Október 27-én a Fodó Sándor Kulturális Központ adott otthont a Soós Kálmán-ösztöndíj ünnepélyes átadójának, amelyet idén tizennegyedik alkalommal szervezett meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány. A rendezvényen oktatók, kutatók és hallgatók munkáját ismerték el, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a kárpátaljai magyar tudományos és oktatási élet fejlődéséhez.
A rendezvényt Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója nyitotta meg, majd Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke fejtette ki gondolatait az ösztöndíjprogram kapcsán.
A köszöntőszavak után átadták az ösztöndíjakat. A program keretében három kategóriában lehetett pályázni. A Kárpátaljai Vándoregyetemre minden tanévben olyan kárpátaljai felsőoktatásban dolgozó oktatókat és kutatókat várnak, akik érdekes, közérthető témáikkal szívesen tartanának előadást a beregszászi, ungvári intézményekben, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A magyar nyelvű felsőoktatást segítő jegyzet- és szaknyelvi szótárkészítő alprogram célja, hogy támogassa a kárpátaljai magyar oktatókat és kutatókat olyan új, legalább 90 oldalas, még nem publikált jegyzetek és szótárak megírásában, amelyek hiánypótlók az adott tantárgyakhoz; az idei felhívásra 11 pályázótól 12 munka érkezett. A Kárpátaljai vonatkozású kutatások támogatása alprogram azoknak a diákoknak szól, akik az elmúlt két tanévben valamely kárpátaljai felsőoktatási intézményben magyar nyelvű szakdolgozatot írtak és védtek meg, valamint kutatásuk témája Kárpátaljához kapcsolódik.
Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója hetilapunknak adott nyilatkozatában kifejtette a program fontosságát és annak részleteit: „A tiszta és tudományos kutatás a világ előrehaladásának egyetlen forrása – úgy gondolom, minden kultúra alapjának kell lennie annak, hogy a tudományosságot támogassa, felkarolja, és minél szélesebb körben lehetőségeket biztosítson a fiatalok számára. Tizennégy évvel ezelőtt indítottuk útjára a Soós Kálmán Ösztöndíjprogramot, amelyre ez idő alatt 865 pályázat érkezett, és mind támogatást is nyert. A program keretében 117 tudományos előadás, 527 szak- és diplomadolgozat készült el, valamint több mint 200 egyetemi jegyzet és segédanyag, amelyek megkönnyítik a fiatalok felkészülését dolgozataikra, szemináriumaikra és vizsgáikra. A programot kezdetektől fogva a magyar kormány Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatja a Bethlen Gábor Alapon keresztül. Idén is így történt: a felhívást májusban hirdettük meg, a jelentkezési határidő szeptember 30-a volt. Ez az időkeret lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok a nyári szünetben nyugodtabb körülmények között készítsék el munkáikat, és minél színvonalasabb dolgozatokat nyújtsanak be. Ez alkalommal 68 pályázótól 73 pályázat érkezett be, mindet támogatta a Kárpátaljai Felsőoktatási Tehetséggondozó Tanács. Négy vándoregyetemi előadás valósult meg, melyeket az elmúlt héten öt helyszínen tartottak professzorok, docensek és habilitált doktorok. A program másik pillérét az egyetemi jegyzetek képezik: 12, legalább 90 oldalas, tudományos igényű jegyzet készült el és kapott támogatást. Emellett 57 dolgozat – szakdolgozat, diplomamunka, illetve új elemként disszertáció – került a bizottság elé, amelyek mind érdemesnek bizonyultak az ösztöndíjra. Összesen 2,2 millió forintnak megfelelő, Ukrajnában megadózott összeg kerül kifizetésre a 73 ösztöndíjas számára. Minden díjazottnak szívből gratulálunk, és várjuk a következő pályamunkákat, hogy a jövő évi, jubileumi 15. Soós Kálmán-ösztöndíj-átadón méltó módon ünnepelhessünk.”
