Az orosz–ukrán háború elől menekülő és Magyarország által menedékesként elismert külföldi állampolgárok okmányának érvényességi ideje további egy évig érvényes – közölte a magyar Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.
Azt írták, az okmányuk érvényességi ideje automatikusan 2025. március 4-ére módosul, függetlenül attól, hogy azon 2023. vagy 2024. március 4. szerepel érvényességi időként. Ezen okmányokkal kapcsolatban az érintetteknek nincs további teendőjük.
A menekültügyi hatóság arra kéri az érintetteket, hogy a weboldalán (https://www.oif.gov.hu) kísérjék figyelemmel a Hírek menüpontot, ahol naprakész információkkal szolgálnak – jelezték a közleményben.
A Litvániában tartózkodó ukrán menekülteknek még legalább egy évig nem kell tudniuk a litván nyelvet a munkavállaláshoz. Ilyen döntést hozott szerdán a litván kormány – írta a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva.
A litván kormány meghosszabbította azt az időszakot, amely alatt „a Litvániában ideiglenes védelem alatt álló külföldiek foglalkoztatása során rájuk nem vonatkozik az államnyelv tudása”.
Kezdetben ez az időszak az ideiglenes védelem megszerzése után két év volt, mostanra azonban három évre hosszabbították meg.
A kormány emellett 2025 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelmének idejét.
Az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium közleménye szerint az állam „továbbra is lehetőséget biztosít az ukránoknak a litván nyelv elsajátítására a Foglalkoztatási Szolgálat által finanszírozott intézkedésekkel vagy egyéni tanulási számlák rendszerén keresztül”.
A Litván Nyelvfelügyelet 2023. március közepén tájékoztatta a politikusokat, hogy 2024 márciusától megkezdi az országban dolgozó ukrán menekültek nyelvtudásának ellenőrzését a törvényi előírásoknak megfelelően.
A levélben az állt, hogy ha a munkáltatók nem adnak igazolást alkalmazottaik nyelvvizsga letételéről, „a nyelvfelügyelet és az önkormányzati nyelvhatóságok kénytelenek lesznek intézkedni”.
[type] => post [excerpt] => A Litvániában tartózkodó ukrán menekülteknek még legalább egy évig nem kell tudniuk a litván nyelvet a munkavállaláshoz. Ilyen döntést hozott szerdán a litván kormány – írta a Jevropejszka Pravda az LRT-re hivatkozva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708783740 [modified] => 1708767670 ) [title] => Litvánia meghosszabbította az ukránok számára az ideiglenes védelmet és engedményeket hagyott jóvá a nyelvtudás tekintetében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=179210&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 179210 [uk] => 179018 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 179019 [image] => Array ( [id] => 179019 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [original_lng] => 52370 [original_w] => 600 [original_h] => 356 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original-300x178.webp [width] => 300 [height] => 178 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [width] => 600 [height] => 356 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [width] => 600 [height] => 356 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [width] => 600 [height] => 356 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [width] => 600 [height] => 356 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/original.webp [width] => 600 [height] => 356 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1708760508:12 [_thumbnail_id] => 179019 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1893 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_35439070aee12408d0c516ac90e55bfe] =>
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
Határozatot fogadott el Szlovákia kormánya a háború miatt az országba költözni kényszerült ukránok ideiglenes menedékjogának meghosszabbításáról. A hírt az SME közölte.
A határozat értelmében az ideiglenes menedékjog 2025. március 4-ig meghosszabbodik.
Megjegyzendő, hogy az ideiglenes menedékjog státusza lehetővé teszi a menekültek számára, hogy Szlovákia területén dolgozzanak, közép- és felsőfokú végzettséget szerezzenek, hozzáférjenek az orvosi ellátáshoz és a lakhatáshoz. Ezen kívül szükség esetén anyagi segítségre is jogot kapnak.
Az ukránok a Szlovákiai Belügyminisztérium elektronikus szolgáltatásain keresztül újíthatják meg státuszukat.
