A Legfelső Tanács törvényt fogadott el a katonai egységet önkényesen elhagyók vagy először dezertált személyek önkéntes visszatéréséről a szolgálatba, a katonai szolgálat és a szerződés érvényessége folytatódik – számolt be csütörtökön az rbc.ua Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A honatya adatai szerint a 12095. számú törvénytervezet elfogadását 253 képviselő támogatta. A törvény jogi garanciákat és mechanizmusokat állapít meg a katonai szolgálat folytatására azoknak a katonáknak a számára, akik önkényesen hagyták el a katonai egységüket vagy szolgálati helyüket, vagy dezertáltak.
A törvény szerint a hadiállapot ideje alatt a katonai szolgálat és a szerződés érvényessége továbbra is fennáll azon katonák számára, akik először hagyták el önkényesen a katonai egységeket vagy szolgálati helyeket, vagy dezertáltak és önként visszatértek a szolgálati helyre, és kifejezték szándékukat, hogy folytassák a szolgálatukat.
Ezenkívül újraindul a pénzbeli kifizetések és az élelmiszer-, anyagi, egyéb biztonsági, ellátási és szociális garanciák megvalósítása. Ugyanakkor a megindított büntetőeljárás nem ad okot az ilyen katonák meghosszabbított katonai szolgálatának és szerződésük érvényességének a megtagadására.
Amint azt a törvényalkotók megjegyezték, most megadták ezt a lehetőséget azoknak a katonáknak, akik kifejezték azon szándékukat, hogy önként visszatérjenek a katonai egységekhez, és folytassák a katonai szolgálatot, miután önként elhagyták a katonai egységeket.
A katonai egységek parancsnokai jelenleg csak a nyomozati és bírósági szervek vonatkozó eljárási iratai alapján jogosultak a katonai szolgálat és a szerződés érvényességének folytatására, a pénzbeli kifizetések megújítására, élelmezési, tárgyi és egyéb biztosítékok benyújtására.
Az ukrán igazságügyi minisztérium a honlapján hétfőn közölte, hogy nem vonják felelősségre azokat az ukrán állampolgárokat, akik kényszerből vettek fel orosz útlevelet a megszállt területeken.
A minisztérium a sajtóközleményben rámutatott arra, hogy az orosz megszálló hatóságok gyakorta alkalmaznak a helyi ukrán lakossokkal szemben nyomásgyakorlást. Aki azonban nem szabad akaratából, hanem nyomás alatt cselekszik, a tettéért nem vonható felelőségre – írták. Eszerint azok sem, akik a megtorlástól, a bántalmazástól vagy a jogellenes korlátozásoktól való félelmükben felvették az orosz állampolgárságot – olvasható a közleményben.
A minisztérium kiemelte, hogy az ukrán büntetőtörvénykönyv 40. cikkelye – a mentális kényszer alkalmazásának bizonyítéka mellett –, az érintetteknek teljes jogi védelmet is biztosít a bíróság előtt.
Emlékeztetett arra, hogy az orosz agresszor intézkedései között szerepel az ellenőrzése alá vont területeken az ukrán útlevéllel rendelkező állampolgárok erőszakos oroszosítása.
„Oroszország maximális szenvedést okoz a polgári lakosságnak, mert az ukrán útlevél birtoklása tiltakozásnak minősül, így a megszállás alatt tapasztalható rendkívül nehéz életkörülmények között a helyi lakosok kénytelenek elfogadni az orosz állampolgárságot” – mutatott rá a minisztérium. Egyúttal leszögezte, hogy az ilyen orosz okmányoknak nincs jogi ereje, mivel ellentmondanak a nemzetközi jog elveinek és normáinak, és megsértik a polgári személyek háború idején való védelméről szóló genfi egyezményt, így a megszállt területeken kívül sem Ukrajnában, sem máshol a világon nem ismerik el azokat.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy miután Volodimir Zelenszkij államfő bemutatta győzelmi tervét az amerikai elnöknek és az ország más partnereinek, bemutatja az ukránoknak is, de nem az egészet, hiszen vannak biztonsági okokból érzékeny, ezért bizalmas részei. „Ma a szó jó értelmében egy egységes család vagyunk, amelyben nem lehetnek titkok – főleg háború idején –, de mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak Ukrajnában hallják, hanem azt az ellenség is meghallja” – mutatott rá. Hozzátette, bízik abban, hogy ezt az ukránok megértik.
