Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot.
1972-ben, 1953-ban és 1907-ben gyűjtött Notropis stramineus példányok a Field Múzeum gyűjteményéből. FORRÁS: PHYS.ORG
Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
„Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.
Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.
„Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. „Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók.
A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag.
A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg.
Egy vékony fonál szerű mikroműanyag szál egy hal emésztőszervéből. FORRÁS: PHYS.ORG
„Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Nem hagyomány, hanem a modern kori, súlyosan környezetkárosító gyümölcstermesztés következménye egy furcsa módszer, amelyet szecsuáni földművesek követnek. A kézi beporzás több, mint 30 éves múltra tekint vissza Kína délnyugati részén, Szecsuán tartomány Jiuxiang városában.
Fotók: Fercsik Mariann
Kínában az 1980-as években vezették be az háztáji felelősségteljes gazdálkodásra keresztelt rendszert, amely a gyakorlatban egy profitorientált gazdálkodás volt. Az államtól kapott földterületen a gazdák kvótarendszerben termeltek – főként rizst. A teljesítési kvótán felüli terméssel azonban szabadon rendelkeztek. A földművesek pedig sorra elkezdték lecserélni rizsültetvényeiket gyümölcsfagazdaságokra: például körtét, barackot, cseresznyét vagy almát termesztettek, mivel ezeket a rizshez képest 4-5-szörös profittal tudták értékesíteni a piacon.
A helyi termelők nem kaptak az államtól agrárszakmai támogatást sem a tervezés, sem a kivitelezés folyamatában, melynek mára súlyos következményei lettek. A gazdák a gyümölcsfákat intenzíven és rendszeresen permetezni kezdték, nemcsak hogy elkerüljék a fajtákra jellemző tipikus betegségeket, hanem azért is, mert tartottak attól, hogy ha nem kezelik vegyszerrel a fákat évi 10-12 alkalommal, azok nem hoznak majd megfelelő mennyiségű termést. A növényvédőszerek túlzott használata következtében a területen élő méhek megbetegedtek, sorra omlottak össze és indultak pusztulásnak a méhkolóniák.
A területen élő méhészek – akik a helyi gazdáknak bérbe adták a kaptárjaikat a beporzás segítésére – a közeli Hangduan hegyekbe költöztették kaptárjaikat, hogy biztosítsák a méhkolóniáik túlélését.
A méhek eltűnésével a gyümölcsös gazdáknak más lehetősége nem maradt, mint hogy saját kezükkel segítsék elő a beporzást.
A helyzet komplexitásához hozzátartozik, hogy a 90-es évek elején a termelők több különböző fajtájú körtét ültettek Jiuxiangban, így a virágzásuk és beporzási idejük is különböző időszakban történik – a gazdák ezzel sem számoltak.
Érdemes megemlíteni, hogy a körtefa többnyire nem önbeporzó, így a növénynek keresztbeporzásra van szüksége. Ezt a feladatot korábban a természetes beporzók, a méhek végezték – követve a különböző idejű beporzási időszakokat.
A gazdák alapvetően három körtetípust nevelnek. A Yali es a Hanyuan Baili önbeporzók, míg a Jinhuali tipus a keresztbeporzást igényli. A Yali és a Hanyuan Baili beporzása így kevésbé lenne problémás, ám ez a típus nem hoz annyira szép és nagy termést, mint a Jinhuali. Így ebből a típusból ültettek a legtöbbet évtizedekkel ezelőtt, ám ezeket a méhek segítsége nélkül kénytelenek nevelni.
A kézi beporzás technikai bonyodalmai
A kézi beporzáshoz szükséges pollen előkészítéséhez a Yali típus virágjaira van szükség. A beporzáshoz a virágokat megfelelő időben és szakértelemmel kell előkészíteni. A beporzás hatékonysága többek között függ az időjárástól, a hőmérséklettől és a választott módszertől. A Yali porzószálait 20-23 fokos hőmérsékleten kell szárítani és maximum 3 napon belül felhasználni, különben a pollen veszít a vitalitásából.