Ukrajna állampolgárainak tartózkodása legális, ha 2022. február 24. és 2024. március 4. között érkeztek Lengyelországba.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvényt, amely idén június 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek lengyelországi tartózkodását. Erről a PAP számolt be.
A törvényt az EU Tanácsának az ukrán menekültek ideiglenes védelmének 2025. március 4-ig történő meghosszabbításáról szóló határozatának megfelelően fogadták el. A törvény többek között előírja az ukrán katonai menekültek legális tartózkodásának meghosszabbítását ez év június 30-ig.
Hollandia az ukrán menekültek befogadásának problémájával néz szembe, az önkormányzati menhelyek több mint 99 %-ban megteltek, miközben folyamatosan érkeznek az ukránok, így egyes központok átmenetileg bezárhatnak a következő hetekben – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az nltimes.nl holland internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a hollandiai ukrán menekültek önkormányzati menhelyei szinte megteltek. Az ukránok 90 000 befogadóhelyének több mint 99 %-a foglalt. 2024 első heteiben több mint 3000 ukrán jelentkezett az utrechti regisztrációs központban. A menekültek általában először a jaarbeursi regisztrációs központban maradnak, majd egy önkormányzati menhelyre költöznek. Minden ukránnak joga van az önkormányzati menedékházakhoz. De az önkormányzatokban rendelkezésre álló menhelyek kifogyóban vannak – mondta el Jaap Donker, a Veiligheidsregio Utrecht tűzoltóság menedékhelyek szervezését segítő munkatársa.
A regisztrációs ponton található, 140 férőhelyes menhely február eleje óta minden nap zsúfolt. Napról napra egyre többen érkeznek, és nincs hova küldeni őket. „Fennáll annak a lehetősége, hogy a következő hetekben átmenetileg be kell zárnunk az ajtónkat. Nem akarjuk, de nincs más választásunk, mert a lelki és fizikai körülmények, például a higiénia már nem garantálható. Ez azt jelenti, hogy az emberek az utcára kerülhetnek” – jelezte Donker.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR közlése szerint Hollandia 2024. január végéig 149 000 ukránnak adott ideiglenes védelmi státuszt.
A brit kormány még a háború kitörésének évében létrehozta a Homes for Ukraine kezdeményezést, amelynek keretein belül ingyenes vízumot biztosítottak az Ukrajnából Angliába menekült családoknak – tájékoztatott a Sky News.
Az akkor megkötött vízumok 2025 márciusáig lettek volna érvényben, azonban mivel a háború egyre csak fokozódik, Rishi Sunak kormánya úgy döntött, hogy újabb 18 hónapnyi vízumot biztosít ingyenesen az ukránoknak.
Ezáltal 2026 szeptemberéig élveznek vízummentességet az ukrán menekültcsaládok, amihez hozzátartozik, hogy biztosítanak számukra álláslehetőséget, juttatásokat, egészségügyi ellátást, valamint az oktatásban is részt vehetnek.
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Németországban hazugságon kaptak több száz román állampolgárt, akik ukrán menekülteknek adták ki magukat, hogy felvegyék a támogatásokat – közölte az rbc.ua hírportál a Digi24 román tévécsatornára hivatkozva.
A román médium szerint a leleplezett csalók Németországban ukrán menekülteknek adták ki magukat, és támogatást követeltek. Pénzt és lakást kaptak. Elsősorban ott jelentek meg a románok, ahol a német hatóságok segítséget ajánlottak a menekülteknek. „Azt mondták a románok, hogy a konfliktusövezetből érkeztek, és támogatásra van szükségük, mint minden menekültnek. Minden feltételt megteremtettek számukra: lakhatást, élelmet és állandó támogatást” – áll a tudósításban.
