Andrij Malyovanij, az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője Facebook-oldalán jelentette be, hogy az általa vezetett állami intézmény együttműködést tervez az Interpollal.
A Felügyelőség és az Interpol közötti együttműködés első iránya a határmenti területek környezetvédelmi problémáinak megoldása lehet.
„A Nemzeti Rendőrség nemzetközi együttműködési főosztályával folytatott munkaértekezleten megvitattuk az Interpollal való együttműködés lehetőségeit. Az ülésen jelen volt Roman Volkov, főosztályvezető-helyettes, Bohdan Butenko, az Europol műveleti támogatási osztályának vezetője és Rosztyiszlav Tyutyunnik, a nyomozás-felügyeleti osztály helyettes vezetője. Az utóbbi időben az Interpol egyre nagyobb figyelmet fordít az érintetlen természet elleni bűncselekményekre, a környezetszennyezés elleni küzdelem is fokozódott. A nemzetközi szervezet középpontjában a vízi világot károsító bűncselekmények, a ritka fajú állatok és a faanyag csempészete áll. Az együttműködés első területe lehet, hogy bevonjuk az Interpolt a határmenti területek környezetvédelmi problémáinak megoldásába. Elfogadhatatlan a helyzet, amikor az ukrajnai áradások után tonnányi hulladék áramlik a szomszédainkhoz, Magyarországra” – írta Andrij Malyovanij.
„Az Interpol hasznos tudományos tréningeket tarthatna az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrei számára, bevonhatnak a folyamatba ismert tudósokat és ökológusokat. Közös munkacsoportokban koordinálhatnánk a környezetvédelmi szabálysértések elleni küzdelmet. Az Interpol által végzett speciális műveletekben való részvétel egyben lehetőséget kínál a hatékony természetvédelmi algoritmusok megszerzésére is. És csatlakozhatunk az ilyen műveletekhez, tanulmányozhatjuk a környezetvédelem világszintű gyakorlatát” – mondta a felügyelőség vezetője.
A tisztviselő azt is hozzátette, hogy az együttműködés első lépése az Interpol bevonása a határmenti területeken zajló környezeti problémák megoldásában lehet. „Elfogadhatatlan az a helyzet, az ukrajnai árvíz miatt több tonna hulladék áramlik a szomszédainkhoz, Magyarországra” – mondta az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője.
„Elégedett vagyok a találkozó eredményével. Ez csak az első ismerkedés az Interpollal való együttműködés által kínálta lehetőségekkel. Sok munka áll előttünk. Közös munkacsoportot hozunk létre, amely meghatározza az együttműködés irányait és formáit rövid és hosszú távon” – foglalta össze Andrij Malyovanij.
A múlt héten az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, Andrij Malyovanij megbeszélést kezdeményezett Íjgyártó István, Magyarország ukrajnai nagykövetével és Olekszij Petrovval, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével a kárpátaljai folyók szennyezettsége kérdésének megoldása céljából. Ezt szintén Facebook-oldalán jelentette be. „A környezetvédelmi kérdések nemzetközi szintre emelkednek: Magyarországgal együtt fogjuk megoldani a kárpátaljai folyók szennyezettségének problémáját. Az ukrán folyók problémájával és a nagy mennyiségű hulladék Magyarországra történő beáramlásával kapcsolatban megkerestem Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Íjgyártó Istvánt. Javasoltam, hogy szervezzünk egy megbeszélést jómagam és Olekszij Petrovval, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével. Készítsünk egy „ütemtervet” a kérdés megoldására” – írta a felügyelőség vezetője. Az ukrán folyók szennyezettsége ahhoz vezet, hogy nagy mennyiségű hulladék érkezik Magyarország területére, amelyet a magyarok nem győznek kihalászni. „Nemrégiben Áder János, Magyarország elnöke Ukrajna elnökéhez, Volodimir Zelenszkihez fordult, hogy oldjuk meg a kialakult helyzetet. Napi ezer köbméter hulladék áramlik Ukrajnából a magyar folyókba. A magyarok technikailag nem képesek ennyi szemét eltávolítására. Csak június közepe óta 938 köbméter szemetet távolítottak el a Tisza és 846 köbmétert a Szamos folyóból. A szezonális áradások tovább növelték a szennyezés mértékét” – jegyezte meg Andrij úr.
