30 éve jelenik meg rendszeresen az Irka. Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját a KMPSZ hozta létre. Az alapítók az évfordulót az Irka korábbi számaiból, illusztrációiból készült kiállítással méltatták Beregszászon, egy a Rákóczi-főiskolához tartozó felújított és újra indított, a sejtelmes Na’Conxypán nevet viselő galériában. A megnyitón Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kiemelte: a szövetség 1991-es megalakulása után szembesült azzal, hogy 2-3 év elteltével már nem volt lehetőség magyarországi gyermeklapok előfizetésére. Ekkor éreztük azt, hogy kell egy saját gyermekfolyóiratot szerkesztenünk- fogalmazott Orosz Ildikó. A kiállítás a lap időszaki, arculati korszakait mutatja be. Az eddig megjelent 137 lapszám borítóját tekintheti meg az érdeklődő. A kezdeti korszak illusztrációs munkáit Jankovics Mária és Veres Péter, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai készítették. A kiállítótér utolsó szakaszában az utóbbi 4 év illusztrátorai, Török Sarolta és Kalitics Erika munkáit láthatjuk. Ez azt is jelzi, hogy az Irka jelenleg egy újabb arculatváltáson esik át, ami azt is jelenti, hogy új, négy fiatal illusztrátor kapcsolódik be a munkába. Kulin Ágnes, a tárlat szervezője, aki maga is 2007-től kilenc éven keresztül volt a lap illusztrátora kiemelte: az Irka Kárpátalja több nemzedékének a gyermekkori barátja. Ezért az elmúlt három évtizedről úgy szerettünk volna megemlékezni, hogy az Irka képi világát mutatjuk be- fogalmazott a RIT elnöke. Hozzátette: az eddig megjelent lapszámokat digitalizálták, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. A Na’Conxypán galéria történetéről szólva Orosz Ildikó elmondta: az épületet a Rákóczi-főiskola szakkollégium kialakítására 2002-ben vásárolta meg. Ezt követően itt több kiállítást is szerveztek. A galéria nem mindennapi névválasztásáról szólva Kulin Ágnes elmondta: Na’Conxypán, az 1882-ben született, beregszászi gyökerekkel rendelkező és Budapesten élt Gulácsy Lajos festőművész által kitalált, létrehozott, megfestett és megírt mesevilág. Az Irka jubileumi illusztrációs kiállítása március 22-én zárul. Ekkor mutatják be a galériában az Irka 30 évéről szóló dokumentumfilmet.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma válaszolt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyelvhasználattal, illetve a multiteszt lefordításával kapcsolatos, januárban elküldött kérdéseire.
Ami a multidiszciplináris teszt nemzeti kisebbségi nyelvekre való fordítását illeti, a válaszlevélben azt olvashatjuk, hogy a hatályban lévő törvények értelmében a „külső független tesztfeladatokat államnyelven állítják össze. Azon személy kérésére, aki más nyelvű középiskolai oktatásban részesül, a feladatokat az adott nyelvre lefordítva adják meg, kivételt képeznek a nyelvi komponensű feladatok”.
Az Oktatásminősítési Központ (UCOJAO) által megadott információk szerint 2024-ben tervben van a multiteszt nemzeti kisebbségi nyelvekre való lefordítása a középiskolai végzősök számára a következő tantárgyakból: Ukrajna történelme, matematika, biológia, kémia, földrajz és fizika. A feladatokat azon diákok számára fordítanák le, akik magyar, lengyel, román és krími tatár nyelven részesülnek oktatásban.
Az iskolai nyelvhasználattal kapcsolatban az oktatási minisztérium elmondta, hogy 2023. december 8-án a Legfelső Tanács számos törvénymódosítást fogadott el, többek között az oktatásról szóló törvény vitatott, 7. cikkelyének módosítását is, amely jelenleg a következőképp hangzik: „Az Európai Unió hivatalos nyelveinek számító nemzeti kisebbségek nyelvén oktatást folytató osztályokban (csoportokban) biztosított a jog az érintett nemzeti kisebbség nyelvének használatára az oktatási folyamatban az államnyelv mellett”. Ennek értelmében az említett nyelveket lehet használni az ünnepségeken, koncerteken, kézműves foglalkozásokon, flashmobokon, egyéb eseményeken, találkozókon, üléseken, az oktatási intézmény információs területein, többek között a weboldalon is.
