Az ukránok több mint 60 %-a hiszi, hogy 10 éven belül Ukrajna virágzó országgá válik az Európai Unión belül – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésének eredményeiből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a válaszadókat arra kérték, hogy két állítás közül válasszanak egyet, amelyek mindegyike egy lehetséges jövőt ír le 10 év múlva. Az egyik kijelentés optimistán írja le Ukrajnát, mint virágzó EU-tagot, a másik kijelentés ezzel szemben egy tönkrement ország pesszimista leírása.
A felmérés eredményei szerint az optimizmus szintje kissé csökkent 2026 januárja óta, de továbbra is meglehetősen magas. Így az ukránok 63 %-a optimista Ukrajna jövőjét illetően (januárban – 66%). Ezzel szemben a pesszimisták aránya 25% (korábban – 22%).
Ukrán elnöki hivatali és vallásügyi vezetők látogattak a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánius Református Gyermekotthonba, ahol személyesen győződtek meg az egyház humanitárius, oktatási és roma felzárkóztatási munkájáról. A Kárpátaljai Református Egyházkerület vezetésével folytatott egyeztetésen az ukrán állam képviselői stratégiai partnerként tekintettek az egyházra, és hangsúlyozták: a nemzeti kisebbségek, köztük a magyar közösség, kulcsszerepet játszanak Ukrajna stabilitásában.
Irán az utolsó pillanatban lemondta részvételét, Oroszország pavilonja csak néhány napig tart nyitva, Ukrajna pedig a donyecki Pokrovszkból érkező műalkotással lesz jelen a Velencei Biennálé 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításán, amely kedden nyitja meg kapuit a sajtó előtt.
A Velencei Biennálé elsőként a sajtó képviselői előtt nyílik meg, akik meghívással járhatják be a nemzetközi művészeti kiállítás helyszíneit, köztük a biennálé kertjeit és az Arsenale egykori hajógyár épületeit.
A nagyközönség előtt május 9-én nyílik meg a biennálé, és november 22-ig várja a látogatókat.
A biennálé idei kiadása az „In Minor Keys”, vagyis „Moll hangnemekben” címet kapta, a tavaly elhunyt kameruni-svájci kurátor, Koyo Kouoh koncepciója alapján. A cím zenei metafora: a moll hangnemekre, a csendesebb tónusokra, lassabb tempóra, finomabb rezdülésekre való odafigyelést sugallja.
A kiállítást számos vita előzte meg többek között Oroszország részvétele miatt. Az orosz nemzeti pavilon az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta zárva tartott.
A pavilon újranyitásáról a Biennálé Alapítványt 2024-től vezető Pietrangelo Buttafuoco döntött. A sajtónak fenntartott megnyitó előtti órákban ismételten hangoztatta, hogy a „művészet ereje hatalmasabb bármilyen elnyomásnál”.
Másképpen vélekedett az olasz kulturális miniszter, Alessandro Giuli, aki indokolatlannak tartja Oroszország jelenlétét. A tárcavezető felügyelőket küldött a biennálé velencei székházába annak kivizsgálására, hogy bármilyen módon megsértik-e az Oroszországra kivetett szankciókat.
Alessandro Giuli bejelentette, hogy nem vesz részt a biennálé május 9-i megnyitóján, de nem zárta ki, hogy a következő hónapokban felkeresi a kiállítást.
Az Európai Unió szintén elítélte a biennálé döntését, amellyel engedélyezte Oroszország nemzeti pavilonjának újranyitását. Lemondott a biennálé nemzetközi zsűrije is tiltakozásul Oroszország és Izrael részvétele miatt, mivel azok vezetőit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt körözi.
Végül Oroszország pavilonja kizárólag a sajtónak fenntartott napokban tart nyitva, majd május 9-től zárva lesz. Oroszország különböző nemzetiségű művészek előadásával készült, amelyet videóra vesznek, és a közönség majd kivetítőkön nézheti meg. Olasz médiaértesülések szerint az orosz jelenlét hallható is lesz majd, mert keddtől péntekig tíz zenei együttes lép fel, koncertjüket rögzítik, és a biennálé teljes időtartama alatt végtelenített üzemmódban lejátszák, így a nagyközönség annak ellenére hallgathatja a zenét, hogy az orosz pavilon zárva tart.