Az Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője úgy véli, hogy a folyók szennyezettsége országos probléma. „Biztos vagyok abban, hogy ezt a helyzetet átfogó módon kell kezelni, mivel a folyók szennyezettsége azt mutatja, hogy Ukrajnában a hulladékgazdálkodás nem kielégítő. Például az elmúlt évben Ukrajna, az egy személyre jutó szemét mennyiségét tekintve a 9. helyen állt a Wall Street 24/7 ügynökség szerint. Ezért nagyon remélem, hogy a magyar nagykövettel folytatott találkozón képesek leszünk hatékony mechanizmusokat kidolgozni a folyók szennyezettségének ellensúlyozására” – hangsúlyozta Andrij Malyovanij.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
As @INTERPOL_HQ's President, I will build a more transparent, diverse, and decisive organization that works to ensure safety for all. I am delighted to have been elected as President today, and it is the honor of my career to serve citizens across the world, on behalf of the UAE.
The inevitable election of Raisi to Interpol presidency is a serious attack on the values it stands for. His complicity in systematic torture and abuse is legitimised through Interpol and gives a green light to other authoritarian states that they can act without impunity https://t.co/bfFHesMTVE
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A természetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy a tomboló világjárvány nemcsak az emberre veszélyes, hiszen a vele járó következmények miatt az óceán élővilága is fenyegetve van.
A tengerek és óceánok tele vannak használt gumikesztyűkkel és maszkokkal. Az ökológusok elmondása szerint egyetlen maszk elég ahhoz, hogy végezzen egy bálnával.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Arra figyelmeztet az ENSZ, hogy ijesztő mértékben termeljük a mérgező elektronikai hulladékokat, ami nemcsak a környezetre, hanem az egészségre is káros.
Tízmilliárd dollár értékű nemesfém, így arany és platina kerül hulladéklerakókba az elektronikai cikkekkel – olvasható az ENSZ legújabb, globális e-hulladékokat vizsgáló jelentésében.
„Az elektronikai hulladék komoly problémát jelent, mert olyan gyors tempóban növekszik a mennyisége, amivel az újrahasznosítás jelenleg nem tudja tartani a lépést. Fontos, hogy be is árazzuk a szennyezést, főleg, hogy jelenleg ingyen lehet szennyezni” – mondta Kees Baldé, a jelentés egyik szerzője a The Guardiannek.
Tavaly 53,6 millió tonna elektronikai hulladékot – például telefont, hűtőt vagy éppen sütőt – dobtak ki világszerte. Ez annyi, mintha minden egyes nő, férfi és gyerek fejenként 7,3 kilogramm elektronikai hulladéktól szabadult volna meg. A gond pedig a kutatók szerint az, hogy az előző évek adatainak tükrében háromszor több elektronikai hulladékot termelünk, mint amilyen arányban a Föld népessége növekszik. Továbbá ezeknek a veszélyes hulladékoknak csak a 17 százalékát hasznosították újra 2019-ben.
Ez pedig nagy baj, hiszen egyrészt környezetszennyező és jelentős ökológiai lábnyommal jár a nemesfémek kitermelése, bányászata, másrészt a hulladéklerakókba kerülő e-szemét mérgező az egészségre és a környezetre nézve is. Maria Neira, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik munkatársa azt is hozzátette, hogy az elektronikai hulladékokhoz köthető szennyezés tehető felelőssé mostanra négyből egy korai gyermekhalálozáshoz.
A tudósok teljesen megelőzhetőnek tartják az elektronikai hulladékokból eredő szennyezést, így szorgalmazzák a megfelelő szabályozást, az újrahasznosítás fejlesztését, amely munkahelyeket is teremtene, és azt is, hogy tartósabb termékeket gyártsanak a cégek.
