Az ukrajnai háború miatt Romániában menedéket kereső külföldiek segélyezésének módosításáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány. A menekültek már csak akkor részesülnek lakhatási és étkezési támogatásban, ha munkát vállalnak, és gyermekeiket iskolába íratják – közölte Dan Carbunaru kormányszóvivő.
A kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet szerint májustól nem a menekülteket befogadó szállásadók költségeit számolja el korlátlan ideig a román állam, hanem a menekülteknek juttat legfeljebb négy hónapig fix összegű támogatást. A segély összegét és kifizetési módját később kormányhatározatban pontosítják.
A román kormány ezzel fenntarthatóvá akarja tenni a támogatási rendszert, és a menekültek társadalmi beilleszkedését is ösztönözni akarja – mondta a kormányszóvivő.
A Rheinmetall Romániában fogja végezni egyebek között az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport szóvivője.
A Rheinmetall gőzerővel dolgozik egy katonai karbantartó és logisztikai központ felépítésén a NATO-partnerország Románia területén – ismertette az illetékes, aki szerint az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok.
A központ már áprilisban megkezdheti munkáját. A várakozások szerint „központi szerepet fog játszani az Ukrajnában használt nyugati fegyverrendszerek bevethetőségének fenntartásában, biztosítva logisztikai ellátásukat”. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója hangsúlyozta, a vállalat „egyik központi törekvése, hogy a NATO-haderőnek és Ukrajnának a lehető legjobb támogatást nyújtsa ebben a kritikus helyzetben”.
A létesítmény egyebek között alkalmas lesz önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervizelésére.
A Rheinmetall 2022 júniusában a KMW partnercéggel közösen a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló karbantartási központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.
A bukaresti kormány 350 ezer eurót fizet az ukránok támogatására naponta, ami vonzó bevételi forrás megannyi ingatlantulajdonos számára, a jövőben viszont a cél az, hogy a háborús menekültek munkát találjanak, és megálljanak a lábukon.
Részben anyagi megfontolásból, részben a visszaélések felszámolása végett radikálisan módosítani készül a román kormány az Ukrajnából érkező menekültek támogatási rendszerén. A bukaresti hatóságok egy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanása után rendelkeztek arról, hogy a fegyveres konfliktus sújtotta országból származó menekülteket elszállásoló román állampolgárok személyenként napi 70 lejes (kb. 627 hr.) támogatásban részesülhetnek. Ennek megfelelően az étkezési költségekhez fejenként 20 lejjel, a szállásköltségekhez 50 lejjel járul hozzá az állam, az utóbbit a szállásadók kapják.
A jelek szerint azonban ez a támogatási forma túl nagy terhet ró az állami költségvetésre.
A belügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az elmúlt év leforgása alatt több mint 106 millió, vagyis napi 350 ezer eurót fizettek ki az ukrajnai menekültek támogatására Romániában. Az új segélyezési csomag alapján a román állam négy hónapos időszakra 2000 lejt fizetne minden egyedülálló menekültnek, illetve családnak, és ezt az összeget a jogosultak kapnák, nem a főbérlők. Az eddigi bőkezűbb támogatásban csupán a sérülékeny kategóriába tartozó személyek, a 65 évnél idősebbek és a romániai felsőoktatási intézményekbe beiratkozott egyetemi hallgatók részesülnek majd. A bajbajutottak ugyanakkor továbbra is jogosultak lesznek ingyenes egészségügyi ellátásra. Mindazoknak a menekülteknek, akik munkahelyet szereztek maguknak Romániában, az év végéig folyósítanák a 2000 lejes támogatást.
Hogy mi történik a jövő évtől, nem pontosítja a tervezet, csupán azt, hogy bizonyos feltételek mellett meghosszabbítható a támogatási forma. Az elképzelés szerint a cél az, hogy az érintettek munkát találjanak, ehhez ingyenesen vehetik igénybe a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket célzó programokat.
Azt szeretnénk, ha az ukrajnai menekültek függetlenné válnának nálunk, a gyermekeik iskolába járnának, és ha majd eljön a pillanat, méltósággal térhessenek vissza hazájukba – közölte a módosítás kapcsán Madalina Turza, a humanitárius segítségnyújtás országos koordinátora.
A belügyminisztériumi jelentés rávilágít, hogy az országban maradt ukrán állampolgárok közül mindössze ötezren vállaltak munkát hivatalos formában. (Romániába több mint hárommillió menekült érkezett a háború kirobbanása óta, túlnyomó többségük azonban továbbutazott más országokba.) Ezért a cél az, hogy minél több érintett helyezkedjen el a munkaerőpiacon, hogy megélhetést tudjon biztosítani önmaga és családja számára.