Ha a kiadó késik a szerződés teljesítésével, kötbért kell fizetnie, aminek az összege a késedelem minden napjára a szállítási költségre vonatkozó NBU diszkontráta kétszerese – közölte szerdán Nagyija Kuzmicsova oktatási és tudományos miniszterhelyettes a sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a miniszterhelyettes elmondta: „30 napnál hosszabb késedelem esetén a szállítási költség 7%-ának megfelelő további bírságot számítunk fel. A büntetés vagy bírság formájában befolyt összegeket az állami költségvetés főszámláján írjuk jóvá. Ez az a számla, amelyről a tankönyvek szállításának kifizetése történik. Ezeket a pénzeszközöket más célra nem lehet felhasználni.”
Kuzmicsova szerint az Oktatási és Tudományos Minisztérium elemzést fog végezni az idén tesztelt mechanizmus – a tankönyvek kiadók általi oktatási intézményeknek történő szállításának – hatékonyságáról. „Az elemzés eredményei alapján javaslatokat teszünk a tankönyvek jövőbeni kézbesítési késedelmeinek elkerülésére. Többek között azt a lehetőséget is mérlegeljük, hogy a jövő évben kizárjuk a versenyből az adott kiadó tankönyveit.”
„A kormányzati megrendelések elvesztésének kockázata jelentős tényezővé válhat a kiadók számára a szállítási határidők betartásában. A további szankciókról és azok konkrét formájáról azonban a szállítási határidők megsértése esetén végleges döntés születhet a teljes körű elemzés után” – tette hozzá az oktatási miniszterhelyettes.
Idén a megvásárolt tankönyvek iskolákba történő kiszállítása részben új mechanizmussal történt – közvetlenül a kiadóktól. Ezt a megközelítést „gyorsított algoritmusnak” nevezték el, amelynek célja a tankönyvek iskolákba történő szállítása késedelmének megoldása volt.
Szeptember 15-ig azonban a diákok a tervezett tankönyvek közel 20%-át nem kapták meg, és a Legfelső Tanács oktatási, tudományos és innovációs bizottsága elégtelennek ismerte el az Oktatási és Tudományos Minisztérium munkáját az iskolák új tankönyvekkel való ellátásában.
Egyetem lett a Beregszászban található II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az örömteli hírt Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte a Facebook-oldalán:
„Jó hír! Egyetem lett a kárpátaljai főiskola!
Közel 30 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarság vezetői elültettek egy magot. Hosszú és fáradságos munka árán ebből a magból nőtt ki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely a nemzetrész szerteágazó, mélyen gyökerező kulturális és oktatási központjává vált, egy időtálló, rendíthetetlen tölgyfává, amely a számtalan nehézség, megpróbáltatás ellenére fejlődött és fejlődik tovább. A mai napon egy újabb mérföldkőhöz értünk, ahol a tölgyfa törzse tovább vastagodik, erősödik, és újabb gyümölcsöt hozott. A főiskolából egyetem lett!
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egy alapítványi magán felsőoktatási intézmény, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány működtet. A Főiskola 1996 óta működik, kezdetben Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven folytatott pedagógusképzést különböző szakokon, 2003-ban pedig felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet. 2013-ban Orbán Viktor miniszterelnök úr együttműködési megállapodást kötött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, melynek értelmében a magyar kormány az éves normatív finanszírozás mellett biztosítja a főiskola szakmai és infrastrukturális fejlesztéséhez szükséges forrásokat.
Az elmúlt évek során a Főiskola kiemelkedő vezetésének és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a beregszászi főiskola olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától a tehetséggondozáson és a szakképzésen keresztül egészen a felsőoktatásig kínálnak anyanyelvi tanulási lehetőséget a kárpátaljai fiatalok számára.
Hálásak és büszkék vagyunk azért, hogy az immár egyetemként működő felsőoktatási intézmény az idei évben minden eddiginél nagyobb hallgatói létszámmal, összesen 1582 diákkal kezdte meg a tanévet.
Köszönet ezért az alapítóknak: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek és a Kárpátaljai Református Egyháznak, valamint az intézmény vezetőinek, különösen Orosz Ildikó elnök asszonynak, Csernicskó István rektor úrnak, a felsőoktatási intézmény korábbi rektorainak, oktatóinak és hallgatóinak” – olvasható a bejegyzésben.
A Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata az idei tanévnyitóját a Felső-Tisza-vidéken, Visken tartotta, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A még fiatal intézmény idén két új tagintézménnyel – Tiszaújlakkal és Viskkel – bővült, így a 2025–2026-os tanév immár hét helyszínen, összesen 316 diákkal indult el. Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója hangsúlyozta: kiemelt jelentőségű, hogy egyre több településen tudják biztosítani a magyar nyelvű oktatást az érettségire készülő tanulók számára.
Az eseményen a történelmi egyházak képviselőinek gondolatait követően a résztvevőket köszöntve Kóré Dóra igazgató elmondta: a Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata az idei tanévben két új oktatási helyszínnel bővült, elindult az oktatás Visken és Tiszaújlakon is. A két új tagintézmény közül Visket választották a központi tanévnyitó helyszínének. Ebben a tanévben 173 új diákja lett az intézménynek, így összesen 316 diák tanulhat anyanyelvén, tehát magyar nyelven. Kiemelte: a KML nem csupán iskola, hanem közösség is. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amelynek támogatásával létrejöhetett és működhet a líceumi hálózat, valamint a Rákóczi-főiskola vezetésének, akik kitartó munkája révén megvalósult a líceum.
Magyarország Kormánya a háború kitörése óta a korábbiaknál is intenzívebben segíti és támogatja a kárpátaljai magyarságot, valamint Ukrajnát. Pál Norbert kormánybiztos ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány továbbra is minden segítséget megad a kárpátaljai magyarságnak, legyen szó magyar nyelvű oktatásról vagy más szükségletekről. Szerinte a Kárpátaljai Magyar Líceum hálózatának kiemelt szerepe van a kárpátaljai magyarság megtartásában. Mint fogalmazott: „Magyarország és Ukrajna közös érdeke, hogy az itt élő magyarság megmaradjon Kárpátalján. Az itt élő etnikumok egymás kultúráját gazdagítják. Magyarország nemcsak a kárpátaljai magyarokat segíti, hanem jelentős humanitárius segítségnyújtást hajtott végre Ukrajnának is, illetve az ukrán menekülteknek is. A magyar állam segítségével, a magyar állam támogatásával Ukrajnában számos intézmény építésére, illetve buszok, élelmiszer és orvosi eszközök átadására került sor a háború kitörése óta.”
Ukrajnában az elmúlt évek során szűkítették a nemzeti kisebbségek jogait, s mindez kihatott az oktatásra is. Ebből adódóan látta célszerűnek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetősége létrehozni a magyar líceumi hálózatot Kárpátalján, ezáltal tudják továbbra is biztosítani a megye területén élő magyar fiatalok számára az anyanyelven való oktatást a 10–11. osztályokban Nagydobronytól egészen Viskig.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, a líceumi hálózat ötletgazdája köszöntőjében kiemelte: az a több mint 170 diák, aki a Kárpátaljai Magyar Líceum valamely tagintézményébe beiratkozott, nagyot álmodott. Eldöntötték, hogy egy nagy család – a Rákóczi-közösség – legfiatalabb tagjaiként mindent megtesznek a növekedésért. A tudásunk alapja a hit, tette hozzá, ők viszont igyekeznek mindent megtenni, hogy a kellő tudást hittel felvértezve elsajátítsák a diákok.
A viski helyszínen 18 diák kezdte meg sikeresen a tanévet. Czébely Ilona, a KML viski részlegének igazgatóhelyettese szerint az, hogy sikerült itt is beindítani a magánlíceumot, mentőövként szolgál, hiszen a hatályban lévő ukrán oktatási törvény alapján a helyi magyar iskola 2027-től már nem működhetne tovább líceumként, ami azzal jár, hogy nem lesz lehetőségük a helyi diákoknak magyar nyelven állami középiskolai tanulmányokat folytatni. Ezt a lehetőséget biztosítja a Kárpátaljai Magyar Líceum 2025-től a Viski kistérségben is.
A felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy egy új oktatási intézménnyel bővült az itt élő magyarok oktatási lehetősége. Hiszen nemcsak a viski magyarság számára, de a környező más kistérségek számára is lehetőséget nyújt a magyar nyelvű középiskolai oktatás folytatására. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint jövőbe mutató, hogy a viszontagságos körülmények ellenére a kárpátaljai magyarság iskolát épít: „Ez nagyon fontos esemény, de úgy gondolom, hogy nemcsak az én számomra, hanem a Felső-Tisza-vidék számára is, a szórványmagyarság számára is. Most jártam végig a szórványmagyarság oktatási intézményeit: iskolákat és elsősorban óvodákat. Én úgy gondolom, hogy ez az intézmény a jövőt jelenti, és ha ennek az intézménynek tanulói, diákjai lesznek, és ez az intézmény megtelik élettel, ha »élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz«. Én kívánom, hogy ezt a folyamatot tudjuk továbbvinni. Nagyon remélem azt, hogy a jövőben egy értelmesebb, békésebb világban tudjuk ezt az ügyet erősíteni” – fejtette ki Sari József.
Az idei tanévnyitó ünnepségen mind a hét helyszín oktatói és diákjai is részt vettek. A viski református templomban az új 10. osztályos diákok ünnepélyesen fogadalmat tettek. Az ünnepség a történelmi egyházak képviselőinek áldásával ért véget.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 2025-ben immár tizedik alkalommal indítja el bentlakásos tehetséggondozó programját, amely a biológia, kémia és földrajz iránt érdeklődő diákokat célozza meg.
A programot tíz évvel ezelőtt indította útjára Kohut Erzsébet szakmai referens, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője, aki azóta is szívügyének tekinti a kezdeményezést. A lebonyolításban azonban nincs egyedül: a földrajzverseny megszervezésében Székely Marianna, a Földrajz és Turizmus Tanszék munkatársa, a kémia területén Molnár Krisztina, a Biológia és Kémia Tanszék asszisztense, míg a biológiai megmérettetésben Kutasi Kamilla, a Biológia és Kémia Tanszék dolgozója vállalt jelentős szerepet. Mindannyian aktívan részt vesznek a szervezési feladatokban és a versenyek sikeres megvalósításában.
Az elmúlt évek során összesen 23 pedagógus kapcsolódott be a munkába, közösen gondozva és fejlesztve ezt a természethez közel vivő mentorprogramot. A tehetséggondozó hétvégék sajátossága, hogy rendszerint több a szakember, mint a részt vevő gyermek, így a diákok valóban személyre szabott figyelemben és támogatásban részesülhetnek. Az idei évben 22 gyerek jelentkezett a programra, akikkel 20 pedagógus foglalkozik majd elmélyülten és odaadóan.
A három alkalomból álló programsorozat első hétvégéje szeptember 12-én indult a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, és a nagydobronyi Erdei Iskola és Kutatóbázison folytatódik. A nyitórendezvényen Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte a résztvevőket:
– Tíz évvel ezelőtt még merész álomnak tűnt, hogy elindíthatunk egy mentorprogramot biológiából, kémiából és földrajzból. Hál’ Istennek mára bebizonyosodott: ez az egyik legkedvesebb és legsokoldalúbb programunk, amelyben rengeteg gyakorlati lehetőség rejlik.
Kiemelte Kohut Erzsébet tanárnő szerepét, akinek az ötletéből indult a kezdeményezés, és aki azóta is szívvel-lélekkel gondozza a programot.
Kohut Erzsébet, a program szakmai vezetője köszönetnyilvánítással kezdte beszédét. Emlékeztetett arra, hogy a tehetséggondozó hétvégék a Magyar Természettudományi Társulat kezdeményezésére indultak, elsőként a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség bevonásával:
– Amikor ez a lehetőség felmerült, először a Pedagógusszövetséggel kötött szerződést a Társulat, és csak ezt követően kapcsolódott be a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, amelynek segítségével meg tudjuk szervezni ezeket a hétvégéket.
A tanárnő említést tett a hétvégék céljairól is. Elsődleges feladatuk, hogy a diákokat felkészítsék a rangos magyarországi megmérettetésekre:
– A legfőbb cél az, hogy ezekre a versenyekre – a Hevesy György kémiaversenyre, a Teleki Pál földrajzversenyre és a Herman Ottó biológiaversenyre – készítsen fel benneteket, és kiválasszuk azokat a tanulókat, akik Kárpátalját képviselhetik.
