2025. január 1-én indult el a HUSKROUA Európai Uniós programnak köszönhetően a Language APL „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” elnevezésű nemzetközi projekt. A kezdeményezés fő célja a nyelvi sokszínűség erősítése és fejlesztése a magyar–szlovák–ukrán–román határvidéken. A program zárókonferenciáját november 25–26-án rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Egyetemen, ahová a programban érintett szervezetek képviselőt várták. A program keretei között több kutatás is lezajlott, aminek eredményeként megszületett egy kétnyelvű segédanyag is, amiben összegyűjtötték azokat a jogokat, amelyekkel ma is élhetnek a kárpátaljai magyarok.
Ünnepélyes keretek között, Kisvárdán tartotta meg fennállásának 10. évfordulóját a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás. A rendezvényen a térség országgyűlési képviselői, polgármesterei, intézményvezetők és szakmai partnerek is jelen voltak, hogy együtt ünnepeljék az elmúlt évtized eredményeit. A Tisza ETT- t 2015-ben azzal a céllal hozták létre, hogy Magyarország és Ukrajna határmenti térségeiben erősítse az együttműködést, támogassa a közös fejlesztéseket, és olyan projekteket valósítson meg, amelyek mindkét oldalon élők számára kézzelfogható előnyöket hoznak. Ilyen projekt volt például korábban az aknaszlatinai sóbánya állapotfelmérése vagy épp a makkosjánosi hulladék-feldolgozó üzem kialakítása. Jelenleg a szervezet 7 nagyobb Európai Uniós projekten dolgozik kárpátaljai partnerekkel, mint a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány vagy épp a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ezek mellett pedig számos programját támogatja Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma is.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Die Zeit című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német újság azt írta, hogy az Eurostat adatai szerint az ideiglenes védelem iránti kérelmek számának gyors növekedése annak köszönhető, hogy az ukrán kormány engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak kiutazását az országból. Ennek eredményeként az ukrán menekültek demográfiai összetétele jelentősen megváltozott: szeptemberben a felnőtt férfiak aránya a menekültek között 47 %-ra nőtt; először fordult elő, hogy több férfi volt, mint nő (arányuk 31 % volt); a kiskorúak aránya 22 % volt.
Szeptember végén 4,3 millió ukrán tartózkodott az Európai Unióban ideiglenes védelmi státusszal. Ezt a státuszt azoknak az állampolgároknak adják, akik nem tudnak azonnal visszatérni hazájukba, az EU ideiglenes védelemről szóló irányelvének megfelelően, amelyet először a teljes körű orosz invázió után alkalmaztak.
Az Európai Unió Tanácsa 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukránok különleges védelmi státuszát. A legtöbb ukrán állampolgár Németországban kér védelmet – 1,2 millió (a teljes létszám 28 %-a). Kicsit kevesebben Lengyelországban – egymillióan (23,5 %).
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az idei év szeptemberében az Európai Unió az elmúlt két évhez képest a legtöbb ideiglenes védelem iránti kérelmet hagyta jóvá ukrán állampolgárok számára, konkrétan 79 205 kérelmet hagytak jóvá, ami 49 %-kal több, mint augusztusban volt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762799160
[modified] => 1762810799
)
[title] => Majdnem 50 százalékkal nőtt az Európai Unióban menedékjogot kérő ukránok száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=261292&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 261292
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 261293
[image] => Array
(
[id] => 261293
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 61434
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1762803612:12
[views_count] => 1132
[_thumbnail_id] => 261293
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 549816496000
[_rss_feed_exclude] => 1
[_homepage_exclude] => 1
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1764789180
[_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] =>
[_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1764789180
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777718631
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1783331740
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 592
[1] => 7
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Társadalom
[1] => Uncategorized
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 96071
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => menedékjog
[2] => ukrán menekültek
)
)
[3] => Array
(
[id] => 260964
[content] =>
Az orosz állampolgárok többé nem kaphatnak többszöri beutazásra jogosító schengeni vízumot – jelentette be az Európai Bizottság (EB). Az oroszok mostantól minden alkalommal új vízumot kell igényelniük, amikor az Európai Unióba akarnak utazni, közölte az EB sajtószolgálata.
Az EB közleménye szerint a tilalom az ukrajnai konfliktussal függ össze, amely „jelentősen megváltoztatta a migrációs és biztonsági kockázatokat az orosz vízumkérelmezőkkel kapcsolatban”.
A dokumentum szerzői említik, hogy „Oroszország a migrációt fegyverré alakította”, a kiber- és ipari kémkedés veszélyét, valamint a vízumok potenciális jogtalan felhasználását Ukrajna elleni propagandára.