Szerepel a módosítás indoklásában az is, hogy az ukrán menekültek elszállásolására vonzó bevételi forrásként tekint megannyi ingatlantulajdonos, ami a kínálat csökkenéséhez, valamint az albérletárak emelkedéséhez vezetett, közvetlen befolyást gyakorolva a bérleményt kereső román állampolgárokra.
A menekültek befogadása sokak számára jelentős jövedelemforrás, hiszen például egy kétszobás lakás akár ezereurós bevételt is hozhat a főbérlő számára egy három-négy fős ukrajnai család után, miközben a szabadpiacon maximum 300-400 eurós bérleti díjhoz jutna. Többen vissza is élnek ezzel a lehetőséggel, a sajtó és a hatóságok számos esetet feltártak, amikor ingatlantulajdonosok – sok esetben önkormányzati, hivatali alkalmazottak cinkosságával – illetéktelenül jutottak hozzá a menekültek után járó állami támogatáshoz.
Az állam egyébként mintegy három hónapos késésben van az ukrán menekültek befogadásáért járó összegek kifizetésével, ami kiváltotta számos főbérlő nemtetszését. Sokan arra figyelmeztetnek: a menekülteknek juttatott állami segély megcsappanása oda vezet, hogy sok ukrán polgár nem fogja tudni fizetni az albérletet.
A magyar nemzetiségű nő közösségi oldalán számolt be a kedden este történt esetről, bejegyzésére a Stiri de Cluj román hírportál figyelt fel.
Azt írta: a taxis azzal az indokkal tagadta meg tőle a fuvart, hogy „hazátlanokat nem szállít”. A román „bozgoroaice” kifejezést használta, amellyel nacionalista románok sértő szándékkal romániai magyarokat illetnek, és amely hazátlant jelent. Emellett trágár szavakkal is illette az elutasított klienst.
A Krónika közéleti portál a panaszost, az 58 éves Kerekes Margitot is megszólaltatta, aki elmondta: lányát és kisunokáját látogatta meg a város Hajnal negyedében, onnan akart hazataxizni, de a taxis nem értette az általa bemondott címet, útvonalat.
„A beszédemen (…) érződött, hogy magyar vagyok, és valószínűleg ez dühítette fel. Trágár szavakkal rám rivallt, hogy szálljak ki a kocsiból, mert nem visz sehova” – idézte a nőt a Krónika.
Miután az eset a sajtóban megjelent, a polgármesteri hivatal ötszáz lejre (mintegy 4000 hrivnya) bírságolta a taxist magyarellenes magatartása miatt.
A kolozsvári Terra Fan taxitársaság közölte, hogy megszakította az együttműködést a bepanaszolt sofőrrel: „ez rendkívül sajnálatos, égbekiáltó eset, amit nem tolerálunk” – szögezte le taxitársaság ügyvezetője csütörtökön a Krónikának. Vasile Inovan elmondta, „problémás” taxisról van szó, akinél már korábban is felmerültek fegyelmi és szakmai kihágások.
„Megszakítjuk az együttműködésünket ezzel az emberrel, aki a továbbiakban nem részesül taxitársaságunk diszpécserszolgálatában” – mondta az ügyvezető, aki szerint a társaság érdekvédelmi szervezete is kivizsgálja az esetet.
A történtekre Emil Boc polgármester is reagált, „elfogadhatatlannak” nevezve a taxis magatartását. Az elöljáró a Napoca FM rádiónak úgy nyilatkozott: elszigetelt esetről van szó, ami nem jellemző a kolozsvári taxisokra, így igazságtalan lenne általánosítani.
„Elszigetelt esetként kell kezelni, amelyet nem tolerálok, és nem fogadok el, ezért ötezer lejre bírságoltuk a taxist, és a következő kihágásnál az engedélyét is bevonjuk vagy felfüggesztjük” – mondta a rádióműsorban a polgármester.
Emil Boc hangsúlyozta: nem szabad elnézni az ilyen eseteket, „a tolerancia olyan elv, amire minden kolozsvárinak törekednie kell”, hiszen Kolozsvárt a multikulturalitása „tette azzá, ami ma”.
Hozzáfűzte: a legkisebb kihágásokat is büntetni kell, ugyanis „ha hagyjuk a kis dolgokat összegyűlni”, az etnikai konfliktusokhoz, akár háborúhoz is vezethetnek. „Nap mint nap a biztonságos magatartást kell támogatni, megérteni, hogy mindenkinek helye van ebben a városban, Kolozsvár ettől az ma, ami” – jelentette ki Emil Boc a város európai szellemiségét hangsúlyozva.
