A lengyel állampolgárok nem támogatják a kormány álláspontját csapatok Ukrajnába küldéséről a jövőbeli biztonsági garanciák részeként. Ezt az SW Research által az rp.pl portál számára készített felmérés bizonyítja.
Arra a kérdésre, hogy „Ha békefenntartó erők jelennek meg Ukrajnában, vajon lengyel katonákat is be kell vonni?”, a válaszadók 61,1%-a nemlegesen válaszolt, míg 17,3%-uk ellentétes véleményt vallott.
A megkérdezett lengyelek közel 22%-a nem tudott válaszolni a kérdésre. A maximum 20 ezer lakosú városok lakói (69,9%) és a legfiatalabb válaszadók (68,6%) ellenezték lengyel katonák Ukrajnába való küldését.
Ugyanakkor a legnagyobb számú támogató az alapfokú szakmunkával rendelkező lengyelek (27,2%) és a 35-49 éves válaszadók (20,9%) körében volt.
[type] => post [excerpt] => A lengyel állampolgárok nem támogatják a kormány álláspontját csapatok Ukrajnába küldéséről a jövőbeli biztonsági garanciák részeként. Ezt az SW Research által az rp.pl portál számára készített felmérés bizonyítja. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1756063920 [modified] => 1756028172 ) [title] => A lengyeleket megkérdezték, hogy mit gondolnak a hadsereg csapatainak Ukrajnába való küldéséről [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=252012&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 252012 [uk] => 251959 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 251960 [image] => Array ( [id] => 251960 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0.jpg [original_lng] => 430701 [original_w] => 1896 [original_h] => 1186 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0-1024x641.jpg [width] => 1024 [height] => 641 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0-1536x961.jpg [width] => 1536 [height] => 961 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0.jpg [width] => 1896 [height] => 1186 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/c11f513dcc3709a62ec2443a28ba7ce0.jpg [width] => 1896 [height] => 1186 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1756017446:12 [_thumbnail_id] => 251960 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2811 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 391551816000 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentette, hogy szeptember 1-jén új kiképzőtábor nyílik ukrán és lengyel katonák számára az ország déli részén. Erről X bejegyzésében írt a politikus.
Elmondása szerint a létesítményt Norvégiával partnerségben építik egy NATO-misszió részeként.
„Egy gyakorlótéren vagyunk, ahol egy nagy kiképzőtábort építünk – egy helyet a lengyel és ukrán katonák kiképzésére. Ez egy olyan küldetés, amelyet a norvégok úgy döntöttek, hogy Lengyelországgal közösen hajtanak végre a NATO keretében. Segíteni akarunk Ukrajnának a Lengyel Köztársaság területén” – hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz.
Az építkezés július 14-én kezdődött, és a befejezéséhez közeledik.
Az új táborban az ukrán katonák első kiképzése szeptember 1-jén kezdődik.
„Természetesen nem az első a történelemben, mivel a kiképzés már hónapok óta tart, de az első ebben a táborban – amelyet norvég szövetségeseinkkel közösen építettünk” – összegezte a miniszter.
[type] => post [excerpt] => Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentette, hogy szeptember 1-jén új kiképzőtábor nyílik ukrán és lengyel katonák számára az ország déli részén. Erről X bejegyzésében írt a politikus. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1756062900 [modified] => 1756025468 ) [title] => Ukrán katonák számára nyitnak kiképzőtábort Lengyelországban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=252004&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 252004 [uk] => 251880 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 251881 [image] => Array ( [id] => 251881 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187.png [original_lng] => 1862913 [original_w] => 2048 [original_h] => 1366 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187-768x512.png [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187-1024x683.png [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187-1536x1025.png [width] => 1536 [height] => 1025 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187.png [width] => 2048 [height] => 1366 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-187.png [width] => 2048 [height] => 1366 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1756014669:12 [_thumbnail_id] => 251881 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2645 [_algolia_sync] => 350591167002 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
Vaszil Bodnar lengyelországi ukrán nagykövet reagált Max Korzh fehérorosz rapper varsói koncertjére, amelyen ukránok is részt vettek. Úgy véli, hogy a lengyel törvényeknek megfelelően felelősségre kell vonni őket, idézte a nagykövetet az RMF 24.
