Az Európai Unió megerősítette, 65 iskolabuszt szállít Ukrajnába a humanitárius segélyek részeként, olvasható az Európai Bizottság Twitter-üzenetében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az EU végrehajtó szerve emlékeztetett arra, hogy 14 millió eurót különített el iskolabuszok vásárlására, „hogy az ukrán gyerekek biztonságban eljuthassanak iskoláikba”.
We're donating €14 million to purchase school buses to bring Ukrainian children safely to school.
65 buses are currently on the way, with more to come.
An additional 205 buses have been offered by public and private partners in 11 countries via #EUCivPro.#StandWithUkraine
— European Commission (@EU_Commission) July 26, 2023
„65 busz már úton van, és a közeljövőben a többit is leszállítjuk” – tette hozzá az Európai Bizottság.
Emellett az EU Polgári Védelmi Mechanizmusa keretében 11 uniós tagállam állami és magánpartnerei további 205 autóbusz átadását ajánlották fel.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az Európai Unió több mint 490 tűzoltóval és kilenc tűzoltó repülőgéppel segíti Görögországot és Tunéziát az erdőtüzek oltásában – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a két mediterrán ország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, melynek keretében tíz ország – Bulgária, Horvátország, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia – azonnal hozzájárulását jelentette be az erdőtüzek oltásához.
A felsorolt országok összesen több mint 490 tűzoltót és 7 repülőgépet vezényeltek Görögország különböző területeire. Az EU emellett támogatja a műveletek koordinálását az országban, Copernicus műholdas programjának térképei alapján pedig a szakemberek kárfelmérést végeznek az Attika-régió és Ródosz számos területén. Spanyolország emellett két tűzoltó repülőgépet küld a Tunézia északnyugati részén pusztító erdőtűz oltására – közölték.
Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki hangsúlyozta: a Földközi-tenger térségében pusztító erdőtüzek azonnali és egységes választ igényelnek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusa révén teljes szolidaritást vállal az érintett országokkal, és kész támogatni őket a rendelkezésre álló erőforrásokkal a tüzek leküzdésében, valamint a polgárok és a környezet védelmében.
Az uniós biztos részvétét fejezte ki azon két görög tűzoltó családjának és kollégáinak, akik kedden vesztették életüket, amikor feladatuk végzése során tűzoltó repülőgépük lezuhant a görög szigeten.
Lenarcic kiemelte, a száraz időjárás és a magas hőmérséklet okozta erdőtüzek súlyos veszélyt jelentenek az emberéletre, a megélhetésre és az ökoszisztémákra. Annak érdekében, hogy még jobban felkészüljön a tagállamok támogatására az erdőtüzek oltásában, az EU megerősítette a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központját egy szakosodott csoport létrehozásával, amely figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, figyelmeztet, cselekvési tervet készít és összehangolja az uniós válaszadást – tájékozatott a válságkezelésért felelős uniós biztos.
Meghosszabbítja brit kormány az előzetes letelepedett státus alapján Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok számára a végleges letelepedési jogosultság megszerzésére rendelkezésre álló időt, és az átminősítés is várhatóan automatikussá válik. A bevándorlási törvény erről szóló módosítási javaslatát hétfőn terjesztette a brit belügyminisztérium a londoni alsóház elé.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.
Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira.
A Nagy-Britanniában életvitelszerűen eltöltött időtől függően a jogosultak teljes körű (settled), illetve előzetes (pre-settled) letelepedett státust kapnak. Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A jelenlegi szabályozás alapján ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána folyamodhatnak a végleges tartózkodási engedélyért. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.
A brit belügyminisztérium által hétfőn ismertetett módosítási javaslat alapján azonban az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az év elején a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.
A keresetet benyújtó érdekképviseleti szervezetek szerint ez a kötelezettség azzal a veszéllyel jár, hogy akik az újbóli kérvényezést bármilyen okból elmulasztják – például egyszerűen elfelejtik -, egyik pillanatról a másikra illegális bevándorlóknak minősülhetnek és a brit kormány kitoloncolhatja őket.
Ennek megelőzésére – a londoni felsőbíróság végzésének megfelelően – a brit belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán minden külön intézkedési kötelezettség nélkül két évvel meghosszabbodik a teljes körű, végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló idő azok számára, akik előzetes letelepedett státusuk lejárta után – vagyis az öt év elteltével – sem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért.
A folyamat automatikus, a minisztérium az érintetteket közvetlenül értesíti a meghosszabbításról.
