A Magyar Vöröskereszt orosz–ukrán konfliktussal összefüggő feladatai továbbra sem változtak, de más a jellegük – mondta a szervezet főigazgatója hétfőn Budapesten az MTI-nek.
A humanitárius szervezet tavalyi általános tevékenységéről tartott sajtótótájékoztatón Kardos István ismertette: míg 2022-ben a segélyezés, a menekültek általános ellátása volt a fő feladat, tavaly már inkább a Magyarországon maradó családok beilleszkedésében segítettek.
Jellemzően családfő nélkül érkező gyerekes családokról van szó, az anyák munkaerőpiaci elhelyezkedésben, a gyerekek beiskolázásában vagy az egészségügyi ellátásban nyújtanak segítséget – tette hozzá.
Mint mondta, a Magyar Vöröskereszt szerteágazó tevékenységében meg kellett találni azt a rendszert, amelyben a menekültek segítése mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – nem sérülnek.
A véradás fontos
Kardos István említést tett arról, hogy hétfőn indul és május 17-ig tart a felsőoktatási véradó hetek programsorozat az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) közösen. A rendezvény célja, hogy a fiatalokat a segítségnyújtás ezen formájára is biztassák.
A főigazgató emlékeztetett: 2022 decemberében átadták a vöröskereszt véradókamionját a kárpátaljai vöröskeresztnek, ugyanakkor tavaly rendszerbe állítottak egy véradóbuszt, amellyel kistelepülésekre is eljuthatnak.
Beszámolt arról, hogy tavaly 355 ezer véradás volt az OVSZ-szel közösen, a Magyar Vöröskereszt szervezésében a véradásokon 335 ezer véradó jelent meg. A véradók toborzásában a szervezet nagy szerepet vállal, és e tevékenységüket továbbra is folytatni kívánják – tette hozzá.
Kardos István kitért rá: fontosnak tartják, hogy a magyar lakosság minél többször hozzáférjen az egészségmegőrzés, az egészségi állapotfelmérés lehetőségéhez, ebben szeretnének előrelépni.
A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának munkájáról elmondta, a terepkoordinátorok tavaly 450 intézményt kerestek fel és 18 kereséssel foglalkoztak. „Ez nem a nagy számok területe” – jegyezte meg, hiszen alapos kutatómunkával kell a háborús konfliktusok miatt egymástól elszakított családtagokat felkutatni.
2023-ban visszaestek a támogatások
A főigazgató elmondta: a Magyar Vöröskereszt tavaly 13 milliárd forintból gazdálkodott. Tavaly már érzékelhető volt az adományok csökkenése, és visszaestek a menekültellátási támogatások is.
Fodor Antalné, a Magyar Vöröskereszt elnöke arról beszélt: az ország legnagyobb karitatív szervezete 78 ezer tagot számlál, aktivistái – akiknek a száma meghaladja a 13 ezret – az ország szinte minden településén jelen vannak. Az aktivisták zömmel szociális munkát, adománygyűjtést, és adományosztást szerveznek.
Kiemelte az együttműködést az önkormányzatokkal is, ennek egyik formája, hogy a települések pályázhatnak a „humanitárius település” címre. Eddig 64 település nyerte el ezt a címet országszerte – mondta.
Igyekeznek megszólítani a fiatalokat, a fiatal önkénteseket is – közölte az elnök, hozzátéve, ennek egyik legismertebb formája a balatoni elsősegélynyújtás, 12 településen 19 strandon adnak szolgálatot.
A Lengyel Köztársaság semleges marad az ukrán menekültek Ukrajnába való visszatérésének kérdésében, az ország hatóságai nem tervezik, hogy ösztönözzék vagy akadályozzák őket a hazatérésben – jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete a Deutsche Welle német médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Lengyelország abszolút semleges marad ezzel a problémával szemben. Vagyis nem bátorítja és nem akadályozza. Ez a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárok döntése. Hogy a visszatérés mellett döntenek-e vagy sem.”
