Az ukrán Védelmi Minisztérium frissítette a robbanószerkezetekre vonatkozó követelményeket. Ez bővíti az ukrán védelmi erők által pilóta nélküli eszközökről telepített gyalogsági, páncéltörő és járművek elleni aknák gyártásának és használatának lehetőségeit, számolt be a Védelmi Minisztérium.
Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter megjegyezte, az elektronikus gyalogsági aknák paramétereinek optimalizálása jelentősen csökkenti azok költségét, a kibővített választék pedig lehetővé teszi az eszköz speciális harci feladatokhoz való kiválasztását.
A mai adatok szerint a túlfeszültségek elleni védelmi eszköz 80%-a aknákat használ. A Védelmi Minisztérium az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Rendszereinek Parancsnokságával közösen felülvizsgálta a főbb paramétereket. Mostantól ezek megfelelnek a valós felhasználási körülményeknek és a gyártók technológiai képességeinek.
A minisztérium továbbra is a fegyverek korszerűsítésén és számának növelésén dolgozik, hogy az ukrán hadsereg továbbra is hatékonyan elrettenthesse az agresszort.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán Védelmi Minisztérium frissítette a robbanószerkezetekre vonatkozó követelményeket. Ez bővíti az ukrán védelmi erők által pilóta nélküli eszközökről telepített gyalogsági, páncéltörő és járművek elleni aknák gyártásának és használatának le...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765891080
[modified] => 1765830561
)
[title] => A Védelmi Minisztérium bővíti a drónokról való távoli aknatelepítés lehetőségeit
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=265921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 265921
[uk] => 265600
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 265601
[image] => Array
(
[id] => 265601
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102.png
[original_lng] => 844950
[original_w] => 802
[original_h] => 571
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102-300x214.png
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102-768x547.png
[width] => 768
[height] => 547
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102.png
[width] => 802
[height] => 571
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102.png
[width] => 802
[height] => 571
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102.png
[width] => 802
[height] => 571
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-102.png
[width] => 802
[height] => 571
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1765823361:12
[_thumbnail_id] => 265601
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1310
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d28dbb43b7cc34e1b2fc1a7a583bc461] =>
British company MGI Engineering, founded by a former F1 engineer, will send SkyShark kamikaze drones to Ukraine in the coming weeks. With a 250 km range and 450 km/h top speed, each drone costs $67,000. A heavier strike UAV, TigerShark, is also in development as a cheaper… pic.twitter.com/VbVRsCvmvL
2025 májusában az Ukrán Védelmi Minisztérium aknamentesítő egységei 7 847 hektár, orosz megszállás alól felszabadított területet tisztítottak meg a robbanásveszélyes tárgyaktól.
A tárca közlése szerint az alábbi területeket mentesítették:
7 660,21 hektár mezőgazdasági területet
21,27 km közutat
9,44 km villamosvezetéket
40,24 km vasútvonalat
5,94 km csővezetéket
0,88 hektár lakóövezetet
A hónap folyamán az aknamentesítők 6 818 robbanásveszélyes tárgyat találtak és hatástalanítottak. Az oroszországi teljes körű invázió 2022 februári kezdete óta ezek száma elérte a 445 680 darabot.
Az ukrán Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a The HALO Trust ukrajnai szervezetével. Az együttműködés célja a háború környezeti következményeinek kezelése és a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb aknamentesítés megvalósítása – írja az Interfax Ukraine.
A dokumentumot Szerhij Vlaszenko digitális fejlesztésért, digitális átalakulásért és digitalizációért felelős miniszterhelyettes és Pete Smith, a The HALO Trust Ukraine vezetője látta el kézjegyével.
Az együttműködés részeként közös kutatási lehetőségeket vizsgálnak, szabályozási keretrendszert dolgoznak ki, és módszertani ajánlásokat készítenek annak érdekében, hogy minimalizálják a sérülékeny ökoszisztémákat érő károkat. „Ez fontos lépés a környezetbarát aknamentesítési megközelítések fejlesztésében és megvalósításában” – hangsúlyozta Vlaszenko.
A HALO Trust a világ legnagyobb nemzetközi nonprofit szervezete, amely 35 éve foglalkozik aknamentesítéssel 30 országban és területen. Ukrajnában 2015 óta tevékenykedik.
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
„Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk” – mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett: Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
„Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának” – mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki. A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel – mint mondta – megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.
Ukrajna területének 23%-a, 139 ezer km² továbbra is alá van aknázva. 2023 szeptemberében ez az arány elérte a 30%-ot, jelentette be Denisz Smhal ukrán miniszterelnök.