Ugyanakkor hozzátette, hogy számára ennél is fontosabb, mélyebb célok húzódnak a háttérben:
– Nekem a fő és legfontosabb célom az, hogy olyan felnőttekké váljatok, akik szeretik a természetet, és később akár pedagógusként tudják továbbadni mindazt, amit itt tanultak.
Elmondta, hogy a résztvevők már bizonyították tehetségüket:
– Itt csak olyan tanulók vannak, akik a KMPSZ tantárgyi vetélkedőin az első tíz helyezett közé kerültek, tehát nem véletlenül vagytok itt. […] Ki tudja, lehet, hogy a jövő Nobel-díjasa most itt ül közöttetek. Érezzétek jól magatokat, szerezzetek tudást, élményeket, barátokat, és használjátok fel mindazt, amit itt kaptok.
A megnyitó ünnepség végén a résztvevők közösen ünnepelték meg a program fennállásának tizedik évfordulóját: a diákok és a tanárok együtt fogyasztották el a jubileumra készült tortát.
A három részből álló jubileumi programsorozat a szeptemberi nyitóhétvégét követően 2025. október 10–12-én, majd 2026. február 6–8-án folytatódik, újabb lehetőséget adva a diákoknak a természet megismerésére.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete szeptember 1-jén tartotta tanévnyitóját a beregszászi római katolikus templomban. Az esemény nemcsak a közösség ünnepét jelentette, hanem mérföldkőnek is számított: az intézet idén először indította el a 10. osztályos középiskolai képzést, amely új távlatokat és kihívásokat nyit meg a diákok és tanáraik számára.
Az esemény, a korábbi hagyományokhoz híven, ökumenikus istentisztelet keretében zajlott, ahol a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a megjelentekre. A szertartáson Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Margitics János református lelkipásztor a hit és a kitartás fontosságára irányította a figyelmet.
Az ünnepi program kezdetén a jelenlévők elénekelték nemzeti imádságunkat, majd a Rákóczi-főiskola himnuszát. Ezt követően Csernicskó István rektor mondott köszöntőt. Beszédében a diákok jövőjének megalapozását emelte ki, köszönetet mondva a szülőknek, akik bizalmat szavaztak az intézménynek. Niccolò Machiavelli gondolatát idézve hangsúlyozta: bár a szerencse befolyásolhatja életünket, tetteink másik felét saját erőnk és szabad akaratunk határozza meg.
Soós Katalin, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatója beszédében az idei tanév különlegességét emelte ki. Mint mondta, most először nem szakképzés, hanem középiskolai képzés keretében indulnak a 10. osztályok, ami új kereteket és célokat jelent mind a diákok, mind a pedagógusok számára. „A kihívás most az, hogy segítsünk diákjainknak kibontani szárnyaikat, és mindössze két év alatt felkészíteni őket az érettségire és a felsőoktatási felvételire. Ez nem kis feladat, de türelemmel, szakmai alázattal és személyes odafigyeléssel meg tudjuk adni nekik mindazt, amire szükségük van” – fogalmazott. Szavai szerint a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek sem törhetik meg azt a hitet, amelyet II. Rákóczi Ferenc szavaival erősített meg: „A jó ügyet nem hagyja el az Isten.”
Az ünnepségen Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalok kezében van sorsuk alakítása: a felnőtté válás küszöbén olyan férfiakká és nőkké kell válniuk, akik szilárd értékeket, tudást és szociális érzékenységet adnak majd tovább a következő nemzedékeknek.
A program kulturális színfoltjaként elhangzott Demeter Hanna turizmus és rekreáció szakos hallgató szavalata, aki a Tanévnyitóra című versével aratott sikert. Ezt követően a 10. osztályos diákok ünnepélyes esküt tettek, majd a rektor, az elnök és az igazgató kézfogással avatták őket a Felsőfokú Szakképzési Intézet tanulóivá. Az énekkar a Legyen áldás az úton című egyházi énekkel kívánt áldott tanévet mindenkinek.