Mindez biztosítja, hogy senki ne veszítse el nagy-britanniai előzetes letelepedett státusát akkor sem, ha elmulasztja a végleges letelepedett státus kérvényezését – áll a belügyminisztérium hétfői ismertetésében.
A tájékoztatás szerint a tárca lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus átminősítése végleges letelepedési engedéllyé az erre jogosultak számára, vagyis megszűnik az újabb kérvényezési kötelezettség.
A londoni belügyminisztérium 2024-ben automatikusan ellenőzi, hogy mindazok, akik előzetes letelepedett státust kaptak, továbbra is folyamatosan Nagy-Britanniában élnek-e, és a tárca biztosítékokat épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy jogosultság nélkül ne lehessen megszerezni a végleges letelepedett státust – áll a szakminisztérium hétfői tájékoztatásában.
A tárca legutóbbi összesítése szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió letelepedési kérelem érkezett a brit hatóságokhoz az EU-állampolgárok részéről.
A lista élén a román állampolgárok álltak 1,48 millió folyamodvánnyal, a Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyesítette erőit, hogy javítsa az ukrajnai egészségügyi evakuálást az Oroszországi Föderációval vívott teljes körű háború alatt. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Az EU és a WHO projektet indított az ukrán Egészségügyi Minisztérium megsegítésére a külföldön sürgősségi ellátásban részesült és a rehabilitációt Ukrajnában folytatni kívánó betegek biztonságos hazatérésének megszervezésére irányuló eljárások kidolgozásában és formalizálásában.
A másfél éves projekt elindítására június 22-én került sor a WHO koppenhágai Európai Regionális Irodájában. A támogatást az EU Külpolitikai Eszközök Szolgálata (FPI) különíti el.
Várhatóan a program keretében az ukrán Egészségügyi Minisztérium, az orvosi evakuálást koordináló speciális egység és a sürgősségi egészségügyi szolgálat technikai és pénzbeli támogatásban részesül.
Az Európai Tanács a héten jelentette be, hogy a törvényalkotási folyamat utolsó lépéseként ő is elfogadta azt az új, az elemekre, illetve akkumulátorokra vonatkozó szabályokat szigorító új rendeletet, ami többek között kötelezővé fogja tenni előbbiek egyszerű, a végfelhasználók által is cserélhetővé tételét a legtöbb elektronikus kütyüben.
Az új szabályozásnak hála legkésőbb 2027-től vissza fognak térni a cserélhető akkuk az okostelefonokba is, amik így tovább maradhatnak majd használhatók a vásárlók számára.
„Az elemek, illetve akkumulátorok kulcsfontosságú elemei a dekarbonizációs folyamatnak és az EU kibocsátásmentes közlekedési módokra való átállásának. Az új szabályok elő fogják mozdítani az európai ipar versenyképességét, és biztosítani fogják, hogy az új elemek, illetve akkumulátorok fenntarthatók legyenek, és hozzájáruljanak a zöld átálláshoz”, mondta az új szabályozással kapcsolatban Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átállásért felelős minisztere.Az új szabályok célja, hogy elő lehessen mozdítani a körforgásos gazdaságot az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusára vonatkozó szabályozás révén. A rendelet ezért begyűjtési célértékeket és kötelezettségeket állapít meg, és kimondja azt is, hogy 2027-re a készülékekbe beépített hordozható elemeknek, illetve akkumulátoroknak a végfelhasználó által eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük.Az új szabályok célja, hogy javuljon az elemek, illetve akkumulátorok belső piacának működése, és a biztonsági, fenntarthatósági és címkézési követelményeknek köszönhetően tisztességesebb versenyt lehessen biztosítani.
Az ukrajnai háború kezdete óta már 24 ezer ukrán katonát képeztek ki az Európai Unió (EU) tagállamaiban – közölte Szerhij Najev ukrán altábornagy a védelmi tárca szerdai közleménye szerint.
Az EU érintett tagállamaiban azt követően határoztak ukrán katonák kiképzésének megkezdéséről, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát.
További több ezer ukrán katonát az Egyesült Államokban, Kanadában és Norvégiában készítenek fel a harci bevetésekre, illetve a nyugati fegyverrendszerek és korszerű taktikák elsajátítására – emlékeztetett a közlemény.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
Az Európai Unió azt követően, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és humanitárius partnerek útján már nyújtott segítséget Ukrajnának a Nova Kahovka-i gátszakadás hatásainak kezelésére, 500 generátort küld a Lengyelországban tárolt Resceu-készletből az érintett dél-ukrajnai régióba – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
A brüsszeli közlemény szerint a generátorok a létfontosságú infrastruktúra, például szivattyúállomások és szennyvíztisztító telepek helyreállítását fogják segíteni az érintett dél-ukrajnai térségben.