A körültekintő előkészítés után a termelők készen állnak a kézi beporzás megkezdésére, melynek több változatát is használják. A legkedveltebb és legidőtakarékosabb a bambuszra erősített csirketoll, vagy egy egyszerű tollseprű használata, melyet munkavégzés előtt alkohollal fertőtlenítenek.
Gazdaságonként körülbelül 100-110 fával rendelkeznek, a beporzást napi 2 alkalommal végzik, 5 napon át. A kézi beporzás időigényes, fárasztó és néha veszélyes is – egyes családtagok elmondása alapján tudjuk, hogy éves szinten fordulnak elő balesetek, kéz- és lábtörés.
Érdekes megfigyelni, hogy a helyi lakosság számára ma már megszokott rituálé a fák megtermékenyítése. Óriási összetartásról és csapatmunkáról tesznek tanúbizonyságot nap mint nap, szezonról szezonra a megélhetésük érdekében. Az új generációk számára ma már ez a hétköznapi működés.
A virágról virágra való beporzás után a gazdák augusztus második felében kezdik meg a szüretelést, amit aztán a helyi piacokon adnak el, esetleg megpróbálnak nagy tételben exportra értékesíteni Európába vagy Délkelet-Ázsiába. Mivel a körte termelése a háztartások jövedelmének 40-50 százalékát teszik ki, a tét óriási és az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú a túlélés érdekében.
A természetes beporzók visszatérése lehetséges, de nem valószínű a növényvédő szerek korlátozásának összehangolt megközelítése nélkül. A jövő bizonytalan, és további munkára van szükség az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A TV21 Ungvàr munkatársai úgy döntöttek, hogy felkeresik a Dmitriy Ljasuk, természetfilmes által készített “A Tisza nevében” című film karpataljai szereplőit és helyszíneit. Tartsanak velünk erre az utazásra!
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Ezt a Máramaros megyei tanács alelnöke ismerte el, miközben az illetékesek még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket.
„Olyanok vagyunk, mint a rossz felső szomszéd egy tömbházban, aki mindig eláztat: mi a magyar szomszédokat folyamatosan elárasztjuk szeméttel” – ezt Radu Trufan, a Máramaros megyei tanács alelnöke foglalta össze egy őszinteségi rohamában, aki úgy tudja, Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson,
ez pedig „igen nagy szégyen ránk nézve”. A hatóságok megannyi botrány után még mindig hulladékmentesítési programokon törik a fejüket, hatékony megoldás azonban még mindig nem született, a lakosság pedig továbbra is a vízfolyások árterében szokta lerakni a szemetet. Trufan szerint
nem ártana mozgó gátakat létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Arról a Főtér korábban is beszámolt, hogy Áder János magyar köztársasági elnök tavaly levélben kérte román kollégáját, Klaus Iohannist és Ukrajna elnökét, Volodimir Zelenszkijt, vessék latba befolyásukat, hogy sikerüljön „megnyugtató megoldást” találni a két ország területéről a folyókon keresztül Magyarországra áradó szemét ügyében.
A hulladékszennyezés már ott tart, hogy a Magyarországon 2019-ben üzembe helyezett hulladékmentesítő rendszer sem bírja már a a határon túlról növekvő mennyiségben érkező szemétáradatot.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.
A legtehetősebb 5 százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News.
A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig – várhatóan – népszerűtlen intézkedésekkel lehet gyorsítani. A jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetemen dolgozó Peter Newell szerint a testület teljes mértékben támogatja a technológiai fejlődést és a hatékonyabb termékeket, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy drasztikusabb erőfeszítésekre van szükség, mert a kibocsátás egyre növekszik.