Vitalij Szarancev ezredes, a Harkiv elnevezésű hadműveleti-taktikai csoport szóvivője szintén egy tévéműsorban számolt be arról, hogy az orosz csapatok fegyverekkel támadják azt vovcsanszki üzemet, amelyet a napokban szabadítottak fel az ukrán katonai hírszerzés egységei. A harkivi régióban Vovcsanszknál a legsúlyosabb a helyzet – tette hozzá.
A déli Herszon megyei hatóságok arról tájékoztattak, hogy orosz támadások következtében öten sérültek meg a régióban, közülük hárman Velikij Olekszandrivka településen, ketten pedig a megyeszékhely peremvidékén, ahová drónnal dobtak le robbanótöltetet.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőlegesen meghaladta a 653 ezret, az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 27 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 38 drónt.
Az orosz és a fehérorosz Steam fiókok már nem aktiválhatják a Sony fejlesztői játékait – számoltak be az orosz forgalmazók, közölte a Jevropejszka Pravda.
„A kiadó korlátozta ennek a játéknak az aktiválását az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország területén. Vagyis a játék nincs aktiválva orosz és fehérorosz Steam fiókokon. Más FÁK-országok területén a játék aktiválása sikeresen megtörtént” – ezt az üzenetet kapták a „Buka” szolgáltatás felhasználói.
Az orosz Steampay játékbolt is bejelentette a korlátozásokat.
Emlékeztetőül, 2022 márciusában a Sony leállította az összes PlayStation értékesítést Oroszországban a háború miatt.
Szankciókkal sújtják azokat vállalatokat, amelyek alkatrészekkel járulnak hozzá az iráni Shahed öngyilkos drónok oroszországi gyártásához.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium kiszélesíti a büntetőintézkedéseit, miután az egy éve tartó vizsgálat során 28 olyan vállalatot talált, amelyek részt vettek az oroszok által is előszeretettel alkalmazott iráni drónok alkatrészeinek szállításában – adta hírül az Asia Times.
A Shahed–136 típusú öngyilkos drónokat Oroszország saját létesítményeiben készül gyártani 2024-től, hála az Iránnal való megállapodásnak. Amerikai sajtóinformációk szerint a két állam közös katonai projektje már 2021 januárjában napvilágot látott, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása és elhúzódása miatt most került igazán reflektorfénybe.
Ahogy azt korábban megírtuk, a washingtoni székhelyű Institute of Science and International Security agytröszt 2022. októberi jelentése szerint az orosz–ukrán háborúban megsemmisített iráni drónok darabjai között Németországból, Kínából, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, valamint Ausztriából származó alkatrészek maradványait találták meg, amiből arra lehet következtetni, hogy
Teherán – az ellene bevezetett szankciók ellenére – jól prosperáló hálózatot tart fenn más országok hadiüzemeivel.
A kereskedelmi minisztérium illetékes hivatala szeptember 25-én közölte, hogy 28 cég közül 11-nek Kínában, ötnek Oroszországban, ötnek Pakisztánban és hatnak Finnországban, Ománban, Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben van a székhelye. Az Asia Pacific Links (melyet 2014 decemberében hozott létre Anton Szergejevics Trofimov, egy 41 éves orosz állampolgár Hongkongban) nevű cég állítólag amerikai termékeket szállított Oroszországba, míg a Speed Business Trading és a Sunrising Logistics szintén amerikai termékeket szállított Iránba. A Well Fair International Pakisztánnak adott el amerikai alkatrészeket a nukleáris tevékenységeihez. Egy másik cég pedig amerikai termékeket szerzett be kínai katonai kutatásokhoz.
