Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwNDQzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 214664
[content] =>
A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere télen a síelők, nyáron pedig a hegymászók paradicsoma – írja a Euronews.
A gleccser felületéből az elmúlt öt évben 70 hektárnyi terület tűnt el, ami 98 futballpályának felel meg. A Dolomitok legnagyobb gleccsere 2040-re pedig teljesen eltűnhet.
A tudósok szerint a Marmolada gleccser naponta 7-10 centimétert veszít vastagságából. Az eddigi mérések alapján 1888-as kezdete óta a jégsapka 1200 métert húzódott vissza.
A figyelmeztetést Legambiente környezetvédelmi csoport, a Cipra nemzetközi alpesi védelmi bizottság és az olasz gleccserbizottság által indított kampány szervezői adták ki. A „Carovana dei ghiacciai” (A gleccserek karavánja) elnevezésű projekt keretében a csoport a gleccserek megfigyelését végzik, és felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás egészségi állapotukra gyakorolt drámai hatására.
A Marmolada-gleccser már évek óta a Karavánbizottság megfigyelésének tárgyát képezi – különösen a 2022 júliusában bekövetkezett tragikus serac (gleccserjégoszlop) összeomlása után, amely 11 hegymászó halálát okozta.
A Marmolada-gleccser haldoklik, és a lepedőkkel való befedése terápiás makacskodás, amelynek egyetlen célja a sípályák védelme – mondta a Legambiente szóvivője egy sajtótájékoztatón.
A 136 évvel ezelőtti mérések szerint a gleccser mintegy 500 hektáron terült el, és akkora volt, mint 700 futballpálya. 1888 óta több mint 80 százalékos területveszteséget és több mint 94 százalékos térfogatvesztést regisztráltak.
A 2024-ben mért legnagyobb vastagság már csupán 34 méter volt. A jég felgyorsult olvadása a magasban fehér kősivatagnak ad helyet, és új ökoszisztémák alakulnak ki – állítják a szakértők.
[type] => post
[excerpt] => A Marmolada Olaszország északkeleti hegyvonulatának legmagasabb csúcsa, és a Dolomitok királynőjeként ismert. A Dolomitok legnagyobb gleccsere télen a síelők, nyáron pedig a hegymászók paradicsoma – írja a Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726438980
[modified] => 1726406789
)
[title] => Megállíthatatlan az olasz Dolomitok olvadása
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214664&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214664
[uk] => 214818
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 214665
[image] => Array
(
[id] => 214665
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok.webp
[original_lng] => 66714
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dolomitok.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726559738:2
[_thumbnail_id] => 214665
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1765
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1726395995
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1303814
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dolomitok
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 209989
[content] =>
A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint a hőhullám egy különösen erős El Niño eseményt követ, és valószínűleg ennek késleltetett hatása, az éghajlatváltozás okozta általános hőmérséklet-emelkedéssel együtt – írja a The Guardian cikke nyomán a Portfolio. A hőhullám közvetlen kiváltója a meggyengült sarki örvény, azaz a hideg és alacsony nyomású levegő egy sávja, ami a sztratoszférában forog a pólusok körül. A légköri hullámok interferenciája gyengítette az örvényt, ami idén a magaslégköri hőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Mint írják, fontos kiemelni, hogy az Antarktiszon most úgy melegebb 10 Celsius-fokkal a talaj és 28 fokkal a levegő a sokéves átlagnál, hogy a déli féltekén éppen tél van.
A kutatók régóta jósolják, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás legjelentősebb hatásai a sarkvidékeket fogják érinteni, és ez a hőhullám ennek ékes példája. Az elmúlt két évben ez a második, ami elérte a régiót.
A legutóbbi 2022 márciusában 39 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezett, és a jégtakaróból egy akkora darab tűnt el, mint Róma városa.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a téli és nyári hónapokban folytatódó felmelegedés a jégtakaró összeomlásához vezethet.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth kutatója szerint az antarktiszi hőhullám „egyértelműen az egyik nagyobb hajtóereje volt a globális hőmérséklet elmúlt hetekben tapasztalt megugrásának” – írja a lap. Jonathan Overpeck, a Michigani Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Iskolájának klímakutatója a hőhullámot a leglátványosabb jelnek nevezte, amely szerint az éghajlatváltozás valóban kezdi átalakítani a bolygót.