„Nem értem, miért mentek egyáltalán az ukránok abba a stadionba. A koncert orosz nyelvű volt, és akik ezt a nyelvet beszélik, most ukránokat ölnek, háborút vívnak és pusztítják Ukrajnát”, mondta Bodnar. Hangsúlyozta, hogy az ukránok vendégek Lengyelországban, ezért be kell tartaniuk annak törvényeit. A nagykövet támogatta a koncertre UPA zászlókkal érkező honfitársai megbüntetését: „Bárkit, aki megsérti a törvényeket és a hagyományokat, és hiányzik belőle a megértés és a szociális érzékenység, felelősségre kell vonni”.
Elmondása szerint a koncerten történtek „beleillenek az ellenséges orosz retorikába”, negatívan befolyásolják Ukrajna és Lengyelország, valamint a Lengyelországban élő ukránok közötti kétoldalú kapcsolatokat.
„Ez összeegyeztethetetlen a Lengyelországgal való jó kapcsolatok kialakítására, a különböző területeken való együttműködésre és a pozitív légkör előmozdítására irányuló erőfeszítéseinkkel, beleértve például a kétoldalú kapcsolataink szempontjából nagyon érzékeny történelmi kérdések megoldását”, mondta.
Max Korzh varsói koncertjéről A rapper koncertje augusztus 9-én volt a város Nemzeti Stadionjában. A közösségi médiában videók jelentek meg, amelyeken az énekes agresszív rajongói kerítéseken ugrálnak át, hogy a lelátóról a stadionba jussanak. Emellett a koncertlátogatók összeverekedtek a biztonsági őrökkel és a stewardokkal, és tűzijátékot gyújtottak.
Egy ukrán–lengyel expedíció közös kutató- és exhumáló munkálatai kezdődtek Lembergben Zbojishcsi egykori temető területén – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az ukrán Kulturális és Stratégiai Kommunikációs Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint a munkálatok ma kezdődtek, és nagyjából a hónap végéig tartanak. Az expedíció célja a lengyel hadsereg katonái maradványainak újratemetése, akik 1939-ben estek el Lemberg német csapatok elleni védelme során A harcosok különböző nemzetiségűek voltak, ami hangsúlyozza a város védőinek multinacionális összetételét.
Andrij Nadzsos, Ukrajna kulturális és stratégiai kommunikációért felelős miniszterhelyettese hangsúlyozta, hogy az exhumálás Ukrajna és Lengyelország szoros kétoldalú együttműködésének köszönhetően vált lehetővé. „A második világháború áldozatainak emléke nemcsak a múltról szól, hanem a mai értékeinkről is: a méltóságról, a kölcsönös tiszteletről, a párbeszéd képességéről” – hangsúlyozta.
Jevhen Bojko, a Lembergi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke szerint a Zbojiscsi egykori temető az 1960-as évekig létezett, végül 1987-ben számolták fel. Az 1990-es években egy szimbolikus, lengyel feliratú fakeresztet állítottak a helyére. A kutatási és exhumálási munkálatokat széleskörű kétoldalú együttműködés keretében végzik, amelynek célja a közös történelem megértése és az elhunytak emlékének megőrzése.
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
A lengyelek viszonyulása az ukránokhoz és az ukrán menekültekhez az elmúlt években észrevehetően romlott, amit a szociológiai felmérések is megerősítenek, az ok összetett – jelentette ki Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bodnar elmondta: „Az ok összetett. Egy egyszerű példával magyarázom el. Képzeljék el: van egy lakásuk és beengednek egy idegent. Először minden normálisnak tűnik. De telik az idő – és ez elkezd bosszantani, kellemetlenséget okozni.” Szerinte az első millió migráns, aki Lengyelországba érkezett, alacsony bérezésű munkakörökben dolgozott, és nem teremtett versenyt. Ezzel szemben a „második millió”, több mint 989 ezer háborús menekült között szakemberek, üzletemberek, képzett emberek vannak – köztük olyanok is, akik drága autókkal érkeztek.
„Tényleg sok ukrán él Lengyelországban. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amikor Kijev lakosságának a fele lengyelül beszél az utcákon. Vagy akár egyharmada. Azt hiszem, a mi állampolgárainknak is lesznek bizonyos érzéseik” – magyarázta a diplomata. A lengyel társadalmat a sztereotípiák is befolyásolják: „az ukránok elvették a munkahelyeket”, „elfoglalták a gazdaság ágazatait”, „nem állnak sorban orvoshoz” stb. „Ezek sajnos mind sztereotip dolgok. Mert ha megnézzük a statisztikákat, ezek több száz esetet jelentenek egymillió emberre vetítve. De láthatóak és bizonyos benyomást keltenek” – jegyezte meg a nagykövet.
