Augusztus 7-én tesztüzemben elindult a közvetlen vasúti összeköttetés Kijev és Bukarest között.
Ezt Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha jelentette be az Ukrinform hírügynökségnek.
Két különleges kocsi indult útnak a román főváros felé Kisinyov érintésével
– mondta Szibiha.
Az ukrán külügyminiszter köszönetét fejezte ki a román félnek a Tisza folyón átívelő új híd gyors építési munkáiért, amely hamarosan lehetővé teszi az új határátkelőhely megnyitását az ukrán–román határon.
Ezek a projektek mindkét ország állampolgárainak javát szolgálják, beleértve a Romániában élő ukrán közösséget és az Ukrajnában élő román közösséget, akik a két ország közötti jó szomszédi kapcsolat hídjai
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Bukarest főpolgármestere engedélyt adott csütörtökön arra, hogy a több mint egy hete a város körgyűrűjén kívül tüntető gazdák vasárnap, hétfőn és kedden a parlament előtti Alkotmány-téren rendezzenek tüntetést, ám mind a résztvevők, mind pedig a fővárosba behajtó nehézjárművek száma tekintetében korlátokat szabott meg.
„Jóváhagytam egy tüntetést, amely nem érinti a bukaresti forgalmat. Ez vasárnap, hétfőn és kedden lesz a Constitutiei- (Alkotmány-) tér parkolójában, az engedélyt pedig ötezer emberre, száz traktorra és száz (félpótkocsi nélküli) nyergesvontatóra adtam ki” – írta Nicusor Dan közösségi oldalán.
Korábban a főpolgármester elutasította a fuvarozók és gazdálkodók első kérelmét, arra hivatkozva, hogy „nem ésszerű”. Ebben ugyanis a kormány előtti Victoriei-tér és a szomszédos utcák teljes elfoglalását kérték 15 ezer teherautó és mezőgazdasági munkagép számára.
Közben a román kormány csütörtöki ülésén egy „első intézkedéscsomag” elfogadásával reagált a gazdák és fuvarozók követeléseire.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kabinet ülésének elején azt mondta: egyeztettek az utcára vonult mezőgazdasági termelőkkel, valamint a nagy gazdaszervezetek képviselőivel is, és jogosnak tartják a követeléseiket.
Bejelentette: egyebek között hektáronként 100 eurós támogatást hagynak jóvá a 2022. őszi vetésű növényekre. Ennek a negyedmilliárd euró költségű intézkedésnek becslése szerint 162 ezer kedvezményezettje lesz.
Egy másik döntéssel egyenértékűvé teszik a B és a TR kategóriájú, illetve a B1 és a TR1 kategóriájú jogosítványokat, és azt is törvénybe foglalják, hogy a munkagépek forgalomba helyezéséhez elegendő lesz bejegyzésük az illetékes önkormányzatnál – idézte a kormányfő ígéretét az Agerpres hírügynökség.
A kabinet első olvasatban tárgyalta azt a jogszabályjavaslatot, amely lehetővé tenné a banki hiteltörlesztés elhalasztását a 2023-ban aszálykárokat szenvedett gazdák számára. Módosul továbbá a román határátkelőhelyeken a tehergépkocsikon végzett tömeg- és méretellenőrzés is oly módon, hogy a kamionok súlyának túllépésére vonatkozó európai toleranciaküszöböket Romániára is kiterjesztik.
Romániában január 10-e óta munkagépekkel és nehézjárművekkel felvonuló gazdák, illetve fuvarozók spontán tüntetései okoznak fennakadásokat a közlekedésben.
A forgalomlassításban megnyilvánuló megmozdulás résztvevői állításuk szerint főleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások drágulása, az üzemanyag jövedéki adójának növekedése ellen tiltakoznak, és a Románián áthaladó ukrán gabonaexport törvénytelen romániai értékesítésének megakadályozását követelik.
Különböző szakmai szervezetek, valamint az utcán tiltakozó gazdák és fuvarozók küldöttségei is több ízben tárgyaltak a kormány képviselőivel, de csak részmegállapodások születtek, a demonstrációk csütörtökön is folytatódtak.