A napokban jelent meg a nonprofit szervezet, a Swedwatch riportja is, ami azt mutatta be, hogy a Fülöp-szigeteken az elektronikai cikkeket összeszerelő üzemekben dolgozók körében a vegyi anyagok miatt rendkívül gyakori a rák és a nők esetében a vetélés.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
Legalább kétszer annyi mikroműanyag-részecske is lehet az óceánokban, mint azt a korábbi vizsgálatok kimutatták. A műanyagszennyezés ráadásul komoly hatással van a tengeri élőlényekre: a brit Plymouth kutatólaboratórium vizsgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis részecskék ugyanakkorák, mint azok a zooplanktonok, mint ami a tengeri élőlények táplálékául szolgálnak.
„A vizekben lévő mikroműanyag-koncentrációt eddig mérhetetlenül alábecsültük” – összegezte eredményeiket Pennie Lindeque professzor, a kutatás egyik vezetője a Guardiannek. Ennek oka, hogy a mikroműanyagokat a legfinomabb, legsűrűbb hálók sem tudják megfogni, így sokkal nagyobb lehet a szennyezés tényleges mértéke.
A Lindeque vezette kutatás során a brit és amerikai partok mellett mérték a szennyezés mértékét, ahol a tudósok 100, 333 és 500 mikrométer sűrűségű hálóval szűrték a vizet. (Egy milliméter 1000 mikrométer egyébként.) A 100 mikrométeres háló tízszer több részecskét fogott meg, mint az 500-as és két és félszer többet, mint a 333-as – utóbbival szűrték eddig a vizet a mikroműanyag-szennyezést mérő vizsgálatok során.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Január elsejétől betiltaná Magyarországon az egyszer használatos műanyag italpoharak, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatalát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az Országgyűlésnek szerdán benyújtott törvénytervezet – melyet Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár ismertetett az MTI-vel – a februárban elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterven alapul, mely már tartalmazta egyes egyszer használatos műanyag eszközök forgalomba hozatalának betiltását.
Miközben az Orbán-kormány igyekszik megtorpedózni a klímaváltozás hatásai ellen fellépő európai zöld megállapodást, a másik uniós környezetvédelmi csapásvonalon a most beterjesztett javaslat szerint az uniós előírásban javasoltnál is előbb cselekedne. Azaz korábban vezetné be az egyszer használatos műanyag eszközök (például fültisztító pálcika, szívószál, műanyag tányér és evőeszközök), továbbá az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatalát. Emellett Bors szerint az EU-nál szigorúbb szabályokat vezet be, hiszen a könnyű és nagyon könnyű műanyag hordtasakok és az expandált polisztirolból készülteken túli egyéb egyszer használatos műanyag italtárolók forgalomba hozatalát is betiltják 2021. január 1-től.
A betiltott termékek gyártóinak alternatív termékek gyártását javasolják, amihez innovatív megoldásokra is szükség van, ehhez a kormány 2020-tól évente 5 milliárd forintot biztosítana a tiltás körébe vont termékeket gyártó cégek technológiaváltására, a helyettesítő termékek gyártóinak kapacitásbővítésére, új gyártósorok beszerzésére.
Az uniós szintű szabályok Európa tengereiben és tengerpartjain tíz leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag termék forgalomba hozatalára, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjednek ki. A tengerparti, óceáni hulladék 85 százaléka műanyag, ezek az egyszer használatos termékek együtt az összes tengeri hulladék 70 százalékát teszik ki. Emellett az uniós előírás értelmében a tagállamoknak csökkenteniük kell majd a műanyagból készült élelmiszertároló edények és poharak használatát.
A korlátozást tájékoztató kampány kíséri majd, melynek költségeihez a műanyagipari szereplőknek is hozzá kell járulniuk. Ennek része, hogy bizonyos termékeket címkével kell ellátni, amely ismerteti,
mennyi műanyagot tartalmaz a termék,
hogyan kell ártalmatlanítani,
és milyen káros hatása van a környezetre.
Fontos uniós cél az egyszer használatos műanyag flakonok begyűjtése, újrahasznosítása is; a tagállamoknak 2025-re kell gondoskodniuk arról, hogy a flakonok 90 százalékát begyűjtsék, például visszaváltási rendszerek révén.