Az október végén bevezetett 19. szankciócsomag keretében az Európai Unió nem szigorította a schengeni vízumok kiadását az oroszok számára, de az ANSA, a DPA és a Politico is arról írt, hogy az ötletet fontolgatják. Az Európai Bizottság kizárta a vízumok kiadásának teljes tilalmát az oroszok számára.
„Az orosz vízumkérelmezőknek alapos és gyakori ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt vízumot kapnának. Így velük szemben lényegesen szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, mint amiket a rendelet 24. cikkelyének (2) bekezdése előír” – áll a dokumentumban.
Az Orosz Turisztikai Szövetség (RSZT) információi szerint ma már csak minimális számú, Oroszországból Európába utazó személy kap ilyen vízumot, és ezek többnyire üzleti turisták.
„Az európai országok konzulátusai gyakorlatilag nem adnak ki többszöri beutazásra vízumot az oroszoknak. A görögök már több mint két éve csak az utazás időtartamára adnak ki vízumot. Természetesen vannak kivételes esetek, de ezek nagyon ritkák” – mondta Dmitrij Arutjunov, a szövetség külföldi turizmusért felelős bizottságának társelnöke.
Natalja Kvinikadze, a Turtrans-Voyage vezérigazgató-helyettese szerint a többszöri beutazásra jogosító vízum megszerzése „inkább kellemes kivétel, mint szabály”, és a magyar konzulátus marad a legkedvezőbb a orosz állampolgárok számára.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára korábban úgy kommentálta a vízumkiadás szigorításáról szóló híreket, hogy „az európaiak nem felejtették el, hogyan kell falakat építeni”.
Ukrajna hivatalos részvétele az Európai Unió űrprogramjaiban akkor válik véglegessé, amikor az erről szóló nemzetközi megállapodást aláírják.
Az Európai Bizottság kedden, október 28-án javaslatot nyújtott be az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megnyitására, hogy az ország csatlakozhasson az EU kormányzati műholdas kommunikációs komponenséhez (Govsatcom) az Európai Unió Űrprogramja és a Union Secure Connectivity Programme keretében – közölte Thomas Regnier, az EB szóvivője Brüsszelben.
„Célunk Ukrajna teljes körű bevonása a Govsatcom programba, vagyis a kormányzati műholdas kommunikációs rendszerbe. Ez fontos, mert a védelem és az űr szorosan összefügg” – hangsúlyozta Regnier.
Elmondása szerint Ukrajna már teljes mértékben részt vesz az EU védelmi programjaiban, és most „eljött az idő ugyanezt megtenni az űrkutatás területén is”.
Az Európai Bizottság szerint jelenleg körülbelül 4,7 millió ukrán menekült él az Európai Unióban – jelentette be Ylva Johansson, az EU ukránokért felelős különmegbízottja a brüsszeli European Policy Center konferencián, amely az ukránok ideiglenes védelmének 2027 márciusától történő megszüntetésével foglalkozott, jelentette az Jevropejszka Pravda tudósítója.
„Jelenleg 4,7 millió ukrán élvez ideiglenes védelmet az EU tagállamaiban. És ez a szám jelenleg is növekszik” – mondta Johansson.
Megjegyezte, hogy valójában „minden héten új emberek érkeznek a tagállamainkba, és ideiglenes védelmet kérvényeznek”.
„Tehát a számok folyamatosan nőnek. Az ideiglenes védelemnek azonban ideiglenesnek kell maradnia” – hangsúlyozta az EU ukránokért felelős különleges képviselője.
„Most erre az új szakaszra fogunk összpontosítani, amelybe belépünk, az ideiglenes védelemről egy új szakaszra való átmenetre. És mi ez az új szakasz? Azt mondanám, hogy a védelemről a partnerségre lépünk. A… menekültstátuszról a diaszpóra kialakításának útjára lépünk”, hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság szerint jelenleg körülbelül 4,7 millió ukrán menekült él az Európai Unióban – jelentette be Ylva Johansson.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761772320
[modified] => 1761722192
)
[title] => Az EU különmegbízottja ismertette, hogy hány ukrán menekült él jelenleg az Európai Unióban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259790&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259790
[uk] => 259743
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259745
[image] => Array
(
[id] => 259745
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790.jpeg
[original_lng] => 96760
[original_w] => 890
[original_h] => 562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790-300x189.jpeg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790-768x485.jpeg
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790.jpeg
[width] => 890
[height] => 562
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790.jpeg
[width] => 890
[height] => 562
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790.jpeg
[width] => 890
[height] => 562
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/img-6790.jpeg
[width] => 890
[height] => 562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761714993:12
[_thumbnail_id] => 259745
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2163
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 525632252000
[_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] =>
[_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1763552063
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1764428276
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777303089
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A brüsszeli hatóságok ismét rákaptak a közösségi óriások nyomára. Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok és a Meta megsértette az uniós digitális szolgáltatási törvényt azzal, hogy akadályozták a kutatók hozzáférését a nyilvános adatokhoz, és nem biztosítottak átlátható panaszkezelést.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy a TikTok és a Meta megszegte a digitális szolgáltatási törvényt (DSA), mivel nem tette lehetővé a kutatók számára, hogy megfelelően hozzáférjenek a platformjaikon elérhető nyilvános adatokhoz – írja az Euractiv.
