Donald Trump kijelentette, hogy miután visszatér a Fehér Házba, a republikánusok megszüntetik a nyári időszámítást az Egyesült Államokban, így az idő többé nem változik fél évente – közölte az AFP hírügynökség nyomán több sajtóorgánum.
„A nyári időszámítás nem praktikus és nagyon költséges országunknak” – mondta a megválasztott amerikai elnök a Truth Social hálózaton.
Elon Musk, a Donald Trump által a közelmúltban kinevezett milliárdos a közkiadások csökkentésével foglalkozó bizottság élére hivatkozott egy, az X hálózaton november végén végzett közvélemény-kutatásra, amely után a szavazók több mint 80 százaléka azt mondta, hogy el akarják törölni a nyári időszámítást. „Úgy tűnik, az emberek azt akarják, hogy hagyjuk abba a bosszantó időváltozásokat!” – kommentálta a SpaceX és a Tesla főnöke.
Donald Trumpnak azonban a nyári időszámítás megszüntetésére irányuló terve ellentmond a Republikánus Párt többségi álláspontjának, amely 2022-ben törvénytervezetet dolgozott ki ennek állandósítására. A Szenátusban egyhangúlag elfogadott, de a Képviselőházon át nem jutó intézkedés ugyan lehetővé tette volna az óraátállítások leállítását, de egyes államokban azt jelentette volna, hogy a tél folyamán a napkelte jóval később következett volna be.
„Az időpont megváltoztatása elavult koncepció, amely frusztrációt és zűrzavart okoz” –érvelt akkor Marco Rubio szenátor, a projekt akkori támogatója, aki most az amerikai diplomácia vezetői posztját kaphatja az új Trump-kormányban.
A nyári időszámításról a téli időszámításra és fordítva történő átállás mögötti fő gondolat eredetileg az volt, hogy a munkaidő és a napsütéses órák közötti megfeleltetés legyen a mesterséges világítás korlátozása érdekében. Az ellenzők azonban elítélik a bioritmusra gyakorolt negatív hatásokat, különösen a gyermekek esetében.
Európában az időmódosítások elhagyását 2019-ben fogadta el az Európai Parlament, de a határozat alkalmazását többször elhalasztották.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
A petíció benyújtója véleménye szerint a programnak számos hiányossága van. Többek között a segítségnyújtás hatékonyságának és célzottságának kérdésében.
A lakosság támogatása a téli időszakban elnöki program (1000 hrivnya) felülvizsgálatáról szóló petícióra több mint 25 ezer szavazat érkezett, és azt 78 napon belül meg kell vizsgálnia Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Ezt az államfő honlapján közzétett adatok bizonyítják.
November 14-én nyilvánosságra hozott, az elnökhöz intézett indítványban azt követelik, hogy töröljék el az ezer hrivnya kifizetését.
A beadvány írója szerint a programnak – különösen a hiányos állami költségvetés körülményei között –, amelynek egy részét nemzetközi partnerek finanszírozzák (főleg hitelből), számos hiányossága van. Többek között a támogatás hatékonyságát és célirányosságát illetően. A szerző úgy véli, hogy az állampolgárok néhány kategóriája szorul támogatásra – nyugdíjasok, alacsony jövedelmű és sokgyermekes családok és a belföldi menekültek. Egyben javasolják, hogy a forrásokat más kormányzati programokra fordítsák, amelyeknek kimerült a forrása.
A kormány a koronavírus elleni oltási kötelezettség eltörlését javasolja – jelentette be csütörtökön Johannes Rauch osztrák egészségügyi miniszter.
Az APA osztrák hírügynökség szerint a kötelezettség eltörléséről hozott határozatot az osztrák kormány és az erről szóló indítványt be is terjesztette az alsóház (Nationalrat) rendkívüli ülésén. Az osztrák parlament várhatóan júliusban hagyja jóvá az előterjesztést.
A tárcavezető indoklása szerint „senki sem oltatja be magát csak azért, mert jogszabály azt előírja”. Szerdán mindössze 140-en oltatták be magukat Ausztria-szerte. A kormány egyébként a vonatkozó jogszabály hatályát már márciusban felfüggesztette.
