Az országban bevezetett karantén miatt az iskolások már több mint egy hónapja távoktatásban részesülnek. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az Összukrajnai online iskola projekt keretein belül eddig már 600 tanórát vezettek le, melyet csak a minisztérium Youtube-csatornáján több mint hétmillióan néztek meg.
„Ez egy kiegészítő oktatási tartalom. Van rá igény. Az utóbbi hetek folyamán a minisztérium Youtube-csatornáján a követők száma a többszörösére nőtt. 150 ezer új felhasználó regisztrált, s a szám minden nap növekedik” – közölte a DW-nek Vadim Karandij, az Ukrán Oktatási Fejlesztési Intézet igazgatója.
Ezzel egyidejűleg azonban a karantén megmutatta az ukrán oktatási rendszer hiányosságait is. A tanároknak nincs tapasztalata az online tanórák levezetéséhez, a gyerekeknek pedig nincs kellő motivációjuk a tanulás folytatásához. Ilyen helyzetben természetes, hogy az ukrajnai édesanyák többsége nincs megelégedve a távoktatás hatékonyságával.
A ZMINA elnevezésű emberi jogi civil szervezet Nők és igényeik a pandémia idején című projektje keretein belül kikérdezte az édesanyákat a távoktatással kapcsolatban is. A szociális közvéleménykutatást az Ukrán Női Alapítvány támogatásával valósították meg.
A megkérdezett anyukák 40%-a nincs megelégedve a távoktatással, 29%-uknak pedig megfelel a jelenlegi oktatási helyzet. Meg kell említeni azt is, hogy számos édesanya választotta a „nem tudok dönteni” válaszlehetőséget, továbbá 25%-uk azt nyilatkozta, hogy gyermekeiknek nincs megfelelő felszerelése a távoktatáshoz.
Többen panaszkodtak arra, hogy gyermekük nem tudja önállóan beosztani idejét és megszervezni a napját a tanórák beiktatásával, ezenkívül arra is, hogy a nehezebb tananyagokat a szülőknek újra el kell magyarázni, mert a gyermekek nem értik, s nincs elég motivációjuk sem az otthontanuláshoz.
Lassan több mint két hónapja vezették be a távoktatást Ukrajnában. Az elmúlt hetekben a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően zökkenőmentes a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola távoktatási programja, kidolgozták a vizsgarendet, amely a távközlési és oktatási programok segítségével lehetővé teszi a tanulók értékelését otthonaikból. A vizsgázás formáját és technikai hátterét az adott tantárgy igényeihez alakították.
Magyarország vidéki felsőoktatási intézményeinek jó része egyelőre fenntartja a koronavírus-járvány miatt elrendelt távolléti oktatást, de vizsgálják a könnyítés lehetőségeit az oktatásban és a vizsgáztatásban is.
Hétfőn Pest megye és a főváros kivételével megszűnt a járvány miatti kijárási korlátozás. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak látogatásáról a rektorok dönthetnek, de a kollégiumok látogatása tilos marad. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora azt közölte: mivel a kollégiumba nem költözhetnek vissza a diákok, egyelőre nem áll vissza az oktatás korábbi rendje az egyetemen, folytatódik a távolléti oktatás. Mint mondta, keresik a lehetőségét, hogy a vizsgákat hogyan tudják majd távolléti formában lebonyolítani, ugyanakkor tervezik a személyesen lebonyolítható vizsgák menetét is.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) operatív stábja kedden vizsgálja a könnyítések lehetőségeit az oktatásban és a vizsgáknál is, majd az intézkedésekre vonatkozóan a karokkal és a hallgatói önkormányzattal való egyeztetés után javaslatot tesz a rektornak – közölte az intézmény az MTI érdeklődésére. A PTE-n az államvizsgákat akkor tartják meg személyes jelenlét mellett, ha ezt a szak sajátosságai indokolják. Ezeken az államvizsgákon maximálisan ügyelnek a megfelelő távolságtartásra és a higiéniai szabályok szigorú betartására.
A Miskolci Egyetem rektora úgy döntött, hogy a távoktatás folytatódik ebben a szorgalmi időszakban és vizsgaidőszakban, hétfőn kiküldik az erről szóló értesítéseket – közölte a rektori hivatal.
A Gál Ferenc Főiskola valamennyi karán és képzési telephelyein (Szegeden, Gyulán, Békéscsabán, Szarvason és Budapesten) marad a távolléti oktatás márciusban bevezetett rendje, a hallgatók a második félévi vizsgaidőszak végéig nem látogathatják az intézményeket. A záróvizsgák személyes jelenlét melletti megtartásának lehetőségéről később döntenek – írták az intézmény honlapján.