Forrás: index
[type] => post [excerpt] => Január elsejétől betiltaná Magyarországon az egyszer használatos műanyag italpoharak, valamint a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasakok forgalomba hozatalát az Innovációs és Technológiai Minisztér... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1589468400 [modified] => 1589422544 ) [title] => Törvénnyel tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=14803&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 14803 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 14804 [image] => Array ( [id] => 14804 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag.jpg [original_lng] => 340510 [original_w] => 800 [original_h] => 449 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag-768x431.jpg [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag.jpg [width] => 800 [height] => 449 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag.jpg [width] => 800 [height] => 449 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag.jpg [width] => 800 [height] => 449 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/muanyag.jpg [width] => 800 [height] => 449 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1589411745:4 [_thumbnail_id] => 14804 [_edit_last] => 4 [views_count] => 4117 [_oembed_70b8f82dfcda711da273d5e78a6fe50c] =>
Negyvenkilencedik nap. A védekezés új szakaszba lép: fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindíthatjuk az életet Magyarországon // Day forty-nine. We are entering a new phase of defense: gradually and under strict rules, we can restart life in Hungary
Опубліковано Orbán Viktor Середа, 29 квітня 2020 р.
Karanténnapló - 17. nap, 4. részMegérkezett az Oroszországban gyártott oltóanyag mintája Budapestre. Most a magyar szakembereken a sor, kezdődhet a tanulmányozás a lehető legmegalapozottabb döntés érdekében.
Az első benyomás mindig fontos. Három éve októberben kezdtünk el ismerkedni a vadlovakkal vagy ők velünk - nézőpont kérdése. ? Először, amint látható, kamera nélkül. Csak leültem a fűbe és ők jöttek oda megszemlélni... akkor még nem tudták, hogy elég sokat fognak látni.? Én meg azt nem, hogy azért ez nem lesz olyan könnyű menet... Minden film kezdetekor csak ismerkedünk az állatokkal, a tájjal és ez esetben is meg kellett tanulnunk a vadlovakat, szociális viszonyaikat, ami nem volt egyszerű. Nem is ment volna a velük dolgozó kutatók, Kerekes Viola és Szabados Tímea segítsége nélkül, akik hatalmas türelemmel tanítgattak, sőt kérdeztek ki minket. Köszönjük (és remélem átmentünk a vizsgán ?). ? ? ? ?
HORTOBÁGYI FOGÓCSKA, VADLÓ CSIKÓ MÓDRA! ?? Nézzétek, ahogy egyszer az egyik csikó kergeti a másikat, aztán cserélnek. És ez így ment még jó ideig... ? De vajon mit akarhat azzal a nádszállal a szájában...? ?Különben a Przevalszkij-lovak idejük nagy részét legeléssel töltik, de nem a csikók, mivel ők még anyatejet is kapnak. Így egy csomó idejük marad, például játszani. Ez egyébként elég fontos momentum, mivel például ilyenkor alakulnak ki életre szóló barátságok is közöttük. ---(Még több kép és videó a vadlovakról (is) az instagramon: @wild.tales https://www.instagram.com/wild.tales/)---Filmezte: Jan Henriksson. Ez a jelenet nem került be egyébként a filmbe, sajnos, terjedelmi okok miatt, de örülök hogy itt megoszthatom veletek! ?