Bodnar az ellenszenvet keltő információs manipulációkat is megemlítette. Így a Varsói Egyetemen történt véres incidens után azonnal hamis információk jelentek meg a közösségi hálózatokon, miszerint az elkövető ukrán volt, bár a rendőrség később tagadta ezt. „Tiszteletben kell tartanunk a fogadó ország törvényeit, hagyományait és szokásait. Az ukránok többsége, túlnyomó többségük törvénytisztelő és betartja a megállapított szabályokat” – hangsúlyozta a diplomata.
A nagykövet ugyanakkor kiemelte, hogy a helyzet javulása nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, különösen a lengyelországi választási kampány hátterében. Ezért fontos annak megakadályozása, hogy az ukrán kérdést politikailag felhasználják, és biztosítani kell az ukránok jogainak védelmét – mutatott rá Vaszil Bodnar.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A lengyelek viszonyulása az ukránokhoz és az ukrán menekültekhez az elmúlt években észrevehetően romlott, amit a szociológiai felmérések is megerősítenek, az ok összetett – jelentette ki Vaszil Bodnar. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753815660 [modified] => 1753801414 ) [title] => Az utóbbi időben a lengyelek több okból kifolyólag elkezdtek rosszabbul viszonyulni az ukránokhoz – varsói ukrán követ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=249651&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 249651 [uk] => 249680 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 249652 [image] => Array ( [id] => 249652 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [original_lng] => 53382 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/ukranok-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1753797862:3 [_thumbnail_id] => 249652 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2826 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta a 4540-IX. számú törvényt, amely módosítja a jelenleg hatályban lévő, a nemzeti alapon deportált személyek jogainak helyreállításáról szóló törvényt – számolt be az rbc.ua hírportál a 4540-IX. számú törvényre és Andrij Szibiha külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény kibővíti a deportáltként elismert személyek listáját, beleértve az 1944–1951 között Lengyelországhoz tartozó területekről erőszakkal kitelepített ukránokat is. Ez elsősorban Lemkivscsina, Nadszjanscsina, Holmscsina, Pidljasja, Lubacsivscsina és Nyugat-Bojkivscsina őshonos ukrán lakosságát érinti, amely a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti megállapodások következtében károsodtak.
Szibiha hangsúlyozta, hogy ez egy „méltó lépés, amely helyreállítja a történelmi igazságosságot e szörnyű bűncselekmény ügyében”. Szerinte az állam segítséget nyújt mind az élő deportáltaknak, mind leszármazottaiknak. „Ez vonatkozik a Szovjetunió utódállamára – az Oroszországi Föderációra – is, amely a mai napig nap mint nap öli és rabolja el állampolgárainkat. Ez a törvény világosan meghatározza a bűncselekmény terminológiáját, körülményeit és jogi következményeit” – mondta.
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Lengyelországban ismét felütötte a fejét a kolera – ezt dr. Paweł Grzesiowski országos tisztifőorvos erősítette meg a TVN24 hírtelevízióban. A súlyos fertőzést egy idős nőnél mutatták ki, aki nem járt külföldön. A kolera beteg jelenleg a szczecini fertőző osztályon van elkülönítve, és 26 közvetlen kontaktját karantén alá helyezték.
A kolerát egy stargardi (Nyugat-Pomerániai vajdaság) idős nőnél igazolták. Két független laboratórium is kimutatta a Vibrio cholerae baktériumot. A beteg nem hagyta el az országot, így valószínűsíthetően belföldön fertőződött meg. A nő súlyos kolera tüneteket mutatott: extrém hasmenés, kiszáradás, veseelégtelenség, dialízisre szorul. A fertőzött nőt a szczecini fertőző kórházba szállították, ahol elkülönítették – írja a TVN2
A hatóságok toxintermelő törzset keresnek, vagyis vizsgálják, hogy a kimutatott baktérium mennyire veszélyes.
