A rákos megbetegedések 27 százaléka a dohányzás miatt alakul ki – írta Sztella Kiriákídisz, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa a dohányzásmentes világnap alkalmából közétett sajtóközleményében.
Kiriákidídisz felhívta a figyelmet, hogy míg a dohányzás a legelkerülhetőbb egészségügyi kockázat, az EU ambiciózus stratégiát javasol annak visszaszorítása érdekében, mivel uniós statisztikai adatok azt mutatják, hogy a leszokni próbálók nem kapnak elég támogatást.
Az EU célja, hogy 2040-re az emberek kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon, ami a jelenlegi adatokhoz képest 20 százalékos csökkenést irányoz elő. A biztos véleménye szerint, ha a dohányzásról leszokni vágyok megfelelő támogatást kapnak, és sikerül célkitűzésüket keresztülvinni, akkor már legalább a felére csökkenne a dohányzók száma az Európai Unióban.
Kiriákídisz felhívta az uniós tagállamok figyelmét, hogy a dohányzásra vonatkozó uniós jogszabályokat hatékonyabban hajtsák végre, különös tekintettel a kiskorúaknak történő értékesítésre és a dohányzásról való leszokásra irányuló kampányokokra. A biztos arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány okozta halálesetek 50 százalékkal nagyobb arányban sújtották a dohányosokat, így ez a kockázat milliókat késztett a leszokásra.
A dohányosok, illetve a COPD-vel (krónikus obstruktív tüdőbetegséggel) küzdő emberek tüdejében több angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) van, mint az egészségesek légzőszervében. Ez azért fontos, mert az új koronavírus, a SARS-CoV-2 ezekhez a receptorokhoz kötődik, hogy bejusson a sejtekbe. Az ACE2 molekulák nagyobb száma akár a betegség lefolyását is súlyosbíthatja.
A kutatást dr. Janice Leung, a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem és Szent Pál Kórház munkatársa vezette.
A Kínából származó adatok azt mutatták, hogy a COPD-s pácienseknél a COVID-19 lefolyása súlyosabb. Mi ezt arra vezetjük vissza, hogy légútjaikban sokkal több ACE2 receptor van, mint az egészségesekében, ez pedig lehetővé teszi a vírus számára, hogy könnyebben fertőzze a légzőszervüket”– magyarázta Leung.
A hipotézist vizsgálattal is alá akarták támasztani. Összesen 42 embertől vettek mintákat, közülük 21-en COPD-sek, 21-en egészségesek voltak. Ezt követően a mintákban nézték az ACE2-szintet, majd azt is elemezték, a dohányzás mennyire befolyásolja a receptorok számát.
Kiderült, hogy nagyon is; a COPD-s betegekhez hasonlóan a dohányosok légzőszervében is nagyon sok ACE2 molekula volt jelen, a vírus esetükben tehát több „belépési pontot” használhat a sejtbe jutáshoz.
Hogy a tévedés lehetőségét teljesen kizárják, a kutatók az új eredményeket két korábbi kutatás adataival vetették össze. Ezekben 249 embert vizsgáltak, az alanyok között egyaránt voltak dohányosok, nemdohányzók, és cigarettáról leszokottak is.
A szakértők ismét azt találták, hogy a dohányosok tüdejében jelentősen több ACE2 molekula van, mint a nemdohányzókéban.
Szerencsére ez az állapot úgy tűnik nem szól egész életre, a cigarettáról leszokóknál az ACE2 receptorok száma visszaállt a normális szintre.
Dr. Janice Leung felhívta a figyelmet arra, hogy a 65 év feletti idősek és más krónikus betegek mellett a COPD-sek és a dohányosok is a veszélyeztetett csoportba tartoznak, így a helyes kézmosásra, valamint a szociális elkülönülésre különösen ügyelniük kell.
„Talán még soha nem volt ennyire időszerű, hogy letegyük a cigarettát” – figyelmeztetett Leung.
Több évtizednyi dohányzásellenes kampány után először csökkent világszerte a dohányos férfiak száma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint.
Döntő jelentőségű fordulópont következett el a halálos dohányipari termékek elleni harcban – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO igazgatója a dohányzásról közzétett új jelentés bemutatásakor. Bár ötből négy dohányfogyasztó még mindig férfi, az általános visszaesés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nők egyre inkább lemondanak a dohányzásról és a dohánytermékek más formájú fogyasztásáról. A dohányos nők száma 2000 és 2018 között 100 millióval csökkent, míg a férfiaké 40 millióval növekedett. Ez a trend változott most meg első alkalommal a férfiaknál – közölte a WHO.
A szervezet abból indul ki, hogy a következő évben kétmillióval kevesebb férfi fog dohányozni, mint 2018-ban, 2025-ben pedig már hatmillióval kevesebb. A nőknél még látványosabb lehet a jelenség: 2020-ban akár 9 millióval is kevesebb nő lehet dohányos, mint 2018-ban, 2025-ben pedig már akár 32 millióval is kevesebb. 2000-ben a világ 15 év feletti lakosságának egyharmada fogyasztott rendszeresen dohányterméket. Ide sorolható a cigaretta, a szivar, a pipa, a vízipipa, valamint a rágódohány és a tubák, valamint a hasonló termékek , az elektromos cigaretta nem tartozik ebbe a körbe. 2015-ben már a világ népességének “csupán” egynegyede dohányzott. A WHO becslései szerint a dohányosok száma a 2000-es 1,4 milliárdról 2018-ra 1,3 milliárdra esett vissza. 2018-ban minden dohányos 80 százaléka cigarettát szívott.
A WHO szerint évente 8 millióan halnak meg a dohányfogyasztás következtében, ebből 1,2 millióan olyanok, akik maguk nem is dohányoznak, hanem dohányosokkal élnek vagy dolgoznak együtt. A dohány fogyasztása hozzájárul szívbetegségek, rák és más betegségek kialakulásához. A 13-15 éves korosztályban 2018-ban világszerte 43 millióan dohányoztak, 30 százalékban lányok. A WHO célja, hogy a dohányhasználók arányát 2025-ig világszerte a 2010-es szinthez képest 30 százalékkal csökkentsék, ám ez nem feltétlenül fog megvalósulni. Csak 32 ország áll jól ennek teljesítésével. Ha a következő öt évben folytatódnak a jelenlegi trendek, 2025-re 23 százalékos visszaesés érhető el. Arányaiban tekintve a 2018-as becslések szerint a legkevesebben Afrikában, a legtöbben pedig Délkelet-Ázsiában, majd Európában és a Csendes-óceán nyugati régiójában dohányoztak.