84 minősített operátor és 225 aknamentesítő gép dolgozik az aknamentesítésen. A berendezések egy részét Ukrajnában gyártották.
Tavaly augusztusban az ukrán gazdasági minisztérium a kormány ülésén hagyta jóvá a 284-es számú határozat módosítását – azóta a gazdák 100%-os kártérítést kapnak mezőgazdasági területeik aknamentesítéséért.
Az állam már több mint 529 millió hrivnya kártérítést fizetett azoknak a gazdáknak, akik magán operátorok szolgáltatásait vették igénybe mezőgazdasági területeik aknamentesítésére. Az állami kezdeményezés keretében már 360 gazda nyújtott be kérelmet. Az idei évi állami költségvetésben 3 milliárd hrivnyát különítettek el erre a célra.
Az aknamentesítési koalíció mintegy 50 tagja vesz részt Ukrajna területeinek aknamentesítésében, köztük az USA, Svájc, az EU, Japán, Norvégia, Németország, Kanada, Hollandia és Svédország.
Ukrajna 700 millió eurót kap nyugati partnereitől aknamentesítési berendezések vásárlására. A forrásokat 2034-ig tervezik biztosítani, számolt be az ukrán védelmi minisztérium.
Az aknamentesítési eszközök beszerzésének finanszírozását Ukrajna számára az Aknamentesítési Koalíció tizenegyedik ülésén vitatták meg, amelyre Litvánia és Izland elnökletével Vilniusban került sor. A találkozón 15 ország 40 tisztviselője vett részt.
Ukrajnát a találkozón Ruszlan Berehulya, az Aknaelhárítási, Polgári Védelmi és Környezetbiztonsági Főosztály vezetője képviselte. Az ukrán fegyveres erőket a fegyveres erőket támogató erők parancsnoka, Dmitro Hereha mutatta be.
Ezenkívül a delegációban helyet kapott az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat képviselője – Makszim Komiszarov is.
„A tavalyi év utolsó negyedévében 16,1 millió euró értékben vásároltunk technikai eszközöket. A februári adatok szerint a Központi Projektmenedzsment Ügynökség (Litván Köztársaság) már 51 millió eurót halmozott fel”, mondta Berehulya az ülésen. Összességében 130 millió euróra tervezik az ukrajnai aknamentő berendezések beszerzésének 2025-ös költségvetését – jegyezte meg. A megbeszélések során a rendezvény résztvevői megállapodtak a fegyverek, katonai felszerelések és a szükséges aknamentesítési eszközök beszerzésének idei évi prioritásairól.
A megbeszélésen Ukrajna partnerei a édelmi minisztérium, az Ukrán Fegyveres Erők, valamint Ukrajna más Biztonsági és Védelmi Erőinek aknamentesítési tapasztalataira voltak kíváncsiak.
Litvánia és Ukrajna kezdeményezésére munkacsoportok jönnek létre, amelyek a mérnöki akadályok karbantartásának és szervizelésének legújabb módszereit, valamint az aknamentesítési innovációkat tanulmányozzák, és a műszaki felmérések során drónok és a mesterséges intelligencia felhasználására fognak összpontosítani.
Emellett a Berehulya átadta a nyugati partnereknek az ukrán védelmi minisztérium által jóváhagyott „Az aknamentesítési képességek koalíciójának ütemterve 2035-ig” elnevezésű dokumentumot.
Ukrajna védelmi minisztériuma nemzetközi partnereivel közösen meghatározta a helyszínt egy olyan tesztterület létrehozására, ahol az új technológiákat, köztük mesterséges intelligenciát alkalmazó aknamentesítési megoldásokat próbálnak ki.
„Ez az első lépés a stratégiai kezdeményezés keretében, amelynek célja egy innovatív tesztterület létrehozása. Partnereinkkel együtt meghatároztuk a további munkák kulcsfontosságú irányait, és döntést hoztunk a legújabb technológiák fejlesztésére szolgáló oktatási és tesztelő komplexum létrehozásáról az aknamentesítési tevékenységek területén, ahol nemcsak a technológiák modernizációja történik, hanem innovatív megoldások bankja is kialakul. Ez új dimenziókat nyit a nemzetközi partnerség számára is” – közölte az egyik illetékes.
Norvégia 2025-ben 164 millió norvég koronát (körülbelül 14 millió eurót) fordít az ukrajnai aknamentesítési erőfeszítések támogatására, különös tekintettel az aknakereső kutyák alkalmazására, jelentette be a norvég kormány.
Megjegyezték, hogy Romnyban a Norsk Folkehjelp norvég szervezet és az Ukrajna Állami Katasztrófavédelmi Szolgálata kiképző bázist hozott létre aknamentesítő kutyák és oktatóik számára.