MÁSFÉL PERC REPÜLÉS A DARVAKKAL - ELSŐ RÉSZLET A FILMBŐL!! (HANGGAL ÉRDEMES NÉZNI) ?Ha tetszik megoszthatjátok, hogy sokan tudjanak erről a csodáról. Köszönjük!???Részletek:"De jó lenne velük szárnyalni!" - gondoltam tinédzserként, amikor barátommal minden ősszel levonatoztunk a Hortobágyra és a Nagy-Halastó nádrengetegében töltöttünk pár napot egy kis kunyhóban. Alig harminc évet kellett várni, mire most a VADLOVAK - HORTOBÁGYI MESE című filmünk forgatásakor ezt meg tudtam valósítani...? Mostanság rádásul 150,000 daru is megfordul egyszerre az őszi pusztán és ott eszegetnek, pihengetnek, sőt fürdenek ahol a mi főhőseink: a vadlovak. Nem volt kérdés, hogy ők is bekerülnek a filmbe. (Ha megnézitek, az első képen épp a vadlovak felett repülünk el. ? ?).Viszont mostanság gyönyörű videók születnek a darvakról, ezért ki kellett találni nekünk is valamit. A technikát és zenét hívtuk segítségül. Ahogy gyönyörködve néztem a beszálló madártömeget, rájöttem, hogy ez egy légi balett és nekünk is velük kell táncolni a levegőben, nem csak simán együtt repülni.És akkor innét a technikai rész: a drónunkra egy nagy gyújtótávolságú optikát szereltünk és a drónt és a kamerát külön ember kezelte így fantasztikusan összetett kameramozgásokat tudtunk csinálni ráadásul a madarak zavarása nélkül. (Amikor úgy látszik közel vagyunk, akkor is még nagyon messze volt a drón). És aztán "csak" egy szépséges zenét kellett komponálni hozzá. Remélem tetszik - ha igen köszi, ha megosztod. ?Drón pilóta: Badár BalázsDrón operatőr: Török ZoltánRed kamera operatőr: Jan HenrikssonTerepi segítők: Szilágyi Attila, Tar János (Hortobágyi Nemzeti Park)Hang: Ola EliassonZeneszerző: Oliver HeussZenekar: Budapest Art Orchestra Karmester: Peter PejtsikVágó: Hargittai LászlóFényelő: Benedek KabánSzervezés, producer: Nóra BotosExecutive producer: Tom SynnatzschkeRendezte: Török ZoltánA filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Doclights GmbH NDR Naturfilm (Németország) és a Terra Mater Factual Studios (Ausztria) koprodukciójában készítjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségével, a Mozinet forgalmazásában.
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
A Földön élő rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat.
Harminc évnyi adatok elemeztek
A lipcsei Integrált Biodiverzitás Kutatási Központ (Centre for Integrative Biodiversity Research) elemzése 1990-től napjainkig vizsgálta a rovarok számának alakulását. Az elemzés során 166 hosszú távú felmérés eredményeit kombinálták, amelyhez az adatokat közel 1700 helyről gyűjtötték össze.
A tudósok arra jutottak, hogy miközben a rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, egyes fajok mégis képesek voltak megcáfolni az általánosan csökkenő tendenciát.
Ez utóbbiban különösen élen járnak az édesvízi rovarok, amelyek populációja minden évtizedben 11 százalékkal növekedett, miután a természetvédők erőfeszítéseket tettek a korábban szennyezett folyók és tavak megtisztítására. Ők azonban csak a rovarfajok körülbelül 10 százalékát képviselik, és nem tudják beporozni a növényeket.
Ráadásul a rovarokról a világ számos régiójában – például Dél-Amerikában, Dél-Ázsiában és Afrikában – igen kevés adat áll a kutatók rendelkezésére. Azonban az élőhelyek gyors megsemmisítése, a gazdálkodás terjedése és az urbanizáció valószínűleg ezeken a területeken is jelentősen csökkenti a rovarpopulációkat.
Nélkülözhetetlenek az ökoszisztémákhoz
A rovarok nélkülözhetetlenek az ökoszisztémákhoz az emberiség számára: beporozzák a növényeket, táplálékot nyújtanak más lények számára, és újrahasznosítják a természet hulladékait. A tanulmány ezért az „emberiség fennmaradására gyakorolt katasztrofális következményekre” is figyelmeztet.
„A tanulmányunk eredményeként kapott 24-25 százalékos veszteség komoly aggodalomra ad okot – mondta Roel van Klink, a lipcsei Integrált Biodiverzitás Kutatási Központ kutatója a The Guardian online tudományos portáljának. – Ez pontosan a negyedével kevesebb, mint amikor még gyerek voltam; pedig az embereknek nem ártana szem előtt tartaniuk, hogy táplálékunk valóban nagyban függ a rovaroktól.
