Ha a világ nem fordít több pénzt a környezetvédelemre, akkor egyre több menekültre kell számítani azokból a térségekből, amelyeket különösen súlyosan érint az éghajlatváltozás ‒ figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet a világszervezet klímakonferenciáján mutattak be Bakuban.
Az egyre gyakrabban és egyre több helyen jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek miatt tömegek kényszerülnek arra, hogy biztonságosabb és élhetőbb lakóhelyet keressenek maguknak.
Számos régióban az erőszak és a fegyveres konfliktusok miatt menekülnek az emberek, ezt a folyamatot a klímaváltozás következtében egyre fogyatkozó erőforrásokért folytatott küzdelem is erősíti.
Csökkennek az ivóvízkészletek, terméketlenné válik a föld, emelkedik a tengerszint, és az emberek kénytelenek máshol keresni a boldogulást ‒ mondta el Filippo Grandi menekültügyi főbiztos.
Az UNHCR adatai szerint a menekültek többsége valamelyik szomszédos országba tud eljutni, amelyet rendszerint szintén súlyosan érint a klímaváltozás.
Az utóbbi tíz évben becslések szerint 220 millió embernek kellett ‒ legalábbis ideiglenesen ‒ elhagyni otthonát valamilyen időjárási katasztrófa miatt.
Észak-Gáza teljes palesztin lakossága közelgő életveszélyben van a betegségek, az éhínség és az erőszak miatt az ENSZ-szervezetek szerint. Az Egyesült Államok közölte az izraeli háborúval kapcsolatban: szoros figyelemmel követi az offenzívát, mert biztosítani kívánja, hogy a szövetségese, Izrael által folytatott szárazföldi hadművelet ne torkolljon „a kiéheztetés politikájába” a palesztin terület északi részén.
Több ENSZ-szervezet – közöttük az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF és az Élelmezési Világprogram (WFP) – vezetői által aláírt közleményben az áll, hogy Észak-Gáza teljes palesztin lakossága közelgő életveszélyben van a betegségek, az éhínség és az erőszak miatt.
Izrael októberben kezdett nagyszabú katonai előrenyomulásba a Gázai övezet északi részén. Az Egyesült Államok közölte: szoros figyelemmel követi az offenzívát, mert biztosítani kívánja, hogy a szövetségese által folytatott szárazföldi hadművelet ne torkolljon „a kiéheztetés politikájába” a palesztin terület északi részén. „A belépés korlátozása miatt a humanitárius segély nem tudja elérni a szükséges mértéket. Az alapvető, életmentő cikkek nem elérhetőek. A segélymunkások nem tudják biztonságban végezni a munkájukat, az izraeli erők és a biztonság hiánya elzárja őket a szűkölködőktől” – olvasható a közös közleményben.
Az ENSZ-szervezetek szorgalmazták, hogy valamennyi, Gázában harcban álló fél védje meg a polgári lakosságot, és felszólították Izraelt, hogy szüntesse be a Gáza és segíteni próbáló segélymunkások elleni támadásokat. Izrael New York-i ENSZ-missziója nem volt hajlandó kommentálni a közleményt.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a múlt hónapban az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy Gázában nem a segély hiánya a gond. Hozzátette, hogy az elmúlt év során több mint egymillió tonna segély érkezett a palesztin területre.
A nagykövet azzal vádolta a Gázát irányító Hamász iszlamista szervezetet, hogy elrabolja a segélyeket.
A Hamász több alkalommal is elutasította az izraeli vádakat, és Izraelt okolta a hiányért. Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) ügyvezetője pénteken tárgyalt Izraelnek az Egyesült Államokba akkreditált nagykövetével, és komoly aggodalmát fejezte ki a Gázai övezet északi részében uralkodó helyzet miatt.
Kárpátaljai oktatási intézmények több mint 1,4 millió hrivnya támogatást kapnak az ENSZ Gyermekalapjától (UNICEF).
Kárpátalján öt oktatási intézménynek folyósítják a télre való felkészülésre kiutalt anyagi támogatást:
Beregszászi Potusnyák Líceum;
az angol nyelv oktatására szakosodott Sevcsenko Líceum;
Munkácsi 11-es számú Líceum;
Ungvári 12-es számú Líceum;
Csapi 1-es számú általános középfokú oktatási intézmény.
A csaknem 1200 ukrán iskola közül egy speciális bizottság választotta ki az intézményeket, amelynek tagjai az Oktatási és Tudományos Minisztérium, a Reintegrációs Minisztérium és az UNICEF képviselői voltak.
A támogatás összege oktatási intézményként 290 500 UAH.
Az intézmények ezeket a forrásokat helyiségek szigetelésére, a szükséges berendezések beszerzésére, a mérnöki hálózat javítására és az étkezdék korszerűsítésére fordíthatják.
A pénzösszeg már 2024. november végén megérkezik az iskolák számláira.
