Nicolás Maduro venezuelai elnök helyi idő szerint hétfőn 72 órát adott a TikTok videomegosztó szolgáltatásnak, hogy eltávolítsa a veszélyes kihívásokat népszerűsítő tartalmakat, miután két gyermek meghalt az országban.
A „kihívásokat” tartalmazó videók nagyon gyakoriak a közösségi oldalakon, és néha veszélyes, potenciálisan halálos kimenetelű cselekedetekre szólítanak fel, például arra, hogy mérgező termékeket fogyasszanak. A Maduro által bírált kihívásokban kábítószer szerepelt ‒ írja az MTI.
Az elnök egy tévéműsorban arról számolt be, hogy egy 12 éves, középiskolás lány hétfőn meghalt az észak-venezuelai Petaréban, mert kábítószert nyelt. A görcsök kínozta lánynak még volt annyi ideje, hogy elmondja: a TikTok-on látottak alapján cselekedett. Maduro hozzátette, hogy egy 14 éves tinédzser is meghalt, miután megpróbálkozott egy ilyen TikTok-kihívással.
Szólt arról is, hogy az ügyben felkérte a venezuelai távközlési hatóság elnökét, lépjen kapcsolatba a TikTok regionális vezetőivel, és adjon 72 órát a platformnak a veszélyes eltávolítására. „Ezeknek a gyerekeknek a halála a te felelősséged, mert te képviseled a TikTokot, aki ezt sugározza” ‒ üzente a venezuelai vezető a TikTok regionális vezetőjének.
Elmondta: „súlyos intézkedéseket” fognak hozni a közösségi hálózattal szemben, hogy megvédjék a gyerekek egészségét, ha figyelmen kívül hagyják a hatósági felszólítást. Egyúttal felszólította a fiatal felhasználók szüleit, hogy figyeljék gyermekeik online tevékenységét.
A kanadai kormány kötelezte a kínai ByteDance céget, hogy zárja be leányvállalatát, a TikTok Technology Canadát. Ezt a döntést azt követően hozták meg, hogy elemezték a platform potenciális nemzetbiztonsági veszélyeit, számolt be a Reuters.
Ugyanakkor nem tervezik korlátozni a kanadaiak hozzáférését az alkalmazáshoz.
Ottawa már 2023-ban elkezdte felülvizsgálni a TikTok kanadai befektetési és terjeszkedési terveit. A TikTok a ByteDance tulajdona.
A kanadai törvények értelmében a kormánynak jogában áll felmérni a külföldi befektetések nemzetbiztonsági fenyegetéseit, de az értékelés részletei bizalmasak maradnak. A TikTok kanadai részlegének bezárásának okait nem hozták nyilvánosságra.
A TikTok azt mondta, hogy bíróságon tervezik megfellebbezni a döntést.
„A TikTok kanadai irodáinak bezárása és a jól fizető helyi munkahelyek százainak megszüntetés senkinek sem érdeke, és a mai bezárásról szóló rendelet pontosan ezt teszi”, magyarázta a társaság szóvivője.
Csang Jiming, a TikTok alapítója vette át az első helyet a leggazdagabb kínaiak listáján a sanghaji Hurun magazin szerint. A milliárdos vagyonát mintegy 50 milliárd dollárra becsülik. Az eddig listavezető, Csung Sansan a második helyen végzett, míg a Tencent alapítója, Ma Huateng a harmadik. A magazin azt is megírta, hogy a milliárdos száma harmadával csökkent a távol-keleti országban.
Első alkalommal lett a TikTok közösségi médiaalkalmazás alapítója Kína leggazdagabb embere. A sanghaji Hurun nevű magazin listája szerint Csang Jiming vagyonát 49,3 milliárd dollárra becsülték. A lap megjegyzi, hogy a 41 éves férfi a kínai vállalkozók új generációjához tartozik − írta meg a Süddeutsche Zeitung.
