Félezer kitűnő tanuló van. Befejeződött a külső független értékelés, már ismertek az adatok, hogy hány jelentkező szerezte meg a maximális 200 pontot. Idén 574-en vannak. A legkevesebb kitűnő eredmény ukrán nyelv és irodalom tantárgyból van – csak 5, a legtöbb, 210 angol nyelvből és matematikából – 137.
Fotó: УНІАН
Ugyanakkor a matematika tesztet teljesítők egyharmada még a minimális pontszámot sem érte el. Miért alakult így? Az újságírók elemzést készítettek az idei kitűnő tanulókkal, megkérdezték az oktatási minisztert, hogyan szándékoznak növelni a matematikai műveltséget.
Az idei tesztelés résztvevőinek egyharmada a legegyszerűbb feladatokban botlott el. 31%-uk nem érte el a pontszám küszöböt.
„Természetesen az oktatási rendszerben az utóbbi években bekövetkezett változások okán visszaesett a felkészültség. De úgy gondolom, hogy javítani fogunk ezeken az eredményeken” – mondta Szerhij Skarlet, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere.
A miniszter nem határozta meg, hogyan fogják javítani.
A milliárdos filantróp szerint a legfontosabb eredményeket az egészségügy, az informatika és a mezőgazdasági szektor területén érték el.
Bill Gates, a Microsoft alapítója, milliárdos a Handelsblatt újságnak adott interjújában a védőoltásokat nevezte meg az emberi történelem legnagyobb tudományos eredményének.
„Annak fényében, amit tavaly átéltünk, azt kell mondanom, először – a vakcinák. A Covid-19 elleni oltások nagy reményt adtak számunkra, hogy ebben az évben legyőzhetjük a járványt” – mondta Gates, hozzátéve, hogy általában a védőoltások segítenek megbirkózni számos betegséggel.
A Microsoft egykori vezetője szerint a második legfontosabb – a mikroprocesszor feltalálása.
„Bizonyára nem fognak meglepődni azon, hogy nagy rajongója vagyok a mikroprocesszornak, amely végül lehetővé tette a személyi számítógépet, forradalmasította a számítógép-ipart, és lenyűgöző innovációs hullámot indított el az elmúlt 50 évben” – magyarázta Gates.
Nagyon fontos felfedezés, amit Gates zöld forradalomnak nevezett – a 40–70-es évek mezőgazdaságában bekövetkezett változások sora, amely a világ mezőgazdasági termelésének jelentős növekedéséhez vezetett – emelte ki Bill Gates Norman Barlow agronómus és tenyésztő tanulmányát.
„Korábban elképzelhetetlen volt, hogyan lehet elegendő élelmiszert termelni a világ teljes lakossága számára. Barlow munkái különböző becslések szerint több mint egymilliárd embert mentett meg az éhezéstől” – hangsúlyozta ki Gates.
Az egyre fejlettebb terápiás lehetőségek 2000 és 2016 között már több mint 1.2 millió olyan rákbeteg életét mentették meg az USA-ban, akikre különben diagnózisuk alapján a biztos halál várt volna.
A Journal of Medical Economics című folyóiratban publikált elemzés bemutatja, miként járultak hozzá a 15 leggyakoribb daganattípus kezelésére a 2000 és 2016 közötti időszakban bevezetett új rákterápiák a daganatos halálozás 24 százalékos csökkenéséhez az Egyesült Államokban.
A PRECISIONheor egészségpolitikai elemző cég és a Pfizer gyógyszeróriás szakértői a közleményben ismertetik: a 15 vezető rákfajta – köztük a vastagbél- és végbélrák, a tüdő- és emlőrák, a non-Hodgkin-limfóma, a leukémiák, a melanóma, a gyomorrák és a veserák – ellen 106 új kezelést fogadtak el a hatóságok a nevezett időszakban.
Az újonnan bevezetett terápiák jelentős csökkenést eredményeztek a daganatos halálozásban: a szereztek a daganatos halálozásban: a szerzők becslése szerint egyedül 2016-ban 156 749 halálesetet előztek meg a 15 leggyakoribb daganatos betegség pácienseinek körében.