Az ETH Zürich klímakutatója, Jonathan Willie szerint a terület fölött hetek óta tartó „déli sztratoszféra felmelegedésének” köszönhető a hőhullám. Mint írják, egyelőre nem világos, hogy az éghajlatválság mennyiben járult hozzá ennek a konkrét eseménynek a kialakulásához, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a hőhullám az előttünk álló események aggasztó előjele.
[type] => post
[excerpt] => A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722809100
[modified] => 1722730485
)
[title] => Az átlagnál 28 fokkal melegebb most az Antarktisz, a tudósok az összeomlástól félnek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=209989&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 209989
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 209990
[image] => Array
(
[id] => 209990
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[original_lng] => 229990
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1722719685:12
[views_count] => 859
[_thumbnail_id] => 209990
[_edit_last] => 12
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 186823
[content] =>
Kétségbeesett kormányzati lépéssel a megmaradt jeget hőtakaróval fednék be, amely reményeik szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. Mindez elkésett lépésnek tűnik.
Venezuela lehet az első olyan ország a modern történelemben, amely elveszíti az összes gleccserét, miután a klímatudósok az utolsó gleccsert jégmezővé minősítették vissza.
Az International Cryosphere Climate Initiative (ICCI), egy tudományos érdekvédelmi szervezet az X-en közölte, hogy a dél-amerikai ország egyetlen megmaradt gleccsere – az Andokban található Humboldt vagy La Corona – „túl kicsi lett ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön″.
Az éghajlatváltozás miatt emelkedő globális átlaghőmérséklet miatt a jégveszteség egyre nagyobb mértékű, ami világszerte hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Az utolsó venezuelai gleccseren a 2000-es évek óta nem sok jégtakaró volt. Most nem gyarapodik, ezért átminősítették jégmezővé – mondta Caroline Clason, a Durhami Egyetem glaciológusa a Newsroundnak.
Márciusban a kolumbiai Los Andes-i Egyetem kutatói az AFP-nek elmondták, hogy a gleccser 450 hektárról mindössze kettőre csökkent. Luis Daniel Llambi, az egyetem ökológusa a Guardiannek azt mondta, hogy mostanra még kisebbre zsugorodott.
Bár nincs globális szabvány arra vonatkozóan, hogy egy jégtakarónak mekkora méretűnek kell lennie ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön, az amerikai földtani intézet szerint az általánosan elfogadott irányadó terület 10 hektár körül van.
Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint a gleccser ennél kisebbre zsugorodott valamikor 2015 és 2016 között – bár a Nasa 2018-ban még mindig Venezuela utolsó gleccserének tekintette.
James Kirkham és Miriam Jackson, az ICCI, illetve az International Centre for Integrated Mountain Development glaciológusai kifejtették, hogy „a glaciológusok a gleccsert olyan jégtömegként ismerik, amely saját súlya alatt deformálódik”.
Közös nyilatkozatukban a BBC-nek elmondták: „A gleccserszakértők gyakran a 0,1 négyzetkilométeres, (10 hektáros) kritériumot használják közös meghatározásként, de az ennél nagyobb méretű jégtömegnek a saját súlya alatt is deformálódnia kell ahhoz, hogy számításba jöjjön”.
Felvetették, hogy az elmúlt években problémák merülhettek fel a Humboldt-gleccserhez való hozzáféréssel kapcsolatban, ami késleltethette a mérések közzétételét.
Mark Maslin professzor, a University College London földrendszertudományok professzora szerint egy olyan jégmező, mint a Humboldt – amely nagyjából két futballpálya területének felel meg – „nem gleccser”.
