Novemberben, a Magyar Tudomány Hónapja programsorozathoz kapcsolódva a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán számos, a tudományos- kutatói életpályát népszerűsítő programokat valósítanak meg. Az elmúlt nap folyamán került bemutatásra Erőss Ágnes, a Magyar Kutatási Hallózat Földrajztudományi Intézetének kutatójának, „Hatalomváltó terek” című kötete, amiben Beregszász és Nagyvárad közterületi elnevezéseit hasonlítja össze különböző szempontok alapján. A szerző tudományos munkáiban főként a többnemzetiségű, etnikai-politikai ütközőzónákban zajló szimbolikus térhasználatokat vizsgálja, párhuzamok vagy ellenpéldák bemutatásain keresztül. A főiskolán teret és lehetőséget biztosítunk minden olyan munka bemutatására, ami vidékünkhöz és magyarságunkhoz köthető, ebből a szempontból pedig egy fontos írás a Hatalomváltó terek című kötet, emelte ki Csernicskó István, a Rákóczi- főiskola rektora, aki moderátorként vett részt a kötet Beregszászi bemutatóján. A közterületek elnevezéseinek történelmi vagy etnikai sokszínűsége, hozzájárul egy adott terület turisztikai vonzerejéhez is, a kötetben ezekkel is foglakozott Erőss Ágnes, illetve azzal hogy hogyan is válhat gazdasági haszonná a kisebbség megléte az adott országban. A kötet az érdeklődők számára elérhető a könyvbemutatónak otthont adó Apáczai Csere János Könyvtárban.
A hagyományoknak megfelelően a beregszászi református templomban tartotta tanévnyitó ünnepségét a harmincadik születésnapját méltató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Csernicskó István, rektor beszédében elmondta: a Rákóczi-főiskola egy biztos pont a régió magyar közössége számára. Az intézmény folyamatosan fejlődik, a képzések száma bővül. Köszöntőjében Varga- Bajusz Veronika államtitkár kiemelte: a Rákóczi-főiskola Kárpátalján az egyetlen olyan tanintézmény, amely az itt élő fiatalok számára magyar nyelvű felsőoktatást és felsőfokú szakképzést biztosít. Ezért a magyar kormány minden lehetséges segítséget megad a főiskola működésének biztosításához. Úgy fogalmazott: külön öröm számunkra, hogy a beregszászi főiskola a magyar társadalmi, gazdasági és kulturális élet szervező központjává vált Kárpátalján. Az ünnepségen a hagyományoknak megfelelően átadták az intézmény legrangosabb kitüntetését, a Rákóczi-díjat. Az elismerést minden évben egy olyan kárpátaljai és egy anyaországi közéleti személyiségnek ítélik oda, aki sokat tett a főiskola fejlődéséért. A magyarországi kitüntetett idén Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó lett, aki beszédében kiemelte: az összmagyarság számára is fontos, hogy van egy olyan nemzeti intézménye, amely a legfontosabb feladatának tartja az identitás megőrzését tekinti. Hozzátette: a beregszászi főiskola a magyar megmaradás bázisává vált Kárpátalján. A kárpátaljai kitüntetett Tóth Mihály, Ukrajna Tudományos Akadémiája Koreckij Állam és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke lett. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke felidézte az intézmény megalakulásának történetét és egy Ákos dalszöveg részlettel bocsátotta útjára az elsősöket. ,,Azért vagy itt, hogy mindent láss, hogy értsd a szót, olvasd az írást. Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj, hogy az égbe szállj, nehogy a porba hullj”. A főiskolára az idén 508 diák nyert felvételt. Az egyikük Túróczi Antónia, aki Kárpátalján tervezi a jövőjét. A tanévnyitón „Az év középiskolája” címet is kiosztották. A címet azok a középiskolák kaphatják meg, amely intézményekből a legtöbb felvételiző iratkozott be a főiskolára. Ezek az idén a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum, a Beregszászi Platán Líceum, a főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete és a Tiszapéterfalvai Református Líceum.