A vizsgált 16 éves időszak során a 15 ráktípus összesített halálozása 1 291 769-cel volt kevesebb a modern kezeléseknek köszönhetően; ebből
az emlőrák 127 874, a vastagbélrák 46 705, a tüdőrák 375 256, a prosztatarák 476 210, a non-Hodgkin-limfóma 48 836 esettel járult hozzá a statisztika javulásához.
A jó hírt kommentálva Joanna MacEwan, a PRECISIONheor munkatársa így fogalmazott: „A közölt eredmények hozzásegítenek annak jobb megértéséhez, hogy vajon a daganatgyógyszerek kifejlesztésére szánt egyre jelentősebb összegek megtérülő befektetést jelentenek-e a gazdasági egészségpolitika szempontjából.
Bár ezt a kérdést közvetlenül nem válaszoljuk meg, adataink mindenképpen arra utalnak, hogy a sikeresnek minősülő – például elfogadott új rákterápiákban megtestesülő – befektetés számottevő hasznot hajt a pácienseknek.”
„A kezelések eredményességét orvosi szempontból a klinikai vizsgálatok értékelik, de tanulmányunk bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a klinikumban túlélési előnyként jelentkező gyógyhatás a való világban is a betegek egészségét szolgálja – folytatta MacEwan –, és megerősíti azon korábbi kutatások következtetéseit, miszerint az új gyógyászati kezelések ténylegesen javítják a túlélési statisztikákat.”
Miközben a legtöbb daganattípus halálozása csökkent a vizsgált időszakban, egyes ritkább rákfajták áldozatainak száma némileg emelkedett: a pajzsmirigyráké például 825 fővel, a hólygráké pedig 7.768 fővel.
A tanulmány ezt a növekedést azzal magyarázza, hogy a szóban forgó daganatfajtákra kevés- a pajzsmirigyrákra 5, a hólyagrákra mindössze 3- új terápiát jegyeztek be a bő másfél évtized alatt.
A cikk egyik társszerzője, Rebecca Kee ezért azt hangsúlyozta, hogy bőven akad még teendő: „A máj vagy a méh rosszindulatú daganataira 2000 és 2016 között egyetlen új terápiát sem engedélyeztek, és kevés volt az új törzskönyvezés a hasnyálmirigyrák és a szájüregi daganatok terén is.” A kutatónő hozzátette: az új engedélyek 70 százaléka a vizsgált periódus második felében, 2008 után keletkezett, ezért valószínű, hogy ezek halálozást csökkentő hatása még nem bontakozhatott ki teljesen.
A Pfizer által finanszírozott kutatás az USA nemzeti egészségügyi intézményeitől, így a Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központok (Centers for Disease Control and Prevention) nyilvántartásából, a Nemzeti Egészségstatisztikai Központ halálozási adataiból, valamint a SEER programból (Survival, Epidemiology and End Results – Túlélés, Epidemiológia és Kimenetelek) és az Egyesült Államok Rákstatisztikájából merítette az elemzéshez felhasznált adatokat. A szerzők a 15 leggyakoribb daganattípusra éves lebontásban kiszámolták az életkorral korrigált halálozási rátákat. Rögzítették a 100 000 főre jutó újonnan regisztrált esetek számát is is a teljes, valamennyi életkori, etnikai csoportot és mindkét nemet lefedő népességmintában. Végül kiszámították, hogy a 2000 és 2016 között megfigyelt, új kezelések bevezetésével összefüggésbe hozható változás a daganatos halálozásban hogyan fordítható át az évente megőrzött emberéletek számára.
A számok arra vallanak, hogy a korszerű gyógykezelések életmegőrző szerepe jelentős:
A halálozás visszaesése azokban a gyakori ráktípusokban volt leginkább tetten érhető, amelyekre a legtöbb új kezelést engedélyezték.
A tüdőrák, a mellrák, a melanóma, a limfóma és a leukémia halálozási számait érintették legpozitívabban a bevezetett terápiák.