„Emlékeztetjük Önöket, hogy a jelen jogszabály által biztosított jogok megsértése esetén felvehetik a kapcsolatot az ukrán Legfelső Tanács emberi jogi képviselőjével, valamint Ukrajna oktatási ombudsmanjával” – tették hozzá.
Február első hétvégéjén több száz gyerek méretette meg magát Kárpátalja magyar tannyelvű oktatási intézményeiben a helyesírási és nyelvhasználati versenyen. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség tantárgyi vetélkedőinek első, online fordulója. Ezt követi két hónapon keresztül több reál és humán tantárgyi vetélkedő. A KMPSZ tantárgyi vetélkedőinek második, jelenéti fordulóit Beregszászban szervezik meg április és május folyamán. A verseny 1–3. helyezettjei a Pedagógus Szövetség által hitelesített oklevelet vehetnek majd át.
A 2022 tagú Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 227 küldött jelenlétében tartotta meg 32. közgyűlését december 9-én Beregszászban a Rákóczi-főiskolán.
Indításként Kosztyu Fanni, a Bátyúi Líceum tanulója szavalta el Füzesi Magda Zárszámadás című versét, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg a háború áldozatairól és a KMPSZ korábban elhunyt tagjairól.
Orosz Ildikó, a szakmai szövetség elnöke beszámolójában a háború okozta bizonytalanságról beszélt, illetve arról, hogy lehetőségeikhez mérten mindent igyekeztek megtenni, hogy enyhítsék a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket. Ahhoz, hogy a jelenléti oktatást továbbra is biztosítani tudják, támogatták az oktatási intézmények óvóhelyeinek kialakítását, azok engedélyeztetését. Öt nyári tehetséggondozó szülőföldi táborukban 200 gyermek vehetett részt. Magyarország támogatásával 800 kárpátaljai gyermek nyaralhatott a Balatonnál, a zánkai táborban, közülük 200 ukrán iskolás. Huszonkettedik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, ahol 109 pedagógus vehetett részt. A Határtalanul program keretében nyári napközis táboraikban 55 iskolából 2500 gyerek pihent, ahol a készségfejlesztés mellett fontos cél volt a közösségépítés is. A KMPSZ elnöke az idei munkácsi események kapcsán elmondta: „A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar oktatás megmaradásának esélyeit a Latorca-parti városban és kihatnak az egész megye hangulatára. Felháborítónak tartjuk Schink Istvánnak, az intézmény igazgatójának indokolatlan felmentését, és megdöbbentőnek azt, hogy a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, s Ukrajna függetlensége óta bevett gyakorlat volt” – fogalmazott Orosz Ildikó, felszólítva az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.
Az elnök asszony elmondta, hogy a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű csoport is, összesen 14 728 tanuló kezdte meg a tanévet a magyar osztályokban. Az első osztályokba beiratkozottak száma 1 126 diák volt. Sok munkát kellett a pedagógusszövetségnek kifejtenie különböző szinteken ahhoz, hogy december 8-án Kijevben a kisebbségi kérdések ügyében végre megtörjön a jég, ugyanis Ukrajna Legfelső Tanácsa módosította a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt. Elmondta, hogy az egy nappal korábban elfogadott törvényt teljes egészében még nem ismerik, így azzal kapcsolatos végleges álláspontját a KMPSZ a törvény zárórendelkezéseinek megjelenése után fogja kialakítani. Kiemelte: sikerült elérniük azt is, hogy a magyarországi tankönyveket alternatív tankönyvként használhassák a magyar osztályokban, valamint kérték a minisztert, hogy a törvény által engedélyezett lehetőségek pontos mikéntjét rendeletekben szabályozza. Az új törvényt általánosságban értékelve Orosz Ildikó elmondta: „Teljességében nem kaptuk vissza azt, ami volt, de sokkal nyugodtabban tervezhetjük a következő félévet és akár a következő tanévet is. Ez közös erőfeszítésünk és munkánk eredménye is, és remélem, minél közelebb kerül Ukrajna Európához, annál jobban javítható” – zárta beszámolóját a KMPSZ elnöke.
