Olekszij Antipovics, a Rating nevű ukrán közvéleménykutató intézet vezetője egy ukrán híroldalnak adott interjúban arról beszélt: az ukrán társadalom a NATO-csatlakozást már hajlandó feladni, arról viszont nem hajlandóak lemondani, hogy Ukrajna az EU tagjává váljon.
Olekszij Antipovics az RBK Ukrajina híroldalnak adott interjújában egyrészt arról beszélt: mostanra már az ukránok nagy többsége is elfogadta azt, hogy le kell zárni a háborút.
Közlése szerint jelenleg az ukrán társadalom viszonylag kis hányada – körülbelül 10 százalék – támogatja a háború folytatását addig, amíg az Oroszország által elfoglalt összes területet fel nem szabadítják. Ezzel szemben a társadalom majdnem kétharmada – 60 százalék –úgy látja, hogy így vagy úgy, de kompromisszumot kell kötni Oroszországgal. „Végül is a béke fontosabb, mint a végsőkig tartó háború A társadalom ebbe az irányba hajlik. Lehet ezt kifáradásként is értelmezni” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy az ukránok mit tudnának „győzelemként” értékelni jelenleg a háborúval összefüggésben, Antipovics azt mondta: „Ez még egy szociológus számára is kínos kérdés, ha egy átlagos ukrajnai válaszadónak teszi fel. Mert mindannyian tudjuk, hogy mit jelentene a győzelem. Az összes terület visszaadása és Oroszország összeomlása, hogy ez az egész ne ismétlődjön meg. Büntetés, jóvátétel. Harcolni, összeomlasztani Oroszországot, és felgyújtani a Kremlt.”
Szerinte az, hogy mit válaszolnak az emberek a győzelem kérdésére, attól is függ, hogy miként teszik fel a kérdést. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Tudjuk, hogy az ukránok mit hajlandóak feláldozni. Valószínűleg a NATO-t, mint márkát. Mert minket az egyes országok segítettek, nem a NATO egésze. Minket egyes politikusok segítettek, de nem a NATO egésze.”
„Ezért az ukránok inkább hajlandóak feláldozni a NATO-t márkát. De nem vagyunk hajlandóak feláldozni az európai jövőnket, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat” – mondta Olekszij Antipovics.
A szociológust azt interjú egy másik részében arról is kérdezték, hogy ha lesz ismét lesznek választások Ukrajnában, akkor azok miként nézhet majd ki. Mint mondta, a védelmi stratégia és az „Európába vezető utunk víziója” mindenképp fontos kérdések lesznek, akárcsak a korrupcióellenes tevékenységek is.
„Az első probléma, amiről egy ukrán beszélni fog, az a lopás megállítása. Itt sajnos semmi sem változott” – tette hozzá az utóbbival kapcsolatban.
Majd megjegyezte: „Ráadásul az állam szegényebb lett, az emberek szegényebbek lettek. Ahhoz, hogy a menekültek visszatérjenek, és hogy egy ukrán a saját államában lássa gyermekei jövőjét, azt kell látniuk, hogy ez az állam legalább nem lesz szegény. Legalább. Szeretném azt mondani, hogy gazdag lesz. Amikor megkérdezik, hogy mit szeretne látni Ukrajna jövőjében, egy ukrán először is azt mondja, hogy »független«, másodszor, hogy »gazdag«” – fogalmazott a szociológus.
Az oroszok által elkövetett bűncselekmények többsége orosz anyanyelvű ukránok ellen irányult, emiatt gyűlölik Oroszországot és hisznek Ukrajna fegyveres erőiben – jelentette ki kedden Mihajlo Miscsenko, a Razumkov Központ szociológiai szolgálatának igazgatóhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál a központ közleményére hivatkozva.
A Razumkov Központ felmérése szerint az ukránok 11 %-a beszél otthon főként oroszul. „Ennek a csoportnak a képviselői szenvedtek a legtöbbet a „junta alóli felszabadításuk” során” – mondta Miscsenko. Közülük 23 % mondta azt, hogy a totális háború idején legalább egy ideig harci övezetben vagy tüzérségi tűznek kitett területen élt, 12 % pedig azt közölte, hogy az otthona megrongálódott vagy teljesen megsemmisült, 41 %-uknak vannak olyan rokonai vagy közeli ismerősei (katonák vagy civilek), akik 2022. február 24. után katonai akciók vagy tüzérségi támadások következtében haltak meg vagy sérültek meg.