„A gleccserek a völgyeket kitöltő jég – ez a definíció –, ezért azt mondanám, hogy Venezuelában egyáltalán nincsenek gleccserek” – mondta a BBC-nek.
Decemberben a venezuelai kormány bejelentette, hogy a megmaradt jeget egy hőtakaróval fedik be, amely reményei szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. A lépés azonban kritikát váltott ki a helyi klímakutatók részéről, akik arra figyelmeztettek, hogy a takarás a lebomlás során műanyag részecskékkel szennyezheti a környező élőhelyet – írta az El Pais spanyol napilap.
Maslin professzor szerint a hegyi gleccserek pusztulása „nem közvetlenül visszafordítható”, mivel a nyári hónapok túléléséhez elegendő jégre van szükségük ahhoz, hogy visszaverjék a napfényt és hűvösen tartsák a körülöttük lévő levegőt.
„Ha egy gleccser eltűnik, a napfény felmelegíti a talajt, sokkal melegebbé teszi azt, és sokkal kevésbé valószínű, hogy a nyár folyamán jég képződik” – mondta.
Maximiliano Herrera, a szélsőséges időjárás kutatója az X-en azt írta, hogy a következő országok, amelyek valószínűleg gleccsermentessé válnak, Indonézia, Mexikó és Szlovénia.
Az éghajlatváltozásról szóló több könyv szerzője szerint ezek a kisebb gleccserek – mint például a nemrég Venezuelában elveszett gleccser – nem tartalmaznak annyi jeget, hogy olvadásukkal jelentősen megemeljék a tengerszintet. Egyes régiókban azonban a gleccserek döntő szerepet játszanak a közösségek édesvízzel való ellátásában, különösen a forró, száraz időszakokban.
„Ha egyszer megszabadulunk ettől, az a probléma, hogy ezután már csak a helyenként lehulló csapadékra vagyunk utalva” – fűzte hozzá Herrera.
Kirkham és Jackson szerint a „legfrissebb előrejelzések alapján a gleccserek 20-80 százaléka eltűnik 2100-ra (jelentős regionális eltérésekkel). Elmondták, hogy a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése ugyanakkor egyes gleccserlelőhelyeket megmenthet, „aminek óriási előnyei lesznek a megélhetés, valamint az energia-, víz- és élelmiszerbiztonság szempontjából”.
[type] => post
[excerpt] => Venezuela lehet az első olyan ország a modern történelemben, amely elveszíti az összes gleccserét, miután a klímatudósok az utolsó gleccsert jégmezővé minősítették vissza.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1715465327
[modified] => 1715380217
)
[title] => Venezuela lehet az első, amely elveszítheti összes gleccserét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186823&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186823
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186824
[image] => Array
(
[id] => 186824
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser.webp
[original_lng] => 14488
[original_w] => 800
[original_h] => 535
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser-300x201.webp
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser-768x514.webp
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser.webp
[width] => 800
[height] => 535
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser.webp
[width] => 800
[height] => 535
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser.webp
[width] => 800
[height] => 535
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gleccser.webp
[width] => 800
[height] => 535
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1715369453:12
[_thumbnail_id] => 186824
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1159
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1720204225
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 10443
[3] => 43146
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
[3] => Venezuela
)
)
[3] => Array
(
[id] => 175602
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705530420
[modified] => 1705455126
)
[title] => Gyorsan olvad az Antarktiszról leszakadt óriási jéghegy
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175602
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175603
[image] => Array
(
[id] => 175603
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[original_lng] => 194218
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705447926:12
[_thumbnail_id] => 175603
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1799
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1705447945
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 169974
[content] =>
A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutató által megosztott adatokból.
Több mint 2 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintnél múlt hét pénteken, amelyre eddig még nem volt példa – derül ki az előzetes adatokból, amelyeket Samantha Burgess, az európai székhelyű Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese osztott meg az X-en.
