Történelmi mélypontra süllyedt az ukrán menekültek befogadásának társadalmi támogatottsága Lengyelországban a CBOS közvélemény-kutató központ legfrissebb felmérése szerint, amit a Kárpáthír közölt. Az adatok alapján a válaszadók 48 százaléka támogatja a menekültek fogadását, miközben az ellenzők tábora elérte a 46 százalékot.
A kutatók rámutattak: ezek a legrosszabb eredmények azóta, hogy a Krím annektálása után elkezdték mérni a közhangulatot. Az orosz invázió kezdetén a támogatottság még 90 százalék felett volt, és 2023 közepéig ezen a szinten is maradt. Szeptemberhez képest a mostani adatok stagnálást mutatnak, az ellenzők aránya hibahatáron belül, 1 százalékkal nőtt.
A felmérés rávilágított a társadalmi különbségekre is. A menekültek befogadását leginkább a vidéki lakosság (59%), az alapfokú végzettséggel rendelkezők (62%) és az alacsony jövedelműek (57%) utasítják el.
A háború lezárásával kapcsolatban a válaszadók 54 százaléka úgy véli, véget kell vetni a konfliktusnak, akár azon az áron is, hogy Ukrajna lemond területei egy részéről. Ugyanakkor a korábbi 28 százalékról 33 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Ukrajnának folytatnia kell a harcot. A megkérdezettek 63 százaléka arra számít, hogy Kijev kénytelen lesz lemondani területekről.
A kutatást 2025. november 27. és december 8. között végezték 948 felnőtt bevonásával.
Új veszélyekre készül az ukrajnai háború lezárását követően a rendőrség Lengyelországban. Marek Boroń országos rendőrfőkapitány, rendőrtábornok a Lengyel Rádiónak adott interjúban elmondta, az egyik valós fenyegetést a keletről érkező szervezett bűnözői csoportok megjelenése jelenti, hasonlóan ahhoz, ami az 1990-es években, a balkáni háború után történt.
„Mondjuk ki őszintén: ami a háború befejezése után történni fog – figyelembe véve azt, ami a balkáni háborút követően történt –, mindenki számára nehéz helyzetet jelent majd” – fogalmazott a rendőrség vezetője a Lengyel Rádiónak, erről InfoSecurity24 adott hírt. Marek Boroń hozzátette, hogy a rendőrség kapcsolatban áll más európai országok szolgálataival, például egy Europollal közös akció keretében is. „Információkat cserélünk, elemezzük ennek a bűnözésnek a tendenciáit” – tette hozzá.
A rendőrfőkapitány úgy látja, hogy a lengyel szolgálatok ma lényegesen felkészültebbek, mint három évtizeddel ezelőtt. „Ugyanakkora lesz-e a lépték? Biztosan nem, mert a szolgálatok ma már másképp működnek” – jelentette ki Marek Boroń.
Az országos rendőrfőkapitány felidézte, hogy az 1990-es években Lengyelország rendszerváltáson ment keresztül, „ma már azonban rendelkezik tapasztalattal, a rendőrség és más szolgálatok is jól felszereltek.
„Megvan a helyzetismeret, már csak az a kérdés, milyen eszközöket alkalmazunk az ilyen típusú bűnözés elleni fellépésben, valamint milyen lesz az együttműködés más országokkal” – tette hozzá.
A Lengyel Rádió arra is emlékeztetett, hogy az 1990-es években Lengyelország korábban nem tapasztalt mértékű szervezett bűnözéssel szembesült. „A bandák nemcsak együttműködtek a keleti határon túli maffiákkal, hanem a balkáni háború befejezése után becsempészett lőfegyverekkel is rendelkeztek” – olvasható az összeállításban.
Ukrajna és Lengyelország képviselői kedden egy munkamegbeszélésen vitatták meg a két ország területén végzendő kutatási és exhumálási munka tervét és alapelveit, számolt be az ukrán kulturális minisztérium.
Megjegyezték, hogy kedden megtartották az ukrán–lengyel történelmi emlékezettel foglalkozó munkacsoport ülését, amelyen a felek terveket és elveket dolgoztak ki a következő évre vonatkozó további munkálatokra – „többek között az Ukrajna és a Lengyel Köztársaság területén végzett exhumálási és kutatási munkálatokkal kapcsolatban”. Az ukrán fél benyújtotta lengyel kollégáinak „Javaslatokat a kutatási és exhumálási tanulmányok elvégzésére Ukrajnában a hadiállapot jogrendje alatt és a Lengyel Köztársaságban” – áll a jelentésben.