A Debreceni Egyetemen – a rektor és a kancellár korábbi közlése szerint – továbbra is digitális formában zajlik az oktatás, de a gyakorlatigényes záróvizsgák a karok által kidolgozott rendben személyes jelenléttel, szűkített létszámú vizsgabizottságok előtt letehetők a megfelelő, szakmaspecifikus védőfelszerelések használata és a távolsági szabályok betartása mellett. A hallgatók csak vizsgázni mehetnek oktatási épületbe, illetve a könyvtárat látogathatják. A korábban bezárt kollégiumok zárva maradnak a tanév idején, de a gyakorlati kötelezettségüket teljesítő orvostanhallgatókat, a külföldieket és a határon túli magyar hallgatókat eddig is fogadó kollégiumokban lehetőség nyílik a záróvizsgákon és gyakorlatokon részt vevő kollégisták elhelyezésére.
Negyvenkilencedik nap. A védekezés új szakaszba lép: fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindíthatjuk az életet Magyarországon // Day forty-nine. We are entering a new phase of defense: gradually and under strict rules, we can restart life in Hungary
Опубліковано Orbán Viktor Середа, 29 квітня 2020 р.
Karanténnapló - 17. nap, 4. részMegérkezett az Oroszországban gyártott oltóanyag mintája Budapestre. Most a magyar szakembereken a sor, kezdődhet a tanulmányozás a lehető legmegalapozottabb döntés érdekében.
Az első benyomás mindig fontos. Három éve októberben kezdtünk el ismerkedni a vadlovakkal vagy ők velünk - nézőpont kérdése. ? Először, amint látható, kamera nélkül. Csak leültem a fűbe és ők jöttek oda megszemlélni... akkor még nem tudták, hogy elég sokat fognak látni.? Én meg azt nem, hogy azért ez nem lesz olyan könnyű menet... Minden film kezdetekor csak ismerkedünk az állatokkal, a tájjal és ez esetben is meg kellett tanulnunk a vadlovakat, szociális viszonyaikat, ami nem volt egyszerű. Nem is ment volna a velük dolgozó kutatók, Kerekes Viola és Szabados Tímea segítsége nélkül, akik hatalmas türelemmel tanítgattak, sőt kérdeztek ki minket. Köszönjük (és remélem átmentünk a vizsgán ?). ? ? ? ?
HORTOBÁGYI FOGÓCSKA, VADLÓ CSIKÓ MÓDRA! ?? Nézzétek, ahogy egyszer az egyik csikó kergeti a másikat, aztán cserélnek. És ez így ment még jó ideig... ? De vajon mit akarhat azzal a nádszállal a szájában...? ?Különben a Przevalszkij-lovak idejük nagy részét legeléssel töltik, de nem a csikók, mivel ők még anyatejet is kapnak. Így egy csomó idejük marad, például játszani. Ez egyébként elég fontos momentum, mivel például ilyenkor alakulnak ki életre szóló barátságok is közöttük. ---(Még több kép és videó a vadlovakról (is) az instagramon: @wild.tales https://www.instagram.com/wild.tales/)---Filmezte: Jan Henriksson. Ez a jelenet nem került be egyébként a filmbe, sajnos, terjedelmi okok miatt, de örülök hogy itt megoszthatom veletek! ?
MÁSFÉL PERC REPÜLÉS A DARVAKKAL - ELSŐ RÉSZLET A FILMBŐL!! (HANGGAL ÉRDEMES NÉZNI) ?Ha tetszik megoszthatjátok, hogy sokan tudjanak erről a csodáról. Köszönjük!???Részletek:"De jó lenne velük szárnyalni!" - gondoltam tinédzserként, amikor barátommal minden ősszel levonatoztunk a Hortobágyra és a Nagy-Halastó nádrengetegében töltöttünk pár napot egy kis kunyhóban. Alig harminc évet kellett várni, mire most a VADLOVAK - HORTOBÁGYI MESE című filmünk forgatásakor ezt meg tudtam valósítani...? Mostanság rádásul 150,000 daru is megfordul egyszerre az őszi pusztán és ott eszegetnek, pihengetnek, sőt fürdenek ahol a mi főhőseink: a vadlovak. Nem volt kérdés, hogy ők is bekerülnek a filmbe. (Ha megnézitek, az első képen épp a vadlovak felett repülünk el. ? ?).Viszont mostanság gyönyörű videók születnek a darvakról, ezért ki kellett találni nekünk is valamit. A technikát és zenét hívtuk segítségül. Ahogy gyönyörködve néztem a beszálló madártömeget, rájöttem, hogy ez egy légi balett és nekünk is velük kell táncolni a levegőben, nem csak simán együtt repülni.És akkor innét a technikai rész: a drónunkra egy nagy gyújtótávolságú optikát szereltünk és a drónt és a kamerát külön ember kezelte így fantasztikusan összetett kameramozgásokat tudtunk csinálni ráadásul a madarak zavarása nélkül. (Amikor úgy látszik közel vagyunk, akkor is még nagyon messze volt a drón). És aztán "csak" egy szépséges zenét kellett komponálni hozzá. Remélem tetszik - ha igen köszi, ha megosztod. ?Drón pilóta: Badár BalázsDrón operatőr: Török ZoltánRed kamera operatőr: Jan HenrikssonTerepi segítők: Szilágyi Attila, Tar János (Hortobágyi Nemzeti Park)Hang: Ola EliassonZeneszerző: Oliver HeussZenekar: Budapest Art Orchestra Karmester: Peter PejtsikVágó: Hargittai LászlóFényelő: Benedek KabánSzervezés, producer: Nóra BotosExecutive producer: Tom SynnatzschkeRendezte: Török ZoltánA filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Doclights GmbH NDR Naturfilm (Németország) és a Terra Mater Factual Studios (Ausztria) koprodukciójában készítjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségével, a Mozinet forgalmazásában.