A vendégek közül elsőként Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője gratulált a pedagógusszövetségnek a több mint harminc éve végzett kitartó és elvszerű munkájához és azért a szakmaiságért, amellyel egyben tudták tartani a kárpátaljai magyar pedagógusközösséget, és egységes hangon képviselték a kárpátaljai magyar iskolák ügyét az ukrán kisebbségi politika sodrában. A képviselő asszony elmondta, hogy Ukrajnában az oktatáspolitika folyamatosan változik, a KMPSZ szakmai anyagai pedig mindig naprakészen adják a muníciót az Európai Parlamentben végzett munkájához. Hangsúlyozta, hogy magyar közösségünk jogvédelmi küzdelmeiben nincs egyedül, minden segítséget megkapott eddig a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciójától. Hangsúlyozta, hogy a KMPSZ célkitűzései összhangban vannak a koppenhágai kritériumokkal és legitimek. „Nem kérünk semmi extrát, csak azt, hogy a korábbi jogainkat állítsák vissza” – összegezte Bocskor Andrea.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: „A nemzeti közösséghez tartozás az értékközösség szabad vállalása is egyben. Családunkban, munkahelyünkön, közösségeinkben kell megélni és ápolni azt a különleges örökséget, amely miatt magyarnak valljuk magunkat. A magyar kultúra, történelem, a sajátságos magyar gondolkodásmód és a különleges magyar nyelv szerves egység, amely évezredek óta megtartja nemzetünket Európa közepén, akkor is, amikor sokan támadnak bennünket és elveink feladására kényszerítenének. Így volt ez a történelemben, és nincsen másként ma sem. Mert feladatunk van: megmaradni, magyarnak maradni és átadni gyermekeinknek, unokáinknak azt a páratlan örökséget, amelynek birtokában, gazdagításában büszkén mondhatjuk: mi magyarok vagyunk” – fogalmazott az államtitkár asszony.
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „Szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten adta jogunk van. Kicsiny nép vagyunk, de kicsinységünk ellenére is a tartós békére vágyakozó és az új rend felépítésére készülő népek családjának hasznos tagjai kívánunk lenni. Nekünk itt helyt kell állnunk” – fogalmazott az erélyi magyar pedagógusok jókívánságait tolmácsoló oktatáspolitikus.
A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének énekkara szentcsalád-járást mutatott be, majd Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a küldötteknek a szövetség 2023-as évi pénzügyi forgalmáról, illetve a szervezetet koordináló módszertani központok működési költségeiről.
A közgyűlés a szövetség működését megfelelőnek minősítette, majd elfogadtak egy nyilatkozatot.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke megköszönte a pedagógusszövetségnek azt a küzdelmet, amelyet a lassan tíz éve bennünket sújtó, jogkorlátozó törvények megváltoztatásának érdekében folytatott, majd Isten áldását kérte a szövetség munkájára. Zárszóként Szilágyi Lajos elnökségi tag a Bibliaolvasó kalauz aznapra kijelölt igeszakaszából, Jeremiás könyvéből olvasott fel egy mai helyzetünkben irányt mutató részletet. A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Megtartotta XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A több mint kétezer tagot számláló, a magyar tannyelvű oktatás megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő szervezet éves fórumának a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában elmondta, az ukrán oktatási minisztériummal a minőségi magyar nyelvű oktatás visszaállításáért, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen végzett egyeztetés eredményeként az alapvető kérdésekben előrelépés történt, és az ukrán törvényhozó testület jóváhagyta a módosításokat tartalmazó törvénytervezetet.
A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának. Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző szintű oktatási törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozások. Sajnálatos módon igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.