Ukrajnából az Origami Deer (Origami szarvas) című műalkotás érkezett Velencébe, amely eredetileg a donyeci Pokrovszk városa közterén állt. Zsanna Kadirova művét a háború elől menekítették ki a térségből. A szobor a Security Garantees című kiállítás központi eleme, amely Kijev és Moszkva közötti nehéz tárgyalásokra utal, valamint a Budapest Memorandumra, amelyben Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktől, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól függetlenségének megőrzéséhez – olvasható a ukrán pavilon hivatalos honlapján.
Izrael pavilonja is csak a következő sajtónak szóló napokban lesz látogatható. Irán az utóbbi napokban mondta le részvételét.
Az idén először a Biennálé nyitóünnepség nélkül kezdődik, és nem tartják meg a hagyományos díjkiosztót sem a nemzetközi zsűri lemondása miatt.
A legjobb művésznek és a legjobb országpavilonnak járó Oroszlán-díjat a közönség szavazza meg október 22-ig.
A Biennálén több mint száztíz művész, ország és intézmény lesz jelen. Hét ország most először képviselteti magát: Guineai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Nauru, Katar, Sierra Leone, Szomália és Vietnám. El Salvador pedig most először nyit nemzeti pavilont.
Az ukránok egyharmada nem bízik Volodimir Zelenszkij elnökben, a kutatók úgy találták, hogy egyesek 2019 óta az államfő ellene vannak, de léteznek más okokat is – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) 2026. április 20. és 27. között végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az ukránok 36 %-a nem bízik az elnökben. A szociológusok további kérdéseket tettek fel 50 válaszadónak, hogy kiderítsék a fő okokat. A bizalmatlanság leggyakoribb oka nem az aktuális eseményekhez kapcsolódik. A válaszadók 40 %-a azt mondta, hogy a Zelenszkijjel szembeni szkeptikus hozzáállásuk 2022 előtt, egyes esetekben pedig már 2019 előtt kialakult.
Vannak, akik konkrétan a csapatok kivonását, bizonyos kijelentéseket, valamint az elnök viselkedését békeidőben is megemlítik. Az egyik válaszadó megjegyezte, hogy „a 95. Negyed óta negatívan viszonyul Zelenszkijhez és tevékenységéhez”.
A fennmaradó okok a következőképpen oszlottak meg: 32 % – semmilyen erőfeszítést nem tesz a háború befejezésére; 28 % – nem teljesítette a választási ígéreteit; 20 % – korrupció (tízből kettő konkrétan a „Mindics-ügyet említette ); 18 % – személyzeti politika: közeli emberek kinevezése, szakemberek elbocsátása; 12 % – alkalmatlanság a közigazgatásban; 10 % – a TCK tevékenysége és a mozgósítás; 10 % – az életszínvonal csökkenése és az árak emelkedése.
A válaszadók egyike sem említette a választások hiányát okként. Csak egy válaszadó említette a szólásszabadság korlátozását, egy másik pedig azt mondta, hogy az elnök „ragaszkodik a hatalomhoz”. Az elnökben nem bízók 70 %-a azt mondta, hogy hozzáállásuk az elmúlt 1-2 hónapban nem változott. További 26 % szerint romlott. Csak 4 % számolt be némi javulásról, bár továbbra sem bízik benne.
Ugyanakkor a megkérdezettek 46 %-a még azok között is, akik nem bíznak benne, úgy vélte, hogy Zelenszkijnek a háború végéig elnöknek kell maradnia. Ezzel szemben 42 % ragaszkodik az azonnali lemondásához.
Ukrajna készen áll az együttműködésre Japánnal a pilóta nélküli légi eszközök és drónrendszerek területén, és felajánlja, hogy megosztja a teljes körű háború során, Oroszország ellen szerzett harci tapasztalatait.
Erről Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter beszélt a Kyodo Newsnak adott interjújában.
A külügyminiszter szerint Ukrajna kész átadni Japánnak a drónok harctéri alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket közvetlenül a fronton szerzett. Szibiha hangsúlyozta, hogy Kijev nyitott az együttműködésre a japán fél készségétől függően.
A növekvő biztonsági kihívások közepette Japán kormánya, Szanae Takaiči miniszterelnök vezetésével, az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. Tokióban a jelenlegi biztonsági helyzetet a második világháború óta a legsúlyosabbnak nevezik.
Források szerint a drónokkal kapcsolatos együttműködési tárgyalások az ukrán fél kezdeményezésére kezdődtek.
Az ukránok többsége ellenzi, hogy a teljes Donyeck megyét Oroszország ellenőrzése alá adják biztonsági garanciákért cserébe. A felmérés szerint a válaszadók 57%-a ezt teljesen elfogadhatatlannak tartja.