Ukrajnában megnőtt az ukránul beszélők száma. A háború kitörése óta a nyelvi kérdés egyenrangú a nemzetbiztonsággal és a honvédelemmel. Ezért fontos, hogy az élet minden területén biztosított legyen az államnyelv használata. Tarasz Kreminy államnyelv védelmi biztos szerint az ukrán állampolgárok több mint 80 százaléka beszél ukránul. Hiányosságok vannak ugyanakkor a szolgáltatási ágazatban, a kültéri reklámok, a közösségi média, az internet és a közélet más területein. Az államnyelv használatának növelése érdekében mind az üzleti, mind pedig a mindennapi életben immár két éve az ukrán nyelv fejlesztését és működését célzó regionális programot hajtanak végre. Egy Kárpátalján az oktatási tanulmányok részeként bemutatott tanulmány szerint a tanárok 90-95%-ban ukrán nyelvű anyagokat használ az iskolákban, ezzel együtt a szünetekben pedig más nyelvre váltanak. A 4000 megkérdezett közül a diákok 68%-a mondta azt, hogy tovább szeretné tanulni az ukrán nyelvet, hogy még jobban elsajátítsa. Az ukrán nyelv mellett szóló másik mutató a nemzeti multiteszt sikeres letétele. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is megerősíti, hogy a nyelvtanulás iránti igény jelentősen nő, különösen a fiatalok körében. Ugyanakkor fontos megtalálni és megtartani az egyensúlyt a kárpátaljai identitás megőrzése és az államnyelv elsajátítása között – mondta. Ezért az oktatási intézményben sajátos nyelv politikát vezettek be, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy új dolgokat tanuljanak, és ne tagadják meg saját örökségüket. Az intézménynek jelenleg közel 1100 hallgatója van, túlnyomó többségük magyar nemzetiségű. Idén az intézménybe a belső menekültek közül is érkeztek diákok. Számukra a magyar nyelv teljesen ismeretlen, az ukrán nyelvet pedig alaposan meg kell tanulniuk. A rektor szerint a főiskolán senkit sem zaklatnak azért, mert nem tudnak egy adott nyelvet, viszont létezik egy világos motiváció, amely kitágítja a fiatalok látókörét és lehetőségeit. Az ukrán nyelvnek nemcsak az országon belül, hanem külföldön is szólnia kell – mondja a nyelvvédelmi biztos. A hozzávetőleges becslések szerint mintegy 65 millió ukrán él más országokban, akiknek a lakóhelyükön is joguk van a nyelvhasználat kérdését felvetni. Nem minden ország büszkélkedhet ilyen tapasztalattal, de Magyarország nemrégiben bizonyította, hogy átfogóan támogatja az ukránokat, többek között az anyanyelvi oktatás biztosítása terén. Budapesten bejegyezték az első állami kétnyelvű középiskolát és gimnáziumot. Ez egy teljes értékű, heti öt napban működő, 12 évfolyamos intézmény, amelyet a magyar állami költségvetés finanszíroz. A kíméletes ukránosítás nemcsak az oktatási környezetre vonatkozik, hanem az iskolán kívüli szférára is, beleértve a tanárok szakmai fejlődését is. A tanárok és oktatók minden évben ukrán nyelvvizsgát tesznek. A kisebbségi tannyelvű iskolák vezetőinek körében pozitív tendencia figyelhető meg. A 104 igazgatóból 64-en tettek sikeres ukrán nyelvvizsgát. Azt is hozzá kell tenni, hogy ma már minden területi közösség rendelkezik az ukrán nyelv működését biztosító helyi programmal, amelynek keretében ingyenes tanfolyamok, nyelviskolák, képzések, versenyek, irodalmi és művészeti rendezvények népszerűsítik az államnyelvet. Jelenleg a legnagyobb erőfeszítést az ukrán nyelv üzleti kommunikációban való használatának biztosítása érdekében teszik, ahogy azt a törvény előírja. Később remélhetőleg a mindennapokban az ellenség nyelve helyett az anyanyelvüket fogják beszélni az ukránok. Hiszen a nyelv a nemzet azonosítója, amely egyértelműen jelzi, hogy kik vagyunk.