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
A közmédia március közepe óta segíti oktatási tartalmakkal az otthon tanuló diákokat. Az érettségi vizsgákhoz igazodva az M5 csatorna hétfőtől átalakítja műsorstruktúráját – közölte az MTVA sajtóosztálya az MTI-vel.
A közlemény szerint Érettségi című műsoruk lekerül a palettáról, azonban az Alsós – Sulikalandok, a Felsős és a Mindenki Akadémiája adásait továbbra is sugározzák. A délelőtti műsorstruktúra változatlan marad, minden hétköznap reggel 8 órától 12.30-ig alsós és felsős diákoknak szánt műsorokat sugároznak, de nyelvtanulással, valamint történelemmel és irodalommal is foglalkoznak. A délutáni műsorstruktúrában helyet kap a Mozogj otthon! elnevezésű műsor, amelyben hivatásos gyógytornászok 10 perces adásokban mozgatják meg a nézőket.
Este 7 órától vetítik a Magyar Krónika című kulturális magazin korábbi adásait, 19.30-tól látható a Nagyok című magyar dokumentumfilm-sorozat ismétlése, 20 órától pedig újra leadják a Mindenki Akadémiája aznapi részét. 20.30-kor kezdődnek az M5 esti színházi közvetítései, filmjei, koncertjei – áll a közleményben.
Ezúttal a távoktatási körképünkben a tananyag mennyiségének optimalizálásáról, a tanulási kedvről olvashatnak, illetve utánajártunk, mennyi időt vesz igénybe az egy-egy órára való felkészülés a tanárnak, és hogyan boldogulnak az önálló felkészüléssel a gyerekek.
Elsőként Király Katalint, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökségi tagját és körzetfelelősét, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának tanárát kérdeztük.
– A körzetembe tartozó iskolák KMPSZ-alapszervezeti elnökeinek beszámolója szerint a gáti, guti és a jánosi iskolában Messenger-csoportot hoztak létre az osztályok számára, ahová feltöltik a tanárok a tananyagot. Az ukrán, angol és matematika szakosok videókat, illetve hanganyagot is küldenek, amelyekben elmagyarázzák azt. A tanulók lefényképezik az elkészített munkát, majd visszaküldik a csoportba. Az alsósok órarend szerint kapják a tananyagot, a szülők vagy a nagyobb testvér segítségével tanulják meg és küldik vissza a megoldást. Facebook-videohívásban is tartanak órát.
Az alsós gyerekek, mint ahogy ez az élő iskolai kapcsolatban is lenni szokott, aktívabbak. A nagyobbak már kevésbé. Gondot okoz az is, hogy nem minden családnál van internet, így van olyan tanuló, aki teljesen kimarad az oktatásból.
A II. RFKMF Szakgimnáziumában első héten Facebook-csoporton keresztül tartottuk a kapcsolatot a diákokkal. A második héten minden tanár áttért a Google Classroom vagy az Edubase platformjára. Az elektronikus tantermekben jól nyomon követhető a tanulási folyamat. Én a magyarországi vagy az itteni tankönyvek pdf-formátuma mellett magyar nyelvből és irodalomból a Zanza videós oktatóportál vonatkozó anyagainak linkjét is elküldöm a diákoknak, amelyek tömören összefoglalják az adott téma lényegét. A feleltetés legtöbbször feladatlapok kitöltésével történik, de a memoritert Messengeren hallgatom meg. Fontos, hogy személyes kapcsolatot is ápoljunk a hallgatókkal. Hetente beszélek a diákokkal telefonon is az osztályomból.
– Időigényesebb az oktatásnak ez a formája?
– Lényegesen több időt vesz el az órára történő felkészülés, valamint a munkák javítása. A diákoknak az okoz gondot, hogy be tudják osztani az idejüket. Az új tananyagot önállóan kell megtanulniuk, tanári magyarázat nélkül, ami több időt vesz igénybe. Az egész napjukat a számítógép előtt töltik. Vannak, akiknek segíteniük kell a testvérüknek is a tanulásban. Emellett, ha már otthon vannak, részt kell vegyenek a házimunkában is.
Nagy-Dajka Enikő, a Tiszasalamoni Általános Iskola tanára, a KMPSZ elnökségi tagja és helyi alapszervezeti elnöke is hasonló tapasztalatokról számolt be.