A vizsgálat szerint a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot üzemeltető vállalatok „terhes követelményeket” támasztottak a kutatókkal szemben, ami sok esetben megbízhatatlan adathozzáférést eredményezett.
A Bizottság szerint az ilyen akadályok megnehezítették annak megállapítását, hogy a felhasználók milyen mértékben találkoznak illegális vagy káros tartalommal.
A testület most új szabályokat vezet be, amelyek alapján a „megbízható” kutatók belső platformadatokat is kérhetnek a legnagyobb online szolgáltatóktól.
A TikTok szóvivője az Euractivnak azt mondta, a cég felülvizsgálja a brüsszeli megállapításokat, ugyanakkor aggályait fejezte ki amiatt, hogy a DSA adat-hozzáférési követelményei ütközhetnek az uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR).
Szerinte „világos iránymutatásra van szükség”, hogyan kell a két jogszabályt összeegyeztetni.
A Meta esetében a Bizottság azt is megállapította, hogy a Facebook és az Instagram nem biztosított elég egyszerű és átlátható módot a felhasználóknak az illegális tartalom bejelentésére.
A jelentés szerint a vállalat „sötét mintázatokat” – megtévesztő formaterveket – alkalmazott, amelyek elrettentették a felhasználókat a problémás tartalom bejelentésétől.
A Meta továbbá megsértette a DSA fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályait is, mivel nem adott megfelelő magyarázatot a tartalmak vagy fiókok eltávolításakor. A cég szerint azonban a jogszabály hatályba lépése után végrehajtott változtatásai összhangban vannak az uniós előírásokkal.
Ha a mostani előzetes megállapításokat a Bizottság véglegesen is megerősíti, a TikTok és a Meta akár éves globális bevételük hat százalékát is kitevő pénzbírságra számíthatnak.
A vizsgálatok februárban, illetve áprilisban indultak a két vállalat ellen, és várhatóan a jövő év elején zárulhatnak le.
[type] => post
[excerpt] => A brüsszeli hatóságok ismét rákaptak a közösségi óriások nyomára. Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok és a Meta megsértette az uniós digitális szolgáltatási törvényt azzal, hogy akadályozták a kutatók hozzáférését a nyilvá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761423000
[modified] => 1761394479
)
[title] => Az EU korábban elismerte, hogy a TikTok és a Meta megsértette az átláthatósági szabályokat: milliós bírságra számíthatnak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259299
[uk] => 259287
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259288
[image] => Array
(
[id] => 259288
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[original_lng] => 38532
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/slhzuw-c16x9x50px50p-ec181dddef825e4f2b86b771c8f08655.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761383680:12
[_thumbnail_id] => 259288
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2306
[_oembed_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] =>
[_oembed_time_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] => 1761383684
[_oembed_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] =>
[_oembed_time_f4068c3124db4c9bb193ef754ccf028a] => 1761383684
[_algolia_sync] => 517721011000
[_oembed_1f81c25252a578d63651811ec9372381] =>
[_oembed_time_1f81c25252a578d63651811ec9372381] => 1765293731
[_oembed_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] =>
[_oembed_time_efc379a1f4b46bb206b2a88816e99a3a] => 1765438818
[_oembed_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] =>
[_oembed_time_27bcf1e6a5ec149c40cc1a5c42dbe9ed] => 1777218279
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779981042
[_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] =>
[_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1783945888
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1164023
[1] => 1072
[2] => 71331
[3] => 14746
)
[tags_name] => Array
(
[0] => birság
[1] => Európai Unió
[2] => meta
[3] => TikTok
)
)
[7] => Array
(
[id] => 258844
[content] =>
Spanyolország ismét felvetette az Európai Unión belül a nyári és téli időszámítás megszüntetésének kérdését. Az óraátállítás eltörlését célzó kezdeményezést Pedro Sánchez kormánya újra napirendre tűzte, mert szerintük ideje betartani a 2018-as uniós ígéretet.
Hét évvel azután, hogy az Európai Bizottság javasolta a szezonális időváltozások megszüntetését, az uniós tagállamok még mindig évente kétszer tekerik előre és hátra az órákat. Most Spanyolország próbál új lendületet adni az óraátállítás ügyének, és felszólította Brüsszelt, hogy végre teljesítse a korábbi ígéretét.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közösségi oldalán kijelentette: Őszintén szólva, már nem látom értelmét az óraátállításnak.