Kihívások háború idején: a beregszászi főiskola szociális küldetése. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a kárpátaljai magyarság központi felsőoktatási intézménye, ahol több mint 30 képzési program zajlik, ukrán, magyar és angol nyelven. Évente több száz fiatal szakértő kerül ki az intézmény falai közül. A főiskola rektora, Csernicskó István stábunknak nyilatkozva elmondta, hogy a közel harminc éves fennállása óta az intézmény nemcsak oktatási, hanem kulturális központja is lett a megye magyarságának, a háború kitörése óta pedig szociális küldetést is teljesít. A háború kihívás elé állított mindenkit és az emberség próbája lett, amely során a beregszászi főiskola jelesre vizsgázott. A háború által közvetlenül érintett régiókban működő partnerintézmények munkatársait a főiskola intézményeiben szállásolták el, többek között Beregszászon, Nagydobronyban, Tiszapéterfalván és Kőrösmezőn. A menekült kollégákat és családjaikat ellátták élelmiszerrel, higiéniai eszközökkel és ruházattal, az intézményeket pedig felszerelték olyan, a folyamatos ott lakáshoz elengedhetetlen kellékekkel, mint a mosógépek, hűtők és főzőfelületek. Így tehát, míg a diákok online formában folytatták a tanulmányaikat, az oktatási intézmények több száz belső-ukrajnai menekültnek váltak az otthonává. A főiskola rektora elmondta, hogy a tanári kar és a hallgatók feladata nem csak a humanitárius támogatás biztosítása volt, hanem a pszichológiai támogatásra is kiterjedt. A főiskola által kezdeményezett programok a híd szerepét is betöltötték a belső-Ukrajnából érkezettek integrálásában a kulturális és nyelvi sokszínűség vidékének számító Kárpátalján. A beregszászi főiskola tanárai és hallgatói már a háború első napjától összefogtak, és mivel ismerik az ukrán és a magyar nyelvet, ezért tolmácsként segítettek a külföldre menekülő sokaságnak a határátkelőkön és a vonatokon. Azoknak is a segítségére siettek, akik Budapesten, Debrecenben vagy valamely másik magyarországi városban kerestek menedéket. Mivel a főiskola vezetése tisztában volt a minőségi és a megszakítás nélküli oktatás fontosságával, ezért olyan programokat indítottak, amelyek segítettek a fiataloknak a háború ellenére is felvételt nyerni az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe és ezzel itthon folytatni a tanulmányaikat. A főiskola ezen erőfeszítéseit az Ukrán Oktatásügyi Minisztérium is magasra értékelte. A beregszászi főiskolán továbbra is a minőségi oktatásra összpontosítják a figyelmet, valamint az Ukrán Fegyveres Erők támogatására, akiknek köszönhetően lehetővé vált az oktatás zavartalan folytatása. Igyekeznek támogatni azon pedagógusokat és diákokat is, akiknek hozzátartozói részt vesznek az ország védelmében. A háború krízist váltott ki a munkaerőpiacon. A felsőoktatási intézményeknek küldetése az is, hogy elősegítsék a fiatalok itthon maradását. A beregszászi főiskolán már dolgoznak egy korszerű szakképzési központ létrehozásán, ahol a fiataloknak lehetőségük nyílik olyan szakmák elsajátítására, amelyek méltó életkörülményeket tudnak biztosítani az itthon maradáshoz és egyúttal hasznosak lesznek a társadalom számára is az ország újjáépítése során.
Kisebbségben csak azok a közösségek tudnak fenn- és megmaradni, amelyeknek van gondolkodni, cselekedni tudó és akaró értelmisége – mondta Nagy János, a Miniszterelnöki irodát vezető államtitkár Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola diploma átadóján. Az államtitkár Kölcsey Ferenc gondolataival üzent a fiataloknak, hogy: hass, alkoss, gyarapíts, hiszen hatni egymásra, alkotni egymással és gyarapítani egymást önmagában is csak összefogással lehet, amelyet a magyar kormány mindig és minden körülmények között támogat, nemcsak itt Kárpátalján, a Kárpát-medencében, de az egész világon. Az egyre bővülő diák létszámmal büszkélkedő kárpátaljai felsőoktatási intézményben az idén 185 fiatal vehette át az alapképzésben szerzett oklevelét, ma pedig 74-en a mester diplomájukat. Csernicskó István, a főiskola rektora beszédében nem csupán jó kívánságokkal látta el a fiatalokat, hanem beszámolt az intézmény sikereiről is, így a friss diplomások még büszkébbek lehettek, hogy itt szerezték meg okleveleiket. Csernicskó István elmondása szerint ma már az oktatói gárda 68%-a rendelkezik tudományos fokozattal, 41%-a pedig oktatói minősítést jelentő címmel. Eredményeink alapján észrevettek bennünket a nemzetközi és a hazai egyetemi rangsorok is. Mára egyértelmű, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon – mondta a rektor. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke beszédében rávilágított arra, hogy jelenleg bár nehéz időket élünk, mi magunk kell, eldöntsük, hogyan reagálunk és hogyan kovácsolunk előnyt belőle. „A csodák nem a csodavárókkal, hanem a cselekvőkkel történnek. Jegyezzék meg ezt a gondolatot, és váljanak cselekvőkké azon a területen, amit választottak hivatásukként, hogy megélhessék a csodát, sok sikert kívánok” – zárta beszédét Orosz Ildikó A diplomákat Orosz Ildikótól, a Rákóczi-főiskola elnökétől és Csernicskó István rektortól vehették át a végzősök. A kettős képzésben résztvevőknek az intézmény vezetői mellett Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora is gratulált. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képzési kínálata egyre bővül, míg 2020-ban még csak 19-féle képzést hirdettek az alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévben már 30 képzési programmal várja a főiskola a jelentkezőket. A hallgatói létszám fokozatosan gyarapszik. Míg 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, addig a 2023‒24-est már 1 371 hallgatóval indították.