A háború kezdete után minden negyedik ukrán kénytelen volt elhagyni állandó lakóhelyét egy hónapnál hosszabb időre (17 %-uk már hazatért, 7 %-uk pedig továbbra is ideiglenes szállásokon él Ukrajna más régióiban) – ez nem tartalmazza azokat, akik még külföldön tartózkodnak. További 2 % válaszolta azt, hogy 2014 után (a Krím és Donyeck megye egy részének megszállása után) hagyták el otthonukat.
Az ukránok között lényegesen több az optimista, mint a pesszimista, az állampolgároknak csak mintegy 10%-a nem hisz a győzelemben – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics, a Rating Szociológiai Csoport igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Antipovics szerint az ukránok optimizmus sehová nem tűnt el. Az abszolút többségük, amikor arról kérdezik őket, hogy mit éreznek először, amikor Ukrajnára gondolnak, azt mondja: remény – tette hozzá.
„Ez a remény, ez a jövőbe vetett hit, ez a győzelembe vetett hit. Megkérdeztük, hogy hisznek-e a győzelemben. Igen, hisznek. Természetesen van bizonyos arányban, először 5%, azután 2%, majd ez 8-10%-ra nőtt, akik azt mondják, hogy nem, nem hiszek a győzelemben, minden rossz lesz” – mondta el a szakember.
A szociológus véleménye szerint van pesszimizmus, de az minimális. „Az ukránok abszolút többsége: a) hisz a győzelemben; b) reménykedik a jövőnkben, és természetesen egy megújult Ukrajnában akar élni” – jelentette ki Olekszij Antipovics.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között lényegesen több az optimista, mint a pesszimista, az állampolgároknak csak mintegy 10%-a nem hisz a győzelemben – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748269740
[modified] => 1748264581
)
[title] => Az ukránok abszolút többsége hisz a győzelemben, csak mintegy 10 százalék nem hisz benne – szociológus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=243171&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 243171
[uk] => 243204
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 243172
[image] => Array
(
[id] => 243172
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[original_lng] => 23620
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1748260601:2
[_thumbnail_id] => 243172
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2843
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 11659161001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Minimálisan csökkent Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokának a népszerűsége, de sokkal marad le Volodimir Zelenszkij elnök mögött – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics, a Rating Szociológiai Csoport igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Antipovics elmondta: „Ukrajnában a bizalom elsődleges mutatói Zelenszkij és Zaluzsnij. Az ő politikai erőik rendelkeznek a legmagasabb nézettséggel. Mind Zaluzsnij hipotetikus politikai ereje, mind Zelenszkij valós politikai ereje.” Ahogy megjegyezte, még túl korai a jelenlegi „zászló körüli egység” helyzetének időtartamáról beszélni, amikor a Zelenszkijbe vetett bizalom jelentősen megnőtt 2025 eleje óta.
A szakember elmondása szerint a háború kezdetével ez a bizalom nagyon erősen megnőtt, és közel 90%-ot tett ki, de fokozatosan csökkent. „Ennek eredményeként alul különböző szinteken, 50%, 70% körül megállt, majd bizonyos események miatt ismét emelkedni kezdett” – tette hozzá.
Különösen a 2023-ban nyilvánosságra hozott ellentámadás növelte jelentősen a morált, mivel a bizalom már elkezdett csökkenni. „És most, legalábbis a médiában, megkezdődött egy ellentámadás, és ismét megnőtt a bizalom” – mondta a szociológus. „Aztán ismét hanyatlásnak indult – és sor került a Kurszk-hadműveletre. Volt egy újabb hullám: nos, meg tudjuk csinálni, beléjük rúgtunk… Ismét bizonyos mértékű bizalomnövekedés volt tapasztalható, ami aztán hanyatlani kezdett” – vázolta. Szerinte ez hullámokban jön, az eseményektől függően. „2024 decemberében, idén januárban a közvélemény-kutatások valóban 52-54%-os bizalmat mutattak Zelenszkij iránt. Azután ott van ez az Ovális Iroda. És azonnal jelentősen javult a kormánnyal, különösen Zelenszkij elnökkel szembeni hozzáállás” – állította.
A szociológus megjegyezte, hogy a Zelenszkijbe vetett bizalom nem azonnal nőtt újra az egekbe, hanem 52-54%-ról 60-67%-ra emelkedett. „És ahogy azt már április-májusban is láthatjuk, ilyen stabil, 70%-os mutatóink vannak. A további javuláshoz természetesen új körülményekre, új feltételekre, új információkra van szükség, akkor az növekedni fog” – mondta. Ezért a Zelenszkijjel szembeni hozzáállás a fronton zajló eseményektől, az országban uralkodó körülményektől és a nemzetközi színtértől függ – mondta.