A 2022. február 24-én kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A KMPSZ lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy enyhítse a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket:
közreműködtünk óvóhelyek kialakításában az oktatási folyamat biztosítása érdekében;
megtartottuk a tantárgyi vetélkedőket, melyen a két turnusban 4 362 tanuló vett részt;
nyári tematikus tehetségápoló szülőföldi táborainkban 250 gyerek pihenhetett;
szervezésünkben 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás;
a „Határtalanul” nyári iskola programban 55 iskola 2 500 gyereke vett részt;
Köszönjük a támogatóknak, a magyarországi állami ás civil szervezeteknek, a rendezvényeket befogadó oktatási intézményeknek azok szervezésében és lebonyolításában részt vevőknek, hogy lehetővé tették a programok megvalósítását.
A KMPSZ Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében. Ennek érdekében a következő lépések megvalósítását kérjük.
A nemzetiségi nyelvű oktatás jogának teljes biztosítása az anyanyelvű oktatás százalékos korlátozása nélkül a korábban szerzett jogaink alapján.
Állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát, ahol az oktatási folyamat nyelve a diákok anyanyelve lehessen, s ne csak a tanórán használhassák, hanem az élet minden területén.
Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatására a nem ukrán anyanyelvűek számára. Ezek alapján dolgozzanak ki olyan tanmenetet és tantárgyi programot, amely az államnyelv oktatását második nyelvként realizálja.
A kisebbségi nyelveken oktató intézmények esetében engedélyezzék az adott nyelven az adminisztrálás lehetőségét.
Felszólítjuk a jogalkotókat, hogy adják vissza a korábban törvényekben biztosított lehetőséget, hogy a magán szakiskolák, szakközépiskolák, technikusi képzést biztosító intézmények, főiskolák/egyetemek megválaszthatják az oktatás és az oktatási/nevelési folyamat nyelvét, beleértve a záróvizsgákat és szakdolgozatokat.
A KMPSZ határozottan elutasítja, hogy az intézményvezetőktől, különösen azon iskolák esetében, ahol magyar nyelvű osztályok, csoportok is működnek, elvárják az ukrán nyelv C szintű ismeretét, miután a parlament tagjaira ez nem vonatkozik. Az államnyelvről szólós törvény ezt a szintet nem írja elő. Kérjük, hogy a rendeletet igazítsák az európai intézményrendszerekben, és a felsőoktatásban elfogadott normához, és a B2-es szintben határozzák meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás esetén megszervezett külső független tesztelés, illetve a tervezett nemzeti multidiszciplináris teszt esetén nyomatékosan kérjük a szaktárcát, hogy biztosítsák a feladatsorok fordítását a szaktárgyakból nemzeti közösségek nyelvére. A KMPSZ hajlandó részt venni a fordítások megszervezésében magyar nyelvre.
A magyar óvodai és művészeti iskolai képzés részére kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra államilag elismerhető magyar nyelvi programok/kurzusok.
Kérjük, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére egyszerűsített eljárásban és vámmentesen biztosítsák a lehetőség magyarországi tankönyvek, munkafüzetek behozatalát és használatát, elsősorban magyar nyelvből és irodalomból.
Biztosítsák a lehetőséget a magyar érettségire és a magyar mint idegen nyelv érettségire a központi rendszerben, melynek eredményét beszámíthassák továbbtanuláskor a felsőoktatási és szakképzési intézmények.
A kisebbségi törvényben rögzítsék, hogy azon oktatási intézményekbe, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, csak olyan intézményvezetőt és helyettest nevezhessenek ki, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
Sajnálattal konstatáljuk, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban.
Felháborítónak tartjuk, hogy az intézmény korábbi igazgatójának indokolatlan felmentését követően a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, és Ukrajna függetlensége óta a nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézményekben bevett gyakorlat.
Úgy véljük, hogy a munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjeszthetnek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvényadta jogaink betartást.