Ünnepélyes keretek között a beregszászi református templomban került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) tanévzáró és diplomaátadó ünnepségére június 28-án. A rendezvényen az intézmény alapképzésein (BA, BSc) tanulmányaikat befejező 187 hallgató kapta kézhez a végzettséget igazoló oklevelét.
Az ünnepség a hagyományokhoz hűen a történelmi és nemzeti lobogók, valamint a főiskola zászlójának behozatalával vette kezdetét. Az egybegyűlteket elsőként Margitics János főiskolai lelkész, a Beregszászi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte a 103. zsoltár 1–5. verséből vett igeszakasszal, majd elhangzott nemzeti imádságunk, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza.
„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társadalmi beágyazottsága, szerepe és hatása Kárpátalján, a Beregszászi járásban, illetve Beregszász városában megkérdőjelezhetetlen. A főiskola – amellett, hogy a Beregszászi kistérség egyik legnagyobb munkáltatója és ezáltal közvetlenül és közvetve az egyik legjelentősebb adózója is – meghatározó oktatási, tudományos, kulturális és sportközpont” – jelentette ki évértékelő beszédében Csernicskó István, a II. RF KMF rektora. Kifejtette, hogy az intézmény képzési kínálata egyre bővül: míg 2020-ban csupán 19-féle képzést hirdettek alap- és mesterképzés szintjén, a következő tanévre már 30 képzési programra várja a főiskola a jelentkezőket. Fokozatosan gyarapodik a hallgatói létszám is: miközben 2020-ban 939 hallgatóval kezdték a tanévet, a 2023/24-es év már 1 371 diákkal indult.
„A beregszászi főiskola olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától az egyetemig, sőt a felnőttképzésig és továbbképzésig kínálunk tanulási lehetőséget a kárpátaljaiak számára. Ebben a ma már szinte egész Kárpátalját átfogó struktúrában több mint ötezer fiatal képzése, oktatása folyt ebben a tanévben” – szögezte le a rektor, hozzátéve: a Rákóczi-főiskola az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény egész Ukrajnában, amely rendelkezik nemzetközi intézményi akkreditációval.
Az eddig elért eredmények alapján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola feltűnt a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok listájában is. Az ukrajnai felsőoktatási intézmények rangsorában az intézmény a 211. helyre került 2023-ban, miközben 2022-ben még 21 helyezéssel hátrébb állt. A «ТОП–200 Україна 2024» rangsorban is sikerült előrébb lépnie: a főiskola idén a 155. helyen szerepel, a 2023-as pozícióhoz mérten 30 helyezést ugorva előre. A világ több mint 31 ezer felsőoktatási intézményét számontartó Webometrics rangsorban a 2022-es helyhez képest több mint 1 700 helyet léptek előre 2023-ra. „A közösen elért eredmények, az objektív számok és mutatók alapján mára egyértelmű: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2024 nyarára szakmailag megérett arra, hogy akár egyetemmé alakuljon. Csak rajtunk múlik, megtesszük-e ezt a lépést” – tette hozzá Csernicskó István, aki a nemzetközileg elismert tudományos sikerek mellett kiemelte az intézményi eredményeket is. A főiskola történetében az első diplomaátadó ünnepségre 2001. június 20-án került sor. Az első diplomát Ábrány Diána tanító szakos kolléga vehette át. A mai napig mindösszesen 3 830 felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet adtak ki, összesen 2 473 személynek. Ma ismét kerek számokhoz érkeztek a diplomák nyilvántartásában: a főiskola történetének négyezredik oklevelét Piroscsák Orsolya földrajz szakos hallgató veheti ma át, a 2 500. személy pedig, aki diplomát szerez náluk, nem más, mint Berghauer Kincső Anna turizmus szakos végzős diák, akinek édesanyja és édesapja itt, a főiskolán váltak egy párrá, hiszen mindketten itt szereztek diplomát 2003-ban.
