Bár egyre több pletyka kering arról, hogy a polgári légiforgalom már januárban visszatérhet Ukrajnába, a Miniszteri Kabinet jelenleg nem látja indokoltnak a légi közlekedés visszaállítását.
Az Ukrinform tudósítása szerint ezt Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős, illetve a községek és területek fejlesztéséért felelős minisztere jelentette ki.
A tisztségviselő megerősítette, hogy az intézmények felkészültsége a légiforgalom visszaállítására Ukrajna légterében már elérte a 95%-ot. A lembergi vagy kijevi repülőtér megnyitásához mindössze 45 napra van szükség.
Azonban a biztonsági helyzet jelentős akadályt jelent. Kuleba meggyőződése, hogy a jelenlegi légvédelmi rendszerek nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az egyik legfontosabb feltételt a légiközlekedés újraindításához: az utasok biztonságát. Így egyelőre még túl korai beszélni a légi közlekedés megnyitásáról.
A Supernova Airlines engedélyt kapott rendszeres légi járatokra Lembergbe és Kijevbe. Ez lehetővé teszi a társaság számára, hogy Ukrajna felett repüléseket hajtson végre. Ezt az Állami Légiközlekedési Szolgálat közölte.
A Nova posta cég megjegyezte, hogy a Supernova műszaki engedélyt kapott a repülésekre annak érdekében, hogy Ukrajna légterének megnyitása után azonnal repülhessen – írja a hromadske.
„Ahhoz, hogy repülhessen, kereskedelmi engedélyt kell szereznie. Ennek az engedélynek a megszerzése azt jelenti, hogy amint lehetséges, repülni tudunk a megadott útvonalakon” – magyarázta a társaság sajtószolgálata.
A Supernova Airlines társaság megkapta a jogot a járatok üzemeltetésére:
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szeptember 28-án, szombaton azt tanácsolta a légitársaságoknak, hogy a térségben tapasztalható eszkaláció miatt a következő hónapban kerüljék a Libanon és Izrael feletti légteret.
Az uniós ügynökség az Európai Bizottsággal együtt „a légicsapások általános fokozódására és a biztonsági helyzet romlására” figyelmeztetett, ami kihat az Izrael és Libanon feletti légtér biztonságára.
„E tekintetben az Európai Bizottság és az EASA úgy döntött, hogy tájékoztató közleményeket adnak ki a konfliktusövezetekről azzal az ajánlással, hogy ne repüljenek Libanon és Izrael légterében” – közölték.
Pontosították, hogy a javaslat 2024. október 31-ig érvényes, de a helyzet változása esetén felülvizsgálhatják.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szeptember 28-án, szombaton azt tanácsolta a légitársaságoknak, hogy a térségben tapasztalható eszkaláció miatt a következő hónapban kerüljék a Libanon és Izrael feletti légteret.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727608140
[modified] => 1727551635
)
[title] => Az EU azt javasolja, hogy a légitársaságok egy hónapig kerüljék az Izraelen és Libanonon keresztüli járatokat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=216123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 216123
[uk] => 216095
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 216096
[image] => Array
(
[id] => 216096
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[original_lng] => 177835
[original_w] => 1260
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-300x214.jpg
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-768x549.jpg
[width] => 768
[height] => 549
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-1024x731.jpg
[width] => 1024
[height] => 731
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1727540701:5
[_thumbnail_id] => 216096
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1671
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729764856
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1732193558
[_oembed_d6551eca0fe9186f6c53a5d7796a2555] =>