Később azonban több német önkéntes is rájött, hogy a menekültek közül sokan nem beszélnek ukránul, és ez felkeltette a hatóságok figyelmét. Vizsgálat indult, és kiderült, hogy csak Németország délnyugati részén több mint 1300 olyan személy él, aki nem Ukrajna lakosa, de annak adta ki magát. Köztük sok olyan román van, aki kihasználta az ukrajnai helyzetet és a berlini hatóságok jóindulatát.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen vezetése úgy határozott, hogy a városba ezentúl csak ukrajnai menekülteket fogadnak be, a döntés szerdán éles bírálatokat váltott ki a politikai szereplőkből, és rasszizmussal is megvádolták a városvezetést.
Az ország déli részén található város vezetése az oslói kormány előzetes figyelmeztetése ellenére szavazta meg kedden, hogy a jövőben csak ukrajnai menekülteket fogadnak be.
Jonas Gahr Störe miniszterelnök szerint a városvezetés ezzel túllépte hatáskörét. „Ez nem olyasvalami, amiről a városok dönthetnek” – mondta a balközép kormányt vezető Störe szerdán az NRK közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A 120 ezer lakosú Drammen mindössze 40 kilométerre fekszik a fővárostól, Oslótól. A polgármester a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.
Erna Solberg, a Konzervatív Párt elnöke is bírálta a Drammenben született döntést az NTB helyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Mint mondta, egyetlen önkormányzat sem határozhat úgy, hogy csak bizonyos államokból fogad be menekülteket.
Störe szintén kitért arra, hogy egyenlőkként kell bánni minden menekülttel.
A kormánykoalícióban részt vevő Centrum Párt egyik tagja a rendőrségen feljelentést tett Drammen városvezetése ellen „intézményes rasszizmus” címén.
A 2023. december 31-i állapotoknak megfelelően 4,31 millió ukrán állampolgár rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal Európában a 2022. február 24-i orosz invázió következtében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
Az Eurostat szerint a fő EU-tagországok, amelyek menekülteket fogadtak Ukrajnából: Németország (1 251 245 fő; az EU összlétszámának 29,0%-a); Lengyelország (954 795; 22,1%); Csehország (373 035; 8,7%). 2023 november végén Németországban (+15 285; +1,2%), Csehországban (+3705; +1,0%) és Spanyolországban (+ 2255 +1,2%). A szám 3 EU-országban csökkent valamelyest, mégpedig Olaszországban (-125 fő; -0,1%), Franciaországban (-245 fő; -0,4%) és Lengyelországban (-315 fő; -0,0%).
Az Eurostat azt is megállapította, hogy az egyes EU-tagországok lakosságához képest 2023 december végén ezer főre vetítve ideiglenes védelmet legtöbben a következő országokban kaptak: Csehországban – 34,5, Bulgáriában – 26,5, Észtországban – 26,3, Litvániában – 26,2 és Lengyelország – 26,0. 2023. december 31-én az Európában átmeneti védelemben részesülők több mint 98%-át ukrán állampolgárok tették ki. Közülük a felnőtt nők csaknem felét – 46,2%-ot, a gyermekek közel harmadát – 33,2%-ot, a felnőtt férfiak pedig valamivel több mint 20,6%-ot tették ki.
„A magyarországi munkalátogatás keretében olyan oktatási központokat látogattam meg, ahol a menekült gyerekek jelenleg is ukrán nyelven tanulnak” – írta Viktor Mikita.
A kormányzó ellátogatott az Ukrán Hagyományok Háza oktatási központba. A központ jelenleg magánintézményként működik, és 121 5–11. évfolyamos diáknak ad lehetőséget arra, hogy az Ukrajna Oktatási és Kulturális Minisztériumának oktatási programja szerint tanulhasson.
Viktor Mikita 520 új tankönyvet adott át a diákoknak, s megköszönte a tanintézmény munkáját. „Fő feladatunk, hogy ukrán állampolgáraink hazatérjenek szülőföldjükre. Bármennyi időt is vesz igénybe, a tanulás az alapja és a gyökere minden nemzetnek” – olvasható a bejegyzésben.