A professzor szerint muszáj visszaszorítani a túlfogyasztást és ezt a „szennyező elit” körében kell kezdeni. „Ezek az emberek repülnek a legtöbbet, vezetik a legnagyobb autókat és élnek a legnagyobb otthonokban, amelyeknek a fűtése nem okoz problémát számukra, ezért nem is aggódnak amiatt, hogy megfelelően szigetelt-e az otthonuk vagy sem. Ők azok az emberek, akik igazán megengedhetnék maguknak a jó hőszigetelést és a napelemek használatát, ha akarnák” – mondta a szakember.
Newell szerint a klímaváltozás problémája akkor kezelhető, ha mindenki azt érzi, hogy részese egy kollektív erőfeszítésnek, a gazdagok részéről ez azt jelentené, hogy a kevesebb fogyasztással mutatnak példát a szegényebb embereknek. „A sokat repülő gazdag emberek azt gondolhatják, hogy ellensúlyozni tudják a kibocsátásukat faültetésekkel és a szén-dioxid megkötését szolgáló egyéb projektekkel. Ezek a kezdeményezések azonban erősen vitatottak és nem hatékonyak” – húzta alá a professzor, megjegyezve, hogy a gazdagoknak egyszerűen kevesebbet kell repülniük és autózniuk, még akkor is, ha elektromos SUV-t vezetnek, mert az is terheli az elektromos rendszert.
A bizottság jelentése szerint a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit nem lehet megvalósítani radikális életmódváltás és viselkedésbeli változások nélkül, amire elsősorban a társadalom leggazdagabbjainál van szükség.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Kína nyújtja a globális kriptovaluta-kereskedelem közel 80 százalékát, ám ennek hatalmas az energiaigénye. Ráadásul az országban óriási „bitcoin-bányák” is üzemelnek, amelyek komolyan veszélyeztetik a klímacélokat.
A kriptovaluták mögött álló blokklánc-technológia sokak szerint a jövő egyik legígéretesebb technológiája. Mindazonáltal az elemzők már egy ideje figyelmeztetnek arra, hogy a mögöttes elektronikai hálózat, valamint általában a kriptovaluták piacának energiaigénye hatalmas környezeti károkat okozhat. Mivel pedig Kínához köthető a globális kriptovaluta-kereskedelem közel 80 százaléka, így az ázsiai óriás szerepe megkerülhetetlen a kérdésben – írja a The Guardian.
A Nature magazin elemzése szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy a kínai „bitcoin-bányák” nagyjából 40 százaléka mögött szénfelhasználás van, míg a fennmaradó rész energiaigényét megújuló forrásokból biztosítják. A kriptovaluták „bányászata” azt jelenti, hogy a felhasználók informatikai eszközei végzik el a háttérben azokat a számításokat, amik révén az egyes tranzakciók végül felkerülhetnek a blokkláncra. Mindazonáltal a szénbányák olyan hatalmasak, hogy végül Peking saját klímacéljainak is keresztbe tehetnek. A kínai vezetés ugyanis azt tervezi, hogy már 2030 előtt elérik a szén-dioxid-kibocsátás tetőpontját, majd 2060-ig az ország fokozatosan közelít a karbonsemlegességhez, végül pedig eléri azt.
Eközben viszont a kínai „bitcoin-bányák” 2024-ig 130,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményezhetnek. Összevetésképpen, ez megközelíti Olaszország vagy Szaúd-Arábia éves üvegházhatásúgáz-kibocsátását.
A becslések szerint idén a kriptovaluta-bányászat iparága használhatja fel a világ összes áramtermelésének 0,6 százalékát – ez több mint Norvégia teljes áramfelhasználása egy átlagos évben.
A kriptovaluták bányászata kapcsán a problémát az jelenti, hogy minél nagyobb nyereséget lehet realizálni egyes tokeneken, annál többen és annál nagyobb erőforrással dolgoznak az úgynevezett bányászaton. Mivel pedig ez a „bányászat” egy informatikai tevékenység, így hatalmas energiaigényű, óriási számítógépes- és szerverhálózatokon keresztül dolgoznak a „bányászok”.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Dolhai ifjúsági aktivisták drón segítségével kutatják fel az illegális szemétlerakó helyeket, illetve az illegális tarlóégetés helyeit.