A kezdeményezés az Oktatási és Tudományos és Reintegrációs Minisztérium együttműködésének köszönhetően valósult meg az ukrajnai iskolai étkeztetés reformjának megvalósítása keretében, amelyet a first lady Olena Zelenszka kezdeményezett, a Németország Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériuma és a Német Fejlesztési Bank támogatásával, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
A figyelem középpontjában az akadálymentesség, az idősek és a mozgásukban korlátozott, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti szállásának kialakítása áll.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala partnereivel együtt 20 millió dollárt különített el a helyi szervezeteknek az evakuált ukránok, többek között a lakosság veszélyeztetett csoportjainak támogatására, számolt be Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációs minisztériuma.
Megjegyezték, hogy a figyelem középpontjában az akadálymentesség, az idősek és a mozgásukban korlátozott, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti szállásának kialakítása áll.
Matias Shmale, az ENSZ-rendszer ukrajnai koordinátora, az ENSZ humanitárius koordinátora elmondása szerint olyan szervezetektől várják a javaslatokat, amelyek már dolgoznak és rendelkeznek tapasztalattal, de további forrásokra van szükségük jelenlegi projektjeik megvalósításához, vagy bővíteni kívánják tevékenységüket.
Shmale hozzátette, hogy a nemzetközi szervezetek továbbra is támogatják az evakuált ukránokat. Különös figyelmet fordítanak a lakosság veszélyeztetett csoportjainak támogatására.
Évtizedek óta nem tapasztalt élelmezési válsághelyzetre figyelmeztetett kedden az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) Afrika déli részét illetően.
A WFP genfi sajtótájékoztatóján közölte, hogy mintegy 27 millió ember érintett a térségben. A szervezet szerint mindennek kiváltóoka a térség több országát sújtó példátlan aszály, amely terméskiesést és jószágpusztulást okozott.
A régióban sokan, így gyermekek is napi egy étkezéssel kénytelenek beérni. Tomson Phiri, a WFP dél-afrikai régióért felelős szóvivője elmondta, hogy a következő termést március-áprilisban várják.
A térség öt államában – Zimbabwéban, Zambiában, Malawiban, Lesothóban és Zambiában – már országos vészhelyzetet hirdettek, ezek az országok nemzetközi segélyért is folyamodtak. Phiri egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Angolában és Mozambikban is ingatag a helyzet.
A szóvivő szerint a WFP megkezdte az élelmiszersegélyek beszerzését, illetve elosztását jövő márciusig mintegy 6,5 millió embernek nyújtva támogatást. A szervezet eddig mindössze ötödét kapta meg a kért 369 millió dolláros támogatásnak.
Eddig mintegy 100 000 libanoni és szíriai kényszerült menekülésre Szíriából, miután Izrael légicsapásokat mért Libanonra, közölte Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.
Az ENSZ adatai szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek körülbelül 60%-a szíriai, a többi 40% libanoni.
„Ez az áradat nem áll meg, az Igazgatóság munkatársai négy ellenőrzőponton vannak jelen a szíriai határon, a Vörös Félhold munkatársai is segítséget nyújtanak ezeknek az embereknek” – mondta Grandi.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete bejelentette, hogy nem rendelkezik a tél túléléséhez szükséges forrásokkal Ukrajna számára, mivel az orosz bombázások tönkretették elektromos hálózatának felét – írta a Barron’s amerikai pénzügyi hetilap, közölte az LB.ua.
„A valóság az, hogy a miénkhez hasonló szervezetek finanszírozási helyzete túl alacsony ebben az évszakban – 47%-os a finanszírozásunk”, jelentette ki Karolina Lindholm Billing, az ENSZ ukrajnai főbiztosi hivatalának képviselője az AFP-nek.
Ukrajnában jelenleg mintegy 3,6 millió belföldi menekült él, de az orosz hadsereg előrenyomulása a kelet-donyecki régióban és a megnövekedett légicsapások egyre több embert kényszerítenek arra, hogy elhagyják otthonukat.
„Augusztus 1-je óta csaknem 99 000 embert evakuáltak vagy menekültek el a donyecki régió frontvonalbeli falvaiból” – mondta Lindholm Billing.
Az ENSZ ukrajnai főbiztosi hivatala segít a helyi ukrán szervezeteknek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek elhelyezésében, és segítséget nyújt a lakosság legsebezhetőbb rétegeinek, hogy túléljék a telet.
Körülbelül 650 000 ember kap segítséget, például meleg ruhát vagy készletet otthona jobb szigeteléséhez.
„Ha megkapjuk a pénzforrásokat, biztos vagyok benne, hogy tudunk segíteni nekik” – mondta Lindholm Billing.
Az Ukrajnával szomszédos országok európai tisztviselői attól tartanak, hogy ha nem lesz azonnali segítség az áramellátás helyreállításához, új menekülthullám érkezhet az EU-ba ezen a télen.
Az ENSZ ukrajnai főbiztosi hivatala nyár óta az ország elhagyásának fő okaként az áramkimaradásra hivatkozva figyelte meg a lakosság kiutazásának növekedését.
Lindholm Billing szerint az orosz támadások számának meredek növekedése és a kemény tél nagy ugrást okozhat a menekültek számában.