Bukarestben a koronavírus-járvány miatt keddtől kezdődően közterületen – vagyis a lakáson kívül mindenütt – kötelezővé válik a védőmaszk viselése, továbbá bezárnak az óvodák, iskolák és egyetemek, a tanév pedig online folytatódik.
Erről a fővárosi járványügyi operatív törzs döntött hétfői ülésén, miután az utóbbi két hétben diagnosztizált fertőzöttek száma Bukarestben már második napja meghaladta a lakosság 3 ezrelékét.
Az operatív törzs elrendelte a mozik, színházak, koncerttermek, játéktermek és vendéglők beltéri részeinek bezárását is a román fővárosban. A kerthelyiségek nyitva maradhatnak, a szállodákban működő vendéglők pedig zárt térben is kiszolgálhatják szállóvendégeiket. A rendelkezésnek a közoktatást érintő része egyelőre két hétre szól és több mint négyszáz tanintézmény csaknem negyedmillió diákját érinti.
Romániában eddig 1259 iskolában függesztették fel teljesen az óralátogatást, közülük 946-ban azért, mert olyan településen működnek, ahol a fertőzési ráta meghaladta a lakosság három ezrelékét, a többi 313-ban pedig azért, mert legalább három osztályban megjelent a fertőzés. További 5600 tanintézményben csak részlegesen költöztették az internetre az oktatást. A többi csaknem 11 ezer iskolában – az előírt óvintézkedések betartásával – még minden diák látogathatja az órákat.
Egy augusztusban elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében, az iskolalátogatás hatóságok által elrendelt szüneteltetése idején a szülők egyikének jogában áll szabadnapokat kivenni a 12 évet be nem töltött gyermekek felügyelete érdekében, ez idő alatt pedig költségvetési forrásból megtérítik a bére 75 százalékát, de nem többet az átlagbér 75 százalékánál.
Bukaresten kívül az ország számos megyei jogú városában meghaladta a lakosság három ezrelékét azaz utóbbi két heti fertőzési ráta, a többi között a Székelyföld legnagyobb településein. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bezártak az iskolák és online folytatódik a tanév.
Szavazati jogát már 2018-ban megvonták, most pedig azzal fenyegetik Romániát, hogy kizárják az Európai Űrügynökségből, ugyanis Bukarest 115 millió euróval tartozik a szervezetnek.
Románia 2011-ben csatlakozott a párizsi székhelyű szervezethez, mely az űr felderítésével és a benne rejlő lehetőségekkel foglalkozik alapvetően. Az űrügynökség minden tagja köteles tagdíjat fizetni és anyagilag támogatni a kutatási programokat. Románia ezen kötelezettségeinek 2017 óta nem tesz eleget, melynek köszönhetően az ország 2018-ban elveszítette szavazati jogát. Románia 2017 óta 115 millió eurós tartozást gyűjtött fel, melyet többszöri felszólításra sem törlesztett, így most az ügynökség a végleges kitiltással kezdte el fenyegetni az országot.
Az űrügynökség 45 éves fennállása óta még sosem volt rá példa, hogy bárkit is ki kelljen zárni, így ha fenyegetésük valósággá válik, Románia lehet az első ilyen állam. A romániai oktatási minisztérium 2019-ben megígérte, hogy megkezdi a törlesztést, ám ezen ügyben azóta sem történt előrelépés. Ez annak a függvényében aggasztó kifejezetten, hogy a 2019-es tartozások további 20 millió euróval gyarapodtak az elmúlt egy évben. Bukarest azóta egyszer elővette a törlesztés tervezetét, hogy egy 6,2 millió eurós (a teljes tartozás 5,83%-a) törlesztésről döntsenek, ám a törvényhozás ezt sem fogadta el.
Az Európai Űrügynökségbe befizetett összegek szerepe jelentős, hiszen ezeket forgatják bele a különböző kutatási projektekbe. Kifejezetten aggasztó a történetben, hogy Románia az elmúlt 4 évben 185 szerződést kötött a szervezettel kutatási, fejlesztési és innovációs programokra, melyeket a szervezet finanszírozott is. A szervezet büntetőkamatokat is megállapított, melyeket szintén Bukarestnek kell majd kifizetnie.