A Csang által alapított ByteDance csoport, amelyhez a TikTok is tartozik, 2023-ban 30 százalékkal növelte globális forgalmát. Az alkalmazásnak csak az Egyesült Államokban mintegy 200 millió felhasználója van, Kínában pedig TikTok Douyin néven működik.
Az elmúlt három évben Csung Sansan állt a lista élén, aki 47,9 milliárd dolláros vagyonával a második jelenleg. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Ma Huateng, a Tencent óriásvállalat alapítója áll, 44,4 milliárd dollára becsült vagyonával.
A Hurun magazin állítása szerint 142 fővel csökkent a milliárdosok száma Kínában. A jelentés alapján még mindig 753 személy van az országban, aki legalább egymilliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Ez a szám 2021-ben még 1185 fő volt, számunk csökkenését a gazdasági nehézségekkel és a gyenge tőzsdei teljesítménnyel magyarázzák az elemzők.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerint a TikTok jobban terjeszti az orosz dezinformációt és propagandát, mint a Telegram.
A TikTok közösségi platform veszélyesebb lehet, mint a népszerű Telegram üzenetküldő. Ezt az ukrán RNBO dezinformáció-ellenes központjának helyettes vezetője, Alina Alekszejeva jelentette ki.
Szerinte a TikTok több fenyegetést jelent, mint a Telegram. Ez annak köszönhető, hogy a platformot aktívan használják az orosz propaganda terjesztésére, különösen a fiatalok körében. A TikTok algoritmusai elősegítik a téves információk vírusos terjedését, gyorsan elérhetővé téve azt a nagyközönség számára.
Alekszejeva szerint a TikTokon található tartalom gyakran ellenőrizetlen, és a fiatalok körében való népszerűsége miatt a tudat befolyásolásának és a közvélemény formálásának hatékony eszközévé válik.
A hamis információk terjedése miatti aggodalmát fejezve ki Alekszejeva hangsúlyozta, hogy a kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak különös figyelmet kell fordítaniuk erre a platformra, és aktív intézkedéseket kell tenniük a dezinformáció ellen.
A koszovói közintézményekben betiltották a TikTok rövid videóplatform használatát.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a Belügyminisztérium azt javasolta, hogy tiltsák be a TikTok használatát az állami intézményekben a „kiberkockázatok kiküszöbölése érdekében”.
Mint Bardhil Dobra, a Belügyminisztérium helyettes vezetője megjegyezte, minden intézmény köteles megállapítani a szükséges technikai korlátozásokat a kínai alkalmazás betiltásához.
„Minden kormányzati alkalmazottnak el kell távolítania a TikTokot eszközeiről. Ez (az alkalmazás használata – a szerk.) megengedett a személyes eszközökön, de az állami hálózaton keresztül nem” – magyarázta.
Számos ország, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az EU országai már blokkolták a TikTok alkalmazást biztonsági aggályok miatt. Az EU két legnagyobb politikai intézménye tavaly márciusban betiltotta az alkalmazást.
Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) agytröszt kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken a nácizmust hirdették, vagy náci szimbólumokat használtak. Eddig több tizmillióan nézték meg holokauszttagadó, vagy Hitlert dicsőítő videóikat.
Az ISD által talált tartalmak „több tízmilliós nézettséget” produkáltak a platformon a holokauszttagadásról, Hitler dicsőítéséről és „a nácizmusról mint a kortárs problémák megoldásáról” szóló narratívákkal.
„Az önmagukat náciknak vallók a TikTokot mint ideológiájuk terjesztésére alkalmas platformot tárgyalják, amellyel sokkal több embert lehet elérni, még akkor is, ha a fiókok vadonatújak vagy alacsony követőszámmal rendelkeznek” ‒ olvasható a jelentés összefoglalójában.