Alan Estevez, az Egyesült Államok ipari és biztonsági kereskedelmi államtitkára úgy fogalmazott, „intézkedéseink egyértelmű üzenetet küldenek azoknak, akik megpróbálják kijátszani az exportellenőrzésünket, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeit aláásni kívánó magatartásnak következményei lesznek”.
Peking gyorsan reagált a szankciós rendeletre. „Kína határozottan ellenzi ezt, és megteszi a szükséges intézkedéseket törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelme érdekében” – közölte kedden a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője, aki hozzátette, itt az ideje, hogy Washington felhagyjon az egyoldalú intézkedésekkel, amelyek aláássák a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
Interior Minister Klymenko's report on dealing with the aftermath of Russia’s shellings of Odesa and other cities and villages. Assistance to affected people. Protecting Odesa region is a priority in all my negotiations regarding air…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 25, 2023
Litvánia 910 fehérorosz és 254 orosz állampolgártól vonja meg az állandó tartózkodási engedélyt, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek – jelentette be pénteken a litván migrációs hivatal.
A bejelentés azután történt, hogy a litván kormány kérésére kérdőívet kellett kitöltenie az ország területén élő fehérorosz és orosz állampolgároknak azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményük az ukrajnai háborúról és a Krím 2014-ben történt orosz megszállásáról. A hivatal közleménye szerint a döntést a kapott válaszok, valamint egyéb nyilvános és nem nyilvános információk elemzése után hozták meg.
A litván migrációs hivatal adatai szerint jelenleg 58 ezer fehérorosz és 16 ezer orosz állampolgár él Litvániában, akiknek háromévente kell kérelmezniük tartózkodási engedélyük meghosszabbítását. Litvániában ugyanakkor orosz kisebbség is él, amely az ország lakosságának mintegy 5 százalékát teszi ki, de litván állampolgárságukra való tekintettel nekik nem kellett kitölteniük a kérdőívet.
A migrációs hivatal közölte, hogy az állandó tartózkodási engedélyétől megfosztott 1164 ember fellebbezhet a döntés ellen, és a kérelem elutasítása esetén egy hónap áll rendelkezésükre az ország elhagyására.
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A Moszkvai Állami Egyetem közgazdászai jelentést közöltek az orosz társadalom életszínvonaláról. Megállapításaik alapján 2019–2021-ben Oroszországban a lakosság átlagosan 4 százalékát sorolják a „kiegyensúlyozott középosztályba”, ők számítanak tehát gazdagnak. A lakosság harmada tartozhat a középosztályba, a fennmaradó mintegy 60 százalékot viszont a tanulmány szerzői a szegény népességhez sorolják – írja a lengyel Rzeczpospolita az orosz RBK című lap cikke alapján.
A lakosság csoportokra való felosztásához a közgazdászok a Közgazdasági Felsőoktatási Intézet „Pénzügyi viselkedés megfigyelése” című éves, 1600 főre kiterjedő, egész Oroszországra kiterjedő lakossági felmérésének 2019–2021-es adatait használták fel.
A felmérés alapján a szegények jellemzői a következők voltak:
három hónapnál rövidebb pénzügyi döntéshozatali horizont;
nincsenek hosszú távú pénzügyi célok;
csak élelmiszer és ruházat vásárlására elegendő a jövedelmük.