As a reminder, the Taleghan 2 complex (which Axios references) was clearly hit in the strike - but assumed to be unused. Either it was in fact being used, or something else in Parchin was hit https://t.co/EMU11toEj1pic.twitter.com/JwtfLQRl4Q
Ukrajna és az Ukrajnába tartók életét manapság rendkívül megnehezíti, hogy az országban a háború kitörése óta légtérzár van érvényben. A fél kontinensnyi országon belül csak autóval és vonattal lehet eljutni bárhová is. Nem kivételek ez alól a Kijevbe látogató hivatalos delegációk, de még az Egyesült Államok elnöke sem. Minderről kollégánk K. Debreceni Mihály számolt be. Kissé nehéz dolga van annak, aki manapság el szeretne jutni Ukrajnába, vagy azon belül bárhová. A méreteket tekintve ugyanis komoly távolságok a mérvadóak, hiszen az ország hossza északról-délre 893 km, nyugatról-keletre pedig 1316 km hosszú. Ez nagyjából a Budapest-Brüsszel távolságnak felel meg, amit nehéz lenne mindennap vagy minden héten annak megtennie, akinek valamilyen ügyet kell intéznie. Ráadásul Budapest és Brüsszel között végig autópálya van, ami már Ukrajnáról nem mondható el, itt ugyanis az elmúlt években az Odessza-Kijev autópályán kívül jelentősebb négysávos út nem épült. Az ország más részeiben pedig szakaszosan négysávosak a fűutak. A háború kitörése előtt Ukrajnában az ország történelmének legnagyobb útfelújítási munkálatait végezték el: végre Kárpátalján is járhatóvá váltak az utak, és kacsintva bár, de végre feltehettük magunknak azt a kérdést: ez már Európa? A tendencia tehát nem volt rossz, de közbejött a háború. Manapság annak, aki mondjuk, Budapestről szeretne eljutni Kijevbe, nem áll módjában repülővel utazni, ugyanis 2022. február 24., az orosz-ukrán háború kitörése óta légtérzár van érvényben. Így a közel 1200 km-es utat vonattal vagy autóval kell megtennie, ami utóbbi esetében, ha nincs sor a határon, akkor körülbelül 15-16 órás utat jelent. Vonattal pedig akár 22-23 órás is lehet mindez. Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az országon belül szeretnének gyorsan eljutni A pontból B pontba, hiszen ezt repülő nélkül kell megtenniük. 2022 előtt legalább működtek a belföldi járatok, kisebb méretű repülőgépekkel Ungvárról vagy Lembergből két óra alatt Kijevbe lehetett érni, de a legtöbb nagyváros elérhető volt légi úton bárhonnan. Kivételt csak a Krím-félsziget és Donyeck, illetve Luhanszk jelentett, abba az irányba ugyanis – a kelet-ukrajnai konfliktus miatt – még 2014-ben megszűntek a járatok. A kelet-európai országban a Szovjetunió idején jól kiépítették a vasúthálózatot, emiatt szerencsére a háborús időkben is jól működik az ország vonatközlekedése. A távolsági vagonok nagyobb része szépen fel van újítva, a különböző kategóriájú hálókocsikban lehet jegyet foglalni az interneten, ahol magunk választhatjuk ki, hogy melyik fülkében, emeleti vagy földszinti ágyon szeretnénk aludni. Ehhez jár tiszta párna, paplan, lepedő, reggel pedig kávé vagy tea. Közúton az nehezíti meg a közlekedést, hogy nagyon sok helyen vannak ellenőrzőpontok, ahol sok esetben egyórás is lehet a sor. Emiatt gyakoriak lehetnek a fennakadások. A háború kitörése óta, az orosz rakétaveszély miatt, minden külföldi delegáció vonattal vagy autóval érkezett Kijevbe. Nem volt kivétel ez alól Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, de még Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem. A közelebbi országok vezetői mindkét közlekedési eszközt igénybe szokták venni, ha Ukrajnába látogatnak. De még Zelenszkij elnök is sokszor vonatot használ országon belül. Legutóbb pedig pár napja, a világ legnagyobb népességű országának miniszterelnöke, Narendra Modi indiai kormányfő is így érkezett Kijevbe. Ukrajnában tehát a szükség törvényt bontott 2022-ben, és várhatóan még jó sokáig csak a közúton és vasúton fog működni a közlekedés.
