Egy héten át tartó, felejthetetlen élményekkel teli nyaralást szerveztek kárpátaljai fiataloknak a Székesfehérvári Egyházmegyében, illetve azon is túl. A program nemcsak a Beregszászból és környékéről származó táborozóknak, hanem a szervezőknek is életre szóló élményt szerzett – derül ki Mórocz Tamás bodajki plébános az egyházmegye honlapján közzétett beszámolójából.
32 gyermek és a 6 segítő pihenhetett a Beregszászi járásból a magyarországi Bodajkon június 10-től 16-ig. Első állomásuk a Szent Imre zarándokház volt, ahol megismerkedtek a szállással, majd közös szentmisén vettek részt. A gyerekek már itt nagy lelkesedéssel vettek részt a ministrálásban és a felolvasásokban. Este egy játékos ismerkedős est keretében nyitották meg a hetet, amely mindannyiuk számára örömteli pillanatokkal kezdődött.
A kirándulás során Székesfehérváron Spányi Antal megyés püspök szentmiséjét követően bemutatta a felújított Székesegyházat és a Püspöki Palotát. A várost kisvonattal járták körbe, majd megnézték a városházát is, ahol Deák Lajosné képviselő és Cser-Palkovics András polgármester fogadta a fiatalokat. A nap további részében a Nemzeti Emlékhelyre látogattak.
Budapesten a Parlament épületét járták be, a Magyar Zene Háza interaktív kiállítása nyújtott felejthetetlen élményeket. Este a Mátyás-templomban zárták a napot egy szentmisével, ahol a gyerekek is aktívan részt vettek az imádságban.
A kislődi Sobri Kalandparkban a gyerekek egy teljes napot tölthettek játékokkal és kalandokkal. Este Veszprémbe látogattak, ahol felgyalogoltak a várba, és a megújult Székesegyházban vettek részt szentmisén.
A pénteki napot Siófokon töltötték, ahol kalózhajóra szálltak, és itt is kisvonattal járták körbe a várost. A nap fénypontja a balatoni fürdés volt. Este egy Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar koncertjét hallgathatták meg a bodajki kegytemplomban.
Szombaton a gyerekek lehetőséget kaptak, hogy a támogatásokból összegyűlt adományokból vásároljanak a bodajki papír- és írószer boltban, illetve a kegytárgyboltban. Ezt követően Csákváron közös focizás, lovaskocsikázás és cukrászdázás volt a program.
Vasárnap a bodajki délelőtti szentmise után a csapat visszaindult Kárpátaljára; élményekkel és emlékekkel a „tarisznyájukban”.
Mórocz Tamás atya beszámolója szerint a hét során a szervezők is gazdagodtak, nemcsak élményekkel, hanem a jótékonyság és az összefogás erejének megélésével is. Megismerhették a nehéz körülmények között élő fiatalok háláját és tiszteletteljes magatartását, ami rendkívül megható volt számukra.
Adja az Úr, hogy legyen folytatása az elkezdett összefogásnak és tudjunk még sok jót tenni, adni! – írta az atya.
Tavaly Máramaros-Ugocsa Egyházmegyében megtartották az első Bibliai kalandnapot, amelynek témája Isten választott népének pusztai vándorlása volt és nagy sikerrel zárult. Ezért az egyházmegye tanügyi bizottságának lelkes csapata idén is megrendezte. Ismét egy érdekes, mozgalmas, csapatépítő és hitmélyítő napot szerveztek a gyermekek számára. Százhúsz, többségében a Felső-Tiszavidéki és szórványtelepüléseken élő hittanos gyerek érkezett a második bibliai kalandnapra. A Péterfalvai Református Líceumban nagy szeretettel és változatos programmal várták őket. A nap folyamán Pál apostol három missziós útja volt a középpontban. Az ő életének eseményeire alapozva 13 helyszínen kalandozhattak a gyerekek, ahol az oktatók az Apostolok cselekedeteinek könyvéből olvasnak fel egy-egy részt, majd egy ehhez kapcsolódó foglalkozást tartottak. Itt például az apostol bőröndjének tartalmát kellett tapintás alapján megszabadítani a fölösleges tárgyaktól. Előkerült még néhány dolog, amit Pál apostol biztosan nem vitt volna magával. Az izgalmas feladat felvillanyozta a gyerekeket. Sokaknak ez volt a kedvenc állomása. A szervezők ügyességi játékokat is beiktattak. Nem volt megállás. A csapatok folyamatosan váltották egymást a különböző állomásokon. A sok mosolygós gyermekarc azt jelezte, hogy mindenki jól érzi magát. A gyerekeknek a háborús viszonyok között különösen nagy szükségük van a kikapcsolódásra, a közösségi életre. Az egyházmegye ezért is fektet nagy hangsúlyt a gyermekrendezvények megtartására. A kalandnap végén mindenki emléklapot kapott és ígéretet arra, hogy jövő nyáron, ha nem szól közbe a háború, akkor ugyanitt találkoznak.