Kolozsváron szórványosan az elmúlt években is előfordult, hogy magyar nemzetisége miatt diszkrimináltak embereket. 2016-ban a kolozsvári gyerekklinikán egy háromszéki kislányt sértegetett hiányos román nyelvtudása miatt az ügyeletes orvos, az eset nyomán a szakembert és a kórházat is megbírságolták.
Romániában az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételének, a közpénzekből megvalósuló felújítási munkálatok engedélyezésének felgyorsítását célzó törvénytervezetet fogadott el szerdai ülésén a kormány.
A fejlesztési minisztérium által kidolgozott jogszabály szerint egy társasház esetében elegendő lesz a tulajdonosok többségének beleegyezése a földrengésbiztonsági munkálatok kérvényezéséhez, a felújításhoz pedig már nem lesz szükség önrészre, annak elvégzését a programba bekerülő ingatlanok esetében 100 százalékban közpénzből fedezi a szaktárca.
Az MTI beszámolója szerint a parlament elé kerülő törvénytervezet másik fontos újdonsága az, hogy betiltaná rendezvények szervezését a veszélyeztetett ingatlanokban és ideiglenesen – az épület felújításáig – az ezekben található lakrészek bérbeadását is.
A tervezet szerint a „láthatóan sérülékeny” épületek szakértői statikai vizsgálatát legkésőbb 2024. január elsején kezdik meg és jövő év június 1-ig fejezik be a kórházak, óvodák és iskolák és minden más közintézmény esetében, illetve legkésőbb 2025-től kezdődően – másfél éves határidőn belül – végzik el a társasházak esetében. A törvénytervezet parlamenti elfogadása felgyorsíthatja a veszélyeztetett épületek megerősítését célzó, egyébként már megkezdett programokat.
Rekordidő alatt született döntés
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kiadott közleménye szerint a tárca rekordidő alatt, egy héttel a pályázás lezárása után véglegesítette a román állami költségvetésből beindított földrengésbiztonsági programra érkezett pályázatok elbírálását, és közzétette az első 50 épület listáját, amelynek felújítására pénzt biztosít. Az első 50 épület között 19 iskola és egyéb tanügyi intézmény, 3 kórház és 11 társasház található. A pályázati határidő lejártáig 366 kérés érkezett. Ebből a keretből a szaktárca idén 500 millió lejre (38,2 milliárd forint) írhat alá finanszírozási szerződést.
A román kormány a február 6-i törökországi földrengést követően jelentette be, hogy az uniós finanszírozású helyreállítási programból is jelentős pénzösszeget – több mint félmilliárd eurót – fordít épületek megerősítésére, a fejlesztési minisztérium pedig eddig 100 település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére írt már alá finanszírozási szerződést 441 millió euró (165,8 milliárd forint) értékben.
A bukaresti kormány két hete szeizmikus kockázatelemzéssel megbízott tárcaközi vegyesbizottságot is létrehozott, miután nem sokkal a törökországi és szíriai tragédia után a dél-romániai Zsilvásárhely (Targu Jiu) környékét is több ízben közepes erősségű – több mint ezer utórengéssel járó – földmozgás rázta meg. A testület a 35, omlásveszélyesként nyilvántartott iskolaépület megerősítését jelölte ki a legsürgősebb feladatként, és az országban elkezdődött az érintett osztályok elköltöztetése.
Romániát több aktív földrengészóna veszélyezteti
A legnagyobb pusztítást eddig a Kárpátok kanyarulatának több mint 100 kilométeres mélységében található Vrancea szezmikus térségből kiinduló, évszázadonként legalább kétszer bekövetkező földmozgások okozták. A legutóbbi, 1977. március 4-i nagy földrengésben 35 ezer lakás semmisült meg, 1578-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer volt a sérültek száma.
A román fővárosban 358, piros koronggal is megjelölt, kiemelten omlásveszélyes épületet tartanak nyilván, amely szakértők szerint szinte bizonyosan össze fog dőlni a következő erős földrengésben. Az utóbbi három évtizedben a veszélyeztetett épületek alig tíz százalékának felújítását sikerült csak államilag támogatott programokból elvégezni, mert ezekre csak olyan társasházak iratkozhattak fel, amelyekben valamennyi tulajdonos vállalta az önrész kifizetését.
