Naponta 9,2 órát ülnek a németek egy friss felmérés szerint, de nemcsak a mozgáshiány miatt vannak veszélyeztetett helyzetben.
Felettébb lesújtó a németek egészségtudatossága. Erről tanúskodik az a tanulmány, amelyet a német egészségbiztosító, a kölni testnevelési főiskola, valamint néhány tekintélyes egyetem neves szakértő professzorai készítettek. A munka, a család és mindezzel összefüggésben a stressz, illetve a helytelen életmód „mindent visz”, tudatos kikapcsolódásra, a helyes táplálkozás megtervezésére, de mindenekelőtt a mozgásra és a sportra alig marad idő.
A többi között a Die Zeit című hetilap által ismertetett tanulmány adatai szerint mindez leginkább a 30 és 45 év közötti generációt sújtja. A szakértők szerint a helyzet annyira megdöbbentő, hogy sürgős változásokra van szükség. A szerzők ugyanakkor rámutatnak,hogy a németek jelentős része mindennek ellenére egészségesnek vallja magát. Gyakorlatilag csupán minden ötödik éri el azokat a küszöböket, amelyek általánosságban az egészséges életmód mutatói.
A szakértők rögtön fontos tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, hogy ezen miként lehetne változtatni. Megítélésük szerint elengedhetetlen a rendszeres mozgás, valamint a változatos és egészséges táplálkozás. Fontossági sorrend nélkül említik továbbá az alkohollal való „tudatos magatartást”, továbbá a cigarettáról való lemondást. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a stressz okozta lelki és fizikai megterhelés kezelését, illetve az ehhez vezető lehetőségek megteremtését. A tanulmány adataiból kitűnt, hogy a megkérdezett nők 20 százaléka képes az említett „kritériumok” betartására, míg a férfiak esetében mindez csak 14 százalékos.
Különösen a 30 és 45 év közötti generáció képtelen erre. A kutatók nem utolsósorban ezt a generációt megcélozva tettek javaslatokat az egészségesebb életmód biztosítására a munkahelyen, illetve a munkaidőben. A kutatók abból indultak ki, hogy a sok ülés „különösen veszélyes”. Aki sokat mozog, nem csupán a krónikus megbetegedések – köztük a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – kockázatát csökkenti, de erősíti életörömöt, illetve az elégedettséget is – vélekedtek a szakértők.
Mivel azonban a németek túl sokat ülnek, van mit helyrehozni. Az adatok szerint 2019 – azaz a koronavírus-járvány előtti esztendő – óta fél órával, 9,2 órára nőtt az az átlagos idő, amelyet a németek munkanapokon üléssel töltenek.
A 18 és 29 év közötti fiatal felnőttek ennél is többet, több mint 10 órát ülnek naponta vagy a munkahelyen, vagy pedig a számítógép előtt.
A tanulmány modellszámításokra utalva kimutatta, hogy a sokat ülők esetében nagyobb a korai elhalálozás kockázata. Ez a kockázat mintegy 20 százalékkal csökkenthető, ha például egy óra ülést járással váltanának fel.
Ezzel kapcsolatban a kölni testnevelési főiskola professzora, a tanulmány egyik szerzője, Ingo Froböse hangsúlyozta azt is, hogy az egészség megőrzése érdekében mennyire fontos a rendszeres izomerősítő tréning is. A tanulmány szerint ugyanakkor az elegendő mozgás és az izomerősítés kiegyensúlyozott kombinációjával a németek mindössze alig egyharmada él.
Az egészség megőrzése érdekében rendkívül fontos tényező a táplálkozás is. Az adatok szerint a német nők 77 százaléka naponta eszik gyümölcsöt és zöldséget, ez az arány a férfiak esetében csak 56 százalékos. Ugyancsak a nők azok, akik nagyobb arányban részesítik előnyben a teljes kiőrlésű termékeket, mint a férfiak. Ugyanakkor a nők naponta több egészségtelen snacket, mindenekelőtt édességet fogyasztanak, mint a férfiak. Ez az arány a nők esetében 31, míg a férfiaknál 20 százalékos
Külön fejezetben hangsúlyozták a szerzők a munkavégzéstől „elhatárolódó” kikapcsolódás szükségességét. Az adatok szerint a megkérdezettek mintegy negyede olyan mértékű stresszszinttel rendelkezik, amely már kritikusnak számít. Minél magasabb a szubjektív stresszterhelés, annál eredménytelenebb lehet a munkától elhatárolódó mentális kikapcsolódás.
Aki jobban érzi magát, az többet mozog – hangsúlyozták a szerzők, utalva arra, hogy ennek ellenkezője ugyancsak érvényes.