Ukrajnában 550 gyermek halt meg, és több mint 1364-en megsérültek az orosz fegyveres agresszió következtében. A legtöbb áldozat Donyeck, Harkiv, Herszon, Dnyipropetrovszk, Kijev, Zaporizzsja és Mikolajiv megye lakosa.
A hírt az országos főügyészség közölte.
Andrij Kosztyin főügyész arról számolt be, hogy Ukrajnában több mint 30 ítélet született az ukrán bíróságoktól gyermekek elleni háborús bűnökkel kapcsolatos ügyekben.
A koordinációs parancsnokság megállapodott az összes gyermek evakuálásáról Liman városából és Donyeck megye további hat településéről.
A nehéz biztonsági helyzet kapcsán született meg a döntés, Ukrajna nyugodtabb vidékeire viszik a gyerekeket.
Az OVA közölte, hogy az evakuációt a határozatnak a katonai parancsnoksággal és a Koordinációs Parancsnoksággal történt jóváhagyásától számított 60 napon belül végrehajtják.
Az elmúlt hétvégén további hat gyermeknek sikerült elhagynia Ukrajna oroszok által ideiglenesen megszállt területeit, közülük három félárva.
Mikola Kuleba, a Save Ukraine alapítója és Ukrajna elnökének volt alkalmazottja számolt be erről a Facebookon.
„A hétvégén csapatunk három ukrán családnak segített elhagyni az ideiglenesen megszállt területeket. A nagycsaládos apa három gyermeke szeme láttára vesztette életét egy orosz lövedéktől, amely a család udvarát érte. A gyerekek még mindig nem hiszik el, hogy apjuk eltávozott” – mondta.
Kuleba információi szerint egy másik családból származó gyerekek tanúi voltak annak, ahogy orosz katonák többször verték és kínozták apjukat. A kisebbik fiú a látottak után abba is hagyta a beszédet.
A családok megtalálták a Save Ukraine elérhetőségeit, és segítséget kértek. Már biztonságban vannak.
Május 25-én, szombaton méltatták világszerte az eltűnt gyermekek Nemzetközi világnapját. A májusi adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja következményeként 2021 gyermeket tartanak nyilván eltűntnek, számolt be Dmitro Ljubinec, a Parlament emberi jogi biztosa.
„Ezen a napon az a célunk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét erre a problémára, és azokra a szabályokra, amelyek segítenek megelőzni a gyermekek eltűnését” – mondta az ombudsman.
Elmondása szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója miatt ez a téma egyre aktuálisabb országunk számára – az illegális deportálások, az oroszok által elkövetett gyermekrablások, az ideiglenesen megszállt területeken zajló káosz.
„Mindez csak súlyosbítja a problémát, és növeli az eltűnt gyerekek számát. A mai napig 2021 gyermeket tekintenek eltűntnek Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt” – tette hozzá Ljubinec.
A háború kezdete óta több mint 3400 ukrán gyerek érkezett Litvániába kísérettel, de szüleik nélkül. Jelenleg mintegy 600 ilyen gyerek él az országban.
Ezt a Gyermekjogi Védelmi és Örökbefogadási Szolgálat vezetője mondta az LRT rádióban – írja az LRT.lt.
„Az év elején 637 gyerek volt. Ez a szám nagyon gyorsan változott, néhány gyerek visszatért Ukrajnába, néhány szülő biztonságosan elküldte őket egy másik országba, néhány család bejelentette, hogy Ukrajnában biztonságosan költöznek másik helyre” – közölte.