Rauch rávilágított, hogy az embereket meg kell győzni az oltakozás szükségességéről és ez csakis önkéntes alapon történhet.
Ausztriában február eleje óta kötelező a koronavírusi elleni védőoltás. A korábbi rendelkezések értelmében március 15-től akár 3600 eurós pénzbírság is várhatott azokra, akik megtagadták az oltás felvételét.
Az általános oltási kötelezettség bevezetésével Ausztria úttörőnek számított az Európai Unióban, más EU-tagországok inkább azt az utat választották, hogy csak bizonyos korosztályok, illetve foglalkozási csoportok számára vezettek be ilyen előírást.
Az oltás kötelezővé tétele azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a szabályozást felfüggesztették. A kormány pedig arra a megállapításra jutott, hogy az intézkedés nem állt arányban a koronavírus gyorsabban terjedő, de általánosságban kevésbé veszélyes omikron variánsa elleni küzdelem követelményeivel.
Rauch szólt arról is, hogy a kötelező oltás kérdése mélyen megosztotta a családokat és a vállalkozásokat is. Olyan időben, amikor sokan a magas infláció és az ukrajnai háború miatt aggódnak, a társadalomnak megosztottság helyett szolidaritásra van szüksége – fűzte hozzá a miniszter.
Az osztrák lakosság mintegy 62,4 százaléka kapta meg valamelyik, koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját.
Az Ukrán Oktatási Minisztérium eltörölte a záróvizsgákat a 4. és 9. osztályos tanulók számára az országban lévő koronavírus-helyzet miatt.
A hírt a hivatal honlapján osztották meg. „Az Oktatási Minisztérium felmenti az állami záróvizsgától a középiskolák 4. és 9. osztályos tanulóit a 2020/2021-es tanévben” – olvasható a közleményben.
A minisztériumnál elmondták, hogy a gyerekek bizonyítványában fel lesz tüntetve, hogy fel vannak mentve a vizsgák alól.
A világon szinte mindenütt március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az évi kétszeri óraátállítás miatt évek óta zajlik a vita. Összegyűjtöttük a legfontosabb érveket az óraátállítás mellett és ellen.
Érvek az óraátállítás mellett
A Nap járásához jobban igazodó időszámítás
Az óraátállítás mellett egyértelműen a legfontosabb érv az, hogy segítségével az emberek aktív időszaka jobban igazodhat a Nap természetes járásához.
Ha megszüntetnék, nem kellene sötét téli reggeleken munkába menni, illetve a nyári estéken emiatt élvezhetjük tovább a napfényt. Ha egész évben nyári időszámítás lenne, akkor a legrövidebb téli nappalokon 8.30 után kelne fel a nap. Nyáron pedig a téli időszámítás szerint a 3.45-től 4.45-ig tartó napfényes időszakot kapnánk meg a mostani 19.45-től 20.45-ig tartó óra helyett. Ha nincs óraátállítás, akkor mindenképpen választanunk kell a két kellemetlennek hangzó lehetőség között.
Amikor 6.30-kor ébrednénk, akkor még két óránk lenne a napfelkeltéig. A nyári korai sötétség azonban talán még kellemetlenebb lenne. Télen a nyári időszámítás használatával a reggeli sötétségért cserébe megkapnánk egy délutáni világos órát, amit sok mindenre lehetne használni. Nyáron a téli időszámítással viszont egy hajnali világos órát kapnánk, amit szinte mindenki átaludna. Ma ezt az esti órát a nyári időszámításnak köszönhetően az ügyeink intézésével, kültéri sportolással vagy akár egy teraszon eltöltött kellemes vacsorával is eltölthetjük. A nyári időszámítás eltörlése a hangulatunk mellett minden bizonnyal a gazdaságnak is ártana ezért.
Jót tesz az egészségnek a nyári plusz egy óra világosság
Ahogy az imént írtuk, az óraátállításnak köszönhetően nyáron többet sportolhatnak az emberek, ez pedig pozitív lehet az egészségére is. Ráadásul a több napfény következtében több D-vitamin is termelődik, ami erősíti az immunrendszert. A világosság miatt jobb lesz az emberek hangulata is, ami szintén jó hatással van az egészségünkre.