A drónt a Csatlakozz, cselekedj, alkoss: az ifjúság a közösségi összefogásért és fejlődésért projekt keretében nyerték, amit a Nemzetközi Migrációs Szervezet ukrajnai képviselete hirdetett meg. A résztvevők részt vettek egy olyan képzésen, ahol elsajátíthatták annak kezelését.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az Ausztráliában 2019–2020-ban pusztító bozóttüzek olyan intenzívek voltak, hogy annyi füstöt okádtak a sztratoszférába, mint egy nagy vulkánkitörés és nagyon súlyos kárt okoztak a környezetre izraeli tudósok tanulmánya szerint.
A sztratoszféra a föld légkörének a földfelszíntől mintegy 12–50 kilométer közötti magasságban lévő középső része.
„Nagy meglepetés volt számunkra látni ezt a jelentős hatást. Soha nem láttam ekkora füstbeáramlást a sztratoszférába” – mondta Ilan Koren, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet professzora az AFP francia hírügynökségnek.
A tüzek által a légkörbe bocsátott füstmennyiség ahhoz hasonló, mint amekkora füstöt XX. század második legnagyobb vulkánkitörése, a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése okozott.
A kutatók emlékeztettek arra, hogy a füst Ausztráliától keletre sodródott, majd visszatért a kontinens fölé két hét múlva.
„Láthattuk azt, hogy a füst két hét alatt egy teljes körforgást végzett. Soha nem láttam ilyen erőteljes jelenséget ilyen gyorsan terjedni” – hangoztatta Koren.
A jelenséget a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban három tényezővel magyarázzák.
Az első a tüzek intenzitása. A második, hogy Ausztrália legdélibb részének egy olyan térségében keletkeztek, ahol a távolság a troposzféra és a sztratoszféra között kisebb, mint máshol. Végül a tüzek erős szelek közelében lobbantak fel, amelyek segítették azt, hogy a tűz magasabbra terjedjen a légkörben.
Az a tény, hogy a füst képes volt ilyen magasra terjedni, létfontosságú környezeti hatásának megértéséhez.
„Általában az ilyen tüzek a légkör alacsonyabb részén maradhatnak csak meg néhány napig vagy hétig. Ám amint a sztratoszférát elérik, ott maradnak hónapokig, akár évekig” – magyarázta Koren. Tulajdonképpen egy nagyon vékony füsttakarót kaptunk, amely az egész féltekét hónapokig beborítja – tette hozzá.
A kutatók a füstöt hat hónapig látták a sztratoszférában – 2020 januárjától júliusáig – műholdak révén. Ugyanakkor túlságosan nehéz volt elválasztani az ausztráliai bozóttüzek füstjét a sztratoszférában lévő olyan füsttől, amely más forrásból eredt.
A füst ilyen hosszútávú megmaradásának a légkörben az a fő hatása, hogy visszaverheti a napsugárzást. Koren szerint ennek mindenhol hűtő hatása van, különösen az óceánokon, ahol szétzilálhatja az algák fotoszintézisét a déli féltekén.
A füst elnyelheti a napsugárzást, aminek lokálisan melegítő hatása van.
„A füst által okozott melegedés következményei a sztratoszférában még nem világosak” – közölte a kutató.
Az ausztrál bozóttüzekben harminchárman vesztették életüket, több mint háromezer otthon és 24 millió hektár földterület vált a lángok martalékává.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Áder János köztársasági elnök két fiatal magyar gyógyszervegyésszel, Madaras Lizzel és Lévay Krisztinával beszélgetett Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában. A fiatal kutatók olyan baktériumkoktélt állítottak elő, amely megszabadíthatja a világot az egyszerhasználatos műanyagok hulladékától.