Másrészt eddig nem létezett olyan előírás, amely megakadályozta volna a veszélyeztetett ingatlanok bérbeadását. Ilyen körülmények között a gyakran másutt lakó tulajdonosoknak – akik nem saját életüket vitték vásárra – nem állt érdekükben a felújítás, hiszen mindig találtak bérlőket, akik hajlandók voltak kockáztatni, hogy olcsón jussanak lakáshoz vagy üzlethelyiséghez Bukarest belvárosában.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
Romániában március 1-jén országszerte ellenőrizték a veszélyhelyzetek jelzésére szolgáló szirénák és hangszórók működését.
Erről az Agerpres számolt be.
A tesztelés délelőtt 10 és 11 óra között zajlott, és a hatóságok közötti információcsere tesztelését, a hangszórók és a szirénák tesztelését foglalta magában.
A sürgősségi szolgálat előre figyelmeztetett, hogy próbaellenőrzésről van szó, és nem kell aggódni.
Romániában negyedik hete emelkedik, január vége óta megduplázódott az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma – jelentette be hétfőn a román egészségügyi minisztérium.
A tárca az utóbbi négy hónapban már nem naponta, hanem hetente közölt összesített adatokat a világjárvány romániai terjedéséről és az áldozatok számáról. A hétfőn publikált adatsor szerint az utóbbi héten 5211 új fertőzést azonosítottak, 120 százalékkal többet, mint január utolsó hetében.
A járványgörbe legutóbb tavaly október elején, a hatodik – és mindeddig utolsó – járványhullám leszálló ágán volt ezen a szinten. Az utóbbi hónapban 45 százalékkal, 1181-re emelkedett a kórházi kezelésre szoruló koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápiában részesülő súlyos eseteké pedig 20 százalékkal, 141-re nőtt.
Romániában mintegy 70-75 ezer fertőzésgyanús páciensen végeznek Covid-tesztet hetente: az utóbbi hónapban megduplázódott a találati arány, az utóbbi héten a tesztek 7,2 százaléka lett pozitív.
A légúti megbetegedések száma február közepén növekedni kezdett, és ismét heti százezer fölé emelkedett az országban. Az utóbbi héten majdnem kétszer annyi Covid-fertőzést jelentettek, mint – tünetek alapján diagnosztizált – influenzás megbetegedést. A laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt influenzafertőzések száma (heti nagyjából 500) alig egytizede a koronavírus-fertőzések számának.
A múlt héten 29 koronavírussal fertőzött beteg hunyt el Romániában. Az áldozatok számának csökkenő tendenciája nem torpant meg az év eleje óta.
A koronavírus-fertőzést éppen három éve, 2020. február 27-én mutatták ki először az országban. A 19 millió lakosú Romániában 67 704 halálesetet írnak a koronavírus-fertőzés számlájára. A járvány első évében 20 287, a másodikban 43 066, a harmadikban pedig 4351 koronavírus-fertőzéssel nyilvántartott ember halt meg Romániában.
A koronavírus elleni vakcinát a beoltható lakosság 45 százaléka adatta be magának. Az immunizáció szinte teljesen leállt, miután tavaly márciusban feloldották az egészségügyi veszélyhelyzetet, és védettségi igazolvány nélkül is lehet Európában utazni.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Közlekedési gondokat okozott a téli időszak első jelentősebb havazása szombaton Románia dél-keleti megyéiben, ahol a hófúvás miatt leállt a forgalom a fővárost a moldvai országrésszel összekötő DN2-es főúton, a katonaság és csendőrség menti a hó fogságába esett járművezetőket.
A Buzau megyei katasztrófavédelem közlése szerint 70 tűzoltó és a Getica gyalogezred katonái siettek a Ramnicu Sarat térségében elakadt három nyergesvontató és 11 személygépkocsi utasainak segítségére. A térségben további 25 településen 68 helyszínre riasztották szombatra virradó éjszaka a tűzoltókat, hogy eltávolítsák az úttestre vagy járművekre dőlt fákat, illetve villanypóznákat. A hóviharban 68 jármű sérült meg. A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) szerint szombat délelőtt 12 főutat kellett lezárni Buzau, Braila, Vrancea, Galati megyében, ahol a viharos szél helyenként 50-75 centiméteres hótorlaszokat hordott az úttestre. A déli országrészben a rossz látási viszonyok és erős szél miatt az autópályákon is lelassult, de folyamatos a közlekedés. A szél miatt lezárták Románia valamennyi fekete-tengeri és folyami kikötőjét, a bukaresti nemzetközi repülőtéren pedig a gépek mintegy félórás késéssel szállnak fel a jégtelenítési eljárás miatt. Késnek a vonatok is: a Szatmárnémeti felől érkező gyorsvonat 190, több Brassó és Konstanca felől érkező vonat pedig félórás késéssel futott be a bukaresti Északi pályaudvarra. Az egyik legnépszerűbb síközpont, a Prahova-völgyi Szinaja péntek éjszaka csaknem egy óráig villanyáram nélkül maradt, mivel az erős szél és a jegesedés miatt leszakadtak a város energiaellátását biztosító vezetékek. A meteorológiai szolgálat szerint vasárnap reggelig további jelentős mennyiségű, négyzetméterenként 35-50 liternyi havazásra és jegesedésre lehet számítani Vrancea és Buzau megyében, valamint a Kárpát-kanyar hegyvidéki részén. Ebben a térségben másodfokú (narancssárga) figyelmeztetés van érvényben. Havaslaföld keleti felére és Moldva déli részére elsőfokú (sárga) figyelmeztetést adott ki a szolgálat a hófúvás, óránkénti 55-65 kilométeres széllökések, és rossz látási viszonyok miatt.