A diplomata megjegyezte, hogy Lengyelország érdekelt az ukránokban, akik nagyon fontosak a lengyel munkaerőpiac szempontjából. „A munkaerőhiányra gondolok. El tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor például egy munkáltató, aki ukránokat alkalmaz, meggyőzi őket, hogy maradjanak, mert nehéz lesz helyettesíteni őket. De ez nem az a dolog, amire a lengyel hatóságok reagálnak”– hangsúlyozta Jaroslaw Guzy.
Az ukránok nagy része Németország és Lengyelország irányába hagyta el a háború sújtotta országot.
Csaknem ötmillió ukrán van külföldön a háború miatt, és jelentős részük nem tervezi a hazatérést – közölte kedden az ukrán Gazdasági Stratégiai Központ (CES).
A jelentés szerint január végén 4,9 millió ukrán tartózkodott külföldön az Oroszország által indított háború miatt. A menekültek túlnyomó többsége nő és gyermek, a nők 13 százaléka 35–44 éves.
Idén január végéig az ukránok az európai országok közül a legnagyobb arányban Németországban és Lengyelországban találtak menedéket, az előbbiben 30 százalékuk, az utóbbiban pedig 22 százalékuk. Az Európai Unión kívül az Ukrajna elleni háború két évvel ezelőtti kezdete óta az Egyesült Államok fogadta be a legtöbb ukránt, szám szerint mintegy 280 ezret, míg Nagy-Britannia 253 200-at, Kanada pedig 210 200-at fogadott.
A CES számításai szerint 1,4-2,3 millió ukrán különböző okok miatt egyáltalán nem tervezi, hogy visszatér hazájába.
Január végén már 4 303 115 ukrán menekült rendelkezett ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal az Európai Unióban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Azt írják, az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 270 150) nyújtotta, majd Lengyelország (951.560) és Csehország (381 190).
Németország vezeti a listát
A decemberi adatokhoz képest a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+18 905; +1,5 százalék), Csehországban (+8155; +2,2 százalék) és Spanyolországban (+2830; +1,5 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent, nevezetesen Olaszországban (-18 125 fő; -11,2 százalék), Lengyelországban (-3235; -0,3 százalék), Észtországban (-225; -0,6 százalék), Franciaországban (-205; -0,3 százalék) és Luxemburgban (-10; -0,2 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva január végén Csehországban (35,2), Bulgáriában (26,7), Litvániában (26,4), Észtországban (26,2) és Lengyelországban (25,9) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,6 volt. A kedvezményezettek 46,1 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,7 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 250, az elmúlt hónapban 370 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
A lengyelországi ukrán menekültek aggódnak a támogatás esetleges megszűnése miatt, a támogatási program 2024. június 30-án lejár – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a tokfm.pl lengyel weboldalra hivatkozva.
A jelentés szerint a Lengyelországban tartózkodó ukrán menekülteket aggasztja az az információ, hogy az ország csak június 30-ig hosszabbította meg az ideiglenes védelmet. A kiszolgáltatott menekültek és azok, akiknek nincs hova visszatérniük Ukrajnába, attól tartanak, hogy az utcára kerülnek.
Ukránok sorakoznak a lublini integrációs központban, és azt kérdezik, mi lesz ezután. „Félve tekintenek június 30-ra, és azon tűnődnek, hogy továbbra is Lengyelországban maradhatnak-e, és számíthatnak-e a támogatásra” – mondta el Anna Dombrowska, a Homo Faber egyesület munkatársa, az Ukrajnát segítő Szociális Bizottság létrehozásának egyik kezdeményezője.
A 2022 márciusában elfogadott különleges törvény lehetővé tette a lengyelországi ukránok számára az oktatási rendszerhez, az egészségügyi ellátáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférést. Az ukránoknak joguk van kiskorú gyermekenként 800 plusz (7 700 hrivnya) vagy az újszülött gyermekenként 12 000 zloty (115 400 hrivnya) havi juttatáshoz.
A kollektív központokban tartózkodó ukrán menekülteknek 2023. március 1-től napi 40 vagy 60 zlotyt (385 vagy 577 hrivnya) kell fizetniük a szállásukért, a tartózkodás hosszától függően. De kivételt tettek az idősek, a terhes nők, a gyermekek és a fogyatékkal élők és azok számára is, akik nehéz élethelyzetben vannak.