A Science tudományos folyóiratban publikált kutatás azt is megvizsgálta, hogy a veszteség mértéke hogyan változott az idő múlásával.
A helyzet Európában egyre rosszabbá válik, ami a szakemberek szerint „feltűnő és sokkoló”, ám az okairól egyelőre még csak találgatnak.
A legfőbb „bűnösökként” leginkább a városok terjeszkedését és a rovarok természetes élőhelyeinek elvesztését, valamint a peszticideket jelölik meg. Más szakértők becslése szerint már a rovarok 50 százaléka eltűnt az elmúlt 50 évben.
Forrás: origo
[type] => post [excerpt] => A Földön élő rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1587747600 [modified] => 1587731502 ) [title] => Sokkoló: negyedével csökkent az elmúlt harminc évben a rovarok száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=12373&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 12373 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 12374 [image] => Array ( [id] => 12374 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [original_lng] => 75326 [original_w] => 644 [original_h] => 429 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [width] => 644 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [width] => 644 [height] => 429 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [width] => 644 [height] => 429 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [width] => 644 [height] => 429 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/katica.jpg [width] => 644 [height] => 429 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1587720807:4 [_thumbnail_id] => 12374 [_edit_last] => 4 [views_count] => 3265 [_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Április 17-től lépett érvénybe a törvény, mely szerint magasabb bírságot szabnak ki a környezetszennyezőkre és avarégetőkre. A törvényt néhány nappal ezelőtt 328 parlamenti képviselő szavazta meg, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. Ezt követően, április 16-án, a Holosz Ukrajini újságban meg is jelentették a jogszabályt.
A dokumentum egyértelműen leírja, hogy a levelek és a száraz avar égetése veszélyt jelent az emberi szervezetre, mivel a folyamat közben olyan kémiai anyagok jutnak a levegőbe, amelyek különféle betegségeket okozhatnak, ideértve a rákot is.
Mostantól a tűzvédelmi szabályok erdőben történő megsértéséért az állampolgárokra 1530–4590 hrivnya közötti, a tisztviselőkre pedig 4590–15300 hrivnya közötti bírságot szabhatnak ki. Bírságot kaphatunk tűzrakásért, égő cigarettacsikk vagy gyufa eldobásáért, továbbá a pipák hamujának nem megfelelő helyen történő kiürítéséért.
Ha a tűz gondatlan kezelése miatt kárt teszünk az erdőben 4590–15300 hrivnya közötti pénzbírságot kell befizetnünk (tisztviselőknek 10710–18360 hrivnya közötti összeget).
A tarlók, a rétek, a legelők, a természetes növényzet vagy annak maradványainak és a lehullott levelek elégetése esetén (történjen az bármilyen földterületen, utak és vasutak közelében vagy parkokban), 3060–6120 hrivnya közötti büntetést szabnak ki az állampolgárok számára, a tisztviselők számára pedig 15 300 – 21 420 hrivnya közötti összeget. Tehát, a törvény értelmében akár a saját kertünkben való égetést is büntethetik.
Amennyiben az égetésre természetvédelmi területen kerül sor, az állampolgárok 6120–12240, a tisztviselők 21420–30600 hrivnya közötti bírságra számíthatnak.
A levegő káros, életveszélyes anyagokkal való szennyezéséért 30600–61200 hrivnya közötti pénzbírságot vagy három évig terjedő szabadságkorlátozást szabhatnak ki.
Az erdők, a települések közelében lévő ültetvények, valamint a száraz vadnövényzet vagy annak maradványainak mezőgazdasági területeken történő megsemmisítéséért 91 800-153 000 UAH bírságot, vagy 2-től 5 évig terjedő szabadságkorlátozást szabnak ki.