– A teljesen új kihívás kb. egy hétre tette nagyon döcögőssé a munkát, de a Google Classroom használatába mindenki hamar beletanult. A Tanterem-alkalmazásnak köszönhetően lehetséges a számonkérés, az értékelés, az egyéni és általános feladatok előkészítése, ütemezése. Ez utóbbi lehetőség sokban megkönnyíti a tanári teendőket, mert a feladatokat akkor dolgozom ki, amikor időm/alkalmam van rá, a gyerekek pedig az órarendjük szerinti időpontban kapják meg.
Én 5–9. osztályban tanítok. Jól ismerem az egyes osztályok kompetenciáit, és tisztában vagyok a tananyag törzsrészével, illetve „extráival”. Ez utóbbiaktól a távoktatás során eltekintek, mert nem működik az egyébként megszokott gyakorlat, hogy a magyarázatban is „extrák” vannak. A realitás talaján maradva, most ilyesmit nem vállalhatnék felelősséggel, így marad a törzsanyag magyar nyelvből, irodalomból és földrajzból.
– Tehát nemcsak a tananyag átadásának módja, de a mennyisége is változik?
– A magam részéről a problémát abban látom, hogy néhány kolléga most akarja behozni, amit élőben sose csinált: annyira odateszi magát a távoktatáshoz, hogy minden józan megfontolást figyelmen kívül hagy. Ezalatt azt értem, hogy túl sok anyagot adnak fel, túl nagy önállóságot feltételezve a gyerekekről, mintha nem ismernék egy-egy osztály általános készségeit. Ezzel elsősorban a szülőket terhelik meg, akiknek már az is komoly kihívás, hogy délelőtt az órákat, délután a napközit kell nekik megtartaniuk.
A személyes kapcsolattartás hiánya a gyerekek viszonyulásán egyelőre nem mutatkozik meg. A „nagyok” élvezik ezt az újfajta függetlenséget, önállóságot és kötetlenséget, a kisebbek szülei viszont pont ezek miatt panaszkodnak, mert rajtuk csattannak a következmények: túlterheltek, sokszor inkompetensek, ez pedig frusztrálja őket. Ezért is hangsúlyoznám, hogy ne most akarjuk szakmailag túlszárnyalni a kollégákat, a valóságot és a szülői lehetőségeket.
Az én álláspontom tehát az, hogy ebben a minden tekintetben meredek, eddig sosem látott világméretű vészhelyzetben egymás dolgát megkönnyíteni, nem megnehezíteni kellene, azaz online azt tanítani meg, amire a gyerek koránál és önállóságánál fogva legalább 70%-ban képes. A tananyagot át kell szőnie egyfajta játékosságnak, könnyedségnek, hogy a gyerek úgy érezze: ő ezzel boldogul, és még érdekesnek is találja. Sokat segít a YouTube, de a Rákóczi Szövetség által hozzáférhetővé tett felület is, csak mindkettőben körültekintéssel kell válogatni, nem lecsapni az első linkre, amit találunk. Időigényes? Persze, hogy az. Ennyit azonban meg kell tennünk a gyerekek érdekében, egyrészt a szülők javára, másrészt a fizetésünkért, mert mi még kapunk…
– A Nagydobronyi Középiskola tanárai, diákjai számára a távoktatásra való átállás két-három nap alatt megtörtént – tájékoztatott Bak Éva, a KMPSZ elnökségi tagja, a Nagydobronyi Középiskola tanára. – Az iskola vezetősége a tanári karral egyetértésben azt a kompromisszumos döntést hozta, hogy ezentúl zárt Facebook-csoportokon belül történik a tananyag átadása (ez tűnt a kollégák többségének és a diákság számára is legegyszerűbbnek és mielőbb kivitelezhetőnek). Az informatikatanárok dolgozták ki a rendszert, a megfelelő platformot. A csoport tagjai közé tanárok, tanulók és szülők tartoznak, az 1–4. osztályok esetében tanárok és szülők. Ezenkívül mindegyik csoportnak négy moderátora van: az igazgató, az érintett – alsó vagy felső tagozatos – igazgatóhelyettes, az informatikus és az osztályfőnök. A felső osztályokban (10–11.) vannak olyan kollégák, akik a Classroom alkalmazást is használják.
A karantén első hetében azoknak a kollégáknak, akiknek szükségük volt segítségre a „digitális térben”, az informatikus kollégák voltak segítségükre.
A megadott csoportokba töltjük fel az anyagokat (az órarend lehetőség szerinti betartásával), amelyeket általában ellenőrző kérdések zárnak. A rendszer eddig elég jól működik, bár felmerült az is, hogy esetleg párhuzamosan át lehetne állni olyan digitális alkalmazásra, ahol a tanár és diák szinkronban van, közvetlenül látja és hallja is egymást. Ezzel azonban az a probléma, hogy a tanárok és a diákok zöme a könnyebben hozzáférhető, de elég gyenge minőségű internethálózatot használja, ami nem igazán alkalmas „videós” órák közvetítésére.