Az oktatóközpont 2022-től fejlesztette és rendszerezte azt a munkát, amely a kutyák és oktatóik számára a legjobb feltételeket biztosítja az aknamentesítésben való részvételhez. Decemberben a norvég kormány bejelentette, hogy 2025-re 164 millió norvég koronával növelik Norsk Folkehjelp ukrajnai munkájának támogatását.
A norvég kormány megjegyezte, hogy a Norsk Folkehjelp egyike lett annak a 69 tanúsítvánnyal rendelkező nemzetközi partnernek, amely segítséget nyújt az aknamentesítésben. A Norsk Folkehjelp erőfeszítései közé tartozik 14 aknakereső kutya kiképzése és az ukrán kapacitás növelése a kutyák segítségével történő aknamentesítés terén.
Az ukrán kormány célja, hogy tíz éven belül a potenciálisan szennyezett területek legalább 80 százalékát visszaadja a gazdasági hasznosításnak. Ez a feladat azonban Ukrajna számára hatalmas anyagi és technológiai befektetést igényel, amelyet nemzetközi együttműködés és innováció nélkül szinte lehetetlen teljesíteni.
Ukrajna területei jelenleg a világ legjobban aláaknázott régiói közé tartoznak. A háború által érintett vidékek aknamentesítése évtizedeket vehet igénybe, miközben a költségek és a munkaerőhiány folyamatos kihívásokat jelentenek.
Az elsődleges becslések szerint 2022 elején Ukrajna 174 ezer négyzetkilométer potenciálisan szennyezett területtel rendelkezett. Időközben 35,5 ezer négyzetkilométert sikerült megtisztítani és újra használatba venni. A legnehezebben hozzáférhető területek, például a folyók, természetvédelmi övezetek és városi infrastruktúra, még hátra vannak. Az optimista célkitűzések ellenére nemzetközi szakértők szerint akár száz évbe is telhet, mire Ukrajna teljesen aknamentes lesz.
A probléma mértékét súlyosbítja a modern haditechnológia használata. Az ellenség távoli aknatelepítő eszközökkel, drónokkal és műanyag aknákkal dolgozik, amelyek felderítése hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen.
A háborús technológiák intenzitása Ukrajnában példa nélküli: a földet nemcsak aknák, hanem fel nem robbant lövedékek, rakéták és dróntámadások maradványai szennyezik – magyarázza Vlad Kozak, a MinesEye dróntechnológiát fejlesztő ukrán szakember.
Ukrajna: gazdasági és emberi veszteségek
Az aknák nemcsak közvetlen életveszélyt jelentenek, hanem jelentős gazdasági károkat is okoznak. A Tony Blair Institute for Global Change becslése szerint Ukrajna évente több mint 112 milliárd dollárt veszít a szennyezett területek miatt, főként az agrárszektor exportkiesése és a helyi adóbevételek csökkenése miatt. Ez nagyjából az éves GDP 5,6 százalékának felel meg. A tisztítási munkák elhúzódása tovább növeli ezeket a veszteségeket.
Emberi életekben mérve a veszteségek szintén drámaiak:
közel 300 civil vesztette életét és
több mint 900 ember sérült meg az elmúlt két évben aknák és fel nem robbant lőszerek miatt.
Ezek a számok különösen súlyosak a frontvonalhoz közeli térségekben, ahol az aknák napi veszélyt jelentenek a lakosságra.
Költséges és kihívásokkal teli az aknamentesítés
Az aknamentesítés drága és időigényes folyamat.
Egy négyzetméternyi terület megtisztítása 3-5 dollárba kerül, hektáronként akár 30-50 ezer dollár is lehet.
Az ukrán mezőgazdasági földek megtisztítására fordított költségek elérhetik a 3–5 millió dollárt négyzetkilométerenként. Az államnak és a magánszektornak is jelentős kihívás ennek finanszírozása.
A nemzetközi partnerek, köztük az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán, több mint egymilliárd dollárt biztosítottak az aknamentesítési projektekre, de a szükséges összeg ennek sokszorosa.
Minden nemzetközi támogatás rendkívül értékes, de az igények messze meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat – ismerte el Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere.
A munkaerőhiány szintén akadályozza a folyamatot. Jelenleg 69 minősített operátor és körülbelül 4 ezer aknamentesítéssel foglalkozó szakember dolgozik az országban, miközben legalább 10 ezerre lenne szükség. Emiatt felmerült az is, hogy nőket, fogyatékkal élőket és veteránokat is bevonnának az aknamentesítésbe. Az ukrán kormány új programokat is indított a szakemberek képzésére, köztük az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) támogatásával megvalósított projekt, amely háborús veteránok számára is lehetőséget biztosít a szakma elsajátítására.