Hangsúlyozta, hogy a legtöbb európai és spanyol állampolgár ellenzi a rendszert, ráadásul tudományos kutatások szerint a változtatás nem hoz jelentős energiamegtakarítást, viszont negatívan hat az egészségre és az életminőségre.
A spanyol kezdeményezés mögött nemcsak politikai akarat, hanem tudományos indokok is állnak. Az északi országok, például Finnország és Lengyelország, régóta kifogásolják a gyakorlatot, mivel adatok szerint az óraátállítás a lakosság mintegy 20 százalékánál okoz alvászavart, hangulati ingadozást vagy koncentrációs problémát – írja a Politico.
A 2018-as európai konzultáción 6,4 millió uniós polgár vett részt, közülük 84 százalék támogatta a nyári időszámítás megszüntetését. Ennek hatására Jean-Claude Juncker akkori bizottsági elnök még abban az évben bejelentette: legkésőbb 2019 októberéig megszűnik az óraátállítás. Ez azonban soha nem valósult meg, mert több tagállam – köztük Portugália és Görögország – ellenezte a reformot.
Spanyolországnak most legalább 15 tagállamot kell meggyőznie, hogy megszerezze az EU Tanácsának támogatását. A minősített többséghez a tagállamok 65 százalékát képviselő lakossági arány is szükséges, és ha négy ország határozottan ellenezné a javaslatot, az újabb évekre leállíthatná a folyamatot.
Az Európai Unió közeledik az ukrán katonai állomány Ukrajnában való kiképzéséről és a támogatás egyéb formáinak kiterjesztéséről szóló döntés elfogadásáról, írta a Jevropejszka Pravda a Ragyio Szvoboda belső dokumentumaira hivatkozva.
Az ukrán katonai állomány ukrajnai kiképzésének verzióját két stratégiai felülvizsgálat is tárgyalja – az egyik az EU Tanácsadó Missziója (EUAM), amely a polgári biztonsági szektor megerősítésére összpontosít, a másik pedig az EU Katonai Segítségnyújtó Missziója (EUMAM), amely eddig 80 000 ukrán katonai személyzetet képzett ki az EU területén.
Az EUMAM stratégiai jelentése megjegyezte, hogy Nyugat-Ukrajnában már három kiképzőközpontot hoztak létre, de egyik sem működik teljes kapacitással a megfelelő infrastruktúra és a képzett külső oktatók hiánya miatt. A szövegben számos hiányosságra mutatnak rá, ha nem lennének missziók ukrán területen, beleértve a logisztikai terheket és azt a kockázatot, hogy az ukrán csapatoknak messzire kell utazniuk a frontvonaltól a kiképzéshez.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy „az EU területén békeidőben végzett kiképzés bonyolítja a pilóta nélküli légi járművek és az elektronikus hadviselési eszközök használatát, amelyeket széles körben használnak ebben a konfliktusban.”
A jelentésben azonban elismerik, hogy az EUMAM struktúrái egy részének vagy egészének Ukrajnának való átadása „tűzszünet vagy valamilyen formában történő tűzszünet létrehozását vonná maga után”; továbbá egy ilyen telepítést „az Egyesült Államok hozzájárulásával vagy a biztonsági garanciák támogatásával kell összehangolni”.
Az EU Tanácsadó missziójának stratégiai felülvizsgálata új tevékenységi területeket is javasol a küldetés számára – támogatni Ukrajna azon képességét, hogy ellenőrizhesse az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határait, valamint jelenlétet biztosítson minden potenciális érintkezési vonalon tűzszünet esetén. További új ötletek, amelyek Kijev igényein és kérésein alapulnak, a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúra védelme területén nyújtott segítségnyújtásra vonatkoznak. Az EU kész segíteni a háborús veteránok reintegrációjában is a polgári biztonsági és védelmi ágazatokban, áll a jelentésben.
Az előző hónaphoz képest augusztusban tovább emelkedett, több mint 4,37 millió volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
A háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint augusztus végén 4 373 455 menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.
Ami 0,7 százalékkal, azaz 30 980-nal több, mint egy hónappal korábban.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 210 515), Lengyelország (995 925) és Csehország (385 855) biztosította.
A július végi adatokhoz képest augusztusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+6800; +0,66 százalék), Csehországban (+5175; +1,4 százalék) és Romániában (+2370; +1.2 százalék) nőtt.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva augusztus végén Csehországban (35.4), Lengyelországban (27,3) és Észtországban (25,4) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,7 volt.
A kedvezményezettek 44,6 százalékát felnőtt nők, 31,1 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 24,3 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 41 555 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. A vizsgált hónap, augusztus folyamán pedig 330-at.