Visken tartotta hagyományos központi tanévnyitó ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szeptember 9-én. Az eseményen a szövetség elnöke, Orosz Ildikó hangsúlyozta: „A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai oktatási-nevelési intézmények működésének, fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának.” A kárpátaljai magyarok jogszűkítését illetően megjegyezte: „Ez a föld a mi hazánk is, itt nyugszanak őseink, ezért egyforma jogokat szeretnénk magyar közösségként is, hogy az országot, melynek polgárai vagyunk, államalkotó tényezőként és azokat megillető jogokkal és lehetőségekkel építhessük.”
A kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitójának ezúttal az egykori máramarosi koronaváros ékszerdoboza, a nagy múltú viski református templom adott otthont. Az ünnepség istentisztelettel vette kezdetét, melyen Jenei Károly helyi református lelkész hirdette Isten igéjét.
A lelki útravalót követően az állami és nemzeti himnuszokkal vette kezdetét a KMPSZ tanévnyitója, melyen Orosz Ildikó elnök köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte: „Az elmúlt tanév a háború árnyékában zajlott. A tanév alatt és a nyári szünidőben a kárpátaljaiak életét átitatta a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság.”
A kárpátaljai magyar oktatás kapcsán az elnök megjegyezte: „Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző oktatási törvények, melyek a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar kisebbséget is hátrányosan érintik. Igen kevés pozitív jelét tapasztalták annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.” Az elnök asszony leszögezte: a kárpátaljai magyarság nem adja fel, kitartó szívóssággal kéri vissza elvett jogait az anyanyelvű oktatás terén, amit minden fórumon továbbra is képvisel majd a szövetség.
A KMPSZ elmúlt éves munkája, és a nyári időszakban kifejtett munka kapcsán kifejtette: „Igyekeztünk lehetőségeinkhez képest mindent megtenni, hogy enyhítsük a gyerekek számára a háború okozta nehézségeket. A KMPSZ szervezésében 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás, az éven megtartott tantárgyi vetélkedőkön 4 362 tanuló vett részt, a »Határtalanul« nyári iskolákban 55 iskola 2 500 gyereke foglalkozott.”
Az elnök asszony köszönetét fejezte ki a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, valamint a magyar állami és civil szervezeteknek a folyamatos támogatásért.
A közelmúltban zajló botrányos munkácsi események kapcsán hangsúlyozta: „Felháborodással konstatálják, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban. A munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjesztenek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.”
A kialakult helyzet ellenére a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű oktatás, a 2023/2024-es tanévben összesen 14 728 diák kezdte meg a tanulást magyar osztályokban. Az idei tanévben 1 126 kis elsős diák kezdte meg a tanévet a kárpátaljai magyar oktatási rendszerben.
Orosz Ildikó a megjelent pedagógusoknak eredményes tanévet kívánt, s a következő szavakkal zárta beszédét: „Tegyetek meg mindent azért, hogy a rátok bízott gyerekek megtanuljanak szeretni.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának beosztott ideiglenes ügyvivője köszöntőjében kiemelte: „Azt látjuk, hogy a magyar diákok szép számmal jelen vannak a magyar iskolákban. Ennek nagyon örülünk, hiszen Ukrajnában több mint ötszáz napja háború dúl. A magyar kormány igyekszik minden támogatást megadni Ukrajna számára. Ezen a nyáron több ezer ukrán diák nyaralt magyar városokban. Bízunk benne, hogy a háború mihamarabb véget ér. A magyar kormány a béke álláspontján van. Nagyon fontos, hogy ezt a vészterhes időszakot a kárpátaljai magyarság minél nagyobb számmal átélje, ebben a pedagógusok nagyon nagy segítséget adnak. Önök azt az új generációt nevelik föl, akik a kárpátaljai magyarság törzsállományát fogják adni”. Mint fogalmazott, a magyar kormány továbbra is igyekszik mindenben segíteni a kárpátaljai magyar közösséget.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta: „Több mint ötszáz évvel ezelőtt megszólalt az első csengő a viski magyar közösség életében. A történelem vérzivataros időszakában is zajlott az oktatás itt, a Máramarosban, méghozzá az egyház által. Legyünk büszkék arra, hogy az oktatás most is elkezdődhetett. Hosszú út vezetett ahhoz, hogy Visken egy fedél alá tömörítse az oktatási intézmény a diákokat. […]Szükséges, hogy legyenek intézményeink, s azokban élet, valamint elhívatott, a munkájukat odaadással végző pedagógusok, szülői közösségek. Mindezek kellenek ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar iskolarendszereink megmaradjanak. Nem véletlen, hogy a mostani tanévnyitó a református templomban van, hiszen a XXI. század a hitet vette támadás alá, de nekünk ragaszkodnunk kell keresztény kultúránkhoz.”