A TikTok szerint nem történt jogsértés
A náci csoportok számos videójukban generatív mesterséges intelligenciát (GenAI) használnak, hogy „dehumanizáló karikatúrákat készítsenek a nem fehér faji és etnikai csoportokról” ‒ áll az ISD jelentésében. Más videók Hitler beszédeinek mesterséges intelligencia által generált fordításait használják propagandájuk modernizálására.
Bizonyos dalok náci képekkel és az alkalmazásban kódolt nyelvekkel párosítva segítenek más tartalmakat a platform moderátorai által észrevétlenül megjelentetni – írja a tanulmány.
A TikTok közösségi irányelvei kimondják, hogy semmiféle olyan tartalom, amely „sztereotípiákat, célzásokat vagy közvetett kijelentéseket használ, amelyek hallgatólagosan lealacsonyíthatnak egy védett csoportot”, nem jelenik meg a „Neked” feedben.
A félretájékoztatás számos formája, köztük az összeesküvés-elméletek vagy a „potenciálisan nagy kárt okozó” félretájékoztatás, amelyet tényellenőrzésnek vetnek alá, szintén ki van tiltva a feedekből. A közösségi irányelvek nem említik kifejezetten a náci tartalmakat.
A kutatók 50 ilyen fiókot jelentettek a TikTok-nak, mivel azok szerintük megsértették a platform gyűlöletkeltő ideológiákkal kapcsolatos iránymutatásainak elemeit. A kutatóknak visszaküldött egyik jelentésben sem talált jogsértést a cég.
Más kutatások már megállapították, hogy a TikTok algoritmusa az alkalmazás használatának perceiben a „Neked” feedben nőgyűlölő vagy más módon gyűlöletkeltő tartalmakat tolt álfelhasználóknak. Az ISD kutatói egy álfiókkal 10 videót néztek meg, és 10 nácibarát fiók oldalára mentek, mielőtt az alkalmazás hasonló tartalmakat javasolt volna.
Összehangolt erőfeszítés
A náci videók azért kerülnek kiemelkedő helyre a TikTok-on a kutatók szerint, mert van egy platformokon átívelő koordináció a Telegram aktivistáival, hogy szélesebb közönséget érjenek el rövid formátumú videós tartalmaikkal.
„A nácibarát aktivisták összehangolják a videók felturbózására irányuló erőfeszítéseiket; letölthető videókat, képeket és hangokat osztanak meg, hogy azokat az olyan platformokon is megoszthassák, mint a TikTok” ‒ folytatódik a jelentés.
Ennek a koordinációnak az egyik példája egy neonáci dokumentumfilmet népszerűsítő „aktivista” Telegram-fiók, amely egyes TikTok-felhasználókat még egyértelműbb propaganda felé terel. A csatorna arra kéri követőit, hogy népszerűsítsék a filmet, és „árasszák el a TikTokot reakcióvideókkal”, hogy a film virálisan terjedjen.
Egyre több országban erősödik az aggodalom a TikTok biztonságossága és a platform Kínához fűződő kapcsolatai miatt. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban merült fel komolyabban a közösségi oldal betiltásának lehetősége, azonban ezt számos ország már meglépte – számolt be róla az Euronews.
Ausztrália lett a legújabb ország, amely megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön, a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást övező kiberbiztonsági aggályok miatt. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland – amelyek Ausztráliával együtt alkotják az úgynevezett Öt Szem hírszerzési információmegosztó partnerséget – az elmúlt hetekben szintén hasonló lépéseket tett a TikTok ellen.
A szakértők attól tartanak, hogy az alkalmazás letöltésével érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, ami kormányzati eszközök esetében különösen kritikus lehet.