A két fiatal a kutatási területén már elindult a világhírnév felé, hiszen egy olyan olajalapú műanyagokat újrahasznosító biotechnológiai eljárást fedeztek fel, amellyel az eddig eltüntethetetlen műanyagokat teszik komposztálhatóvá.
Áder János kiemelte: azért is fontos ez, mert az évente előállított és felhasznált műanyagok mennyisége az elmúlt ötven évben hússzorosára nőtt, másodpercenként húszezer PET-palackot értékesítenek a világon. Egy palackot öt másodperc legyártani, átlagosan öt percig használjuk, de a lebomlási ideje körülbelül ötszáz év – mutatott rá az államfő. Hozzátette: ha így folytatjuk a környezet műanyaggal való szennyezését, 2050-ben több műanyag lesz a tengerekben és az óceánokban, mint hal.
A két fiatal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ismerkedett meg: Madaras Liz biomérnök, Lévay Krisztina pedig vegyészmérnök hallgatóként tanult. Kutatásaikat egy garázslaborban kezdték, ’80-as évekbeli eszközökkel, kis költségvetéssel, aztán elkezdtek dolgozni azért, hogy egy „egészséges biotechnológiai vállalkozás” legyenek, és ne csak egy kutatási projekt. Felfedezésük mára védettséget élvez, kialakították cégstruktúrájukat, már nyolcan dolgoznak náluk, és találtak terveikhez magyar befektetőt is – mondták el az adásban.
Az innováció lényegét Lévay Krisztina úgy foglalta össze, hogy más technológiákkal szemben ők nemcsak egy szegmensre koncentrálnak; baktériumkoktéljuk a műanyagok széles spektrumát képes lebontani, nagyjából minden olyan műanyaghulladékot, ami egy háztartásban keletkezik.
Madaras Liz szerint eljárásuk azért különleges, mert a műanyagokat, amelyeket időtállónak terveznek, a baktériumokkal képesek környezetazonos anyaggá átváltoztatni, így azok vissza tudnak kerülni az ökoszisztémába. Ugyanis az olaj, amiből ezek a műanyagok készülnek, sok millió évvel ezelőtt állati és növényi maradványokból keletkezett.
A lebontáshoz semmiféle előzetes kémiai kezelésre vagy előválogatásra nincs szükség. A szelektíven gyűjtött műanyaghulladékot az általuk felfedezett technológiával mintegy nyolc hét alatt környezetben hasznosítható biomasszává alakítják, amelyet később talajjavítóként lehet használni a mezőgazdaságban. A végterméket külső laboratóriumok is vizsgálják, eddig jó eredményeket kaptak, de az ipari hasznosítás előtt még többször elvégeztetik ezeket a teszteket – mondták.
Áder János reményét fejezte ki, hogy év végére a kutatók eljutnak addig, hogy már az összes kísérletet elvégezték és az ipari hasznosítás elindulhat. Ezzel nagy lépést lehetne tenni annak érdekében, hogy a környezetet elborító és komoly károkat okozó műanyagszemét problémáját, újrahasznosítását megoldjuk – fogalmazott a köztársasági elnök.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az ukrán kormány törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentbe, amely a hatályban lévő környezetvédelmi törvénnyel kapcsolatos módosításokat tartalmazza.
A törvényhozó testület képviselői 311 igen szavazattal támogatta a törvénytervezetet második olvasatban. A dokumentum egyben a Vízkódex, Ukrajna polgárvédelmi törvénykönyvének, a Földtörvénykönyv, valamint a Közigazgatási szabálysértések kódexének módosítását is előírja. A törvénytervezet értelmében 3060 és 6120 hrivnya közötti, tisztviselők számára 15 300 és 21 420 hrivnya, pénzbírság befizetésére köteleznék azokat a személyeket, akik a növényzetben tesznek kárt, illetve száraz avart és vízparti növényzetet égetnek.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