Az ünnepélyes gondolatokat követően a Viski Kölcsey Ferenc Líceum diákjainak ünnepi előadását tekinthették meg a megjelentek: a viski Dalos pacsirták magyar népdalcsokrot adtak elő, az intézmény elsősei dalban, versben köszöntötték a pedagógusokat. Lator Fanni a Diák imáját tolmácsolta tanáraiért, Szabó Gabriella, az intézmény magyar tanára előadásában pedig a Tanár imája diákjaiért hallgathatták meg. Becske Karina Csézy Ez az otthonom című dalát adta elő, míg Nyisztor Szebasztián Reményik Sándor Templom és Iskola című versét szavalta el a megjelentek számára.
Szeles Emma, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum nyugalmazott pedagógusa köszöntötte a pályakezdő tanárokat: „A tanár személye ugyanolyan fontos, mint az, amit tanít. Ahhoz, hogy formálni tudjuk tanulóink személyiségét, feltétlen odafigyelés, igényeikhez való alkalmazkodás, sok türelem és kellő alázat szükséges. Hinni kell, hogy mindegyik gyerekben van valami különleges, értékes, amire építeni lehet, és amit megtalálni és fejleszteni minden pedagógus kiemelt feladata. Nekünk, kisebbségi iskolák pedagógusainak jobban kell teljesíteni, és még többet, hogy a szülők iskolánkat, a magyar iskolát válasszák. Itt formálódik a jövőnk, iskoláink életképessége megmaradásunk záloga.”
Ambrus Zsanett, a Viski Kölcsey Ferenc Líceum pályakezdő pedagógusa köszöntve pedagóguskollégáit és megosztva gondolatait pályája elején a következőképpen fogalmazott: „Kezdő pedagógusnak lenni olyan, mint kezdő festőnek. Előttem a szép fehér vászon, minden szükséges eszköz beszerezve, van elképzelés, hogy mit szeretnék a vásznon látni, megvan hozzá az elméleti tudásom is, csak a gyakorlat és a tapasztalat hiányzik. Azonban tudom, hogy ezen úton nem vagyok egyedül, ahogyan a kezdő festő mellett is ott vannak a gyakorlott művészek, mellettem is itt vannak a már kellő tapasztalattal rendelkező pedagógustársak, akik segítsége által a kezdetbeli nehézségek is leküzdhetőek. Pedagógusnak lenni olyan nemes feladat, amiért megéri mindent bele adni. Hiszen nap mint nap igazi csodákkal töltjük az időt, akik mellett minden nap új kalandokba lehet vágni a tudás erdejében. Minden nap más, minden nap egy új lehetőség, pedagógusnak lenni kiváltságos feladat, amely nagy felelősséggel jár.”
A köszöntő, lélekemelő gondolatokat követően Benedek Imre felolvasta a KMPSZ nyilatkozatát.
Kézműves foglalkozáson vesznek részt a Kisgejőci Egry Ferenc Líceum alsó tagozatos tanulói. Az tanintézmény is csatlakozott a KMPSZ által szervezett „Határtalanul” nyári tábor programhoz. A mai foglalkozás témája, a népszokások felelevenítése mellett Ukrajna Függetlenségi Napja alkalmából a gyerekek békegalambot készítettek. A felső tagozatos táborlakók kézügyességüket fejlesztik – kukoricacsuhéból készítenek babát. Vágner Katalin, a csoport oktatója elmondta, az elmúlt évek bezártságát követően nagy szükség van a közösségépítő programokra.