A TikTok tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több felhasználói adatot gyűjt, mint más közösségi platformok, és félrevezetőnek nevezte a tiltásokat, mivel szerinte arról bizonyítékok hiányában döntöttek az érintett országok. A platform a kínai technológiai óriás, a ByteDance tulajdonában van, azonban következetesen azt állítja, hogy működése független, és nem oszt meg semmilyen információkat a kínai kormánnyal. Állítása szerint jelenleg is dolgozik azon a projekten, melynek keretében a jövőben az amerikai felhasználói adatokat Texasban tárolja, ezzel teljesen Kína hatókörén kívülre helyezve őket.
Ennek ellenére számos ország továbbra is szkeptikus a platform Pekinghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Nem tesz jót ennek a megítélésnek az sem, hogy jó néhány nyugati technológiai cég, köztük az Airbnb, a Yahoo és a LinkedIn is elhagyja Kínát, vagy csökkenti ottani tevékenységét a szigorú helyi adatvédelmi törvény miatt, amely meghatározza, hogy a vállalatok miként gyűjthetnek és tárolhatnak adatokat. A kínai platform mentegetőzése sem tudott meggyőzni sok országot, akik így a TikTok betiltása mellett döntöttek
Észtország távozó informatikai és külkereskedelmi minisztere, Kristjan Jarvan még márciusban úgy nyilatkozott, hogy nem engedik a platform használatát a kormányzati eszközökön. Azt azonban hozzátette, hogy ha egy köztisztviselő a saját, privát eszközein használja a TikTokot, azt nem fogják korlátozni.
Az Egyesült Királyság március 16-án jelentette be, hogy a hivatalos kormányzati eszközökön bevezették a TikTok tiltását. Ezt a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentése alapján tették meg, amely szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyes platformok érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.
Az Európai Unió intézményei közül több is a TikTok tiltása mellett döntött, a március 20-án életbe lépett szabályozás szerint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa, vagyis a három legfontosabb uniós szerv határozott úgy, hogy a képviselőknek és a személyzetnek egyaránt el kell távolítaniuk az alkalmazást a hivatalos és a privát eszközeikről is.
Franciaországban március 24-i hatállyal minden köztisztviselő hivatali eszközeiről kitiltottak számos alkalmazást, köztük a TikTokot, a Netflixet, és az Instagramot is. Ezzel ez lett az első ország, amely a Netflixet is korlátozza. A privát eszközein viszont bármelyik dolgozó használhatja a fenti alkalmazásokat.
Hollandia olyan formában valósította meg a tiltást, hogy a kormányzati eszközökre semmilyen alkalmazást nem lehet telepíteni, csak olyat, amelynek telepítését külön engedélyezték. A kormány nem nevesített egyetlen konkrét platformot, így a TikTokot sem, azonban kiemelte, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni minden alkalmazást, amely olyan országokból származik, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea vagy Irán.
Belgium március 10-én jelentette be, hogy legalább hat hónapra kitiltja a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő vagy általa fizetett eszközökről a kiberbiztonsággal, a magánélettel és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Dánia március 6-án lépte meg ugyanezt.
Olaszország még nem tiltotta ki a platformot, azonban jogsértések miatt többmilliós bírságot szabott ki rá.
Az Amerikai Egyesült Államokban a képviselőház március 13-án elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a TikTok pekingi székhelyű anyavállalatát arra kötelezik, hogy teljesen váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be a platform ellen. A javaslatot azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely korábban ellenezte a TikTok betiltását a szólásszabadságra hivatkozva. A kormányzati eszközökről egyébként már mind az 50 tagállam kitiltotta a TikTokot.
Az amerikai elnök, Joe Biden a közelmúltban elindította saját TikTok-csatornáját, ám később ő is a tiltás mellett érvelt.
Kanada február végén tiltotta meg a kormányzati eszközökön a TikTok használatát, Justin Trudeau miniszterelnök akkor további lépéseket is kilátásba helyezett a rövid videókkal népszerűvé váló platformmal kapcsolatban.
Új-Zéland március végétől tiltja meg a TikTokot a kormányzati alkalmazottak egy részénél, azonban a korlátozás első körben alig 500 emberre vonatkozik majd.