Jelenleg tíz jelentkező van minden egyes aknamentesítő képzésre kiírt helyre, ami jól mutatja, hogy az emberek mennyire elkötelezettek – nyilatkozta Szviridenko.
Innovációk és technológiai előrelépések
Az aknamentesítés felgyorsítására Ukrajna jelentős innovációkat vezetett be. 2023-ban még egyetlen nehézgéppel sem rendelkeztek, ám ma már 151 gép áll rendelkezésre, köztük az ukrán fejlesztésű Zmij (Kígyó – a szerk.) robot, amely naponta akár kéthektárnyi területet is képes megtisztítani.
A gép távirányítással működik, és minimális emberi beavatkozást igényel, ezzel jelentősen csökkenti a veszélyt az operátorok számára.
A dróntechnológia szintén áttörést hozhat. A speciális magnetométerrel felszerelt drónok pontosan feltérképezik az aknaveszélyes területeket. Ezek az eszközök segítenek előkészíteni a terepet a nehézgépek számára, így csökkentve a költségeket és az időigényt. A mesterséges intelligencia és a műholdas képalkotás is része a stratégiai tervnek. A számítógépes látástechnológiák gyorsítják az információfeldolgozást, így a prioritást élvező területek gyorsabban azonosíthatók.
Az MI alkalmazása lehetővé teszi, hogy a szezonális változások ellenére is pontosan meghatározzuk az aknamentesítésre szoruló zónákat – közölte Ihor Bezkaravajnij, a Humanitárius Aknamentesítési Központ felügyelőbizottságának elnöke.
Ukrajna célja, hogy az innovációk és a nemzetközi együttműködés révén a világ egyik leghatékonyabb aknamentesítési stratégiáját alakítsa ki. Az új technológiák, a helyi gyártás ösztönzése és a képzési programok egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország tíz éven belül visszaadja a szennyezett területek jelentős részét a gazdaságnak.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány célja, hogy tíz éven belül a potenciálisan szennyezett területek legalább 80 százalékát visszaadja a gazdasági hasznosításnak. Ez a feladat azonban Ukrajna számára hatalmas anyagi és technológiai befektetést igényel, amelyet nemze...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734975960
[modified] => 1734914973
)
[title] => Évtizedek és persze nagyon sok pénz szükséges a háború sújtotta ukrán területek aknamentesítéséhez
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=227179&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 227179
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 227180
[image] => Array
(
[id] => 227180
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites.jpg
[original_lng] => 174263
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/aknamentesites.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1734907773:12
[_thumbnail_id] => 227180
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2026
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1203086926001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 110267
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aknamentesítés
)
)
[9] => Array
(
[id] => 224607
[content] =>
Több mint 4000 tűzszerész és több mint 150 technikai egység foglalkozik aknamentesítéssel Ukrajnában, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a Demine Ukraine fórumon.
Amint arról korábban beszámoltunk, 70 aknamentesítő tevékenységet üzemeltető, több mint 4000 tűzszerész és több mint 150 technikai egység erőfeszítésének köszönhetően csaknem 35 500 négyzetkilométernyi ukrán területet sikerült visszaadni használatba.
„A potenciálisan aláaknázott terület ma mintegy 139 ezer négyzetkilométer” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Smihal kiemelte a nemzetközi támogatás fontosságát is az aknamentesítési folyamatban. Mintegy 50 partnerország csatlakozott a humanitárius aknamentesítési koalícióhoz, amelyek több mint 1 milliárd dollár értékben nyújtottak pénzügyi segítséget.
Ezek a források a miniszterelnök elmondása szerint hozzájárulnak a területek aknáktól és robbanásveszélyes tárgyaktól való megtisztításának felgyorsításához, ami biztosítja a helyi lakosok biztonságát és a békés élethez való visszatérést.
Smihal elmondása szerint azonban az aknamentesítés üteme nem elégséges – már több mint 760 civil, köztük 86 gyerek sérült meg az orosz aknák miatt. Ezenkívül tűzveszélyt, a talaj vegyszermérgezését, az ökoszisztémák teljes megváltozásának veszélyét is jelenti. Az aláaknázott mezők miatti éves veszteség pedig eléri a 11,2 milliárd dollárt. Ezért a humanitárius aknamentesítés ösztönzi az átfogó megközelítést. Ennek végrehajtása már folyamatban van a Nemzeti Aknaelhárítási Stratégiával összhangban.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