A Migrációs Minisztérium legfrissebb adatai szerint márciusban összesen 41 422 ukrán katonai menekültnek volt ideiglenes védelem alapján ideiglenes tartózkodási engedélye Litvániában.
A pakisztáni kormány vészhelyzetet hirdetett ki, mivel az országban 26 millió iskolás gyermek hiányzik az oktatásból, ez a legmagasabb szám a világon – jelentette be szerdán Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök.
A vészhelyzet kihirdetése révén a probléma megoldása a kormány egyik legfontosabb feladatává válik, és ehhez pénzalapok is rendelkezésre állnak.
A kormány szakpolitikai és adminisztrációs eszközöket együttesen tervez felhasználni a feladathoz, valamint megpróbálja érdekeltté tenni a szülőket abban, hogy iskolába járassák gyerekeiket.
„Ehhez a kihíváshoz erőforrásokra és nagy elköteleződésre lesz szükség. Nehéz, de nem lehetetlen vállalkozás” – mondta Sarif diplomaták, miniszterek és oktatási szakemberek előtt egy ünnepségen.
A 240 millió lakosú, atomhatalom Pakisztán komoly lemaradásban van az oktatás területén a világ átlagához képest, egyebek között a több évtizede tartó belső konfliktusok, a politikai és a gazdasági bizonytalanság, a szegénység és az utóbbi időszakban az éghajlatváltozás hatásai miatt.
Az ENSZ adatai szerint megközelítőleg 26 millió 5 és 16 év közötti gyermeket, vagyis az iskoláskorú gyerekek csaknem negyven százalékát semmilyen oktatási intézménybe nem íratták be. Számuk nagyobb, mint a világ bármely más országában.
Pakisztánt a probléma megoldásában pénzzel és technikai támogatással segíti az ENSZ és a brit külügyminisztérium Külföldi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatala.
Jane Marriott, Nagy-Britannia iszlámábádi főbiztosa (nagykövete) a helyzetről szólva kiemelte: „Pakisztán oktatási válsághelyzettel néz szembe, amit sürgősen meg kell oldania”.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével.
A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba.
„Első alkalommal folytattunk személyes tárgyalásokat az ukrán féllel, és a tárgyalások eredményeképpen rögzítettünk egy listát 29 gyermekről, akiket Ukrajnában élő rokonokkal kell egyesíteni, és 19 gyermekről, akiket Oroszországban élő családokkal kell egyesíteni” – mondta Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Lvova-Belova elmondta: a Katarral való, csaknem egyéves családegyesítési együttműködés eredményeképpen eddig 28 gyermeket sikerült visszajuttatni a családjához Ukrajnába, ötöt pedig Oroszországba. Az orosz ombudsman hamisnak nevezte azt a híresztelést, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Rámutatott: ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
A két Andzselika együtt dolgozik. Donyeckből és Bahmutból érkeztek. Bár csak nemrég ismerkedtek meg, de a közös munka eredménye már látható, sőt hallható is. Találkozásukat a „Kifli” napközis központnak köszönhetik, ami az ungvári Vaszil Grendzsa–Donszkoj nevét viselő líceumban működik. A napközis központ egy láncreakció eredményeként jött létre. A „Vona Hub” rendezvényeit rendszeresen látogató hölgyek szerettek volna egy olyan foglalkoztató helyet, ahol biztonságban tudhatják gyermekeiket napközben. Az ő kezdeményezésükre alakult meg a „Tomoko” civil szervezet és a „Kifli” napközis központ. Ezt az ötletet támogatta a „Nehemiás” civil szervezet és az ENSZ Menekültügyi Hivatala, akik nagyban hozzájárultak a központ kialakításához. Ez olyan tér, ahol egyes belső menekültek szolgáltatásokat nyújtanak, mások pedig szolgáltatásokat kapnak. A központ azonban a helyi gyerekek számára is elérhető – hangsúlyozta Tetyana Macsabeli, a „Nehemiás” civil szervezet igazgatója. A központ munkarendje még kialakulóban van. A gyerek szakkörök mellett szülőknek szóló foglalkozások is lesznek. Itt önkontrolt, traumakezelést, karrierépítést és más hasznos dolgot tanulhatnak. Az Ungvári Grendzsa-Donszkoj Líceumban kialakított napközi központ az első ilyen kezdeményezés az országban.