A különböző méretű generátorok (12,5 kilowattól 1100 kilowattig) teljes összértéke 16 millió euró – közölték.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos a közlemény szerint kijelentette: a gát lerombolása „a létfontosságú polgári infrastruktúra elleni felháborító támadás” volt Oroszország részéről. A vízi erőmű gátjának lerombolása katasztrofális következményekkel járt a környezetre és a helyi közösségekre nézve – húzta alá.
Az Európai Unió korábban vízszűrő berendezéseket, szivattyúkat és más eszközöket is küldött a szükséget szenvedő lakosságnak – emlékeztetett a szlovén biztos.
A Nova Kahovka-i duzzasztógátat június 6-án reggel érte támadás. A dél-ukrajnai herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátját felrobbantották. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a szerencsétlenségért, amelynek halálos áldozatai is voltak, és amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.
A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.
A közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.
„Sajnálatos módon ez nem tekinthető éghajlati különlegességnek vagy egyszeri eseménynek” – hangsúlyozta Carlo Buontempo, az EU műholdas Föld-megfigyelési programján, a Copernicuson belüli klímaváltozást figyelő szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) igazgatója.
A klímaváltozást és annak fejlődését tekintve a kutatócsoport jelenlegi meglátásai szerint az olyan időjárásbeli események, mint amelyeket múlt évben tapasztalhattunk Európában egy minta részét képzik, mely szerint nemcsak gyakoribbá, de intenzívebbé is válnak a szélsőséges hőhullámok – tette hozzá Buontempo.
Az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója. Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.
A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Nino, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentés... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1687724580 [modified] => 1687694845 ) [title] => 2022 volt minden idők legforróbb nyara Európában – ENSZ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=152152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152152 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 152153 [image] => Array ( [id] => 152153 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [original_lng] => 546549 [original_w] => 2560 [original_h] => 1213 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-300x142.jpg [width] => 300 [height] => 142 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-768x364.jpg [width] => 768 [height] => 364 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1024x485.jpg [width] => 1024 [height] => 485 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1536x728.jpg [width] => 1536 [height] => 728 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-2048x971.jpg [width] => 2048 [height] => 971 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1213 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1687684046:5 [_thumbnail_id] => 152153 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1461 [translation_required_done] => 1 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A legfrissebb felmérés szerint hét évvel a brit EU-tagságról rendezett – a kilépést támogatók győzelmével végződött – népszavazás után többségben vannak azok, akik egy újabb referendum esetén Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására voksolnának.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután az uniós tagságról éppen hét éve, 2016. június 23-án rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem akarta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A Tony Blair Institute for Global Change nevű politikai-közéleti elemzőműhely – amelyet Tony Blair volt brit miniszterelnök, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt egykori vezetője alapított – a referendum csütörtöki évfordulójára elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a brit választók 53 százaléka tartja rossz döntésnek a kilépést az EU-ból, és mindössze 34 százalék gondolja ma is helyénvaló lépésnek a Brexitet.
A felméréshez fűzött elemzésében a ház kiemeli: az átrendeződés egyrészt annak az eredménye, hogy azok közül, akik 2016-ban a kilépésre voksoltak, 18 százalék most már elhibázottnak tartja Nagy-Britannia távozását az EU-ból, másrészt annak, hogy az időközben – koruk alapján – választásra jogosulttá vált fiatalok hozzáállása markánsabban EU-párti az országos átlagnál.
A Blair-intézet kutatása kimutatta azt is, hogy ha „most” újabb népszavazást tartanának arról, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-n kívül, vagy lépjen vissza az unióba, a brit választók 51 százaléka az újbóli EU-csatlakozásra voksolna, és csak 36 százalék adná szavazatát a kívül maradásra.
A felmérés szerint a brit választók 78 százaléka szeretné, ha hazája szorosabbra fűzné kapcsolatait az EU-val – például úgy, hogy visszalép az unió egységes belső piacára -, és alig 7 százalék válaszolta azt, hogy megfelelőnek tartja Nagy-Britannia és az Európai Unió jelenlegi viszonyrendszerét.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov ugyancsak a népszavazás hetedik évfordulójára elvégzett, csütörtökön ismertetett felmérésében azt mutatta ki, hogy a britek 40 százaléka „szégyellnivalónak” tartja a Brexitet, és csak 24 százalék adott kifejezést annak a véleményének, hogy büszkeségre ad okot a brit kilépés az EU-ból.