„Ha azt mondjuk, hogy Valerij Zaluzsnij bizalmi indexe csökkent, akkor 1-2-3-4-5%-ról beszélünk, azaz minimálisról. Továbbra is a csúcson van Zelenszkij mellett. Ezért nem erősítem meg a bizalmának csökkenésével kapcsolatos pontokat” – állította Antipovics. A választói nézettséget illetően valami változhat, a háttértől, egyes versenytársak megjelenésétől függően ezen a területen – mondta. „Zaluzsnyijt pozitívan értékelték, és így is érzékelik. Apának-védőnek tekintik, aki nem küldte a fiúkat meghalni, aki nem robbantott fel hidakat, és nem engedte, hogy Ukrajna egy részét elvágják, aki megvédte azt, aki modern katona, nem pedig a szovjet idők generalisszimusza, ebben a szellemben” – hangoztatta.
A szociológus szerint Zaluzsnij az állam védelmezőjének, minden ukrán védelmezőjének bizonyos megszemélyesítése, és ez a felfogás nem annyira racionális, mint inkább érzelmi. Az ukránok pedig egy nagyon érzelmes nemzet. „Miért nem működik ma a racionális felfogás? Mert nincsenek választások. Természetesen a választási kampány előtt, a választások alatt, amikor reális csata jelenik meg a választási mezőnyben, meg kell válaszolni, hogy mit tett az államért, hol volt az elmúlt években stb. És akkor lesz esély egy pragmatikus vagy racionális választásra” – mutatott rá Olekszij Antipovics.
Továbbra is növekszik Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége, az ukránok mintegy háromnegyede bízik benne, minden más politikus messze mögötte van népszerűségben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 2025 májusában az ukránok leginkább Volodimir Zelenszkij elnökben bíznak, a népszerűsége 74%. Zelenszkij mellett a listán szereplő egyetlen személy, akinél pozitív a bizalom és a bizalmatlanság egyensúlya, Szerhij Pritula televíziós műsorvezető, akiben 50% bízik, 38% nem bízik benne (bizalom-bizalmatlansági egyenlege +12%).
Vitalij Klicsko kijevi polgármester meglehetősen magas bizalmi mutatókkal rendelkezik (bár negatív egyenleggel), 43% bízik benne, 47% pedig nem bízik benne (egyenlege –4%).
A bizalmi mutatók tekintetében:
Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselője (27% bízik, 41% nem bízik benne, a egyenlege –14%, azonban az ő esetében 25% nem ismeri);
Dmitro Razumkov parlamenti képviselő (27% bízik, 32% nem bízik benne, az egyenlege –5%, őt 34% nem ismeri);
Petro Porosenko, Ukrajna ötödik elnöke (25% bízik, 70% nem bízik benne, egyenlege –45%);
Julija Timosenko volt miniszterelnök (14% bízik, 80% nem bízik benne (egyenlege –66%);
Az ukránok a legkevésbé a következőkben bíznak:
Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal korábbi tanácsadója (7% bízik, 79% nem bízik benne, egyenlege –72%);
Jurij Bojko, az ellenzéki OPZZS párt parlamenti képviselője (7% bizik, 72% nem bízik benne, egyenlege – 65%);
Jevhen Murajev volt parlamenti képviselő (6% bízik, 47% nem bízik benne, egyenlege –41%, azonban 43% nem ismeri).
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka hiányzik a KMISZ listájáról.