A szegénység növekszik
A 2019 és 2021 közötti időszakot vizsgálva a szerzők a következőre jutottak:
a háztartások 17,7 százaléka rendelkezik mindhárom szegénységi mutatóval és szegénységben élő ember;
a háztartások 45,7 százalékában a háromból kettő jellemző, azaz a szegénység jelei dominálnak;
a háztartások 32,6 százalékának egy szegénységi mutatója van, ami ezeket a háztartásokat a középosztályhoz közelíti;
a háztartások 4,1 százaléka nem mutatja a szegénység ezen jeleit, és nagy valószínűséggel a stabil középosztályhoz vagy a gazdag osztályhoz sorolható.
A Kreml kicsit máshogy számol
Eközben a Kreml-rezsim meglehetősen alternatív módon számolja a szegénységet. A Roszsztat (az állami statisztikai hivatal, amelyet orosz közgazdászok is többször bíráltak már a módszertan és a közölt adatok átláthatatlansága miatt) szerint 2023 első negyedévében az oroszok 13,5 százaléka volt szegény, 2022 végére pedig az intézmény történelmi szegénységi minimumot hirdetett: a lakosság „mindössze” 9,8 százaléka (14 millió orosz) havi 5700 hrivnyának megfelelő összegű rubelből élt.
A hivatalos statisztikákban a szegények közé tartoznak az úgynevezett szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők. Ezt a fogalmat 2021-ben vezették be; korábban a létminimumot alkalmazták.
Korábban a közgazdász-szakértők az RBK-nak elmondták, hogy a Roszsztat számai egyrészt nélkülözik a leggazdagabbakra vonatkozó adatokat, másrészt nem tér ki a vagyontárgyakra (a bevallott jövedelem lehet alacsony, de egy adott személy nagy vagyon – házak, autók stb. – felett rendelkezhet), harmadrészt a hivatalos statisztikák „nem látják” a vagyonból származó teljes jövedelmet.
Amikor a jelentés szerzői az orosz lakosság 60 százalékát szegénynek, vagy inkább nincstelennek minősítik, akkor a tágabb értelemben vett makrogazdasági szegénységre gondolnak: „A gazdasági szegénység és a társadalmi szegénység különböző fogalmak. A jelentés a gazdasági szegénységgel foglalkozik, vagyis azzal a lakossággal, amely nem képes aktívan fejleszteni a gazdaságot: nincs elég jövedelme ahhoz, hogy beruházásokat ösztönözzön, magas hozzáadott értékű termékeket vásároljon.”
„A szankciók okozta válság a szegénység átmeneti, de jelentős növekedéséhez és a középosztály létszámának csökkenéséhez vezet az országban” – áll a jelentésben.
A Moszkvai Állami Egyetem közgazdászai által közzétett jelentés bár csak 2019-2021-közötti adatokból dolgozott, az azonban könnyen levezethető, hogy az életszínvonal-esés nem állt meg a háború óta, sőt, inkább lendületet vett. Ezt még az állami statisztika is elismeri.
Az emelkedő árak kompenzálása és a lakosság életszínvonalának fenntartása érdekében a következő években további intézkedésekre van szükség, amelyek mind a 2022-es válság leküzdésére, mind a jólét fenntartható növekedésére irányulnak – hangsúlyozták az orosz közgazdászok.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Az orosz felhasználók átállása a Tinder online társkereső szolgáltatásról a hazai platformokra valahol 12-18 hónapig tarthat – mondta a Mamba orosz társkereső szolgáltatás vezérigazgatója, Andrej Bronetszkij.
„Nehéz pontos előrejelzéseket tenni ezzel kapcsolatban, de egy-másfél évbe telik” – mondta a vezérigazgató.
Becslése szerint a Tinder részesedése az orosz társkereső alkalmazások piacán 20-25 százalékos. A Tinder cég végleges kivonulása Oroszországból azt jelentheti, hogy az applikáció nem lesz letölthető Oroszországon belül az AppStore-ban és a Google Play-ben – mondta Bronetszkij.