Irán Izrael elleni támadása légiforgalmi káoszt okozott, mivel a nemzetközi légitársaságoknak törölni kellett járataikat vagy átirányítaniuk. A hírt a Reuters közölte.
Legalább egy tucat légitársaságnak kellett törölnie járatait vagy útvonalat változtatnia az elmúlt két napban, köztük a Qantasnak, a Lufthansának, a United Airlinesnak és az Air Indiának.
Mark Zee, az OPSGROUP repülésszervezési tanácsadó cég alapítója szerint ez volt a legnagyobb fennakadás a légi közlekedésben a New York-i World Trade Center elleni 2001. szeptember 11-i támadások óta.
„Azóta nem volt olyan helyzetünk, hogy ennyi különböző légteret ilyen gyorsan lezártak volna, és ez káoszt szül” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a fennakadások valószínűleg még napokig kitartanak.
Kifejtette, hogy az Európa és Ázsia közötti útvonalak Irán légterén haladnak át, a gépeknek pedig Törökországon, vagy Egyiptomon és Szaúd-Arábián kell átrepülniük.
Izrael április 13-án, szombaton lezárta légterét, majd április 14-én reggel újra megnyitotta. Jordánia, Irak és Libanon is újraindította a repülést területük felett.
A Közel-Kelet legnagyobb légitársaságai, köztük az Emirates Airlines, a Qatar Airways és az Etihad Airways bejelentették, hogy újraindítják működésüket a régióban, miután néhány járatot töröltek vagy átirányítottak.
Ukrajna hivatalos tárgyalásokat kezd az USA és az Európai Unió szabályozóival a légi személyszállítás újraindításáról az országban, és kérdésben Kijev az izraeli polgári légiközlekedési hivatallal is folytat konzultációkat – jelentette ki hétfőn Olekszandr Kubrakov, újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettes, közösség-, terület- és infrastruktúrafejlesztési miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
Mint Kubrakov hangsúlyozta, jelenleg még korai lenne bármiféle határidőről beszélni. Ám az ukrán fél már közvetíti a szabályozók felé elképzelését arról, hogy a piac hogyan fog működni a hadiállapoti körülmények között, valamint kockázatértékelését, megközelítéseit és algoritmusait – tette hozzá. „Nem sok példa van a világban olyan repülőterekre, ahol bármikor drónok vagy rakéták csapódhatnak be. Izrael a legsikeresebb példa. Sok időt töltöttünk konzultációval, és továbbra is konzultálunk az izraeli polgári légiközlekedési hivatallal” – mutatott rá.
A miniszter elmondása szerint a tervek szintjén különböző forgatókönyvek vannak az Ukrajnában megnyitható repülőterek számát illetően. „Fontos számunkra, hogy meghalljuk az első hivatalos visszajelzést a szabályozóktól” – fűzte hozzá. Arról biztosított, hogy vannak európai légitársaságok, amelyek érdeklődnek és elsők szeretnének lenni az ukrán légi szállítási piac újraindításában, de nem volt hajlandó megnevezni őket. Elmondása szerint három ukrán céggel is folynak tárgyalások.
„Ők is megerősítik természetesen, hogy ide akarnak repülni, ezek a bázisrepülőtereik, a bázisországuk. Ami a saját nemzeti légiközlekedési szolgáltató létrehozását illeti, jelenleg határozottan nem ez a fő prioritás a háború alatt, de később erre a kérdésre vissza kell térni” – hangsúlyozta Olekszandr Kubrakov.
Az új intézkedés alól egyedül a tranzitjáratok mentesülnek. Dánia mellett több uniós ország és még Brüsszel is hasonló adókat vezetne be.
A dán parlament pénteken elfogadta, hogy a légiközlekedés zöld átállásának felgyorsítása érdekében az utasoknak különadót kelljen fizetniük a nem megújuló üzemanyagot használó járatokon – írta a Reuters.
A kormány még novemberben javasolta azt, hogy a légi közlekedésre különadót vessenek ki, hogy ezzel finanszírozzák az iparág zöld átállását, amellyel 2030-ra minden belföldi járat 100 százalékban fenntartható üzemanyagokat használna.