Magyar nyelven is leolvashatók lesznek a romániai műemlék épületekre kikerülő új, digitális tájékoztató táblák – közölte az MTI-vel a projektet lebonyolító Romániai Utazó Egyesület.
A romániai turisztikai minisztérium pénteken jelentette be, hogy új, QR-kóddal ellátott táblákra cseréli a műemlék épületeken található tájékoztató táblákat. A projektet az Romániai Utazó Egyesület (Asociatia Calator prin Romania) valósítja meg a következő három évben – írta közleményében a szaktárca.
Hangsúlyozta: a digitalizációt elősegítő projekt célja, hogy a turisták önmaguk idegenvezetői legyenek és jobban megértsék a romániai látnivalókat. Ezért minden táblára QR-kód kerül, melyet telefonjukkal leolvashatnak. A táblákra Románia turisztikai szlogenje kerül: fedezd fel a Kárpátok kertjét!
A kezdeményezők a külföldi turistákra is gondoltak, az épített örökségre vonatkozó információk 32 nyelven érhetők el. A tájékoztatás mellett a projekt célja, hogy naprakész adatbázist hozzanak létre Románia épített örökségéről.
Constantin-Iulian Tanascu, az Romániai Utazó Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az adatbázis magyar nyelven is elérhető, így a magyarországi turisták saját anyanyelvükön böngészhetik. Az összes romániai műemlékre és turisztikai látványosságra kiterjed.
Erdélyben a magyarok által is lakott települések közül eddig Zilahon valósult meg, a következő állomás az ismert Hargita megyei fürdőváros, Borszék lesz – mondta az egyesületi elnök.
Constantin-Iulian Tanascu szerint valamennyi romániai önkormányzatot megkeresnek, mivel partnerként segíthetik a projekt gyakorlatba ültetését. A költségeket az egyesület állja, ők készítik a táblákat is, a polgármesteri hivataloknak csak a felszerelésben kell segíteniük.
Az egyesület a romániai műemlékek hivatalos listájára alapozza munkáját, amelyen a legkisebb község is szerepel. Az egyesületi elnök szerint a valósággal a terepmunka során szembesülnek, ugyanis a listán számos, időközben már lebontott műemlék is van.
Romániában az elmúlt években főleg az erdélyi városok önkormányzatai helyeztek ki többnyelvű tájékoztató táblákat a műemlékekre, ahhoz azonban legtöbbször politikai támogatásra volt szükség, hogy a világnyelvek mellé lehetőségként a magyar nyelv is felkerüljön.
Mától újraindul a személyvonat-forgalom a Rahó‒Terebesfejérpatak‒Vala Višeului (Visóvölgy) szakaszon. Így hamarosan a Rahói járásból is el lehet vonattal jutni Romániába. A vonat naponta kétszer közlekedik a hét minden napján. A hírt Oleh Vasziljev utazó blogger közölte Facebook-oldalán.
Rahó ‒ 6.10, Vala Višeului – 7.45
Rahó ‒ 14.10, Vala Višeului ‒ 15.45
Vala Višeului – 11.45, Rahó – 12.20
Vala Višeului – 18.15, Rahó – 18.50.
A 2. osztályú kocsi jegy ára 129 hrivnya, az 1. osztály – 247 hrivnya.
2023. január 18-tól a 810-es Lemberg‒Rahó vonat is menetrendszerűen közlekedik. Ukrzaliznicja a jövőben tranzitútvonal megnyitását tervezi Románia területén. Korábban az volt az információ, hogy az Ivano‒Frankivszk‒Ungvár útvonalon terveznek járatot indítani.