„Az eredményeket persze kellő óvatossággal kell értelmezni, mérlegelve annak lehetőségét, hogy a megfigyelt halálozáscsökkenést valami más, az új kezelések bevezetésével párhuzamosan zajló trend magyarázza” – figyelmeztetett MacEwan. Hogy a külső tényezők – úgymint a dohányzási szokásokban, a népesség koreloszlásában, illetve a rákszűrési gyakorlatban bekövetkezett változások – lehetséges befolyását kiszűrjék, és elkülönítsék e hatásokat az új terápiákétól, a kutatók az egyes daganatok előfordulási rátáját is figyelembe vették, amelyben tükröződnek ezek a népességszintű tendenciák.
Nyilvánvaló, hogy a halálozás csökkenéséhez egyes ráktípusok esetében hozzájárult a szűrés hatékonyságának javulása is – hangsúlyozta a kutató. – Például az emlő, a méhnyak, illetve a vastagbél és végbél daganatainak szűrésére kidolgozott programok mindvégig elég magas, 50 százalék fölötti részvételi aránnyal működtek, ami szintén közrejátszhatott a halálozási mutatók kedvező alakulásában.” A tanulmány nem számol továbbá a nem-gyógyszeres beavatkozások terén bekövetkezett előrelépésekkel, így a műtéti technika és a sugárkezelés fejlődésével sem, amelyek hasonlóképp pozitívan befolyásolhatták a halálozási trendeket.
Mindezzel együtt a szerzők azt sugallják, hogy a 2000 és 2016 között törzskönyvezett új gyógyszeres terápiák teljes hatását valószínűleg még így is alulbecsüljük, hiszen a gyógyszerek közül sokat a vizsgált időszak vége felé vezettek be, ezért a halálozásra gyakorolt pozitív hatásuk nagyja a vizsgálati periódus lezárulta utánra várható.
A résztvevők információs oldalain megjelentek a matematika és fizika külső független tesztelés eredményei és az arra vonatkozó információk, hogyan és mikor lehet megfellebbezni a pontszámokat – közölte az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központ sajtóközpontja.
Ahhoz, hogy a résztvevők megnézhessék vizsgatesztjüket, le kell tölteniük az eredménytáblákat és a válaszlapok szkennelt másolatait ezekből a tantárgyakból. Ha az értékelés kapcsán kétségek merülnek fel, a diákok írásbeli fellebbezést nyújthatnak be az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központhoz. Ne feledjék, hogy fellebbezni az adott tantárgyra vonatkozó külső független tesztelés eredményeinek hivatalos bejelentésétől számított öt naptári napon belül lehet, beleszámítva a bejelentés napját. A kérelem benyújtásának dátumát a postai boríték bélyegzőjén olvasható dátum határozza meg. Ezt követően az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központ fellebbezési bizottsága 15 naptári napon belül vizsgálja meg a kérelmet. A fellebbezést ajánlott levélben kell elküldeni az alábbi címre: Kijev, 04053, Volodimir Vinnyicsenko út 5, Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központ, fellebbezési bizottság jelöléssel. A kérelmezési űrlap az alábbi linken посиланням tekinthető meg.
A fellebbezési vizsgálat eredménye alapján a Bizottság a két lehetséges döntés egyikét hozhatja meg:
megtagadják a fellebbezés kielégítését (a korábban megállapított eredmény kerül megerősítésre);
kielégíteni a fellebbezést (az megállapított eredmény megváltozik).
A fellebbezési vizsgálat eredményeként a pontszámok növekedhetnek vagy csökkenhetnek. E tekintetben az Ukrán Oktatási Minőségértékelési Központ azt javasolta, hogy mielőtt benyújtják fellebbezési kérelmet, töltsék le a külső független tesztelés szkennelt másolatát, objektíven értékeljék a teszt eredményét.
A 2019-es évre az oktatásban dolgozók élénk eseménypalettával zárták, amely mind az ország oktatási területére, mind pedig a szféra minden alkalmazottjára hatással volt. Az osvita.ua hírportál közzétette azt a 10 eseményt, amely 2019 során kulcsfontosságú szerepet játszott az oktatás terén.