A KMISZ saját felmérését 2025. május 2. és 12. között országos kiterjedtséggel végezte 1010 válaszadó megkérdezésével.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Továbbra is növekszik Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége, az ukránok mintegy háromnegyede bízik benne, minden más politikus messze mögötte van népszerűségben – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb felméréséből.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747760640
[modified] => 1747747885
)
[title] => A legfrissebb májusi felmérés szerint az ukránok mintegy háromnegyede továbbra is Zelenszkijben bízik a legjobban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=242514&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 242514
[uk] => 242519
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 242517
[image] => Array
(
[id] => 242517
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok.jpg
[original_lng] => 133157
[original_w] => 1532
[original_h] => 856
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-768x429.jpg
[width] => 768
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1024x572.jpg
[width] => 1024
[height] => 572
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok.jpg
[width] => 1532
[height] => 856
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok.jpg
[width] => 1532
[height] => 856
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok.jpg
[width] => 1532
[height] => 856
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1747737142:8
[_thumbnail_id] => 242517
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2312
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 24092059001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
A megkérdezett ukránok mintegy háromnegyede támogatja a 30 napos, feltétel nélküli fegyverszünet ötletét – derült ki egy frissen végzett felmérés eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatás adataiból kitűnt, a megkérdezettek abszolút többsége, nevezetesen 74 %-a támogatja a feltétel nélküli 30 napos tűzszünet kezdeményezését. További 22 % ellenezte, 4 % pedig tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Ugyanakkor a többség – 53 % – sikeresnek tartja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi törökországi látogatását. Ugyanakkor a válaszadók 26 % ellenezte és 21 %-a tartózkodott az egyértelmű válaszadástól. Az ukránok körében a Zelenszkij elnökbe vetett bizalom szintje 70 % körül stabilizálódott, ami magasabb, mint az év elején volt (53-58 %).
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy míg a válaszadóknak csak a negyede gondolja úgy, hogy a törökországi tárgyalások közelebb visznek a békéhez, az ukránok többsége úgy véli, hogy Ukrajnának továbbra is nyitottnak kell lennie a tárgyalásokra. A megkérdezettek 47 %-a úgy vélte, hogy Zelenszkij elnök részt vehet ezeken, még Vlagyimir Putyin orosz diktátor távollétében is. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 48 % ellenezte ezt.
Ezenkívül az ukránokat arról is megkérdezték, hogy a véleményük szerint miért nem ment el Putyin a törökországi tárgyalásokra. A válaszadók szerint Putyin tárgyalásoktól való távolmaradásának fő okai a következők: vonakodás a háború befejezésétől – 54 %; félelem – 22 %.
A felmérést 2025. május 16-án végezték számítógéppel támogatott telefonos interjúk segítségével. A kutatásban 1000 válaszadó vett részt Ukrajna minden megyéjéből, kivéve a Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint az ukrán mobilkommunikáció nélküli területeket. A mintavétel véletlenszerű volt mobiltelefonszámok alapján, és 18 éves vagy annál idősebb felnőtteket tartalmazott.
Az eredmények életkor, nem és településtípus szerint reprezentatívak, a maximális hibahatár 0,95 %-os megbízhatósági szint mellett nem haladja meg a 3,1 %-ot. Az adatokat az Állami Statisztikai Szolgálat aktuális statisztikai adatai szerint súlyozták.
Továbbra is növekszik Volodimir Zelenszkij elnök bizalmi mutatója, a tavalyi év végéhez képest közel másfélszeresére nőtt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (КМІС) frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint 2025 májusának első felében az ukránok 74%-a bízott Zelenszkijben, míg 22%-uk nem bízott benne. A bizalom-bizalomhiány mérlege +52%. A 2025 márciusában végzett KMISZ-felméréshez képest az elnökbe vetett bizalom megnőtt: a bizalommal rendelkezők aránya 69%-ról 74%-ra nőtt, a bizalmatlanok aránya 28%-ról 22%-ra csökkent.
Ennek megfelelően a bizalom-bizalomhiány mérlege +41%-ról +52%-ra javult. A pozitív értékelés jelentősen megnőtt 2024 decembere után, amikor az ukránok 52%-a bízott az elnökben.
Ahogy azt Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a nehéz nemzetközi helyzet és a háború lezárásáról szóló lehetséges tárgyalások körüli feszült megbeszélések ellenére Zelenszkij elnök továbbra is magas szintű közvélemény-támogatottságot és legitimitást tart fenn.
A KMISZ saját országos felmérését 2025. május 2. és 12. között végezte. 1010 válaszadó megkérdezésével.
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
Az ukránok egy része megengedné az orosz nyelv tanulását az iskolákban idegen nyelv szintjén azzal az érvvel, hogy ismerni kell az ellenség nyelvét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok az 1990-es évek óta tesznek fel kérdéseket az orosz nyelvvel kapcsolatban az iskolákban. Akkoriban szinte mindenki úgy gondolta, hogy az orosz tanulása szükséges. 2019-ben a válaszadók 81 %-a mondta azt, hogy az orosz nyelvet tanítani kellene az iskolákban (bár az oktatás szintje vitatható volt). A teljes körű orosz invázió után az orosz nyelv elsajátítását szükségesnek ítélők aránya 42 %-ra, 2025-re pedig 38 %-ra csökkent.