A munkacsoport résztvevői által jóváhagyott közös közlemény kimondja, hogy Ukrajnában a korábbi Puzsnyiki falu helyén és Lembergben (a korábbi Holoszko falu területén), Lengyelországban pedig Jurecskovában tervezik folytatni a munkálatokat.
„2026-ra az ukrán oldalon is terveznek kutatásokat és exhumálásokat: Ugliban, valamint a korábbi Huta Peńiatska és Ostrivka falvak területén. Az erre esetre vonatkozó engedélyeket megerősítették. Lengyelországban hasonló munkálatokat terveznek Sagrynban és Laskówban” – áll a közleményben.
Mint ismeretes, az exhumálás kérdése évek óta vita tárgya Ukrajna és Lengyelország kapcsolatában.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és Lengyelország képviselői kedden egy munkamegbeszélésen vitatták meg a két ország területén végzendő kutatási és exhumálási munka tervét és alapelveit, számolt be az ukrán kulturális minisztérium. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1766151060 [modified] => 1766090332 ) [title] => Ukrajna és Lengyelország megvitatta a 2026-os kutatási és exhumálási tervet [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266302&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 266302 [uk] => 266068 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 266069 [image] => Array ( [id] => 266069 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4.jpg [original_lng] => 302929 [original_w] => 1600 [original_h] => 1200 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4-1536x1152.jpg [width] => 1536 [height] => 1152 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4.jpg [width] => 1600 [height] => 1200 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/pl4.jpg [width] => 1600 [height] => 1200 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1766083140:12 [_thumbnail_id] => 266069 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1959 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_e121d68a703e11ff2200edfa734005c3] => [_oembed_time_e121d68a703e11ff2200edfa734005c3] => 1766143867 [_oembed_185b231847d42c144c727f34f667cbdf] =>
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
A lengyelországi Zelízna városában egy férfi drónra hasonlító tárgy darabjait találta. A helyszínen a megfelelő hatóságok dolgoznak – közölte a Lublini vajdasági rendőrség.
A férfi december 14-én, séta közben fedezte fel a tárgy maradványait az erdőben. Jelenleg a területet rendőrök őrzik.
A rendőrség értesítette az illetékes hatóságokat is, köztük a Biała Podlaska-i katonai rendőrséget és a Radzyń Podlaski-i járási ügyészséget.
A Polsat News lengyel hírportál szerint a lelet feltehetően az egyik drón lehet, amely szeptember 10-én éjszaka megsértette Lengyelország légterét.
Az ukrán televíziós műsorvezető, Ihor Kondratyuk az NTA televíziónak adott interjújában kifejtette, hogy azoknak, akik nem szeretik, hogy Lembergben ukránul beszélnek és ukrán nyelven szólítják meg őket, Lengyelországba kellene menniük, mivel a lengyelek kevésbé toleránsak és gyorsabban megtanítják az ilyen embereket a saját nyelvükre.
Kondratyuk hangsúlyozta, hogy az ukránok lényegesen toleránsabbak, mint a lengyelek vagy a németek. Mint mondta az oroszok megölik azokat, akik ukránul beszélnek, elégetik az ukrán könyveket és leszaggatják az ukrán zászlókat.
Mit kell még mondani? Mondhatja valaki oroszul, hogy »какая разница« (mi a különbség – a szerk.). Ha »какая разница« – akkor bőrönd, pályaudvar, Szamara – fogalmazott a műsorvezető. A televíziós személyiség kiemelte, hogy Ukrajnában be kell tartani azt a normát, amely szerint senki sem kaphat presztízs- vagy állami munkát, ha nem beszél ukránul.
„Aki Lembergben jár és utálja azokat, akik ukránul beszélnek, felháborodik, amikor ukránul szólítják meg – költözzön tovább Lengyelországba. A lengyelek egyértelműen gyorsabban megtanítják, mint az ukránok. Mi toleránsabbak vagyunk” – hangsúlyozta Kondratyuk.