Ugyanakkor 36% hajlandó lenne ilyen kompromisszumra, bár közülük sokan nehéz döntésként tekintenek rá. A megkérdezettek 7%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az adatok enyhe elmozdulást mutatnak március elejéhez képest: akkor 62% utasította el kategorikusan az ötletet, míg most 57%. A kompromisszumot elfogadók aránya 33%-ról 36%-ra nőtt.
Összességében az áprilisi eredmények nagyjából visszatértek a februári szinthez, ami viszonylagos stabilitást jelez a közvélemény alakulásában.
Az ukrán kormány bejelentette, hogy május 1-ig befejeződtek a főbb nemzetközi autóutak javítási munkálatai. Összesen több mint 7,3 millió négyzetméternyi útfelületet újítottak fel, ami a tervezett mennyiség 104%-a.
A munkálatok februárban indultak, és a tervezettnél gyorsabban haladtak. A hangsúly a kulcsfontosságú logisztikai útvonalakon és nemzetközi közlekedési folyosókon volt, amelyek létfontosságúak a segélyszállítmányok, az üzleti forgalom és a régiók közötti kapcsolatok szempontjából. A főbb felújított nemzetközi útvonalak:
A felújítások számos fontos útvonalat érintettek, többek között a Kijevet összekötő főbb nyugati, keleti és déli irányú nemzetközi utakat, valamint határátkelőkhöz vezető szakaszokat.
A nemzeti jelentőségű utak és a frontvonalhoz közeli területek egyes szakaszain továbbra is dolgoznak: összesen 59 útszakasz felújítása zajlik, több mint 1200 kilométeren.
Az Európai Bizottság elindította az új BraveTechEU tesztelési platformot, amelynek célja Ukrajna támogatása és a katonai innovációk ösztönzése – tájékoztatott az Európai Bizottság sajtóosztálya.
A BraveTech EU egy közös kezdeményezés, amelynek célja a katonai technológiák az ukrán védelmi iparba való bevezetésének felgyorsítása.
A 35 millió eurós költségvetésű platform célja, hogy biztosítsa a kiemelt innovációk gyors bevezetését közvetlenül az ukrán harci övezetekben.
A kezdeményezés már folyamatban van, az első minősítő eseményekre 2026 júniusára, az első terepi kísérletekre és értékelési kampányokra pedig Ukrajnával szoros együttműködésben 2026 őszén kerül sor. Ez a fázis a BraveTech EU első fázisának folytatása, amelyet a Civitta, a Starburst Accelerator és a Darkstar által alkotott vállalati konzorciumra bíztak. A fázis azonosította és kiválasztotta a legígéretesebb megoldásokat az európai újítók közül.
A nemrégiben beindított platform most szigorú tesztelésnek veti alá ezeket a technológiákat, szimulálva az ukrajnai háború sajátos működési körülményeit.
A BraveTech EU programot először 2025 júliusában jelentette be Andrius Kubilius európai biztos és Mihajlo Fedorov ukrán miniszter.
A program szorosan együttműködik az ukrán innovációs klaszterrel, a Brave1-gyel, az ukrán kormányzati védelmi technológiai platformmal, annak biztosítása érdekében, hogy az európai technológiai fejlesztések relevánsak legyenek a modern hadviselés realitásaival szemben.
Ukrajna hadseregreformba kezd, amelynek keretében különös figyelmet fordítanak a gyalogságra, amely számára fejenként akár 400 000 hrivnya összegű különleges szerződéseket vezetnek be – jelentette be pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy április folyamán megállapodtak a reform kulcsfontosságú területein – a változtatások képletét a katonai parancsnokság és a minisztertanács határozta meg. „Most, májusban minden kulcsfontosságú részletről megállapodnak. A reform júniusban kezdődik, és az első eredmények júniusban várhatóak, elsősorban az ukrán fegyveres erők katonáinak, őrmestereinek és parancsnokainak pénzügyi támogatása terén” – hangsúlyozta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy különös figyelmet fognak fordítani a gyalogosokra. Megjegyezte, hogy a gyalogos tartja a frontvonalat, és „éreznie kell, hogy államunk valóban tiszteli őt”. „Utasítást adtam a gyalogos katonáink számára kötött különleges szerződések végrehajtásának biztosítására, 250–400 ezer hrivnya közötti összegű kifizetésekkel, a harci küldetések teljesítményétől függően” – mondta.
