Emmanuel Macron és felesége, Brigitte Macron, fényképes és tudományos bizonyítékokat szándékoznak benyújtani egy amerikai bíróságnak, hogy bizonyítsák: Macron asszony nő – közölte az elnöki pár ügyvédje. Minderre azért van szükség, mert korábban olyan híresztelés kapott szárnyra, hogy Brigitte Macron valójában férfinak született.
Az ügyvéd, Tom Clare a BBC egyik podcastműsorában elmondta: a francia elnök és a first lady egy rágalmazási perben fogják bemutatni a dokumentumokat, amelyet az amerikai jobboldali politikai kommentátor, Candace Owens ellen indítottak, miután Owens azt terjesztette, Brigitte Macron férfiként született.
Tom Clare szerint Brigitte Macron „hihetetlenül felkavarónak” találta az állításokat, és a pár azt is sérelmezi, hogy ezek „elterelik a figyelmet” a francia elnökről. „Nem akarom azt sugallni, hogy ez valamilyen módon kizökkentette volna a játékából. De ahogyan bárki másnak, aki a karrierje és a családi élet közt egyensúlyoz, amikor a családját támadják, az megviseli. És ő sem immunis erre, csak mert egy ország elnöke” – mondta Macronról az ügyvéd.
Hozzátette: „tudományos jellegű szakértői tanúvallomások fognak napvilágra kerülni”, és bár ebben a szakaszban még nem árulta el azok pontos természetét, azt mondta, hogy a házaspár készen áll arra, hogy „általánosan és konkrétan” is teljes mértékben bizonyítsa, hogy a vádak hamisak. Arra a kérdésre, hogy a házaspár rendelkezésre bocsátja-e a Brigitte Macron terhességéről és gyermekneveléséről készült fényképeket, az ügyvéd azt válaszolta, hogy ezek léteznek, és a bíróságon, ahol szabályok és normák vannak érvényben, be lesznek mutatva.
Még akkor sem lesz egyszerű megnyerni a pert, ha bebizonyítják, hogy Brigitte Macron nő Candace Owens 2024 márciusában azt állította, hogy „egész szakmai hírnevét” hajlandó kockára tenni annak az állításnak a jegyében, hogy Brigitte Macron férfinak született. Az állítás azonban nem tőle származik: eredetileg 2021-ben francia bloggerek, Amandine Roy és Natacha Rey álltak elő ezzel egy YouTube-videóban. Őket Macronék már beperelték, és 2024-ben megnyerték a rágalmazási pert, de a döntést 2025-ben a szólásszabadságra hivatkozva hatályon kívül helyezte a bíróság (a házaspár fellebbezett a döntés ellen).
Az Owens elleni, júliusban indult per keresetében Macronék azt állítják, hogy Candace Owens „figyelmen kívül hagyott minden hiteles bizonyítékot, amely cáfolta állítását, és helyette ismert összeesküvés-elméleteket terjesztő és bizonyítottan rágalmazó személyeket támogatott”. Mindez azért fontos, mert – mint azt a BBC megjegyezte – az amerikai közszereplők elleni rágalmazási ügyekben a felpereseknek bizonyítaniuk kell a „tényleges rosszindulatot” – vagyis azt, hogy az alperes tudatosan terjesztett hamis információkat, vagy a valóságot figyelmen kívül hagyva járt el.
Augusztusban Emmanuel Macron a francia Paris Match magazinnak elmagyarázta, miért döntöttek a jogi lépések mellett. Úgy fogalmazott: „Ez a becsületem védelméről szól! Mert ez nonszensz. Ez egy olyan személy, aki pontosan tudta, hogy hamis információkkal rendelkezik, és ezt azzal a céllal tette, hogy kárt okozzon, egy ideológia szolgálatában, és szélsőjobboldali vezetőkkel kialakított kapcsolatokkal.”
Owens ügyvédei a Macron házaspár keresetére elutasítási indítvánnyal válaszoltak, azzal érvelve, hogy az ügyet nem Delaware államban kellett volna benyújtania az elnöki párnak, mivel az nem kapcsolódik az ő vállalkozásaihoz, amelyek ebben a tagállamban vannak bejegyezve. Azt állítják, hogy ha kénytelenek lennének Delaware-ben védekezni az ügyben, az „jelentős pénzügyi és működési nehézségeket” okozna.
Vietnami látogatása során Emmanuel Macron francia elnök alig lépett ki a repülőgép ajtaján, máris botrány középpontjába került: a kamerák rögzítették, amint felesége, Brigitte Macron látszólag hirtelen mozdulattal felpofozza az elnököt. Azaz, ahogy több francia lap is fogalmazott, az elnök úr arcába helyezi a kezét, majd ellöki azt.
A pillanat érthető meglepettséget váltott ki magából Macronból is, és a jelenet furcsasága azonnal felkeltette a média és a közösségi oldalak figyelmét.
Az Elysée-palota első reakciója az volt, hogy megkérdőjelezte a felvétel valódiságát, sőt, kezdetben még az is felmerült, hogy mesterséges intelligencia által manipulált, úgynevezett deepfake-ről lehet szó – annak ellenére, hogy a képsorokat a hivatalos médiaalap, az AFP készítette.
Később az elnöki hivatal kénytelen volt elismerni: a felvételek valódiak.
Magyarázatuk szerint „csak egy játékos, oldott pillanat” volt, mielőtt megkezdődött volna a hivatalos látogatás.
A botrány középpontjába végül nem is a gesztus került, hanem az Elysée kommunikációs bakija. Több újságíró és kommentátor szerint az, hogy először letagadták a nyilvánvalót, sokkal nagyobb probléma, mint maga az elkapott pillanat.
Az incidens újra felvetette a franciáknál a kérdést: mennyire lehet megbízni a hivatalos forrásokban, ha azonnali reflexük a tagadás – még akkor is, ha mindenki számára egyértelmű, mi történt a kamerák előtt?