Az orosz diplomaták fel fognak lépni a Lengyelországban őrizetbe vett Alekszandr Butyagin orosz régész jogainak védelmében, a legfontosabb most a szabadon bocsátásának elérése – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken Moszkvában.
Butyagint, a szentpétervári Ermitázs múzeum régészét Kijev kérésére vették őrizetbe múlt héten a lengyel hatóságok, miután ukrán részről azzal vádolták meg, hogy ásatásokat végzett az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.
„Diplomáciai csatornákon keresztül fogjuk követelni állampolgárunk érdekeinek védelmét. Diplomatáink természetesen dolgozni fognak ezen. (…) A legfontosabb most, hogy elérjük ennek az orosz állampolgárnak a szabadon bocsátását” – hangsúlyozta a Kreml képviselője.
Andrej Ordas, Oroszország ideiglenes varsói ügyvivője a Rosszija 24 televíziós csatornán azt mondta, Butyagin tisztában van vele, hogy az ellene felhozott vádak abszurdak. Hangsúlyozta, hogy az orosz nagykövetség törekedni fog a tudós feltétlen szabadon bocsátására és arra, hogy eltávozhasson Lengyelországból. Közölte, hogy az orosz diplomaták folyamatos kapcsolatban állnak a varsói körzeti ügyészséggel és Butyagin ügyvédjével. A diplomata arra figyelmeztette az orosz állampolgárokat, hogy csak akkor utazzanak Lengyelországba, ha feltétlenül szükséges.
A RIA Novosztyi hírügynökség a lengyel RMF FM kereskedelmi rádióállomásra hivatkozva közölte, hogy a tudós Hollandiából a Balkánra tartott, amikor Lengyelországban elfogták.
A rádió úgy tudja, hogy Butyagin nem tett vallomást, a varsói bíróság elrendelte 40 napos letartóztatását, és a lengyel fél Kijev hivatalos kiadatási kérelmét várja.
Az ukrán hatóságok távollétében 2024 novemberében emeltek vádat egy, a Krímben ásatásokat végző orosz régész ellen, aki hivatalosan nem neveztek meg, de több ukrán médiaforrás szerint az Ermitázs szakértőjéről, Alekszandr Butyaginról volt szó, aki Kercsben vezetett egy régészeti expedíciót. A RIA Novosztyi a varsói ügyészségre hivatkozva azt írta, hogy a tudóst tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
A légiriadó szirénáit hallották a lengyelországi Lubartów városában, a lublini vajdaságban. A helyi hatóságok állítólag egy potenciális fenyegetés miatt döntöttek úgy, hogy bekapcsolják a szirénákat, de hogy honnan származik ez az információ, egyelőre nem tudni, számolt be az RMF FM.
Krzysztof Pasnik, a város polgármestere elmondta, hogy a riasztást a kerületi válságkezelő központtól kapott információk alapján adták ki „az ukrajnai helyzettel kapcsolatban”, nyilvánvalóan a hatalmas orosz tüzérségi támadásra utalva. Az RMF FM megtudta, hogy a lubartówi kerületi válságkezelő központnak egy másik kerülettől kellett figyelmeztetést kapnia arról, hogy egy objektum közeledik a városhoz.
Majdnem másfél órás ellenőrzés után, amelyhez bevonták a tartományi tisztviselőket is, a fenyegetést nem erősítették meg, és a légiriadót lefújták.
A lublini vajdaság vezetője azt mondta, hogy szolgálatai nem adtak ki utasítást a szirénák aktiválására. Ezért jelentést kért Lubartówtól, hogy derítse ki, miért aktiválták a helyi hatóságok a riasztórendszereket. A vajda tudni szeretné, hogy a Minisztérium honnan kapott információt a lehetséges fenyegetésről, és hogy az eljárásokat helyesen hajtották-e végre.
A szirénák aktiválásával kapcsolatos vizsgálat folyamatban van. Többek között azt vizsgálják, hogy ez dezinformáció miatt történhetett-e.
Délután 2 órakor vált ismertté, hogy a helyi hatóságok elismerték, a riasztás nem a Lublini Regionális Katasztrófavédelmi Központ által megerősített információrendszeren, hanem „streaming monitoring révén szerzett, nem ellenőrzött információkon” alapult.
„A fent említett hibát emberi tényező okozta” – magyarázták.
Összesen kilenc Lubartów megyei településen megszólaltak a szirénák.