A Munkáspárt a legfrissebb felmérések szerint kétszámjegyű támogatottsági előnyben van a konzervatívokkal szemben, de a pártvezetés jelenlegi álláspontja alapján akkor sem lehetne számítani Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására, ha a Labour a jövőre esedékes parlamenti választások után kormányra kerül.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje a Daily Express című radikálisan EU-szkeptikus brit napilapnak írt minapi cikkében leszögezte, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút sem az EU-ba, sem az Európai Unió egységes belső piacára és vámuniójába.
Starmer kizárta annak lehetőségét is, hogy Nagy-Britannia újból érvényesítse az emberek szabad mozgásához és letelepedéséhez fűződő európai uniós szabadságjogot.
A munkáspárti vezető nem sokkal korábban, a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szintén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba. Hozzátette: az ország a népszavazáson meghozta döntését, azóta ki is lépett az EU-ból, és „erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni”.
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Az elmúlt hónapokban több ezer ukrán menekült hagyta el az Európai Uniót, csak Portugáliából több mint négyezer ukrán távozott – írta hétfői elemző cikkében az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint idén márciusban a portugál hatóságok hat hónappal meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmének határidejét. A teljes körű ukrajnai háború kezdete óta Portugália 58 043 ukrán állampolgárnak biztosított ideiglenes védelmet. Az országban azonban csökken a számuk.
A hírportálnak nyilatkozó egyik ukrán nő, aki ideiglenesen él Portugáliában, és az ukrajnai orosz invázió első napjai óta segíti a háború elől menekülő honfitársakat, elmondta, hogy a tömeges távozás oka az, hogy az ukrán menekültek „elfáradtak a nehéz körülményektől, és hiányzik nekik a szülőföld”. Sok nő belefáradt a nehéz külföldi életkörülményekbe, és hiányzik az otthona és a rokonai – tette hozzá Tetyana Szolohub, aki február 24-e után Lisszabonba költözött, és segít az ukránoknak az alkalmazkodásban, dokumentumokat fordít, és lakást keres nekik.
„Az állampolgárainkon azt látom, hogy a többség haza akar menni. Azt mondják, hiányzik a család, hiányzik a szülőföld. Volt, aki figyelmeztetés nélkül tért haza: ilyen meglepetést szerveztek a rokonoknak. Mindenki nagyon boldog volt. Általánosságban elmondható, hogy mindenkinek megvan a maga oka a visszatérésre. A legfőbbeket kiemelném: a nőknek hiányzik az otthonuk, nehéz lakást és munkát találni Portugáliában, a fizetések pedig alacsonyak” – mutatott rá Szolohub.
A nyilatkozó szerint főleg azok térnek haza, akiknek a lakása nem sérült meg, és akik látják, hogy lehet otthon is munkát találni. „Portugáliában kicsi a fizetés. A pénz néhány termék vásárlására elég az üzletben. Körülbelül 190 eurót adnak, de nem mindenkinek. Az összeget minden esetben egyedileg számítják ki” – jegyezte meg.
Szolohub szerint további probléma lehet, hogy sok menekültek olyan körülmények között élnek, amire nem számítottak. A kifizetések nem fedezik a lakhatás költségeit, azt elsősorban saját költségen kell bérelni. Ez pedig azt jelenti, hogy munkát kell találni. A fizetések pedig nem túl magasak az országban. Sokaknak a főállásuk mellett további részmunkaidős munkát is el kell vállalniuk – mondta.
„Azt is hozzátenném, hogy sok ukrán nem csak Ukrajnába távozik Portugáliából, hanem más európai uniós országokba is. Egy ismerősöm Ausztriába költözött, ahol magasabbak a fizetések. Azok szerencsések, akik Portugáliában többé-kevésbé tisztességes lakást kapnak, és itt maradnak” – fejtette ki Tetyana Szolohub.
Hasonlóan vélekedik Pavlo Szadoha, a Portugáliai Ukránok Szövetségének elnöke, aki a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy sok ukrán, különösen nők és gyerekek tértek vissza Ukrajnába. De előfordultak olyan esetek is, amikor az emberek lakhatási nehézségek, a magas bérleti díjak miatt hagyták el Portugáliát, vagy inkább más országokba mennek – például Németországba vagy Svájcba jobb életkörülményeket keresni.