A megkérdezettek 38 %-a közül, akik szerint érdemes az orosz nyelvet tanulni, mindössze 9 % mondta, hogy az ukrán szintjén vagy legalábbis magasabb szinten kellene tanulni, mint más idegen nyelveket (például az angolt). A fennmaradó 29 % úgy vélte, hogy érdemes más idegen nyelvek szintjén vagy akár alacsonyabb szinten tanulni.
Ezenkívül Ukrajnában tovább növekszik azoknak az aránya, akik szerint az orosz nyelvet egyáltalán nem kellene tanulni az iskolákban – 2023-ban 52 %, most 58 % volt ez az arány. Azokat a válaszadókat, akik úgy vélték, hogy érdemes oroszul tanulni, megkérdezték, mivel indokolják a véleményüket. A leggyakoribb magyarázat szerint az orosz az idegen nyelvek közé tartozik, és általában véve érdemes ismerni az idegen nyelveket (a fejlődés, a nemzetközi kommunikáció stb. érdekében) (az ilyen válaszadók 38 %-a adja ezt a magyarázatot), valamint hogy ez a nyelv elterjedt Ukrajnában történelmileg kialakult helyzet miatt (32 %). A leggyakoribb válaszok között szerepel az az elképzelés is, hogy érdemes ismerni az ellenség nyelvét (14 %).
A KMISZ a saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között a teljes ukrán lakosságra kiterjesztve végeezte 1029 válaszadó körében.
Az elmúlt évben az ukránok körében megnőtt az optimizmus az Oroszország elleni háború nyugati támogatásával kapcsolatban, a legtöbben hisznek a folyamatos komoly segítségben, de csak Európa, nem az Egyesült Államok részéről – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás szerint 2025 márciusában az ukránok 31 %-a úgy gondolta, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, a támogatása gyengül, és nyomást akar gyakorolni Ukrajnára, hogy kövesse Oroszország példáját. Ugyanakkor 62 %-uk azt mondta, hogy a Nyugat továbbra is komolyan segíti Ukrajnát, amennyire csak lehetséges, és azt szeretné, ha a háború Ukrajna számára elfogadható feltételekkel érne véget.
A jelenlegi hangulat rosszabb, mint 2022-ben volt (azaz csökkent a nyugatba vetett hit), de a dinamika nem lineáris, az elmúlt évben pedig éppen ellenkezőleg, javulást tapasztaltunk a helyzetben
– jegyezték meg a szociológusok.
Európát 64 % tartja Ukrajna szövetségesének, amely elfogadható feltételekkel akar békét, 28 % pedig nem. Az Egyesült Államok esetében a legfrissebb adatok szerint 67 % gondolta úgy, hogy elege van Ukrajnából, és engedményeket szorgalmaz. Csak 24 % vélte úgy, hogy az USA szövetséges, amely elfogadható békét akar.
A KMISZ a saját országos felmérését 2025. március 12–22-én 1326 válaszadó bevonásával végezte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt évben az ukránok körében megnőtt az optimizmus az Oroszország elleni háború nyugati támogatásával kapcsolatban, a legtöbben hisznek a folyamatos komoly segítségben, de csak Európa, nem az Egyesült Államok részéről.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743535980
[modified] => 1743517358
)
[title] => Az ukránok körében megnőtt az optimizmus Európa támogatását illetően az ukrán-orosz háborúban – közvéleménykutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=237417&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 237417
[uk] => 237423
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 3919
[image] => Array
(
[id] => 3919
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[original_lng] => 109594
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/ua-people.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1743507423:2
[_thumbnail_id] => 3919
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2387
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1203131563001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Oroszország katonai agressziójának 2014-es kezdete óta az Ukrajnát ért teljes kár elérheti az 1 billió dollárt, számolt be Irina Mudra, az elnöki hivatal vezetőhelyettese az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint a teljes körű invázió három éve alatt az Oroszország által okozott kár összegét már 589 milliárd dollárra becsülték.
„Ezek a számok az egyik legóvatosabb becslések. Ha a háború 2014-es kezdete óta nézzük, ez az összeg elérheti az 1 billió dollárt, beleértve a több tízezer emberéletet is”, mondta a tisztviselő.
Megjegyezte, ez a szám csak az állam veszteségeit tartalmazza, de jogi és magánszemélyeknek is vannak veszteségei. Ráadásul Oroszországnak az ukrán területet mért mindennapi csapásai miatt a károk valós összege napról napra nő.