Utalnak arra is, hogy a tudatos légzés sokat segíthet. Aki például stresszes helyzetben törekszik arra, hogy nyugodtabban, lassabban és mélyebben lélegezzen, az mérsékelheti a stressz tüneteit – mutatott rá a tanulmány. Az adatok szerint azonban a megkérdezettek 62 százaléka egyáltalán nem ügyel saját „hétköznapi” lélegzetvételére.
A koronavírus világjárvány idején világszerte sokak számára az alkohol gyakorlatilag a mindennapok részévé vált, segít elterelni a figyelmet a valóságtól és ellazulni a házi karantén alatt. De vajon ez nem magas ár? És bár az emberek zöme felfogja, hogy az alkoholfogyasztás káros a szervezetére, az oxfordi egyetem (Egyesült Királyság) kutatói tovább mentek, és kiderítették, hogy a túlzott alkoholfogyasztás összefüggésben áll-e a rákbetegségek kialakulásával.
A múltban számos tudományos tanulmány bebizonyította, a túlzott alkoholfogyasztás összefüggésben van a különböző típusú rákbetegségek kialakulásának kockázatával, beleértve az emlő, gyomor, a torok és máj rákot. Azonban nehéz volt megérteni, miként hogy ugyanaz a dolog hogyan provokálja a rákot. Ellenben kideríteni, hogyan vált ki az alkohol rákbetegséget, eléggé nehéz, mivel az alkoholfüggőség gyakran más káros szokáshoz is kapcsolódik, mint például a helytelen étkezés, dohányzás és a testmozgás hiánya. Ezért a brit tudósok úgy döntöttek, hogy új megközelítést alkalmaznak az alkohol és a rák közötti kapcsolat kivizsgálására a gének azon változataira összpontosítva, amelyekről ismert, hogy az alacsony szintű alkoholfogyasztáshoz kapcsolódnak.
„Adataink azt mutatják, hogy az alkohol könnyen okozhat bizonyos típusú rákbetegséget” – jelentette Dr. Becky Yam, az Oxfordi Egyetem Egészségügyi Tanszékének munkatársa. És ezek a kockázatok még nagyobbak lehetnek azoknál az embereknél, akiknek alacsony az örökletes alkoholtoleranciája, és akik szervezete nem tudják megfelelően feldolgozni az alkoholt”.
A többéves vizsgálat során, melynek eredményeit az International Journal of Cancer profilszámában publikálták, közel tizenegy évig 150 000 kínai egészségi állapotát figyelték rendszeresen. A brit tudósok kínai szakértőkkel együttműködve új megközelítést alkalmaztak, két olyan általános genetikai változatot vizsgáltak, amelyek csökkentik az ember alkoholtoleranciáját. Többek között az ALDH2 és ADH1B néven ismert géneket, amelyek gyakoriak a Kína és Kelet Ázsiai lakosságában, de ritkán fordulnak elő az európaiaknál. Ezek a gének csökkentik az emberi szervezet azon képességét, hogy feldolgozza az acetaldehidet – azt a mérgező vegyületet, amely az alkohol anyagcseréje során képződik. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen gének születéskor öröklődnek, függetlenül más élettényezőktől.
A kutatás során azok, akik ritkán vagy egyáltalán nem isznak alkoholt nem találtak összefüggést az ALDH2 gén és a rákbetegség kialakulásának magas szintű kockázata között.
„Tanulmányunk csak megerősíti azt, hogy csökkenteni kell a lakosság alkoholfogyasztását a rákbetegség kialakulása megelőzése érdekében” – emelte ki Jonah Millwood, az oxfordi egyetem kutatója.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit. Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét. „Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek” – magyarázta. „Megnéztük az apák és az anyák genomját, majd a gyermekekét. További kilenc hónapig vizsgáltunk minden olyan lehetséges jelet a mutációk számában, amely a szülők sugárzásnak való kitettségével állt kapcsolatban. Semmit nem találtunk” – hangoztatta. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szülők szervezetét ért sugárzás nincs hatással a jövőben fogant gyermekekre. Egy másik Csernobillal kapcsolatos kutatásban Gerry Thomas, a londoni Imperial College professzora és kollégái a nyirokmirigy rákot tanulmányozták, mivel a baleset nyomán mintegy ötezer ilyen esetet jegyeztek fel, a betegek többségét meggyógyították. „Azt találtuk, hogy nincs különbség a csernobili sugárzás okozta nyirokmirigyrák és más nyirokmirigydaganatok között” – idézte a professzort a BBC. „Nincs Csernobil okozta démon tumor, amelyet ne tudnánk gyógyítani, ugyanúgy kezeljük ezeket az eseteket, mint más ilyen betegséget” – tette hozzá.