Az oktatási
minisztérium „csapatának” megújítása
A választásokat követően Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumában
(MON) is végbementek a remélt változások, új minisztert neveztek ki az
intézmény élére Hanna Novoszad személyében, aki eddig a MON egyik igazgatóságát
irányította.
Az Új Ukrán Iskola
(NUS) elnevezésű reform folytatása
Az
újonnan kinevezett oktatási miniszter folytatja a NUS elnevezésű oktatási
reformot, s továbbra is tárgyal nemzetközi szervezetekkel annak helyes
bevezetéséről.
A nemzetközi PISA-felmérés eredményeinek
közzététele
Az egyik legjobban megvitatott kérdés 2019-ben a PISA-felmérés
eredményeinek közzététele volt, melyben Ukrajna először vett részt. Az
eredmények alapján a 15 éves iskolai tanulók eredményei gyengébbek voltak a más
országokban élő ugyanilyen korosztályú tanulókénál, a matematikai eredmények
pedig jelentősen gyengébbek voltak a többi országénál. Annak érdekében, hogy
felhívják a lakosság figyelmét a matematikai tudás fontosságára, a 2020-as
tanévet a matematika évének kiáltották ki Ukrajnában.
Lezajlott a pedagógusok kísérleti minősítése
(szertifikációja)
Lezajlott Ukrajnában a pedagógusok számára
kifejlesztett kísérleti minősítési projekt. A 2019-es év folyamán összesen 858
tanár vett részt rajta. Az önkéntes szertifikációnak többszakaszú volt. Azon
oktatási dolgozók, akik sikeresen teljesítettek, 20%-os béremelésben
részesülnek és megkapják a következő képesítési kategóriát.
Reformok várnak a
felsőoktatásra is
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának
(MON) ígérete szerint már 2020 januárjában nagyszabású reformok várnak a
felsőoktatásra. Tervben van az is, hogy a felsőoktatási intézményeket ne az ott
tanuló diákok száma után, hanem az ott folyó oktatás minősége alapján
finanszírozzák.
Motivációs programok
fiatal tanárok számára
Azok a fiatal pedagógusok, akik 10 év alatti munkaviszonnyal rendelkeznek, a
2020-as év végén prémiumban részesülnek: közel 21 ezer hrivnyát kapnak (a létminimum tízszeresét). Az állam meg
akarja győzni a fiatalokat arról, hogy tanárnak lenni tekintélyt jelent.
„Szakmai előzetes felsőoktatásról” szóló törvény elfogadása
Az
ukrán parlament elfogadta a „Szakmai előzetes felsőoktatásról” szóló törvényt.
A koledzsek és technikumok fiatal baccalauerusokat fognak kibocsátani.
A tanárok képesítési
mechanizmusának megváltoztatása
A közeljövőben a tanárok már nem csak a továbbképzési intézményekben folyó kurzusokat, hanem más kurzusokat is. A pedagógusok minden évben képesítést kell szerezzenek, általában véve egy tanárnak legalább 150 órás továbbképzésen kell részt vennie öt év alatt.
A
felsőoktatásban hatályban lévő jogszabályok változásainak
elfogadása
A 2019-es év végén a parlament elfogadta a felsőoktatásban
hatályban lévő jogszabályok változásairól szóló rendeletet. Az intézményekkel
szerződéseket kötnek a teljesítménymutatók meghatározásáról, eltörlik az állami
típusú diplomákat, a plágium az egyetemről való kizárást is jelentheti, illetve
a felvételizők számára az intézmények igény szerint bevezethetik a motivációs
levél benyújtását.
Az iskolahálózat
optimalizálása
A MON hatékonyabbá szeretné tenni az iskolahálózatot. A hivatalban
elmondták, hogy a falusi iskolák többségében elavult iskolai környezet
uralkodik, a tanárok egyszerre több tantárgyat is oktatnak. Innovációs
felszerelésekkel akarják ellátni ezeket az intézményeket, továbbá különös
figyelmet fognak fordítani a speciális igényű gyermekekre. Közel 430 új
iskolabuszt fognak vásárolni, számos iskola étkezdéjében lesznek felújítási
munkálatok, illetve a központi iskolákhoz vezető útvonalakat is felújítják.