Epidemiológiai nyomozás is indult – a szakemberek visszamenőleg elemzik a beteg utolsó 7 napját, hogy feltárják a fertőzés lehetséges forrását. 26 közvetlen kontakt – köztük egészségügyi dolgozók – házi karanténba került, és összesen 85 személy áll megfigyelés alatt. A kolera egy erősen fertőző bakteriális betegség, amelyet a Vibrio cholerae okoz. A fertőzés főként szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjed. A kolera tünetei:
Hirtelen jelentkező, vizes hasmenés
Hányás, gyors kiszáradás
Veseelégtelenség, keringés-összeomlás
Kezelés nélkül a betegség akár 12–24 órán belül halálhoz vezethet
„A fejlett országokban a halálozás ritka, de a fejlődő régiókban a kolera az egyik leghalálosabb betegség” – nyilatkozta dr. Grzesiowski.
A tisztifőorvos szerint elképzelhető, hogy szennyezett víz vagy élelmiszer okozta a fertőzést. A kolera baktériuma az ürülékkel távozik a szervezetből, Lengyelországban ugyan előfordultak korábban kolerás esetek, de azok külföldi utazással voltak összefüggésben. Ez az első olyan ismert fertőzés, amely hazai eredetű lehet. A hatóságok teljes körű vizsgálatot végeznek.
Lengyelország kiképezte az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) 158. dandárját, amely a Szumi régióban, az Oroszországi Föderációval határos területen harcol, a 11. Páncéloslovassági Hadosztály, a „Lubuska” állományára építve.
„Ukrán önkéntesek jelentése szerint a 158. dandár megalakulása során Lengyelországban, a 11. Páncélos Lovassági Hadosztály „Lubuska” bázisán vett részt kiképzésen” – mondta a forrás a kiadványnak.
Lengyelországban a légiforgalmi irányító rendszer súlyos meghibásodása miatt egyes repülőtereken a repülőgépek felszállásának lehetetlenné válásáról beszélnek, számolt be az RMF24
A varsói Frédéric Chopin repülőtér jelentette elsőként a fennakadást.
„A Lengyel Légiforgalmi Ügynökség (PAŻP) országszerte működő információs rendszereinek meghibásodása miatt jelenleg nem lehetséges a repülőgépek felszállása. A leszállásokat jelenleg az eljárásoknak megfelelően végzik” – jegyezte meg a varsói repülőtér.
Ezt követően Marcin Hadaj, a Lengyel Légiforgalmi Ügynökség (PAŻP) képviselője megerősítette a meghibásodással kapcsolatos információkat.
„Ma, július 19-én reggel meghibásodott a légiforgalmi irányító rendszer; a repülőgépek leszállnak, de néhány lengyel repülőtéren felszállási korlátozásokat vezettek be”.
Lengyelország fokozatosan megszünteti az ukrán menekültek számára létrehozott központok működését – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a Polski Radióra hivatkozva.
A jelentés szerint a vonatkozó törvényjavaslatot a lengyel kormány jóváhagyta. E szerint november 1-jétől az ukrán menekültek számára létrehozott, úgynevezett kollektív befogadóközpontok Lengyelországban csak a védett csoportok képviselőit fogadják: nyugdíjasokat, várandós nőket és fogyatékkal élőket. Jelenleg mindenkinek joga van ingyenes szálláshoz egy ilyen központban az első három hónapban, miután Lengyelországba érkezett.
„Ezen 120 nap elteltével, amelyet az ukrán állampolgár Lengyelországba való belépésének első napjától számítanak, megkezdődik a pénzügyi kötelezettség időszaka” – mondta Joanna Bachanek, a Mazówiai vajdaság szóvivője.
Jelenleg Lengyelországban a kollektív szállásközpontok lakóinak több mint fele az ingyenes időszaknál tovább lakok ott, és külön fizet a szállásért és az étkezésért. Bachanek megjegyezte, hogy jelenleg 3000 ember lakik kollektív szállástáborokban a Mazówiai Vajdaságban. Több mint 1000 férőhely áll rendelkezésre.
Adam Szlapka lengyel kormányszóvivő kifejtette, hogy az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás formái az igényeknek megfelelően változnak. „A belügyminisztérium és a közigazgatási minisztérium úgy véli, hogy most jött el az ideje, hogy ezt a fajta támogatást megszüntessék” – tette hozzá.
A védett csoportokon kívül érkező 6000 menekült számára terveznek egy EU által finanszírozott programot Együtt a függetlenségért elnevezéssel. A projekt támogatást nyújt az ukránok lakásbérléséhez és a lengyel nyelvtanfolyamok költségeinek fedezéséhez.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
