy az Európai Unió egy értékközösség is, nemcsak egy gazdasági szövetség.” A politikus szerint a kárpátaljai magyarság jogainak ügyét nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kell nézni, mint ahogyan azt Kijev sok esetben teszi, és sokszor ott is ellenséget látva, ahol az nincs. Az európai integráció szerinte nem fog menni kisebbségbarát jogok megadása nélkül.
A panelbeszélgetést követően a beregszászi Sodró együttes Idegenben keserűbb a sírás című előadását tekinthette meg a nagyérdemű Orosz Melinda, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészének közreműködésével. A műsor a kisebbségi létben élő magyar paraszti világ hányattatásait mutatja be zenén, táncon és prózai szövegeken keresztül. A kulturális programot követően a jelenlévők egy kárpátaljai kulináris étellel is megismerkedhettek, az elengedhetetlen káposztás paszuly került terítékre. A VI. Kárpátalja Nap Brüsszelben nagy sikerrel zajlott, hiszen a karanténintézkedések ellenére is telt házas közönség fogadta a rendezvényt.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő június 16-án nagyszabású online konferenciát szervezett Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel, melynek legfőbb célja a tiszai szennyeződés hatalmasra duzzadt problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, illetve hatékony megoldások keresése közösen.
A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki kiemelte: a Tisza öt országot érint, ezért a folyó szennyezettségének megszüntetéséhez szükség van a határokon átívelő nemzetközi összefogásra és az Európai Unió támogatására egyaránt. „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte” – szögezte le a kárpátaljai származású politikus.
A TV21 Ungvár csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmje – amely világosan szemlélteti a szóban forgó problémát – bemutatását követően az első panelbeszélgetésben rátértek az Európai Unió környezetpolitikájára, valamint azon uniós eszközök és programok bemutatására, amelyek a határokon átnyúló vízszennyezés kezelésére és az érintett folyók ökoszisztémájának védelmére irányulnak. Elsőként Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője érintette az európai zöld megállapodás és vízpolitika kérdéskörét. Elhangzott, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Unió kiemelten támogatja Ukrajnát a környezetvédelem terén felmerülő gondok orvosolása érdekében, azonban bőven van még tennivaló helyi, regionális és kormányzati szinten, illetve a végrehajtás mechanizmusában egyaránt.
Fontos észrevételekkel gazdagította a konferenciát Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja. Kárpátalja tekintetében sokrétű megoldásra van szükség, azonban a Helsinki Régió példáját követve vidékünk is mintarégiójává válhat Ukrajnának és Közép-Európának.
A második panelben a Tisza szennyeződésének veszélyeire és következményeire, a határon átnyúló problémára és vízvédelmi, hulladékkezelési megoldásaira hívták fel a figyelmet. Dr. Kolozsvári István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának vezetője A Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott lényegre törő előadást, amelyben emlékeztetett: a folyó szennyeződése nem napjainkban öltött ilyen hatalmas méreteket, már évekkel ezelőtt találkozhattunk a problémával, amely a Tisza élővilágára is hatást gyakorol.
Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője előadásában bemutatta, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján. Elhangzott, hogy fontos feladat hárul a kistérségek önkormányzataira a szemétgazdálkodás megoldása kapcsán, mely által nem kerül a Tiszába és a természetbe a hulladék.
A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében. Veres József elmondta, 2019-ben adódott a lehetőség arra, hogy megvalósítsanak egy hulladékmentesítő projektet 1,3 milliárd forint összegű magyarországi forrásból. Ennek lényege, hogy két fő elem száll szembe a hulladékok káros hatásaival: egyrészt fontos az érkező hulladékok észlelése, amelyek kihelyezett kamerák segítségével történik, másrészt meghatározók azok a műszaki létesítmények, betonozott felületek, ahol a hulladék felfogható, válogatható és további kezelésre elszállítható.
A Tisza ETT az első olyan európai területi társulás, amely egy uniós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és egy nem uniós régiót (Kárpátalja) hozott össze, s amelynek lehetősége van olyan európai uniós pályázatok benyújtására, amelyek a határ menti problémák közös kezelésére szolgálnak. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke Az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben aláhúzta, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Elmondta továbbá, hogy 2021. június 17-én egy sajtókonferenciát követően bevetésre kerül egy nemzetközi kutatók által kifejlesztett speciális robot az UNEXMIN projekt keretében, amely leereszkedve a bányajáratokba összegyűjti és értékeli a szakemberek számára eddig nem hozzáférhető információkat a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról.
Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának elemzését kárpátaljai szemszögből.
A környezettudatosság és a civil szervezetek, aktivisták szerepe a környezetvédelemben című harmadik panelben elsőként Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője számolt be a Tisza hulladékmentesítésének lehetőségeiről, az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. Az előadó tájékoztatott arról, hogy a PET Kupa keretében az elmúlt kilenc év alatt a több száz önkéntes munkájának köszönhetően többek között 171 tonna folyami hulladékot sikerült begyűjteniük, 282 területet tisztítottak ki, létrehoztak három lebegő kikötőt és egy folyami kajakot 100% újrahasznosított hulladékból. Ez csak egy része a munkájuknak, amelyet napjainkban is végeznek.
Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotója a közelmúltban bemutatott filmjéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a fő motivációja az, hogy szerinte a mai ember eltávolodott a természettől, ezért ő filmjeivel újra össze szeretné őket hozni. A filmet elsősorban azért készítette el, mert meg akarta mutatni, hogy az emberek mit tesznek a folyóval, felébreszteni a lakosságot és a döntéshozókat, megoldást keresni és mutatni a problémára, ezáltal elősegíteni a változást. A filmet eddig több mint 1 millióan látták.
A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. Először 2017 tavaszán hirdették meg a mozgalmat a környezeti nevelés hangsúlyozása és az önkéntesség fontosságára való felhívás céljából, s ez idáig mintegy 5,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Következő akciójukat június 24–26. között szervezik meg a Tisza mentén.
A konferenciát Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A KMKSZ elnöke biztosította a résztvevőket, hogy javasolni fogja egy megyei program kidolgozását a szilárd hulladékok kezelésére, továbbra is szorgalmazni fogja az együttműködést, valamint támogatni fogják a KMKSZ részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a településeken legyenek szemétfeldolgozó udvarok.
A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.
A rendezvény valóban égető kérdésekre fókuszált: felhívta a figyelmet a Tisza nagymértékű szennyezettségének problémájára, s megoldást keresve ennek megszüntetésére szakértők számoltak be tervekről, projektekről, amely csak együttműködéssel valósulhat meg hatékonyan.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője nagyszabású online konferenciát szervez Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel. A konferenciát 2021. június 16-án, szerdán közép-európai idő szerint 10.00 és 12.00 óra között rendezik meg.
Az esemény égető kérdésekre fókuszál: felhívja a figyelmet a Tisza hulladékkal való szennyezettségének problémájára, továbbá keresi a megoldásokat a folyó szennyezettségének megszüntetésére.
A Tisza Közép- és Kelet-Európa egyik fő folyója, mely a Dunába torkollik, és öt országot érint: Ukrajnát, Magyarországot, Romániát, Szerbiát és Szlovákiát. A folyó fokozott veszélyben van, hiszen a Tisza és mellékfolyói olyan mértékű szennyeződést, hulladékot hoznak, mely ellen a védekezés rendkívüli erőfeszítéseket igényel az országoktól és az érintett régióktól. A konferencia a Tiszára koncentrálva elsődlegesen uniós tisztviselők, kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi és regionális képviselők, közigazgatási és vízügyi szakemberek, civil szervezetek és aktivisták bevonásával környezettudatossági és fenntarthatósági kérdésekre összpontosít.
A konferencia célja a tiszai szennyeződés problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése; a környezetvédelem, a tudatosság és a fenntarthatóság fókuszba helyezése elsődlegesen a Tisza kapcsán szakemberek, közigazgatási és vízügyi szakértők, illetve hivatalok, civil aktivisták bevonásával. Emellett célul tűzték ki annak feltárását, hogy milyen állami, önkormányzati és társadalmi intézkedések, kezdeményezések történtek és történnek a probléma orvoslására, milyen törvények szabályozzák a környezetvédelmet Ukrajnában és a szomszédos országokban, milyen határon átívelő európai uniós és magyarországi kezdeményezések, projektek segítik és segíthetik hatékonyabban a helyzet megoldását. A konferencia szervezői arra is törekszenek, hogy megismerjék az EU szerepvállalását a vele szomszédos országokban előforduló környezeti problémákat illetően, milyen szintű beavatkozás lehetséges a részükről, milyen szakértői és pénzügyi támogatásra van szükségük a régióknak a környezetvédelmi küzdelmeik során, és milyen szerepe lehet az Európai Uniónak a megelőzés és a helyzet javítása szempontjából. Emellett szeretnék felmérni a környezetszennyezés folyókra, állat- és növényvilágra gyakorolt hatását.