[type] => post [excerpt] => Április 17-től lépett érvénybe a törvény, mely szerint magasabb bírságot szabnak ki a környezetszennyezőkre és avarégetőkre. A törvényt néhány nappal ezelőtt 328 parlamenti képviselő szavazta meg, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. Ezt... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1587234420 [modified] => 1587220543 ) [title] => Emeltek a környezetszennyezésért és avarégetésért járó bírságokon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=11616&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11616 [uk] => 11569 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 11575 [image] => Array ( [id] => 11575 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [original_lng] => 753272 [original_w] => 712 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2-300x197.png [width] => 300 [height] => 197 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [width] => 712 [height] => 467 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [width] => 712 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [width] => 712 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [width] => 712 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/7-2.png [width] => 712 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1587209744:5 [_thumbnail_id] => 11575 [_edit_last] => 5 [views_count] => 6149 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_bd77f5abcc28edf156801c2912ef81f3] => [_oembed_time_bd77f5abcc28edf156801c2912ef81f3] => 1587157489 [_oembed_70297625007069771de79bdbef3c4ea1] => [_oembed_time_70297625007069771de79bdbef3c4ea1] => 1594986509 [_oembed_684bdba462d7273df741fb57b589e074] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az unió döntéshozói az okoseszközökre is kiterjesztenék azt a szabályozást, amellyel tartósabb, könnyebben javítható készülékek forgalmazására szeretnék rávenni a gyártókat.
Bosszantó, ha egy újonnan vásárolt mobiltelefon vagy táblagép röviddel az éves garanciális idő után olyan állapotba kerül, hogy csak igen súlyos összegért lehet megjavítani. Sokan ilyenkor nem is élnek a szervizelés adta lehetőséggel, inkább új terméket vásárolnak. Ez azonban óriási összeget ró az emberekre, és az elektronikai hulladék is csak gyarapszik. Részben ez sarkallta egy új javaslat kidolgozására az Európai Unió döntéshozóit, akik most egy másik, ehhez kapcsolódó paragrafussal bővítették az eredeti rendelkezést.
Az uniós politikusok azt szeretnék elérni, hogy a szervizeléshez való jog az okostelefonokra, táblagépekre és laptopokra is vonatkozzon, lehetőleg már a jövő évtől. A vállalatokat tartósabb és könnyebben javítható készülékek gyártására ösztönöznék, de az intézkedés környezetvédelmi célokat is szolgál: a képviselők szerint az is fontos lenne, ha az egyes termékekbe több újrahasznosított elem kerüljön, így ugyanis csökkenthető lenne a szén-dioxid-kibocsátás és a világ számos részén már most gondokat okozó e-szemét.
582 igen, 40 nem szavazat: az EU nagyon azt akarja, hogy egyfajta mobiltöltőt használjunk.
Hasonló törvényt tervez beiktatni az Egyesült Államok mintegy 18 tagállama is, de ott elsősorban azokat az eszközöket “védenék”, melyekhez nem kapható cserealkatrész, ennél fogva nem is javíthatók. A szakpolitikusok szerint ezzel elejét lehetne venni a felesleges vásárlásnak, miközben a szervizek életében is komoly változás állhatna be. A cél amúgy itt is kettős, ugyanis elsősorban környezetvédelmi okokkal magyarázzák a törvény beiktatásának szükségességét. De hogy mindebből mikor lesz a gyakorlatban is követendő rendelkezés, még nem tudni, és ugyanez a helyzet az EU esetében is.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A környezetszennyezés Kárpátalján is az egyik legjelentősebb veszélyforrássá vált. PET-palack szigeteket a Tiszán, a Borzsán, a Latorcán. Illegális szemétlerakók a városok, falvak határában, s akkor a nagymuzsalyi aranybánya újraindításával, az aknaszlatinai sóbánya tönkretételével okozott károkról és veszélyekről még nem is szóltunk.
Apró reménysugár, hogy egyre több lelkes környezetvédő bukkan fel, és kezd gyakran erejét meghaladó munkába, iskolások – gyaníthatóan egy-egy elkötelezett tanár ösztönzésére – válik tudatos természetvédővé. Ez utóbbi szép példája, hogy s Mezőkaszonyi Arany János Líceum diákjai, valamint a Csonkapapi Általános Iskola tanuló,i bekapcsolódva a Székely Kapuk–Zöld Kapuk programba, plakátokat készítettek, s azokat elvitték Bereg-vidéki iskolákba, hogy felhívják társaik figyelmét a környezetvédelem fontosságára.