A küszöbértéket csak átmenetileg lépték át, és nem jelenti azt, hogy a világ tartósan 2 fok feletti felmelegedésben van, de ez annak a bolygónak a tünete, amely folyamatosan egyre melegebb és melegebb lesz, és egy olyan hosszabb távú helyzet felé halad, amelyben az éghajlati válság hatásait nehéz – egyes esetekben lehetetlen – lesz visszafordítani.
Burgess a posztjában azt írta, hogy a pénteki globális hőmérséklet átlagosan 1,17 fokkal haladta meg az 1991–2020-as szintet, így ez volt a legmelegebb november 17-e a feljegyzések szerint. Az iparosodás előtti időkhöz képest azonban – mielőtt az ember elkezdte volna nagymértékben elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat és megváltoztatni a Föld természetes éghajlatát – a hőmérséklet 2,06 fokkal volt melegebb.
A pénteki 2 fokos túllépés két héttel az ENSZ dubaji COP28 klímakonferenciájának kezdete előtt történt, ahol az országok számba veszik, milyen eredményeket értek el a párizsi klímamegállapodásban vállaltak szerint a globális felmelegedés 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozásában, és a cél az, hogy 1,5 fokra korlátozzák a felmelegedést.
„A 2 fok feletti felmelegedés nem jelenti a Párizsi Megállapodás megszegését, de rávilágít arra, hogyan közeledünk a nemzetközileg elfogadott határértékekhez – mondta Burgess a CNN-nek. – Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban és években egyre gyakoribbá válnak az 1,5 és 2 fokos napok.”
A Copernicus adatai előzetesek, és hetekre lesz szükség ahhoz, hogy a valós megfigyelésekkel megerősítsék őket.
Úgy tűnik, a világ már most is afelé halad, hogy a következő néhány évben hosszabb távon átlépje az 1,5 fokos felmelegedés határát, amely felett a tudósok szerint az emberek és az ökoszisztémák nehezen tudnak alkalmazkodni.
Az 1,5 fok azonban nem sziklaszirt a Föld számára – minden töredék fokkal magasabb felmelegedés rosszabb következményekkel jár. A 2 fokos felmelegedés a népesség jóval nagyobb részét teszi ki a halálos szélsőséges időjárás veszélyének, és növeli annak valószínűségét, hogy a bolygó visszafordíthatatlan fordulópontokhoz ér, például a sarki jégtakarók összeomlásához és a korallzátonyok tömeges pusztulásához.
Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora a törést úgy nevezte, „kanári a szénbányában”, amely „aláhúzza az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésének sürgősségét”.
Hozzátette azonban, „teljes mértékben várható, hogy az egyes napok jóval az iparosodás előtti 2 Celsius-fok fölé emelkednek, mielőtt a tényleges 2 Celsius-fokos célt sok éven keresztül átlépnénk”.
Az adatok a valaha mért legmelegebb 12 hónap után érkeznek, és az éghajlati válság által felerősített szélsőséges időjárási események éve után, beleértve a hawaii tüzeket, az észak-afrikai áradásokat és a földközi-tengeri viharokat, amelyek mindegyike emberéleteket követelt.
A tudósok egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hőmérsékleti adatok meghaladják az előrejelzéseiket.
Az elmúlt hetekben a Föld éghajlatának állapotát és az embereknek a felmelegedés elleni küzdelmet célzó intézkedéseit ellenőrző jelentések sora azt mutatja, hogy a bolygó a felmelegedés veszélyes szintje felé tart, és nem tesz eleget a hatások mérséklése vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.
Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint, még ha az országok az összes jelenlegi éghajlatvédelmi ígéretüket be is tartják, a bolygó felmelegedését okozó szennyezés 2030-ban még mindig 9 százalékkal magasabb lesz, mint 2010-ben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a világnak 45 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást az évtized végéig 2010-hez képest ahhoz, hogy reménye legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest. A 9 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a cél messze van.
Egy másik ENSZ-jelentés azt is megállapította, hogy a világ a fosszilis tüzelőanyagok termelésének azon határértékének túllépését tervezi, amely kordában tartaná a globális felmelegedést. Az országok 2030-ra több mint kétszeresét tervezik kitermelni a fosszilis tüzelőanyagok azon határértékének, amely a felmelegedést 1,5 foknál korlátozná.