A Hollandiában menekültstátuszt kapott és már munkába állt ukránoknak a jövőben havonta mintegy 350 euróval hozzá kell járulniuk ellátásuk költségeihez – jelentette be Eric van der Burg igazságügyi és belbiztonságért felelős államtitkár a parlament alsóházának írott feljegyzésében.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ukrán menekültek vízum nélkül élhetnek és dolgozhatnak Hollandiában, és mentesülnek a rezsi, az egészségbiztosítás és a helyi adók fizetése alól. Emellett havonta 280–380 eurót kapnak a helyi önkormányzattól a megélhetési költségek fedezésére, ám ez a támogatás megszűnik, amint munkába állnak.
Az államtitkár rövid távon 105 eurós személyenkénti hozzájárulást vezetne be minden felnőtt számára az áram-, gáz- és vízköltségek fedezésére. Az olyan szálláson élő ukránoknak, ahol az étkezést is biztosítják számukra, ezenfelül fejenként 242,48 eurót kell majd fizetniük.
Több holland párt egy rászorultsági alapú rendszer bevezetését szorgalmazta annak érdekében, hogy a fizetendő összeget a jövedelem függvényében határozzák meg, de Eric van der Burg szerint ez túl bonyolult lenne, részben azért, mert sok ukránnak változó a havi jövedelme.
A miniszter továbbá úgy döntött, hogy az ukrán menekülteknek továbbra sem kell fizetni szállásköltséget, mivel sokan közülük átmeneti befogadóhelyen élnek. Hozzátette, hogy ez azért sem lehetséges, mert a szálláshoz való hozzájárulást bérleti díjként lehetne értelmezni, ami az ukrán menekülteket bérlőként több joggal ruházná fel, és nagyobb felelősséget róna a befogadókra.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és 30 partnerszervezete 42,2 millió dollárt kér arra, hogy idén támogathassa az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekülteket. A pénz túlnyomó részét a világszervezet költségvetéséből várják.
Az UNHCR csütörtöki közleményében a Menekültügyi reagálási terv 2024 – Magyarország fejezetről tartott budapesti tanácskozásról beszámolva azt írta: a háború 2022. február 24-i kitörése óta ukrajnai menekültek tízezrei találtak biztonságra Magyarországon, közülük több mint 41 ezren folyamodtak eddig menedékes státuszért.
Tavaly a partnerszervezetek több mint 97 500 menekültnek nyújtottak segítséget Magyarországon, több mint 9300 kiszolgáltatott helyzetben lévő család kapott készpénztámogatást, miközben mintegy 60 ezren jutottak élelmiszersegélyhez. Több mint 65 600 menekült vehetett át nem élelmiszerjellegű segélyt, például higiéniai csomagot, ruhaneműt, takarókat és konyhai eszközöket. Csaknem 50 ezer ukrajnai menekült kapott tájékoztatást a menekültek jogairól és az általuk elérhető szolgáltatásokról, több mint 7800-an vettek részt szakmai képzésen, és hozzávetőleg 1900 menekültnek sikerült közép-, illetve hosszú távra szóló lakhatást biztosítani. Több mint 5600 ember kapott ahhoz segítséget, hogy a helyi egészségügyi rendszerben hozzájusson a számára szükséges ellátáshoz, egyidejűleg pedig több mint 12 ezren vettek részt pszichoterápiás megbeszélésen – ismertették.
Hozzátették: ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások továbbra is elérhetőek maradjanak és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők biztonságban és az emberi méltóságukat megőrizve élhessenek, létfontosságú, hogy fennmaradjon a jelenlegi nemzetközi szolidaritás. Az UNHCR és 30 partnerszervezete 42,2 millió dollárt kér arra, hogy idén támogathassák az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekülteket. A szervezetek ebben az évben 85 ezer, Magyarországon élő menekült támogatására készülnek.