Lehetséges, hogy a már regisztrált felhasználók számára meghagyják az alkalmazást, de az új felhasználók számára nem teszik letölthetővé, és megtiltják az Oroszországban tartózkodó felhasználóknak, hogy használják a szolgáltatás.
A Match Group, a Tinder online társkereső szolgáltatás tulajdonosa korábban bejelentette, hogy kivonul Oroszországból. Márkái lépéseket tesznek a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés korlátozására Oroszországban, és 2023. június 30-ig befejezik kivonulásukat az orosz piacról – közölte a vállalat.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
A társadalmi egyenlőtlenség növekedésével együtt az orosz középosztály egyre zsugorodik – derült ki egy orosz szakértők által készített tanulmányból. A kutatók szerint a Moszkva ellen hozott szankciók annyira korlátozzák az ország növekedési potenciálját, hogy emiatt hatalmas szakadék fog kialakulni a nagyon gazdagok és a nagyon szegények között.
Az orosz társadalomban jelen lévő gazdasági egyenlőtlenséget kutató oroszországi tanulmány négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel arról, hogy hogyan fog változni az orosz életszínvonal 2030-ra – írta meg a Reuters. A kutatást a Moszkvai Felső Közgazdasági Iskola Szociálpolitikai Intézetének szakértői csinálták.
Az egy 2022-es felmérésen alapuló tanulmány szerint Oroszországban csak akkor lehet csökkenteni a szegénységet, ha alapvetően a globális gazdaság egy növekedési pályára áll, illetve a nyugati szankciókat enyhítik.
A szakértők szerint az orosz középosztály akkor is szenvedni fog, ha a szankciós nyomás a közeljövőben elkezd csökkenni.
Az adatok szerint Oroszország gazdasága meglepően ellenállónak bizonyult tavaly a szankciókkal szemben, de az életszínvonal így is csökkent. A kutatók attól tartanak, hogy ez a tendencia folytatódni fog, ha a kormány tovább növeli a katonai kiadásokat az ukrajnai konfliktus miatt.
A tanulmány legoptimistább forgatókönyve szerint a reáljövedelmek 2030-ban nagyjából 2 százalékkal haladják majd meg a 2021-es szintet. Ebben az esetben a szegénység a 2022-es 11,8 százalékról 10 százalék alá csökkenhet. Bár a szegénység csökkenni fog, ez nem teljesen az alsóbb osztályok gyarapodása miatt lesz, hanem azért, mert a középosztály aránya a jelenleg becsült 20–50 százalék közötti szintjéről 2030-ra 14–31 százalékra csökkenhet.
Látható, hogy a legkedvezőbb esetben is a középosztály jólétének csökkenésével kell számolni – mondta a tanulmány egyik szerzője. A negatívabb lehetőségek szerint a reáljövedelmek az évtized végére 20 százalékkal csökkennek majd.
Arra számíthatunk, hogy a jelenlegi állás szerint 2030-ra a legfelsőbb rétegtől minden más gazdasági helyzetben lévő csoport le fog szakadni. A skála alján lévő csoportok között a különbség csökken majd, de azért, mert a középosztály lejjebb csúszik, a szegények közelébe – tették hozzá.
A tanulmány minden esetben az életszínvonal csökkenését és a társadalmi egyenlőtlenség fokozódását várja a következő években Oroszországban.
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Az amerikai kormány átmenetileg engedélyezte szankciók hatálya alá tartozó szállítmányok eljuttatását is Szíriába, miközben felszólította a szíriai kormányt, hogy nyisson meg minden határátkelőt a humanitárius segélyek előtt.
Az amerikai pénzügyminisztérium helyi idő szerint csütörtök este kiadott közleménye szerint a Szíria ellen hatályos szankciók nem állhatnak az életmentés útjába, ezért a tárca általános felhatalmazást ad arra, hogy minden létfontosságú és az újjáépítéshez szükséges segély eljuthasson a földrengés sújtotta országba.