[type] => post
[excerpt] => A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutat...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700692740
[modified] => 1700617334
)
[title] => Kritikus küszöbérték fölé emelkedett a Föld hőmérséklete
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=169974&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169974
[uk] => 170055
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169975
[image] => Array
(
[id] => 169975
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[original_lng] => 260105
[original_w] => 1108
[original_h] => 624
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes-1024x577.jpg
[width] => 1024
[height] => 577
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/felmelegedes.jpg
[width] => 1108
[height] => 624
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1700691784:2
[_thumbnail_id] => 169975
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2520
[translation_required_done] => 1
[_oembed_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] =>
[_oembed_time_313ccde0c2930c37c1b4b8ebe057c7cf] => 1719170403
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719902737
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 168526
[content] =>
Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
[type] => post
[excerpt] => Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699741980
[modified] => 1699704038
)
[title] => Megrázó tanulmány született Grönland gleccsereiről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=168526&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168526
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 168527
[image] => Array
(
[id] => 168527
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[original_lng] => 249358
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/gronland-637267.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1699696839:12
[_thumbnail_id] => 168527
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2009
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719824134
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 4905
[3] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => Grönland
[3] => olvadás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 164843
[content] =>
A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
Ez a különbség a nyári csapadékmennyiség változékonyságáról is tanúskodhat, a jelenséget már a múltban is megfigyelték – közölte Jean de Garets, az Haute-Savoie megyei földmérők képviselője.
„Mi csak az adatokat gyűjtjük a jövő nemzedékek számára, nem pedig magyarázzuk őket, ezt a tudósokra hagyjuk” – mondta a szakember.
Mintegy húsz ember hatolt fel modern eszközökkel és – most először – egy pilóta nélküli repülő szerkezettel felszerelve szeptember közepén a csúcsra nyolc kötélcsoportban, hogy több napon át pontról pontra méréseket végezzen.
„A mérések során sokat megtudtunk: a hegycsúcs állandó mozgásban van, mind a magasságát, mind a helyzetét illetően” – hangsúlyozta Jean de Garets.
Az előző méréskor – 2021 szeptemberében – 4807 méter 81 centimétert mértek. A hegycsúcs magasságát nagyjából húsz éve mérik meg kétévente, a legnagyobb magasságot – 4810,9 métert – 2007-ben mérték.
A szakértők két éve a számok ingadozását azzal magyarázták, hogy a hegycsúcsot vastag „örök hótakaró” borítja, amelynek formája egy hótorlaszhoz hasonlóan a szél és az időjárás hatására állandóan változik. A jelenség pontos magyarázatát akkor is a klíma- és gleccserkutatókra hagyták.
[type] => post
[excerpt] => A 2023. szeptemberi mérés szerint 4805,59 méter volt Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága, 2,22 méterrel alacsonyabb, mint az előző, 2021. évi méréskor – közölték csütörtökön francia földmérők.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697146440
[modified] => 1697112449
)
[title] => 2 év alatt 2 méterrel lett alacsonyabb Európa legmagasabb hegycsúcsa
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164843&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164843
[uk] => 165020
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164864
[image] => Array
(
[id] => 164864
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[original_lng] => 204023
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/mont-blanc-francia-628397.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697190847:8
[views_count] => 2035
[_thumbnail_id] => 164864
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1061
[1] => 67954
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Mont Blanc
[2] => olvadás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 163262
[content] =>
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
[type] => post
[excerpt] => Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1696026660
[modified] => 1695986100
)
[title] => Ijesztő sebességgel zsugorodnak a svájci gleccserek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=163262&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163262
[uk] => 163283
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163263
[image] => Array
(
[id] => 163263
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[original_lng] => 262918
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/gleccser-svajc-glacier-300-548309.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1695975301:12
[_thumbnail_id] => 163263
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1925
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1695967002
[_oembed_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] =>
[_oembed_time_e6fefcf15d9fae440859d8b8380955e0] => 1719559974
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 184808
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Genf
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 148890
[content] =>
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Három évtized alatt harmadával csökkent az áramlatok sebessége
Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz (AABW) akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki.
Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, amely átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, a lassulása emiatt hatással lehet a tengeri ökoszisztémákra.
Ausztrál kutatók egy új módszerrel kimutatták, hogy a déli-óceáni bukókeringés sebessége 30 százalékkal csökkent 1992 és 2017 között.
Globális kihatásai lehetnek változásoknak
A lassulás ezek szerint már a vártnál sokkal korábban bekövetkezik, egy márciusban közzétett tanulmányban ugyanis még azt jósolták, hogy 2050-re lehet majd 40 százalék körül.
A gleccserek olvadása következtében csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, amely le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.
„Ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol” – mondta el Steve Rintoul, a kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa.
[type] => post
[excerpt] => Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára – állapították meg ausztrál ku...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685226960
[modified] => 1685163864
)
[title] => Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148890&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148890
[uk] => 149003
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148892
[image] => Array
(
[id] => 148892
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[original_lng] => 137712
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/20221103antarktisz1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685266868:2
[_thumbnail_id] => 148892
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1962
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1685153066
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 587791
[2] => 587792
[3] => 10443
[4] => 587790
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => áramlások sebessége
[2] => oceánok ökoszisztémája
[3] => olvadás
[4] => tengerszint emelkedés
)
)
[9] => Array
(
[id] => 117024
[content] =>
Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
A gleccserek Európa vízellátása szempontjából nélkülözhetetlenek, az idei hosszú, forró nyár pedig felgyorsította a jégmezők olvadását.
Az Ötz-völgyi jégmező idén tömegének öt százalékát veszítette el, ami húszmillió köbméter vizet, Innsbruck város húszhavi ivóvízfogyasztásával egyenlő mennyiséget jelent.
Az Alpok egyik legbehatóbban vizsgált gleccserére, a Hintereisfernerre az elmúlt télen mindössze két méter hó hullott a szokásos három méter helyett, nyáron pedig minden idők második legmagasabb hőmérsékletét jegyezték fel a térségben – közölte pénteken az Innsbrucki Egyetem.
A gleccser tömegére vonatkozóan 1952 óta állnak rendelkezésre részletes adatok, 2016 óta pedig naponta szárazföldi lézerszkennerrel világítják át, ami a világon egyedülálló módon valós időben mutatja a változásokat.
„A gleccser idén mért rekordszintű olvadása az ember okozta klímaváltozás egyértelmű jele” – mondta Rainer Prinz, az Atmoszféra- és Krioszfératudományi Intézet jég- és klímamunkacsoportjának tagja.
A kutatók az MTI szerint azt jósolják, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesz az ötszázalékos jégtömegvesztés, és tíz-húsz év múlva már csak fele lesz meg a Hintereisfernernek, amely jelenleg mintegy hét négyzetkilométernyi területet fed le. Ausztriában összesen kilencszáz gleccsert tartanak számon.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Minden korábbinál gyorsabban olvad az egyik legnagyobb tiroli gleccser, a már több mint száz éve módszeres megfigyelés alatt álló Hintereisferner.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1662242940
[modified] => 1662232632
)
[title] => 20 millió köbméter vizet vesztett Tirol legnagyobb gleccsere
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=117024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117024
[uk] => 117222
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117025
[image] => Array
(
[id] => 117025
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[original_lng] => 115689
[original_w] => 900
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-300x120.jpg
[width] => 300
[height] => 120
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser-768x307.jpg
[width] => 768
[height] => 307
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/tirol-gleccser.jpg
[width] => 900
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1662292702:2
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662151987
[_thumbnail_id] => 117025
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1957
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1662152089
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5bfbcb0c478c27eefac6386770be878b] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_5bfbcb0c478c27eefac6386770be878b] => 1719558033
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => olvadás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
olvadás (1 Oldal)