Az első hét után történt egy felmérés is, amelynek alapján az is kiderült, hogy a diákok és szülők többsége, kb. 80%-a okostelefont használ az oktatáshoz.
Alsó tagozatos kollégákat megkérdezve a többség azt mondta, hogy ennek a digitális távoktatásnak egyik előnye az, hogy a gyerekek szebben kezdtek el írni. Ám sok szülőnek problémát okoz pl. már a 3. osztályos matematika-tananyag, s vannak olyan szülők is, akik arra jöttek rá, hogy nincs kellő tekintélyük a saját gyereküknél.
Az 5–7. osztályosoknak sokat segítenek a szülők, azonban azt lehet tapasztalni, hogy a tananyag nem rögződik. Nehéz a diákoknak elsajátítani az idegen nyelvet, az ukrán nyelvet és irodalmat, a reál tárgyakat. A matematika, kémia, fizika terén az is nehézséget jelent, hogy a képletek, alakzatok, különféle jelek bevitele szakszerű hozzáértést, informatikus tanári segítséget igényel. Diákok és tanárok számára egyaránt probléma, hogy a kísérletek, gyakorlati és labormunkák kivitelezése személyes, élő kapcsolat, visszajelzés nélkül nehezen megvalósítható.
A 9–11. osztályok esetében alábbhagyott a tanulási kedv, ami valószínűleg részben a tavaszi munkálatoknak köszönhető. Nehézségek ennél a korosztálynál inkább a reál tárgyak elsajátításánál vannak.
Iskolánkban néha előfordul, hogy egyes kollégák esetleg nem időben osztják meg a tananyagot, a tartalommal „átesnek a ló túlsó oldalára”, azonban ezt igazgatónk nagyon jól felügyeli és korrigáltatja.
Egyik előnye a digitális oktatásnak, hogy elősegítette a kollégák fejlődését, ami egyben fárasztó is. Közös véleményük az, hogy a diákok önálló munkáját, tevékenységét ebben a formában nem lehet felmérni, a diákság java része megpróbálja a távoktatás esetében is megtalálni azt a bizonyos „kiskaput”. A tanárok esetében sokkal nagyobb nehézséget jelent a távoktatási mód a hagyományosnál, hisz rengeteg időt és energiát vesz igénybe a tananyag digitalizálása úgy, hogy az könnyen megérthető, jól feldolgozható legyen.
A szülők, diákok és tanárok számára egyaránt nehéz időszak ez, próbatétel elé állít mindenkit. Bízunk abban, hogy mielőbb lezárul a karantén, elmúlik a veszélyhelyzet, és visszatér minden a régi kerékvágásba. Reméljük, szeptemberben a megszokott körülmények között kezdhetjük az új tanévet, és értékrendünk is pozitív irányban változik.
Ljubomira Mandzij ukrán oktatási miniszter elmondása szerint az ország felsőoktatási intézményeinek fel kell készülnie a tanév távoktatási formában való befejezéséhez, a vizsgaidőszakok dátumai nem változnak majd.
A miniszterasszony a Radio Szvobodának adott interjújában közölte a hírt. „A helyzetből kiindulva a tanév távoktatás formájában ér majd véget. A felsőoktatási intézményeknek fel kell készülniük a tanév ilyen jellegű befejezésére” – mondta el. Hozzátette azonban, hogy amennyiben az országban javul a járványhelyzet, s engedélyezik a felsőoktatási intézmények látogatását, akkor van esély arra, hogy a vizsgaidőszak ne interneten keresztül zajlódjon.
Negyvennegyedik nap. Fokozatosan, szigorú szabályok mellett újraindítjuk Magyarországot // Day forty-four. We will restart Hungary gradually, under strict rules
Опубліковано Orbán Viktor Пʼятниця, 24 квітня 2020 р.
A pandémia miatt világszerte pihennek a színházak. A beregszászi társulat azonban úgy döntött, megpróbálják segíteni az irodalomoktatást a karantén idején.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábbi nevén Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) művészei – akikkel a karantén miatt most sajnos nem találkozhat a közönség – nemes felajánlást tettek: a magyar és a világirodalom gyöngyszemeinek felolvasásáról készült felvételekkel járulnának hozzá a távoktatás színesebbé tételéhez, így is elősegítve azt, hogy megmaradjon a kapcsolat a színház és a felnövekvő nemzedék, a művészeteket kedvelő közönség között. A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium és a KMPSZ elnökségének magyar szakos tanárai állítottak össze egy listát azon művekből, amelyeket a tanév végéig még meg kell ismerniük a diákoknak, a művészek pedig azonnal a kamerák elé ültek, s szívüket-lelküket beleadva készítették el a felvételeket. Rajkó Balázs vette kézbe a megvalósítás szervezését. Így néhány nappal a magyar költészet ünnepe után a diákok, tanárok és minden irodalomkedvelő csodálatos ajándékot kaphatott színészeinktől. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke és Kacsur András, a színház igazgatója megállapodtak abban, hogy a felvételeket a pedagógusszövetség bárki számára elérhetővé teszi. Köszönjük az ajándékot, köszönjük az élményt a művészeknek!