„Sok-sok ember munkájának eredménye mindaz, amiről eddig szó esett. A kollégáknak köszönöm, hogy munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez, a hallgatóknak, diákoknak pedig azt, hogy amikor minket választottak, megtiszteltek bennünket a bizalmukkal” – mondta a rektor sok sikert kívánva a végzősöknek céljaik eléréséhez, s végül egy Vergilius-idézettel zárta beszédét: „Nulla salus bello, pacem te poscimus omnes” – mely magyarul annyit tesz: „Nincs öröm a háborúban, mindenki békét akar”.
Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a végzős hallgatók mellett külön köszöntötte azokat az édesapákat, szülőket és hozzátartozókat, akik a háború miatt nem lehettek jelen a diplomaátadó ünnepségen. „A mai nap legfontosabb üzenete a remény üzenete: a megmaradásba, a megújulásba, a közösség erejébe, egy gyarapodó jövőbe vetett makacs hit. Sőt, több mint hit: elköteleződés, társadalmi szerződés, nemzeti küldetés” – jelentette ki a miniszterhelyettes.
A kárpátaljai magyar közösség – ahogyan a történelem során annyiszor – küzd és kitart szülőföldje, anyanyelve és a magyar kultúra, a közösség mellett, sőt mindeközben dolgozik saját és a térség jövőjének építésén is – konstatálta Panyi Miklós, hozzátéve: „Méltó ápolása ez államférfiaink, szellemi nagyjaink, szabadságharcosaink örökségének, s méltó megtestesülése az ezeréves Kárpát-medencei magyar küldetésnek.”
Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy a közel két és fél éve tartó háború ellenére a tény, hogy a kárpátaljai magyar közösség legfontosabb bástyája, a Rákóczi-főiskola működik egy, a háborút megelőző évekre jellemző, közel kétezres létszámmal, magas minőségben, rendkívül gazdag képzési kínálattal, ez bizony a főiskolát vezető elnyűhetetlen, határozott és kitartó vezetők mellett a sok száz, sok ezer fiatal döntésének is köszönhető, akik az elmúlt időszak ellenére is Kárpátalja, a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás, a kárpátaljai élet mellett tették le a voksot.
„A magyar nyelv és kultúra megőrzése, ahogyan a magyar oktatás is, mindannyiunk ügye, nemzeti ügy. Azt az értékteremtő és közösségmegtartó munkát, amelyet egy határon túli oktatási intézmény nyújtani tud, a magyar kormány eddig is minden lehetséges módon támogatta, és ezután is támogatni fogja” – szögezte le felszólalásában Panyi Miklós.
A köszöntőket követően a végzős hallgatók nevében Temető Ádám matematika szakos végzős diák mondott köszönetet, majd a hallgatók fogadalmat tettek, melynek szövegét a történelem szakot befejező Orosz Melánia olvasta elő diáktársainak.
A diplomák általános ismertetése után Csernicskó István rektor és Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke átadták a szakonként felvonuló végzősök okleveleit.
Az ismert diákhimnusz közös eléneklését követően Orosz Ildikó szólt a friss diplomásokhoz. Beszédében a tartós siker hat összetevőjét helyezte a diákok szívére útravalóul, kiemelve a naprakész információ, az intuíció, a kezdeményezőkészség, az eltökéltség, az intenzitás, valamint a mindezeket összekötő integritás fontosságát. A főiskola elnöke Winston Churchill egy gondolatát idézve arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy „A siker nem végleges, a kudarc nem végzetes: az számít csak, hogy legyen bátorság a folytatáshoz”. Mindezek mellett a Gulágot megjárt Placid atya túlélési szabályaira is felhívta a figyelmet: „A szenvedést nem szabad dramatizálni, nem szabad keresni azt, ugyanakkor keresni kell az élet apró örömeit. S bár nem vagyunk tökéletesek, de meg kell mutatnunk, hogy különbek, értékesek vagyunk. Soha ne feledjük azt sem, hogy akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést.”