Az eseményre Zoom videokonferencia keretében kerül sor magyar, angol és ukrán nyelven.
A konferenciára való regisztráció linkjeittvagy Bocskor Andrea képviselői Facebook-oldaláról érhető el.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Elfogadta az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén az Erasmus+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási programját, és jóváhagyta az előző hétéves időszakhoz képest csaknem kétszer akkora, több mint 28 milliárd eurós költségvetését – közölte az uniós parlament szerdán.
Az EP-képviselők kiemelték: az Erasmus+ programot a következő hét évben a megnövelt költségvetésnek köszönhetően az eddiginél sokkal több diák és oktató veheti majd igénybe. Azonban annak a kidolgozását sürgették, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorló hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai.
A megújult Erasmus+ program keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban. Leegyszerűsödik és kevesebb papírmunkával jár majd a pályázás. A programon belül pedig külön rendszer működik majd a kisebb szervezetek, például ifjúsági egyesületek és sportklubok támogatására. A program többet fordít majd a környezet védelmére és saját környezeti lábnyomának csökkentésére, például klímabarát közlekedésre ösztönzi a résztvevőket. A program továbbá ingyenes utazási igazolványt biztosít a fiataloknak ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak az oktatási intézményekbe, például intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásra.
Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, Magyarország számára is fontos előnyökkel jár a program, mely az egyetemi modellváltás miatti modernizációnak köszönhetően még tovább növeli a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi kilátásaikat.
Reményét fejezte ki, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon keresztül, hiszen – mint írta – „ezek is értékes részét képezik az európai kulturális örökségnek”.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a közleményben elengedhetetlennek nevezte a tárgyalóképes nyelvtudást megszerzését, amely véleménye szerint hozzájárul az unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. Az online eszközök szélesebb körű használata, az e-tanulás, amennyiben az illeszkedik a program résztvevőinek sajátos igényeihez, segítheti az egyenlő esélyű hozzáférést a nyelvtanuláshoz – mondta.
A képviselő üdvözölte, hogy az Erasmus+ program keretében a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosított a lehetőség. Magyarországon idén nyáron már államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, köszönhetően az Európában egyedülálló magyar jelnyelvi törvénynek – tette hozzá Kósa Ádám.
Közeledik nemzeti ünnepünk, Március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc 172.évfordulója. Bár a hivatalos ünnepségek elővigyázatosságból elmaradnak, a márciusi ifjakat és múltunk e dicső eseményét szíveinkben ugyanúgy méltatjuk! Tisztelet a hősöknek! ??
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
Áldott karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
Щасливої Хануки ?, свята світла та чудес! Найщиріші вітання євреям усього світу! Хай дух веселих свят супроводжує вас протягом усього наступного року та приносить мир і радість у кожен дім. Бажаю, щоб магія Хануки ніколи не закінчувалася, як і її дари. pic.twitter.com/NBsyrOfcSm
Közeledik nemzeti ünnepünk, Március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc 172.évfordulója. Bár a hivatalos ünnepségek elővigyázatosságból elmaradnak, a márciusi ifjakat és múltunk e dicső eseményét szíveinkben ugyanúgy méltatjuk! Tisztelet a hősöknek! ??
Március 15. Az egyik nemzedék helytállása és hősiessége adja az erőt a következő nemzedéknek // March 15. The perseverance and heroism of a generation gives strength to the upcoming generation
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Több mint 90 ezren lépték át az ukrán–magyar határátkelőket a háború miatt, de sokan otthon maradtak, ezért fontos, hogy a humanitárius segélyek és a segítség eljusson hozzájuk is.
Fontos, hogy az Európai Unió nyitva tartsa a határait és megkönnyítse, hogy a háború elől menekülők menedékre leljenek!
Hálásak vagyunk a Magyar Kormány nagyszabású humanitárius akciójáért és a magyar emberek példátlan összefogásáért!
Fontos, hogy mielőbb lezáruljon a háború és helyreálljon a béke!