Az ünnepi gondolatokat Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke zárta. Kányádi Sándor szavaira utalva hangsúlyozta: bár falak leomolhatnak és kövek is mállhatnak, a megtartó példa mindig magaslik. Az elnök asszony a most induló 10. osztályosoknak különösen sok sikert kívánt, hiszen ők az elsők, akik új utat nyitnak társaik előtt.
A tanévnyitó az egyházak képviselőinek közös áldásával és a Szózat eléneklésével ért véget.
Szeptember 1-jén ünnepélyes tanévnyitóval indult el a 2025/2026-os tanév a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban, ahol 356 diák kezdte meg az új iskolai évet.
Az esemény elején a jelenlévők egyperces csenddel emlékeztek meg az elmúlt időszak áldozatairól, majd kezdetét vette a hagyományos tanévnyitóprogram.
A legkisebbek számára különösen emlékezetes pillanat volt, amikor Nagy Viktória és Jancsik Anikó első osztályos tanítók vezetésével az elsősök kézen fogva léptek be az iskola udvarára. Az ötödikeseket pedig Temető Ádám osztályfőnök kísérte, akik ezzel jelképesen is új szakaszba léptek diákéletükben.
A rendezvényt hivatalosan Pavljuk Erika igazgatónő nyitotta meg, amikor az ukrán és a magyar himnuszok eléneklését követően bejelentette: „Ezennel a 2025/2026-os tanévet megnyitom.” Ezt követően került sor a meghívott vendégek köszöntésére.
Az iskola vezetője beszédében hangsúlyozta a közösség összetartó erejét, a hit és a tudás fontosságát a nehéz időkben. Továbbá örömmel jelentett be számos új, mérföldkőnek számító változást az intézmény életében: „Az utóbbi idők tanévkezdő ünnepségei tanintézményünk számára a soron következő tanév szokásos megkezdésén kívül egyéb fordulópontokat is jelentettek. Két évvel ezelőtt már az elkészült új épületünk előtt állhattunk, csak akkor még nem állt készen minden a tanítási folyamat megkezdéséhez abban az épületben. Most itt állva örömmel jelentem be, hogy a mai naptól mindkét épületünkben megindul az oktatás. Hála Istennek, sokan jelentkeztek tanintézményünkben, örömmel jelenthetem ki: 356 diákkal kezdjük a tanévet. Itt szeretném megköszönni a szülők bizalmát, hogy gyermekeik számára a mi iskolánkat választották. Tudom, hogy ez felelősségteljes és nehéz döntés a mai, sokszor bizonytalan időkben, ezért hálásak vagyunk és biztosítom önöket, hogy rászolgálunk a bizalomra. A számos jelentkezőnek köszönhetően több évfolyamon, így az első osztályban is párhuzamos osztályokat indíthattunk, ezért csak a két épület együtt biztosít elegendő helyet minden tanulónk számára. Az 1‒6. évfolyamok a szívünkhöz nőtt régi épületben tanulnak majd, a 7‒11. osztályaink pedig berendezkednek az új épületszárnyban. Több évtizedes vágyunk teljesül ezzel, szívből kívánom, hogy mindenki érezze igazi második otthonának iskolánkat. Szeretném még külön megosztani önökkel azt a jó hírt, hogy a Bethlen Gábor Líceum elnyerte a jogot, hogy az elsőtől a 11. és majd a jövőben a 12. évfolyamig folytathassuk az oktatói-nevelő munkát. Iskolánkban tehát elemi, általános és középiskolai fokozaton egyaránt folyik a tanítás.”
Az ünnepségen sor került az elsősök verses műsorára, valamint az ötödik évfolyamosok vidám „búcsújára” a nyártól.
A diákok előadása után a vendégek felszólalásai következtek. Köszöntőbeszédet mondott Szepesi Károly ungvári magyar konzul, aki köszöntőjében a nemzeti identitás és az anyanyelvi oktatás megőrzésének jelentőségét hangsúlyozta.
Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke beszédében a szülőkhöz és az intézmény munkatársaihoz is szólt: „Tisztelt Szülők! Önök bátor emberek. Bátor döntést hoztak, amikor a szülőföld mellett köteleződtek el, és itt, helyben választottak intézményt gyermekeiknek. Hiszen ez ma nem csupán választás, hanem sokkal inkább vállalás kérdése. Magam is szülőként hiszem és vallom, hogy jó döntést hoztak – sőt, a legjobb döntést. Tisztelt igazgató asszony, kedves tanári kar! Hálánkat fejezem ki önök felé, amiért nap mint nap azon fognak fáradozni, hogy gyermekeinkből a legjobbat hozzák ki, hogy tanítsák és neveljék őket. Ehhez kívánok kitartást, erőt és szép sikereket.”
Ezt követően Nagy Csaba, a Kárpátaljai Baptista Jótékonysági Alapítvány elnöke is üdvözölte a közösséget.
Az új tanévre, a diákok és szülők, tanárok életére Margitics János, a Beregszászi Református Gyülekezet lelkipásztora és Marosi István, a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség lelkésze kért áldást.
A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum idei tanévnyitója így nemcsak az új oktatási év kezdetét jelentette, hanem mérföldkőként is bevonul az intézmény történetébe. Az iskola egyszerre őrzi a hagyományokat és mutat előre: a régi és az új épület benépesítése a diáksereggel, a párhuzamos osztályok indítása és a 11 évfolyamon zajló oktatás lehetősége mind azt jelzik, hogy a közösség bizalommal tekint a jövőbe.
Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a tanévet a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola Nyíregyházán és Miskolcon is. A borsodi megyeszékhelyen idén először nyílik meg az anyanyelvű oktatás lehetősége az ukrán gyerekek számára. Muska Vladiszlav, a nyíregyházi ukrán konzulátus vezetője szerint mindez fontos és előremutató.
A tanév mindenki számára elindul, de hogy a gyerekek az iskolapadban vagy online kezdik-e az oktatást, az a biztonsági helyzettől függ.
Ukrajna kormánya jóváhagyta az ukrajnai iskolák tanévének kezdő- és záródátumát: 2025. szeptember 1-jén kezdődik, és 2026. június 30-án ér véget. Ezt Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő jelentette be a Telegram-csatornáján.
A tanév mindenki számára elindul, de hogy a gyerekek az iskolapadban vagy online kezdik-e az oktatást, az a biztonsági szinttől függ
Litvániában a gyermekeket megtanítják a drónok építésére és kezelésére, ami része a kis balti ország arra irányuló erőfeszítéseinek, hogy felkészüljön az Oroszországból érkező esetleges jövőbeli fenyegetésekre – írja a Guardian.
A védelmi és oktatási minisztérium közös kezdeményezésében a kormány kedden bejelentette, hogy reményei szerint több mint 22 ezer embert, köztük iskolás gyerekeket is megtanítanak drónkezelési ismeretekre, a „polgári ellenállás képzésének kiterjesztése” részeként.
A Guardian beszámolója szerint a programot a különböző korosztályokhoz igazítják: a 8 és 10 év közötti harmadik és negyedik osztályos tanulók egyszerű drónok építését és vezetését tanulják meg. A középiskolások drónalkatrészeket terveznek és gyártanak, valamint megtanulják a fejlett drónok építését és repülését.
Észtországhoz és Lettországhoz hasonlóan, Litvánia is – egy 2,8 millió lakosú ország, amely Kalinyingrád orosz exklávéval és Moszkva szövetségesével, Fehéroroszországgal határos – fokozott készültségben van a háború miatt, mióta Vlagyimir Putyin teljes körűen lerohanta Ukrajnát – emlékeztet a Guardian.
A lap idézte Dovilė Šakalienė védelmi minisztert is, aki azt mondta: terveik szerint 2028-ig 15 500 felnőtt és 7 ezer gyermek sajátítja el a drónvezérlési ismereteket. Szeptemberben drónközpontokat nyitnak Jonavában, Tauragėben és Kėdainiaiban, és 2028-ig további hat drónképzési központot nyitunk Litvánia más régióiban is.
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
🇺🇦🇱🇹 Ukraine has received 22 generators (13 MW total) to support hospitals and district heating and water utilities in Kyiv. Since the start of the full-scale invasion, Lithuania has provided 348 humanitarian shipments - over 5,900 tonnes of energy equipment. Lithuania’s… pic.twitter.com/9noM8UxRsf