A diplomaátadó ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre, majd a rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
Az önképzés és kapcsolatépítés volt a témája az idén 18. alkalommal megtartott Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciának. A rendezvény a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében az Országos Tudományos Diákköri Tanács szakmai támogatásával valósult meg. A 18 évvel ezelőtt kezdeményezett, immár hagyománnyá vált konferencia az ukrán tudomány napjához igazodik. Az idei alkalom során a 7 szekcióban 43 pályamunka került bemutatásra, amelyet 41 zsűritag segítségével vitattak meg. Jelen lenni, összekapaszkodni és normálisnak maradni, mutatott rá Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, egyben hangsúlyozta, partnerként tekintenek a konferencia szervezőire és résztvevőire. Nagyon fontos, hogy legyen kinek a helyünkbe lépni, hangsúlyozta Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. A XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia magyar kormány támogatásával valósult meg
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezett tudományos vitadélutánt május 16-án. A fórumnak a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.
A „GENIUS” JA az Ukrán Tudomány Napjához igazodva évről évre megszervezi a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), amelynek előestéjén tartják meg a tudományos vitadélutánt.
A rendezvényen megjelenteket a szervezők nevében Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „a vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. A tudományos vitadélután célja, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek a kárpátaljai felsőoktatásban tanuló hallgatók, hiszen fontos, hogy rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra, lehetőségekre, kutatási szakterületekre és hogy találkozzanak elismert neves szakemberekkel – tette hozzá.
A vitadélután témája minden évben igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a málenkij robot 80. évfordulójáról, valamint az 1999-ben a főiskola bázisán létrehozott Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.
„A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent” – szögezte le Trieb Gergely beregszászi magyar konzul, hozzátéve: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a szállóige a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez” – húzta alá a diplomata, reflektálva többek között Neumann Jánosra, az első számítógép megalkotójára, Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára, Rubik Ernőre, a hatszínű bűvös kocka megálmodójára, Szent-Györgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére, Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére. Amit ők alkottak, az magyar „termék” is: tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot – tette hozzá Trieb Gergely, folytatva: „A magyar tudós különleges bölcsőbe születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja őt a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.”
Köszöntőjében Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának professor emeritusa a társadalmi innováció fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a társadalomból, a résztvevőktől származó kezdeményezések adják a legnagyobb inspirációt. „Ugyanis ez egy olyan közösség, amelynek tagjai egymástól tanulhatnak. Egy tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, s a tudományos közösség formálása pedig nem megy tudomány nélkül, ezért közösen kell dolgozni a projekteken ahhoz, hogy a közösség – melynek tagjai vagyunk – eszmét tudjon cserélni” – mondta.
„Ma a KTDK felvezető napja van. A KTDK egy regionális elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik” – konstatálta Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki örömét fejezte ki, amiért vidékünkön sokan kapcsolódnak ehhez a „mozgalomhoz”.
Az alkalom szüli nemcsak a tolvajt, de a tudóst, a tehetséges művészt, az olimpiai bajnokot is, tehát azt a lehetőséget, hogy a tehetségét mindenki az érdeklődésének megfelelően tudja kibontakoztatni – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észreveszik a tehetségüket, majd lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához – szögezte le, hozzátéve: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják.
A köszöntőket követően kárpátaljai és Magyarországról érkezett elismert kutatók és szakemberek tartottak rendkívül tartalmas előadásokat. A hallgatóságot nagyrészt a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői, valamint az intézmény hallgatói, fiatal kutatók alkották.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében tartották meg az anyanyelv hete program zárórendezvényét. A három helyszínen: Nagydobronyban, Munkácson és végül Beregszászon megszervezett ünnepségek és konferenciák az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szervezete társszervezésében valósult meg. Az ünnepélyes megnyitót, a szakképzési intézet hallgatói irodalmi műsorát követően kárpátaljai pedagógusok, neves anyaországi nyelvészek a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről és jövőképéről, a kétnyelvűségről tartottak előadást. Egy nyelv megmaradásához egy azt használó közösségre van szükség, hangsúlyozta köszöntőjében Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.