Hnatik-Riskó Mártával, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárával a távoktatással kapcsolatos tapasztalatokról, a gyakorlatban való megvalósításról, az átláthatóságról, illetve a felmerülő problémákról beszélgettünk.
– Lassan egy hónapja tart a távoktatás Kárpátalján. Milyen tapasztalatai vannak a távoktatás kapcsán?
– Rendkívül vegyesek! Mindenkinek, tanároknak, diákoknak, szülőknek egyik napról a másikra kellett szembenézniük egy szokatlan helyzettel. A korábbi években is voltak a járványhelyzet miatti karanténok, de akkor valamennyire tudtunk előre tervezni, és soha nem volt még ilyen hosszú a megszokott tanítási rend felfüggesztése. Az eltelt hetek alatt azonban kialakult a távoktatásnak egy működő rendszere. A szaktanárok a heti órarendnek megfelelően minden osztály számára előkészítik az ismereteket közlő és a begyakorló anyagokat, valamint a számonkérést lehetővé tevő feladatokat. Mindez felkerül a gimnázium honlapjára, osztályonként csoportosítva. De a diákokhoz közvetlenebb formában is eljut a tananyag: minden osztályfőnök megkapja a szaktanároktól az osztályára vonatkozó anyagokat, és az osztálycsoportokban közvetlenül hozzáférhetővé teszi azokat minden tanuló számára. Már mindenki átállt erre a ritmusra, működik ez a rendszer. Nagyon eltérőek a módszerek és a csatornák, amelyek által a tanárok dolgoznak és tartják a kapcsolatot a gyerekekkel. A legtöbben a Messenger-, Facebook-csoportok révén, és vannak, akik a Redmentát vagy a Google Tantermet használják. Az interneten nagyon sok forrásból lehet a tanítást segítő anyagokat, módszereket, feladatokat meríteni, s akiknek megvannak hozzá a technikai eszközeik, saját videoórákat készítenek a gyerekek számára.
– Vannak-e esetleges nehézségek, amelyek kihívás elé állítják a pedagógusokat?
– Mivel ez egy elkerülhetetlen helyzet, és sajnos nem is látjuk pontosan, meddig tart, ki kell hoznunk belőle a lehető legjobbat. A tananyagok megértetéséhez nagyon változatos eszközök állnak a rendelkezésünkre, de mindenki belátta mára, hogy az élő, interaktív tanár-diák közös munkát, ami a szokványos tanórákon folyik, nem lehet pótolni. A legnagyobb nehézség az, hogy a gyerekeknek a megértés folyamatába sokkal több önálló munkát kell befektetniük, mint amihez hozzászoktak, így a begyakorlás is nehezebb, és ez megterhelő a gyerekeknek. Sajnos, a távoktatás igen sok időre a telefonok, számítógépek, tabletek mellé szögezi a gyerekeket, ami elég káros. De azzal a problémával is szembekerültünk, hogy nem minden családnak van megfelelő okoseszköze, internetkapcsolata, s ahol két vagy több iskoláskorú gyereknek kell naponta megoldani a tanulást, az bizony az egész családot megterheli.
– A tananyag tekintetében mennyire volt szükség módosításra?
– Bizonyos fokú változtatásokra szükség volt, de nincs nagy mozgásterünk, ha az a cél, hogy lehetőleg teljesítsük a tantervet az év végéig. Megpróbáljuk úgy átcsoportosítani, ahol lehet, tömöríteni az anyagot, hogy ne legyen túl megterhelő a gyerekeknek. Ez nyilván tantárgyfüggő: például egy magyar nyelvi anyagot könnyebb megérteni, mint mondjuk a matematikát…
– Ön hány osztályban tanít? Mennyi gyerekkel jelenti ez a kapcsolattartást?
– Három évfolyamon 5 osztályt tanítok: a gimnázium két II. (ált. 6.) és egyik III. (7.) osztályát, illetve a humán és a reál tagozatú VI. (10.) osztályokat. Ez összesen 104 diák. De nem a gyerekek száma a gondom, hanem hogy a kisebbeknek több segítség kellene, mint amennyire technikailag-fizikailag lehetőség van. A nagyobbaknak már könnyebb a dolguk, meg nekem is velük, mert öntudatosabbak, fegyelmezettebben betartják a határidőket stb.
– Hogyan lehet elképzelni egy távoktatási napot?
– Ez a korosztálytól és az adott napi órarendtől is függ. Én nem tudok valós időben órát tartani a technikai felkészületlenségem miatt, de vannak tanárok, akik igen. Tehát bizonyos órák időhöz kötöttek, de nagyobbrészt a gyerekektől és a szülőktől függ, milyen napirendet alakítanak ki.