Az elnök azt mondta, hogy feladatként tűzte ki a készpénzellátás „jelentős növelését”, figyelembe véve az igazságosság elvét. Szerinte a frontvonalban teljesített harci küldetéseknek, a valódi harci és vezetési tapasztalatoknak, valamint a katonai hatékonyságnak garantálniuk kell a megnövekedett kifizetéseket.
„A minimális szintnek a hátországi állások esetében legalább 30 ezer hrivnyának kell lennie. Harci állások esetében ennek a sokszorosának. Az ukrán parancsnokok, harci őrmesterek és tisztek esetében tisztességes és jelentősen megemelt fizetési szintről van szó” – áll Volodimir Zelenszkij nyilatkozatában.
Nico Lange katonai szakértő, a német védelmi tárca korábbi vezetője egy interjúban a balti államok elleni orosz támadás következményeit vette górcső alá, valamint kiemelten foglalkozott Ukrajna helyzetével és szerepével egy hasonló helyzet kialakulása esetén is. Szerinte amennyiben a Kreml valóban rászánná magát egy Európa elleni invázióra, azzal Ukrajna automatikusan a NATO védelmi rendszerének részévé válna. Az egykori német tárcavezető szerint épp ennek a veszélye tántoríthatja el Moszkvát egy hasonló hadmozdulat végrehajtásától.
Nico Lange az RBK Ukrajinának állami hírügynökségnek adott interjúban ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a NATO sincs felkészülve egy hasonló forgatókönyvre, ezért a védelmi szövetség harctéri teljesítménye nagyban függ attól, hol is érheti egy esetleges orosz támadás.
„Az északi országok és a balti államok teljes mértékben készen állnak.”
„Másfelől sok más európai ország ezt nem akarja”– jegyezte meg Nico Lange, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a védelmi kapacitások fejlesztését jelentős mértékben hátráltatja az eddigi legfontosabb szövetséges, az Egyesült Államok jelenlegi politikája – Donald Trump 2025-ös hivatali visszatérése óta Washington több mint 90 százalékkal csökkentette az Ukrajnának nyújtott anyagi és katonai támogatásokat –, márpedig az amerikaiak nélkül az egész szövetséges védelmi rendszer összeomlik a saját súlya alatt.
Nico Lange szerint a legfontosabb most az, hogy a szövetség határozott üzenetet küldjön Moszkvának – akár kétoldalú megállapodásokkal Ukrajna és a balti országok között – abból a célból, hogy megértessék a Kremllel: a Baltikum és Ukrajna elleni támadás egy és ugyanaz.
„Bármit is tesznek Ukrajnában vagy a balti országokban, vereséget szenvednek. Ezt a háborút nem nyerhetik meg.”
„És úgy gondolom, hogy Ukrajna ennek az üzenetnek a része” – magyarázta Nico Lange. Arról is beszélt, hogy szerinte a balti országok és a Kijev közötti szorosabb együttműködéshez a már meglévő Kijevi Biztonsági Paktum alkalmas keretet jelenthet, Nico Lange szerint az együttműködés a következő formákban is testet ölthet:
közös hadgyakorlatok szervezése;
csapatok küldése közös kiképzésre;
tapasztalat- és tudásmegosztás.
Mindezekkel párhuzamosan pedig érdemes megerősíteni a NATO keleti szárnyának légvédelmi és drónelhárítási képességeit is. A volt miniszter azzal kapcsolatban beszélt minderről, hogy az Institute for the Study of War (ISW) katonapolitikai elemzőintézet beszámolója szerint Moszkva egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz a Baltikum elleni támadás jogalapjának megteremtésére. Ennek kulcsfontosságú eszköze a kalinyingrádi régióban való jelenlét ürügyként való felhasználása arra, hogy a NATO-t – amely egy védelmi szövetség – agresszióval vádolhassa.
Április közepén az uniós állam- és kormányfők ciprusi csúcstalálkozóján ugyan előzetes megállapodás született a lisszaboni szerződés 42.7-es cikkelyének a NATO-alapszerződés közös védelemről szóló, 5-ös cikkelyéhez fogható biztonsági garancia szintjére emeléséről, a konkrét részletek azonban még kidolgozás alatt állnak. Ennél tovább pedig nem is mentek a felek a találkozón, mivel a megbeszélésen – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán – végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a 20. szankciós csomag mellett a geopolitika, az üzemanyag árak és a magyar választás kerültek fókuszba.