A szankciók felfüggesztését jelentő felmentés fél évre szól, és kiterjeszti a humanitárius szállítmányokra már életben lévő kivételek körét – közölte a tárca.
Az amerikai külügyminiszter köszönetét fejezte ki a török kormánynak, hogy megnyitotta határát Északnyugat-Szíria felé annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok bejuthassanak a polgárháborús övezetbe, és üdvözölte, hogy az első ENSZ-segélykamionok bejutottak Szíriába a Báb al-Hava határátkelőn keresztül.
Antony Blinken egyben felszólította a szíriai kormányt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a humanitárius szállítmányok bejutását az ország összes határátkelőjén, valamint azt, hogy minden földrengés sújtotta térséget és minden szükséget szenvedőt elérjenek a mentőegységek és segélyek.
Az amerikai kormány csütörtökön egy összesen 85 millió dolláros humanitárius segélycsomagot jelentett be a földrengés által sújtott két ország, Törökország és Szíria számára.
A Világbank szintén csütörtökön 1,78 milliárd dollár finanszírozási segélyt jelentett be Törökország számára a mentési és újjáépítési munkákra. Az összegből 780 millió dollár azonnal elérhető, ezt két már zajló török hitelprogramból csoportosították át.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Steven Seagal amerikai színészt is szankcionálni kívánja az Egyesült Államok kongresszusi tagjaiból, európai uniós tagállamok parlamenti, és ukrán parlamenti képviselőkből álló USA–Európa szankciós koalíció, amely felszólította az Uniót, hogy a készülő tízedik szankciós csomagba tíz magánszemélyt is vegyen fel.
Az Egyesült Államok kongresszusi tagjaiból, európai uniós tagállamok parlamenti és ukrán parlamenti képviselőkből álló USA–Európa szankciós koalíció felszólította az Uniót, hogy a készülő tízedik szankciós csomagba tíz magánszemélyt, többek között a világhírű amerikai színészt, Steven Seagalt is szankcionálja. A testület szerint az érintettek bűne, hogy támogatták az Ukrajna elleni orosz inváziót – adta hírül az EURACTIV nevű hírportál.
Az USA–Európa szankciós koalíció 2022 őszén alakult azzal a céllal, hogy „szinkronizáljuk a szankciókat országainkban” – mondta Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő az EURACTIV-nek.
A listán szereplők: Vlagyimir Lizin, Magomed Gadzsiev és Vlagyimir Potanin orosz oligarchák, Franz Klincevics és Ksenia Sobchak politikusok, Philipp Kirkorov, Igor Krutoj szórakoztatóművészek, Alekszej Lihacsov orosz állami vállalat tisztviselője és Vadim Rabinovics ukrán oligarcha, valamint Steven Seagal amerikai színész.
A testület az amerikai világsztár terhére nem csak azt rótta fel, hogy Putyin mellett szólt, hanem azt is, hogy az orosz elnök születésnapja alkalmából Moszkvába repült, hogy a „világ nagy vezetőjével” ünnepeljen.
A koalíció által bűnösnek tartott tíz magánszemély elleni szankciók bevezetése érdekében a testület tavaly év végén Anthony Blinken amerikai külügyminiszterhez és Josep Borrell uniós főképviselőhöz fordult, most pedig ügyük érdekében Tobias Billström svéd külügyminiszternek is levelet írt.
Honcsarenko szerint a szankciók csak akkor lehetnek sikeresek, ha az országok összehangoltan cselekednek. Vlagyimir Lisin orosz milliárdosnak például van egy kastélya az Egyesült Királyságban, gyárai vannak Belgiumban, háza pedig Miamiban, és ezeket mind szankció alá kell venni ahhoz, hogy meg lehessen „büntetni”. Mint fogalmazott: „nagyon rossz jelzés lenne a világ számára, ha az ilyen embereket nem büntetik meg, hiszen az Putyin rezsimjének győzelme”.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