A pénteki megállapodás értelmében az utasoknak Európán belül 50, középtávú járatoknál 310, az interkontinentális járatokon pedig 410 koronányi adót kell fizetniük – olvasható az adóügyi minisztérium közleményében. Az új rendszer fokozatosan, 2030-ig lesz bevezetve, és egyedül a dán repülőtereken áthaladó tranzitjáratok mentesülnek alóla.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tanulmánya szerint a légiközlekedés 3,5 százalékkal járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Az ágazat által okozott szén-dioxid-kibocsátás 1940 és 2018 között összesen 32,6 milliárd tonnát tett ki, ami nagyjából megfelel a 2010-es teljes globális kibocsátásnak.
2021 októberében a nemzetközi légitársaságok elvállalták, hogy 2050-re kibocsátásmentessé válnak. Ezt a kötelezettségvállalást gyorsított hatékonysági intézkedések, energiaátállási kezdeményezések és innováció végrehajtásával érnék el, amit azonban a világ kormányainak és az utasoknak kell finanszírozniuk.
A 2050-ig megvalósítandó nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése nemcsak a légiközlekedési ágazat számára kulcsfontosságú, hanem összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével is, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozzák.
Az európai önkéntes légiközlekedési szolidaritási alap Ukrajnáért működését meghosszabbították a 2024-es évre – jelentette be Andrij Jarmak, az Ukraeroruh állami vállalat igazgatója Facebookon, számolt be az Ukrinform.
„Az EUROCONTROL állandó bizottsága történelmi döntést hozott az Európai önkéntes légiközlekedési szolidaritási alap Ukrajnáért működésének 2024-re történő meghosszabbításával Ukrajna és Moldova támogatására” – áll a bejegyzésben.
Jarmak elmondása szerint az alap támogatása biztosítja Ukraeroruh operatív tevékenységét, és megteremti az előfeltételeket a léginavigációs szolgáltatások háború utáni gyors helyreállításához Ukrajna légterében, ami a polgári repülések megindításának kulcsfontosságú feltétele. Mindenekelőtt a léginavigációs rendszer megfelelő állapotának és az ukrán szakemberek szakmai színvonalának fenntartásáról van szó.
Az Európai önkéntes légiközlekedési szolidaritási alap Ukrajnáért azért jött létre, hogy támogassa az ukrán léginavigációs rendszert az Oroszországi Föderáció agressziójának körülményei között. Kulcsfontosságú pénzügyi eszköz a személyi potenciál megőrzéséhez, valamint olyan intézkedések tervezéséhez, amelyek célja a léginavigációs szolgáltatások mielőbbi helyreállítása Ukrajna légterében.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az ukrán Air Ocean Airlines légitársaság szeretné újraindítani a járatait Ungvárról. A hírt Vjacseszlav Heriha igazgató közölte.
Elmondása szerinte az Air Ocean Airlines járatokat nyithat Ungvárról, ha azt biztonságosnak ítélik. A repülőtér a szlovák határ közelében található, a gép felszállás után azonnal belép egy NATO-tagállam légterébe.
„Az ungvári repülőtér a Kárpátok lábánál található, és viszonylag védett keletről. A kifutópálya 2038 x 40 méteres, ami elegendő az An-148-100E repülőgépek biztonságos fel- és leszállásához” – áll a légitársaság indoklásában.
Július 1-jén Oroszország újraindította a közvetlen repülőjáratokat Kubába, amelyeket az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete után megszakítottak.
A hírt az orosz Aeroflot közölte.
A kubai Varadero üdülőhelyre az orosz légitársaság Boeing 777-es repülőgépekkel közlekedik, egyelőre hetente kétszer, a jövőben igény szerint bővülhet a program.
Ugyanakkor azt állítják, hogy az első járat a seremetyevói repülőtérről szinte teljes kereskedelmi rakománnyal indult.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