Eközben a vajda továbbra is a hivatalos jelentésre vár, hogy kiderítse a nem ellenőrzött információk forrását. A téves riasztás okainak végleges tisztázása után a regionális hatóságok döntenek a következő lépésekről – értesítik-e a szolgálatokat, vállalja-e valaki a következményeket, vagy tartanak-e képzést a tisztviselők számára.
Nőtt a 18-65 év közötti ukrán férfiak aránya, akik legalizációról szóló kérvényt nyújtottak be.
Augusztus 26-a és november 10-e között 49,7 ezer ukrán állampolgár kért védelmi státuszt Lengyelországban a PESEL-számukhoz kapcsolódóan – ez jóval több, mint az előző hónapokban, írta a Rzeczpospolita.
A védelmi státuszt 2022 márciusa óta kapják meg az Ukrajnából érkező hadköteles menekültek. A státusz elvész, ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja Lengyelországot. Ha azonban vissza akarnak térni, újra kérvényezhetik ezt a státuszt.
Több mint 2 millió ukrán kérelmezte már ezt a státuszt, november 12-én a Lengyelországban aktív UKR státusszal rendelkezők száma 964,4 ezer fő volt.
Megjegyezték, hogy csak az elmúlt két hónapban a 18 és 65 év közötti ukrán férfiak körében a lengyelországi tartózkodás legalizálását kérvényezők aránya 16,6%-ról 17,4%-ra nőtt, míg a nők esetében ez az arány 48,3%-ról 47,7%-ra csökkent.
Ez az ukrán jogszabályok változásainak következménye, amelyek lehetővé tették a 18 és 22 év közötti férfiak számára, hogy legálisan elhagyják az országot.
A Határőrszolgálat Főigazgatósága adatai szerint augusztus 29. és november 24. között több mint 121 ezer 18 és 22 év közötti férfi utazott Ukrajnából Lengyelországba, mintegy 62 ezer fiatal ukrán maradt Lengyelországban, vagy más uniós országokba távozott.
Az Ukrzaliznicja bejelentette, hogy több, Lengyelországba tartó vonat menetrendjét összehangolják a Lengyelországból Németországba közlekedő járatokkal.
2025 decemberétől a Németország–Lengyelország közötti közvetlen vonatok száma 11-ről 17-re nő. Az új menetrendnek köszönhetően az utasok egyetlen átszállással eljuthatnak Ukrajnából Németországba.
A Kijev–Przemysl vonatról, amely 5:00-kor érkezik Przemyslbe, átszállhatnak az EC134 Via Regia járatra Przemysl–Lipcséig (indulás 7:12).
A Harkiv–Przemysl vonatról (63/64), amely 16:59-kor érkezik, átszállhatnak a lengyel EN417 Carpatia járatra Przemysl–Prága–München útvonalon (indulás 17:51).
A Zaporizzsja–Przemysl vonatról (31/32) átszállhatnak az EC58 Galicja járatra Przemysl–Berlin útvonalon (érkezés 08:18, indulás 09:09).
A visszaúton az átszállások szintén összehangoltak.
Emellett bejelentették új éjszakai járatok indítását Ungvárról Bécsbe az új európai szélességi nyomtávon, ami rövidebb menetidőt biztosít, mint Ungvár–Kijev között.
Megjegyzés: az Ungvárról induló EU-járatok európai nyomtávon 2025 szeptemberétől közlekednek. Korábban azt is bejelentették, hogy a Kijevből a román fővárosba, Bukarestbe tartó közvetlen vonat három moldovai megállót is érinteni fog.
Lengyelország elindította a nagyszabású „Horizont” műveletet, amelynek célja az ország kritikus infrastruktúrájának védelmének megerősítése, számolt be az RMF24 tudósítója.
A publikáció szerint a „Horizont” műveletben közel 10 ezer honvéd vesz részt felszereléssel, beleértve a drónokat és helikoptereket. A fő hangsúly azokon a területeken van, ahol a szabotázs kockázatát a legmagasabbnak tekintik.
„A művelet elindításáról szóló döntést nemrégiben a vasúton végrehajtott két szabotázsakció után hozták meg, amelyekben a nyomozás szerint ukrán állampolgárok is részt vehettek, akik együttműködtek az orosz különleges szolgálatokkal” – jegyezték meg a közleményben.