India volt az egyik első ország, amely betiltotta a platformot. Az eset még 2020-ban történt, nem sokkal azt követően, hogy a vitatott himalájai határon indiai és kínai csapatok csaptak össze egymással, húsz indiai katona életét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. India akkor úgy döntött, hogy több kínai alkalmazást is biztonsági aggályokra hivatkozva betilt, köztük a WeChat üzenetküldő alkalmazást és a TikTokot is.
Tajvan 2022 decemberében döntött a kínai platform tiltása mellett, miután az FBI arra figyelmeztette Tajpejt, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Pakisztán 2020 októbere óta már legalább négy alkalommal döntött a TikTok ideiglenes tiltása mellett, arra hivatkozva, hogy az erkölcstelen tartalmakat népszerűsít. Az afganisztáni tálib kormány 2022 végén határozott arról, hogy megvédi a fiatalokat a félrevezetéstől, emiatt a TikTokot, valamint a PUGB nevű, az amerikai Microsoft által fejlesztett battle royale számítógépes játékot is betiltotta.
Az Európai Bizottság hivatalos eljárást indított a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act, DSA) lehetséges megsértésének kivizsgálására a TikTok közösségi médiaplatform által elkövetett esetleges jogsértések miatt. A vizsgálat a kiskorúak védelmével, a reklámok átláthatóságával, a kutatók adathozzáférésével, valamint az addiktív dizájn és a káros tartalmak kockázatkezelésével kapcsolatos szempontokat vizsgálja.
Az Európai Bizottság az előzetes vizsgálat alapján – amely magában foglalta a TikTok 2023. szeptemberi kockázatértékelési jelentésének elemzését és a hivatalos információkérésekre adott válaszokat – úgy döntött, hogy hivatalos eljárást indít a kínai cég ellen.
A vizsgálat azt fogja értékelni, hogy a TikTok megfelel-e a DSA-kötelezettségeknek a rendszerkialakításából eredő kockázatok terén. Beleértve a viselkedési függőségeket és a „nyúlüreg-hatás” potenciálisan ösztönző algoritmikus rendszerek megfelelő korlátozását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mennyire szándékos az, hogy a platform függőséget alakít ki a felajánlott tartalmakkal.
Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a TikTok megfelelő intézkedéseket hajtott-e végre a kiskorúak magas szintű adatvédelmének és kiberzaklatással szembeni biztonságának biztosítása érdekében. Azt is értékelni fogják, hogy a kínai cég betartja-e a DSA-kötelezettségeket, hogy kereshető és megbízható adattárat biztosítson a platformján bemutatott hirdetésekről, azok finanszírozóiról.
Mérlegelik TikTok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje platformja átláthatóságát, különösen a kutatóknak a DSA 40. cikkében előírt, nyilvánosan hozzáférhető adatokhoz való hozzáférése tekintetében.
Amennyiben bebizonyosodik, ezek az esetleges mulasztások a DSA különböző cikkeinek megsértését jelenthetik. A Bizottság prioritásként mélyreható vizsgálatot fog lefolytatni, hangsúlyozva, hogy a hivatalos eljárás nem határozza meg előre az eredményt.
Az eljárás megindítása nem zárja ki, hogy a Bizottság más lehetséges jogsértésekkel kapcsolatos intézkedéseket kezdeményezzen, például illegális tartalom terjesztése vagy bűncselekményekről szóló bejelentések esetén. Ez nem akadályozza meg más hatóságok által a különböző szabályozási keretek között hozott végrehajtási intézkedéseket sem.
A DSA értelmében 2023 áprilisában nagyon nagy online platformnak (VLOP) minősített TikTok 2024. február 17-től köteles megfelelni a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek. A hivatalos eljárás mentesíti a digitális szolgáltatások koordinátorait és más illetékes uniós tagállami hatóságokat a feltételezett jogsértésekkel kapcsolatos felügyeleti jogkörük alól.