„A fő üzenet tehát az, hogy Ukrajna számára nagyon fontos, hogy támogatást kapjon a megrongálódott energetikai infrastruktúra helyreállításához a decentralizált energiatermelő kapacitások létrehozásához” – tette hozzá.
Száz évbe telhet Ukrajna területének teljes aknamentesítése hagyományos módszerekkel, az innovatív technológiák azonban jelentősen felgyorsíthatják ezt a folyamatot – jelentette ki Shoko Noda, az ENSZ főtitkárának asszisztense és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) Válságügyi Irodájának igazgatója ezt mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Noda elmondta: „Kitartó erőfeszítésekkel és továbbfejlesztett technológiával jelentős előrelépés érhető el néhány év alatt, de a hagyományos aknamentesítési módszerekkel száz évbe telhet az összes érintett terület teljes megtisztítása és biztonságosnak minősítése, különös tekintettel a konfliktus és szennyeződés folyamatos jellegére.”
Mint az ENSZ-illetékes megjegyezte, az UNDP a műszaki partnerekkel és a nemzeti hatóságokkal együttműködve vizsgálja drónok, műszaki szolgálati kutyák és más innovatív technológiák felhasználását a humanitárius aknamentesítésben. Szerinte az UNDP által Ukrajnában szervezett, innovatív aknafelderítési módszerek legutóbbi tesztjei ígéretes kilátásokat mutattak a taposóaknák és a háború robbanóanyag-maradványainak felderítésében.
Így az innovatív csapatok 78 %-os eredményt értek el a felszínen lévő tárgyak észlelésekor, körülbelül 70 %-ot a fém és eltemetett tárgyak észlelésekor és 62 %-ot a műanyag tárgyak észlelésekor. Azt is elmondta, hogy folyamatban van a munka a nemzeti hatóságokkal, hogy bevonják a kutyákat az aknamentesítési műveletekbe, és hogy az UNDP, az Aknaelhárítási Tanácsadó Csoport (MAG), az APOPO állatkiképző szervezet és más nemzetközi partnerek támogatták új kutyás központ megnyitását. „A kiképzett kutyák naponta akár 1,5 ezer négyzetméternyi területet is átvizsgálhatnak, ami akár 75-ször gyorsabb lehet, mint egy ember munkája” – állította Shoka Nada.
Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója előrejelzése szerint a téli áramkimaradások naponta 4-18 óráig fognak tartani, közölték az ENSZ emberi jogi megfigyelői.
„Ez a tél nagyon nehéz lesz. Valószínűleg országszerte rendszeres áramszünetekkel kell szembenézniük az embereknek. Minden új támadás, amely hosszabb áramszünethez vezet, katasztrofális következményekkel járhat” – mondta Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.
Elmondása szerint ezeknek a támadásoknak a következményei hosszú távúak lesznek, és átfogó megközelítést igényelnek.
„Nemzeti és nemzetközi partnereinknek egyesíteniük kell erőiket a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a károkért felelős személyek az igazságszolgáltatás elé állítása érdekében” – tette hozzá Bell.
A misszió jelentése szerint télen az áramkimaradások napi 4-18 óráig tartanak.
Az orosz támadások mintegy 9 gigawatt termelési kapacitás elvesztésével jártak, ami fele annak a mennyiségnek, amelyre Ukrajnának a téli időszakban szüksége lenne.
„Júniusban az ország hőerőműveinek 73%-a üzemen kívül volt. Ha 2022–2023 telén a támadások többnyire villamosenergia-átviteli létesítmények ellen irányultak, akkor 2024 márciusától a termelő létesítmények váltak a fő célponttá”, tette hozzá az ENSZ.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az ENSZ hétfőn kénytelen volt felfüggeszteni humanitárius műveleteit a Gázai övezetben egy újabb izraeli kiürítési parancs következtében. Ezúttal a hadsereg a Deir el-Balah menekülttáborban élő civileket szólította fel, hogy hagyják el az övezet középső részét – közölte egy névtelenül nyilatkozó magas rangú ENSZ-tisztviselő.
A Gázai övezetben ebben a táborban dolgozik a legtöbb ENSZ-segélymunkás azóta, hogy néhány hónappal ezelőtt az alkalmazottaknak a civilekkel együtt el kellett hagyniuk a rafahi tábort az övezet déli végén.
Az a fejlemény, hogy a Deir el-Balah-i tábort is el kell hagyniuk, azt jelenti, hogy az övezetben már sehol nem tudnak dolgozni e pillanatban – mondta az illető. Ez tényszerűen van így, nem arról van szó, hogy hivatalosan leállítják a munkát, azt nem tehetik meg, mert az embereknek szükségük van a segítségükre – tette hozzá.
Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet között tavaly október óta dúló háború alatt az ENSZ már többször megakadt a humanitárius munkában, de olyan még soha nem történt, hogy semmit ne tudtak volna csinálni. Most ilyen helyzet állt elő, de amint lehet, folytatják, és ott ahol tudják – jelentette ki.