Világosság = biztonság
Számos kutatás alátámasztja, hogy világosban kisebb az esélye a közlekedési baleseteknek, ezért az óraátállítás ebből a szempontból jót tesz a közlekedésbiztonságnak. Ráadásul egyes tanulmányok szerint a betörések esélyét is csökkenti egy kicsit az óraátállítás hatására.
Érvek az óraátállítás ellen
Nincs jó hatással az emberek egészségére
Fontos érv lehet az óraátállítás eltörlése mellett ugyanakkor, hogy az egész évben egységes időszámításhoz van hozzászokva a bioritmusunk, ezért az emberek nehéz napokat élnek át félévente az óraátállítás után. Egyesek akár egy–két hétig is fejfájással, figyelmetlenséggel küszködnek ilyenkor. Amikor ősszel átállunk a téli időszámításra, akkor sokan lesznek amiatt depressziósok, mert hirtelen hamarabb lesz sötét.
Közlekedési problémák
Egyes tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a különböző közúti balesetek és az óraátállítás között. Érdekes kérdés, hogy ez valójában így van vagy csak legenda. Az Országos Rendőr-főkapitányság például cáfolta, hogy Magyarországon bármiféle összefüggés lenne az óraátállítás és a balesetek száma között.
Néhány embernek az is problémát okozhat, hogy egyes hajnali vonatok az őszi óraátállításkor hajnalban egy óráig vesztegelnek, tavasszal viszont egy órát késve érkeznek meg.
Macerás az átállítás
Bár sok eszközünk már automatikusan vált, azért még sok órát kell átállítani. Ugyanakkor még a felhasználók számára automatikusan átálló eszközök elkészítésénél is erőforrásokat igényel a probléma megoldása. A mai világban bár nem túl nagy, de azért érzékelhető költsége van annak is, hogy a különböző számítógépes rendszereket alkalmassá kell tenni az óraátállítás kezelésére. Ráadásul ellenőrizni is kell a működésüket, ennek pedig munkaerőigénye is van.
Spórolunk egyáltalán?
Az óraátállítás bevezetésekor az energiamegtakarítás volt a legfontosabb szempont. Magyarországon is először az első világháború alatt, a hadigazdálkodás miatt vezették be.
Az elmúlt száz évben azonban nagyon megváltozott a világ. Az utóbbi években a LED-s lámpák elterjedésével a világításnak sokkal kisebb lett az energiaigénye. Ugyan a fényforrások működésén még valamennyit biztosan spórolunk az óraátállítással, de összességében már nem biztos, hogy jelentős megtakarítás lesz az eredménye. Amerikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy összességében nagyobb energiafogyasztást eredményez az óraátállítás, mivel nyáron ennek következtében melegebb órákban érnek haza az emberek, és ezért több energiát használnak a légkondicionálók. A nyári aktívabb esti órák nemzetgazdasági szinten ugyancsak magasabb energiafelhasználást vonnak maguk után.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. néhány éve úgy nyilatkozott, hogy évente 4–5 milliárd forintot spórolunk évente Magyarországon az óraátállítással. Ez ugyan nem kis összeg, de az ország GDP-jének csak a nagyjából 0,01 százaléka.
Sok országban vitatkoznak tehát még, hogy manapság spórolunk-e az óraátállítással, azonban az szinte biztos, hogy ha spórolunk is valamennyit, akkor ez nem akkora összeg, ami egyértelműen eldöntené az óraátállítás körüli vitát, tehát a többi fenti érvet is figyelembe kell venni a mérlegeléskor.
Úgy tűnt megszűnik, de most még nem világos mikor
Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.
A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbb azt közölte, hogy az ügyben „elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.”
Korábban Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
Ukrajnában már megszavazta első olvasatban a Legfelső Tanácsa az óraátállítás megszüntetését előíró törvénytervezet elfogadását. Ha a törvényt véglegesen elfogadják, akkor Ukrajnában márciusban nem állítják át az órákat nyári időszámításra, és továbbra is marad a téli időszámítás.