Nepálban a kormány bejelentette, hogy betiltja a kínai fejlesztésű TikTok videómegosztó alkalmazás használatát. A távközlési miniszter a döntést hétfőn azzal indokolta, hogy az applikáció rossz hatással van a társadalmi békére.
Reka Sarma egy kabinetülést követően újságíróknak elmondta, a határozat végrehajtását a tárca, valamint a nepáli távközlési hatóság felügyeli. Bár a miniszter nem közölte, pontosan meddig kell végrehajtani a döntést, kiemelte: technikailag akár már aznap megvalósítható a betiltás.
Hozzátette: az országban a TikTokot következetesen olyan tartalmak megosztására használták, melyek „aláássák a társadalmi békét, megbontják a családok egységét és károsan hatnak a társadalmi kapcsolatokra”.
A döntést máris bírálatok érték: a civil szféra több képviselője, valamint ellenzéki politikusok mellett a kormánykoalíció néhány tagja is a szólásszabadság elleni támadásnak nevezte. A határozatot néhány nappal azt követően hozták, hogy Katmandu újabb, a közösségi média fölötti szigorúbb ellenőrzést lehetővé tévő lépéseket jelentett be.
A Nepali Times című helyi újság a Sharecast Initiative nevű nepáli médiakutató intézet 2022-ben végzett felmérésére hivatkozva azt közölte, hogy az ázsiai országban az internetezők 56 százaléka használja a kínai Bytedance vállalat tulajdonában álló platformot.
A TikTok adatgyűjtési módszerét több országban élesen bírálták. Több helyen pedig – köztük Franciaországban és Hollandiában – megtiltották használatát a kormányzati dolgozók hivatalos eszközein.
A TikTok közösségi felület több mint 500 ezer videót és 8 ezer élő közvetítést távolított el platformjáról az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban – közölte blogfelületén a TikTok.
A vasárnap megjelent közlemény szerint október 7-e óta eltávolítják az olyan tartalmakat, amelyek sértik a közösségi oldal felhasználói irányelveit. Mint írták, a TikTok jelentős anyagi ráfordítással megnövelte az arabul és héberül tudó tartalmi moderátorainak számát, és továbbfejlesztette a nem kívánt tartalmakat automatikusan kiszűrő programját is.
Megerősítették továbbá, hogy a TikTok továbbra is együttműködik a tényellenőrző szervezetekkel, amelyek 50 nyelven figyelik és ellenőrzik a platformon megjelenő tartalmakat.
Hozzátették: ha nem vezet egyértelmű eredményre az ellenőrzés, akkor „nem hitelesítettnek” minősítik az adott közlést amely megosztható marad, de nem kerül a felhasználóknak személyesen ajánlott hírfolyamba. Ezen kívül az élő közvetítések és bizonyos címkék (hashtag) használatát is megszigorították.
A közösségimédia-cég azután hozta nyilvánosságra döntését, hogy az Európai Unió a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra (DSA) hivatkozva csütörtökön azon kötelezettségére emlékeztette a vállalatot, hogy akadályoznia kell felületein a jogsértő tartalmak, valamint az álhírek megjelenését.
Az EU korábban a többi közösségi platform üzemeltetőihez, így a Metához, az X-hez és a YouTube-hoz is hasonló üzenetet juttatott, el azt állítva, hogy erőszakot és álhíreket bemutató tartalmak árasztják el a közösségi oldalakat.
Az EU felhívására a TikTokon kívül eddig a Meta és az X (korábbi Twitter) válaszolt. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos ezzel kapcsolatban hétfőn Párizsban kijelentette, hogy Brüsszel nem tartja kielégítőnek az X több tízezer fiók eltávolításáról szóló válaszát, ezért mélyebb vizsgálatot indít az Elon Musk tulajdonában álló közösségi platform ellen.
