Egy frissen végzett átfogó vizsgálat a lakosság 40%-ánál mutatta ki a koronavírus (SARS-CoV-2) antitestek meglétét – adta hírül a strana.ua hírportál szombaton az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Központjára hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnában első ízben végeztek ilyen széles körű vizsgálatot ebben a témakörben. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy Ukrajna lakosságának 40,5%-nál már jelen vannak a koronavírus antitestek. 2021 júniusában-júliusában a vizsgálatban részt vevők 40,5%-ának szervezetében mutatták ki a koronavírus (SARS-CoV-2) egyik fehérjéjének IgG osztályú antitesteit.
Ha a kutatás eredményeit rávetítik Ukrajna teljes lakosságára, akkor valószínűsíthetően a koronavírus antitestek 39,3% és 41,7% közötti arányban vannak jelen. A központ szerint ez a minimális mutató, mivel több olyan tényező van, amely nem teszi lehetővé az IgG antitestek rögzítését. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az antitestek nem minden koronavírus-törzzsel szemben nyújtanak védelmet, ezért ajánlatos felvenni a védőoltást.
A kutatást 2021. június 7. és július 9. között végezték, 6398 lakostól vett biológiai minták vizsgálatával. A kutatást a Vöröskereszt és a Világbank finanszírozta.
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19-betegségből felépült betegek esetében; míg egyesek szervezetéből az antitestek néhány nap leforgása alatt eltűnnek, addig másokéban hónapokig, vagy akár évtizedekig kimutathatók ellenanyagok.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától; komolyabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is marad a szervezetben. Az alacsonyabb ellenanyagszint azonban nem jelenti azt, hogy az illető ne lenne védett a koronavírus ellen, az erős T-sejtes immunválasz ugyanis hosszú távú védelmet biztosít. Ezekre az eredményekre jutott egy új kutatás, ami a The Lancet Microbe című orvostudományi szakfolyóiratban jelent meg.
A szingapúri Duke-NUS Medical School kutatói összesen 164 beteget vizsgáltak 6-9 hónapig. A szakértők a vérmintákban található semlegesítő antitestek, T-sejtek és immunmolekulák mennyiségét elemezték, majd a kapott adatokat felhasználva gépi tanuló algoritmussal megbecsülték, hogy idővel miként fog változni a páciensek ellenanyagszintje.
A semlegesítő antitestek mennyisége és változása alapján 5 csoportot állapítottak meg.
Az első, úgynevezett „negatív” csoportba tartozó személyeknél szinte egyáltalán nem volt kimutatható ellenanyag, ők a betegek 11,6 százalékát tették ki.
A második csoportba tartozó embereknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitestszintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható ellenanyagszint. Utóbbi csoport képviselői a páciensek 26,8 százalékát tették ki.
A harmadik csoportba azokat sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitestszintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt, és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető ellenanyag. A betegek 29%-ánál írták le ezt a jelenséget.
A negyedik csoport tagjainál a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitestszintet mértek. A páciensek többsége (31,7 százaléka) ebbe a kategóriába tartozott, és jellemző volt rájuk, hogy súlyos tüneteket mutattak a kórlefolyás alatt.
Végül az ötödik csoportba tartoztak azok a személyek, akiknél a felépülés szakaszában jelentkezett jelentősebb antitestszint-növekedés. Ők abszolút kisebbségbe tartoztak, a betegek mindössze 1,8 százalékát tették ki.
A kutatás másik fontos tanulsága, hogy az alacsonyabb – vagy éppen kimutathatatlan – ellenanyagszint nem jelent védtelenséget a kórokozóval szemben.
Hat hónappal a fertőzés után ugyanis még a „negatív” csoport esetében is magas volt a sejtes immunitás alapját képező T-sejtes immunválasz.
A tanulmány legfontosabb megállapításai
Dr. Jakab Ferenc virológus Facebook-bejegyzése szerint a tanulmányból négy fontos tanulság vonható le.
A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a Covid-19-ből felépült betegek esetében. Minden esetben ezt csak egyéni szinten lehet mérni.
61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitestszintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.
A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitestszint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.
Mivel az átvészelt betegek legalább 39%-ánál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitestszint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).
A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Lámákból kinyert speciális ellenanyag segítheti a koronavírus-járvány elleni harcot – állapították meg amerikai és belga kutatók.
A szakemberek a lámák által termelt VHH-72 nevű antitest két másolatának összeillesztésével hoztak létre egy olyan új ellenanyagot, amely szorosan képes kapcsolódni a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik kulcsfehérjéjéhez – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
Ez a protein, az úgynevezett fehérjetüske teszi lehetővé a kórokozó számára, hogy behatoljon a gazdasejtekbe. Az előzetes tesztek eredményei szerint az új ellenanyag megakadályozza, hogy az ilyen fehérjetüskével rendelkező vírusok megfertőzzék a sejteket.
„Ez az egyik első ismert antitest, amely képes semlegesíteni a SARS-CoV-2 vírust” – mondta Jason McLellan, az austini Texasi Egyetem munkatársa.
A kutatócsoport most állatok bevonásával végzett preklinikai tanulmányokra készül és reményei szerint a következő lépés már az emberi páciensek bevonása lesz. A cél egy olyan kezelés kifejlesztése, amely nem sokkal a megfertőződést követően képes segíteni az embereken.
A vakcinákat a megfertőződés előtt egy vagy két hónappal kellene ahhoz megkapnia az embernek, hogy védelmet nyújtson a vírus ellen. Az antitestterápiák esetében azonban azonnal beadható a szükséges ellenanyag, amely rögtön a kezelést követően védelmet biztosít. Az antitestekkel a már megbetegedett emberek tüneteinek súlyosságát is lehet enyhíteni.
A szakemberek szerint az azonnali védelmet nyújtó ellenanyagterápia különösen hasznos lenne az idősek, az egészségügyi dolgozók, valamint a vírussal való megfertőződés fokozott kockázatának kitett emberek esetében.
