Tucatnyi közkedvelt dél-európai turisztikai célponton tartanak vasárnap tiltakozást a városok „turisztifikációja” ellen – írja a Guardian.
Ez az eddigi legszélesebb körű tiltakozás azzal a folyamattal szemben, amely során a tiltakozók és aktivisták szerint a városaikat folyamatosan úgy alakítják át, hogy azok egyre inkább a turisták, és nem az ott élők és dolgozók igényeit szolgálják ki.
Több ezer embert várnak vasárnap a felvonulásokra többek között Barcelonában és Palma de Mallorcán, míg máshol szimbolikus, néhány fős akciókat tartanak. Az olaszországi Genovában például egy kartonból készült sétahajót fognak végighúzni az óváros szűk sikátorain, hogy megmutassák, a turizmus nem fér el, és nem illik a városba. Lisszabonban egy körmenet keretében egy Szent Antalt ábrázoló figurát „kilakoltatnak” a templomából, és egy leendő luxusszálloda helyszínére viszik, hogy megmutassák, hogy „még a szentek is elszenvedik” a város turisztikai célokra történő átalakítását.
A megmozdulások mögött egyébként az az általános követelés áll, hogy a városok gondolják újra a turisztikai modelljeiket, amik a turizmusból származó profitot egy szűk réteghez irányítják, miközben a helyiek életkörülményei folyamatosan romlanak a növekvő ingatlanárak és bérleti díjak, a környezet pusztulása és a bizonytalan, alacsony fizetésű munkahelyek elszaporodása miatt.
Az idegenforgalom körüli feszültségek tavaly kerültek a nyilvánosság elé, miután több tízezer ember tiltakozott a turisták között legnépszerűbb spanyol városokban. Igaz, a tüntetések ellenére Spanyolország 2024 nyárán rekordszámú, 21,8 millió külföldi látogatót regisztrált, ami 7,3 százalékos növekedést jelentett 2023-hoz képest.
Részben ennek hatására is döntöttek úgy az aktivisták és az érintett szervezetek, hogy a túlturizmus helyett – amely azt sugallja, hogy a megoldás a turisták számának visszaszorításában rejlik – áthelyezik a hangsúlyt a „turisztifikálódásra”, ami a városok kultúráját és társadalmi szerkezetét rombolja.
Görögországban, Horvátországban és Romániában komoly hőség volt – és ez a jövőben is folytatódni fog.
Dél- és Délkelet-Európa több országa rendkívüli időjárási figyelmeztetést adott ki a potenciálisan veszélyes hőség miatt.
A görög kulturális minisztérium elrendelte, hogy a nap közepén több órára bezárják az ikonikus Akropoliszt.
A meteorológusok azt mondták, hogy az Afrikából érkező forró levegő vasárnapig tovább sütögeti az országot.
Csütörtökön a hőmérséklet elérte a 43 fokot.
Horvátországban a hatóságok jelentése szerint az Adriai-tenger elérte a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet.
Dubrovnikban turisták ezrei kerestek árnyékot, hogy elbújhassanak a tűző nap elől, miközben felfedezték a várost, miközben a közeli tengerparti üdülőhelyeken az emberek esernyők alá bújtak.
A közeli Romániában egy ember meghalt, egy másik nagyon súlyos állapotban van a rendkívüli hőség után.
Továbbra is narancssárga kánikula riasztás van érvényben az országban.
Európa-szerte az orvosok azt mondják, hogy kulcsfontosságú megérteni a hipertermia és a kiszáradás tüneteit, és a lehető leggyorsabban cselekedni a súlyos egészségügyi problémák elkerülése érdekében.