A kért 42,2 millió dollár lehetővé teszi a partnerszervezeteknek, hogy továbbra is biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő menekültek célzott támogatását – írták.
A közleményben idézték Pál Norbertet, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülőkért felelős kormánybiztost, aki arról beszélt: habár azt szeretnék, ha a harcok a lehető leghamarabb véget érnének, a háború elhúzódása miatt az azonnali segítségnyújtás mellett hangsúlyt kellett fektetni a menedékesek középtávú itt-tartózkodási feltételeinek megteremtésére is, hogy „hazájukhoz közel élhessenek ideiglenesen”. A kormánybiztos szerint ez magában foglalja a hosszabb távú elszállásolást, valamint azt, hogy a menedékesek hozzáférhessenek az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz.
Újabb egy évvel – 2025. március 1-ig – meghosszabbodik az Ukrajnából érkezett menekültek ideiglenes védelmének határideje – olvasható a moldovai kormány honlapján.
„Az átmeneti védelemben részesülő személyazonosságát igazoló okmány hatályossága is automatikusan meghosszabbodik” – áll az üzenetben.
Átmeneti védelem iránti kérelmet 2024. március 1-ig nyújthatnak be az országban tartózkodó ukrán állampolgárok, valamint azok az ukránok, akik ezt követően, 2025. március 1-ig érkeznek Moldovába.
Helyhiány miatt átmenetileg bezárnak egy, az ukrajnai menekültek számára fenntartott befogadóhelyet a hollandiai Utrechtben – közölte kedden a közrendért és biztonságért felelős regionális hatóság, a Veiligheidsregio Utrecht.
A szervezet sajtóközleményében az áll, hogy a létesítmény, amely az ukrajnai menekültek regisztrációs központjaként is szolgál, túlzsúfolttá vált, nem áll rendelkezésre elegendő ellátási kapacitás, élhetetlen körülmények alakultak ki.
A Veiligheidsregio szerint a szállásra naponta átlagosan 50-70 ukrajnai menedékkérő érkezik, akiket 24 belül tovább kell irányítani stabilabb körülményeket kínáló létesítménybe, azonban az ország többi befogadóközpontja is helyhiánnyal küzd, és nincs kilátás arra, hogy új férőhelyeket alakítsanak ki a menedékkérők számára.
Az utrechti központban 140 embernek tudnak éjszakai menedéket biztosítani.
Mivel a befogadóhely túlzsúfolttá vált, ezért a hatóságok ideiglenesen felfüggesztettek a működését, amíg az országban ismét elegendő hely áll rendelkezésre a teljes újranyitáshoz.
A Veiligheidsregio sajtóközleményében arra is rámutatott, hogy míg a háború első évében főként a kiszolgáltatott helyzetben lévők, nők, gyerekek és idősek érkeztek a befogadóközpontba, tavaly nyár óta inkább olyanok kérnek menedéket, akik a jobb gazdasági lehetőségek, és menekültügyi körülmények miatt jönnek Ukrajnából Hollandiába.
A központban tartózkodó emberek számára jelenleg a menekültügyi hatóságok próbálnak befogadóhelyet keresni.
Veiligheidsregio felhívta a figyelmet, hogy azoknak, akik újonnan érkeznek Utrechtbe Ukrajnából, és nem tartoznak sérülékeny társadalmi csoportba, maguknak kell szállásról gondoskodniuk.
A portugál kormány az év végéig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelméről szóló dokumentumok érvényességét – számolt be az Ekonomicsna pravda. Ezúttal 10 hónappal hosszabbították meg az ideiglenes védelmet, míg legutóbb 6 hónappal.
Portugáliában automatikusan ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajnából érkező menekültek, először egy évre. A kormány 2023 márciusában és szeptemberében meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét.
Az Integrációs, Migrációs és Menekültügyi Ügynökség adatai szerint 2023 januárjában Portugália 59 532 ideiglenes védelmi engedélyt adott ki az Ukrajnából érkezőknek, akik közül később 1566-an kérték státuszuk visszavonását.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 58 800 Ukrajnából érkező menekült részesül ideiglenes védelemben Portugáliában.