– Hogyan történik a számonkérés? Mennyire átlátható?
– Csak a magam nevében tudok erről beszélni. Facebook-, Messenger-csoportokon és e-mailen keresztül tartom a gyerekekkel a kapcsolatot, szöveges dokumentum vagy fénykép formájában küldik el a beadandókat. Minden osztály anyagait külön mappákban tárolom, ahogy az érdemjegyeket is.
– A karantén április végéig tart. Hogyan készülnek az év végére?
– Mivel maga a megbízott oktatási miniszter is A és B tervekről beszél, és mivel valójában nem tudjuk biztosan, meddig kényszerülünk karanténba, nagy a bizonytalanság. Akárhogy is lesz, amikor visszatérünk az iskolapadokba, azzal kell majd kezdenünk, hogy összefoglaló órákon felmérjük, milyen hatékonyan, milyen eredményesen voltak képesek önállóan vagy szülői segítséggel elsajátítani a gyerekek a tudnivalókat, és pótoljuk, amit szükséges.
A karanténhelyzet – melyet a koronavírus-járvány miatt vezettek be – az élet minden területén kihívás elé állította társadalmunkat. Alapvető dolgainkat is a megváltozott körülményekhez kellett igazítani, s még most, egy hónappal a karantén bevezetése után is naponta nézünk szembe újabb és újabb nehézségekkel.
Ez a helyzet az oktatással is, ahol szó szerint egyik napról a másikra kellett új módszertani megoldásokat találnia a tanároknak és a tanulóknak egyaránt annak érdekében, hogy az elhúzódó távoktatás közepette se maradjanak le a tananyaggal.
Az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola 49 pedagógusa az intézmény 541 tanulójának távoktatását igyekszik a lehető leghatékonyabban megoldani. Ennek mikéntjéről Kulin Judit igazgatónő tájékoztatott minket:
– Iskolánkban már 3 éve használjuk a Google Tanterem (Classroom) platformjának lehetőségeit. A kollégák az önálló, kutató munkák feladatait ebben a rendszerben osztották ki a tanulóknak. Leginkább ez az a platform, ami megkönnyíttette a határidők betartását a tanulók részére, és a javítást, értékelést a tanárok számára.
A mi iskolánkban így egy kicsit könnyebb volt az átállás, mivel a tanárok és a tanulók is ismerték már ezt a rendszert. A gondot a mindennapi rendszeresség jelenti, ami nagy megterhelést jelent a tanárok számára. Van olyan kollégám, akinek 11 osztálya van, és a tanulói létszám is átlag 22 fő/osztály. Kiesett a tanórák alatt történő szóbeli értékelés, az írásbeli értékelés viszont több időt igényel. A távoktatás keretében tanáraink az órarendet követve, a saját tanmenetüknek megfelelően töltik fel az adott óra témáját, annak kidolgozását (elméleti és gyakorlati feladatokkal kiegészítve). A Google Tantermekből értesülve, minden gyerek elkészíti feladatait, és szintén ide tölti fel azt, amit a tanár kért tőle. Ezek a feladatok lehetnek kézzel elkészítendő munkák, amelyeket befotózva adnak be a tantermekbe, vagy pedig különböző digitális felületeken elvégzett feladatok, tesztek, kvízek, amelyeket interneten keresztül küldenek vissza a tanároknak. Ezen a felületen történik az osztályozás és a javítás is, ami visszakövethető a tanárok, diákok, szülök számára is. Tehát az online tanterem funkcióit teljesen kihasználjuk.
Én 7. és 11. osztályosokat tanítok matematikára. A munkafolyamat a következő: fölteszem a Classroomba az óra teljes menetét, hogy mit kell a füzetbe beírni, és lépésről lépésre megcsinálni/megoldani az aktuális témával kapcsolatban. Feltüntetem, mi a házi feladat, és azt, hogy mit kell gyakorolni. Ehhez sokszor csatolok linket: olyan internetes oldalakat, ahol különböző online matematikai programok használatával tudnak gyakorolni a tanulók.
Az alsósoknál más a helyzet, hiszen itt nem várhatjuk el, hogy a 6–10 évesek olyan szabadon és magas szinten használják a számítástechnikai eszközöket, mint felsőbb osztályos társaik. Az elemi osztályosok esetében nagy felelősség jut a szülőkre, akik a tanárokkal partnerként kell, hogy együtt dolgozzanak, és nekik kell átvenniük a közvetítő szerepet a tanárok és a tanulók között. Ezekben az osztályokban leginkább Viberen keresztül tartják a kapcsolatot egymással a tanítók és a tanulók/szülők. A gyerekek a munkafüzetekben dolgoznak. Az aktuális és kitöltött munkafüzetek lapjait a szülők segítségével lefényképezik, és így küldik vissza a tanítónak ellenőrzésre.
Készségtantárgyak esetében, mint a művészetek, vagy technika-dizájn is hasonló a helyzet. Ezeknél a kiosztott feladatokról, elkészült alkotásokról küldenek fotót a tanulók; a megtanult verseket pedig videókon mutatják be és küldik el a tanároknak. Az alsó tagozaton nehezebb a távoktatást megvalósítani, de esetükben a szülői közösségünk segítőkész, közösen dolgozzák ki és végzik el a megkapott feladatokat.
Sok eddig ismeretlen helyzettel találkozunk és mindennap megmérettetik a problémamegoldó képességünk. Nem ideális a helyzet és reméljük, hogy tényleg csak átmeneti állapotról van szó. Amit viszont magamnál és munkatársaimnál is pozitív változásként fogok fel, hogy mivel most egy sokak számára új módszer és felület használatára kényszerültünk, olyan megoldássokkal gazdagodott a pedagógia eszköztárunk, amelyeket a megszokott rutin és oktatói módszerek mellett nem biztos, hogy felhasználtunk, alkalmaztunk volna. Ez mindenkinek egy új helyzet, mindannyian segítségre szorulunk, és talán az a legnagyobb tanács, amit a velem egy korosztályú kollégáimnak mondhatok, hogy ne féljünk segítséget kérni egymástól, vagy azon kollégáinktól, ismerősöktől, akiknek könnyebben megy a távoktatásban használt felületek és eszközök használata. Együtt könnyebben és produktívabban tudjuk átvészelni ezt az időszakot, és sokat tanulhatunk egymástól!
Benedek Imre, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója a távoktatás eredményeiről és fogadtatásáról is beszámolt.
– A távoktatás nagyon összetett folyamat, ami teljesen másként valósítható meg egy elemi osztályban (különösképpen az elsőben, ahol még nem írnak, olvasnak a gyerekek), mint az általánosban, és ugyanígy más a helyzet az érettségire készülő 10–11. osztályban.
Messengeren készítettünk egy csoportot minden osztály számára, ahová felvettük a tanárokat is. A pedagógusok napi rendszerességgel, az órarendnek megfelelően küldik ki a tananyagot, óravázlatot és a házi feladatot. A csoportokban a diákok szülei is benne vannak, így visszajelzést tudnak adni a tanárnak, hogy mennyire tudott megbirkózni a gyerek az adott feladatokkal. Ez alsóban különösen fontos.
A tantestületet mindig úgy jellemzem, mint egy osztályt: vannak gyengébbek és erősebbek. Van, aki úgy fogja fel a távoktatást, hogy semmi haszon nincs belőle. Feladja a házi feladatot és ennyivel megelégszik.
A járásban egyedül a mi iskolánk az, ahol 10. osztálytól matematika szakosodás van. Nekem érettségiző osztályom van, heti 9 matematikaórával, a szakosodás miatt egyéni terv alapján haladunk. Az összes anyagot, amely az órához szükséges, kidolgozom, beküldöm a Messenger-csoportba. Egy óra témájához 6–7 A4-es lapot írok tele, tehát sokkal több idő szükséges a felkészüléshez. A kapott feladatok megoldását mindenki a saját oldaláról küldi nekem vissza, hogy ne tudják egymás között cserélgetni. Ellenőrzés után felhívom a diákokat, és megbeszéljük azokat a feladatokat, példákat, amelyekben segíteni kell. Tehát élő kapcsolatot is teremtek a tanulókkal. A magam részéről elégedett vagyok, mert az érettségi előtt álló 12 diákból 6 rendszeres küld visszajelzés, és ennél többet az órákon sem kapok. Ugyanazt a módszert alkalmazom a ZNO-ra való felkészüléshez szükséges feladatokkal is. Azt tapasztalom, hogy a tantestület kb. 80%-a hasonlóképpen áll hozzá a folyamathoz.
Javaslatom az lenne, mivel előérzetem szerint iskolába már nem megyünk ebben a tanévben, hogy azok a tanárok a megyében, akik nagyon jó eredményességgel dolgoznak, legyen szó elemi, általános vagy középiskolai pedagógusról, mondják el a véleményüket, osszák meg a többi magyar iskola tanáraival, tanítóval, hogy milyen módszereket alkalmaznak. Tudom, hogy jóval nehezebb az oktatásnak ez a formája, mert sokkal több időt, türelmet és megértést igényel. Sokkal többet kell készülni, nem beszélve arról, hogy a visszajelzéseket alapesetben a 45 perces óra alatt tudja mérni az ember, itt viszont külön meg kell nyitni, ellenőrizni minden tanuló „feleletét”. Ugyanakkor azt gondolom, az a célunk, hogy minél jobban segítsük a gyermekeket ebben a kritikus helyzetben.
Ukrajnában is kötelező karantént rendeltek el az oktatási intézményekben, így a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is. Az elmúlt hetektől zökkenőmentesen halad a főiskola távoktatási programja, ahol már a vizsgarendet dolgozzák ki arra az esetre, amennyiben a járványhelyzet miatt a vizsgaidőszakot későbbre halasztanák.
