Brüsszelben, az európai döntéshozás egyik fontos városában immár kilencedik éve minden év novemberében egy nap biztosan Kárpátaljáról szól. A Liszt intézetben megszervezett Kárpátalja nap célja, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, múltjára és jelenére. Az idei esemény témája a kárpátaljai nők helyzete volt napjainkban és a Málenkij robot idején. 80 évvel ezelőtt, miután a férfiakat elhurcolták a vidékről, sokszor teljesen magukra maradva embert próbáló időket éltek meg a sztálini diktatúra alatt. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki az elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea tett meg mindent azért, hogy a kárpátaljai magyarokról magas európai szinten is halljanak. Beszédében most felidézte, hogy 2014-ben lett EP-képviselő, akkor a málenkij robot 70. évfordulójára emlékeztek. Abban az évben merült fel a Kárpátalja nap ötlete is. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: az élni akarás, ami jellemezte ezt a nemzeti közösséget az elmúlt 100 évben, erőt ad és erőt adjon erőt a jövőben is túlélni és megmaradni Kárpátalján magyarként. A nőket egyetlen háború sem kímélte a történelemben. Az ő fiaik és férjeik estek el, kerültek lágerekbe, ők váltak özveggyé vagy árvává, őket alázták meg és ők gyászolták meg a halottaikat, ők próbáltak elviselhető körülményeket teremteni a gyermekek számára. Molnár D. Erzsébet főiskolai tanár tartott erről előadást a jelenlévőknek. Egy másik előadás keretében bepillantást nyerhettek a jelenlévők a kárpátaljai nők jelenébe is, akik amint őseik, ismét kihívásokkal teli időket élnek meg az Ukrajnát több mint ezer napja sújtó háború következtében. A két Jászai Mari-díjas színművésznő, Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra ezen nők sorsát, Nők országa címmel. A darab első felében egy asszony életén keresztül játszódik le ezer női sors, míg a második felvonás a jelenről szól, mégpedig arról, hogy 80 évvel később, a háború miatt a kárpátaljaiaknak ugyanez a nehéz sors jut. Fontos cél volt a közönség figyelmét felhívni ezen nők bátorságára és kitartására, és hogy megosszák történeteiket, amelyek mindannyiunk számára elgondolkodtatók és tanulságosak. A mostani Kárpátalja nap a korábbiakhoz hasonlóan, idén is teltházas volt. Az est végén pedig a vendégek megkóstolhatták a közkedvelt kárpátaljai ételt, a káposztás paszulyt is.
Péntek este Brüsszel szívében, a Liszt Intézet elegáns rendezvénytermében gyűltek össze a magyar közösség tagjai, diplomaták, kutatók és érdeklődők, hogy együtt emlékezzenek a málenkij robot áldozataira, valamint tisztelegjenek a kárpátaljai magyarság kultúrája és kitartása előtt. A Kárpátalja Nap, amelyet idén kilencedik alkalommal rendeztek meg, ismét megerősítette, hogy a magyar nemzeti összetartozás határokon átívelő ereje Brüsszelben is élő valóság.
Kovács Zsófia, a Brüsszeli Liszt Intézet igazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta, mennyire fontos emlékezni a múlt tragédiáira, mint amilyen a málenkij robot volt, amikor családokat szakítottak szét, embereket hurcoltak munkatáborokba. Kiemelte, hogy a XX. század traumáit követő elhallgatások miatt különösen fontos, hogy ezeket a történeteket továbbadjuk.
Dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete beszédében a jelenlegi orosz–ukrán háború súlyos következményeire is kitért, hangsúlyozva, hogy éppen ezer napja tart ez a konfliktus, amely a kárpátaljai magyar közösséget is súlyosan érinti. „A történelem megmutatta, hogy a nehéz időkben a nők vállára különös teher nehezedett, legyen szó a málenkij robotról vagy a mostani háborúról” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország mindig kiállt a rászorulók mellett, és továbbra is támogatja a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselője arra emlékeztetett: „Mi, kárpátaljai magyarok, bármilyen nehéz időket élünk is meg, bizakodóak vagyunk, bízunk egy szebb magyar kárpátaljai jövőben.” Beszédében rámutatott, hogy Ukrajna lakossága – beleértve a kárpátaljai magyar közösséget is – immár ezer napja szenvedi el a háború borzalmait. Hangsúlyozta, hogy az európai földön vívott háború nemcsak az érintett országokat, hanem Európa egészét is megrázta, és számos szolidaritási kezdeményezést eredményezett. Magyarország is jelentős segítséget nyújtott a menekülők számára, története legnagyobb humanitárius akcióját hajtva végre.
Szavai szerint a kárpátaljai magyar közösség történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen a háború borzalmai mellett korábban megszerzett nemzetiségi jogainak szűkítését is el kellett szenvednie. Mindezek ellenére a közösség továbbra is erős és ellenálló, hiszen – ahogy fogalmazott – „az 1944-es munkaszolgálat után 80 évvel azt látjuk, hogy a közösségünket nem tudták elpusztítani. Túléltük a málenkij robotot, és túl fogjuk élni a mostani háborút is”.
Ferenc Viktória kiemelte, hogy a IX. Kárpátalja Nap nemcsak a közös emlékezésről szól, hanem az egymás iránti felelősségről, az emberségről és a béke fontosságáról is.
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP korábbi európai parlamenti képviselője, a Brüsszeli Kárpátaljai Napok alapítója köszöntötte a jelenlévőket, és elmondta: nagy örömére szolgál, hogy a rendezvénysorozat immár kilencedik alkalommal folytatódik. Felidézte, hogy 2014-ben, amikor először lett EP-képviselője Kárpátaljának, a málenkij robot 70. évfordulóját méltatták, és ekkor merült fel az ötlet a Kárpátalja Napok rendszeres megrendezésére. Azóta minden évben fontos történelmi eseményeket, társadalmi és politikai problémákat emeltek ki, hogy bemutassák a kárpátaljai magyar közösség helyzetét, különösen Ukrajna EU-csatlakozásának hátterét.
A közönséghez szólva Bocskor Andrea hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja mindig is Kárpátalja és a kárpátaljai magyar közösség iránti figyelem felkeltése volt, mivel az életük és sorsuk nem könnyű. Az 1944-es elhurcolások 80. évfordulóján, a jelenlegi háború árnyékában a kárpátaljai magyar közösség újra nehéz helyzetbe került, de a legnagyobb terhek most is a nőkre nehezednek, akik családfenntartó szerepeket vállalnak, miközben a közösség összetartása és az egyházak szerepe még fontosabbá vált.
Bocskor Andrea külön köszönetet mondott Ferenc Viktóriának, hogy továbbra is folytatja a Kárpátalja Napok hagyományát, és hogy a magyar közösség érdekeit nemcsak helyben, hanem nemzetközi fórumokon is képviseli. Végül hozzátette: a legfontosabb cél most a tűzszünet elérése és a béke helyreállítása, hogy Kárpátalján visszatérhessenek a békés hétköznapok. Köszöntőbeszéde zárásaként idézte Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök szavait: „Kárpátalja nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”
Balogh Lívia a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében mondott köszöntőjében felidézte a sztálinizmus tragédiáit, amikor a kollektív bűnösség elve alapján magyar és német férfiakat hurcoltak el hadifogolytáborokba, családjaik pedig súlyos megpróbáltatásokat éltek át. Hangsúlyozta, hogy e családok máig nem kaptak rehabilitációt, miközben a múlt történései a jelenkor problémáira is rímelnek.
A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke rámutatott, hogy a mai kárpátaljai magyar nők szintén rendkívüli terheket cipelnek: családfenntartó szerepet vállalnak, alkalmazkodnak az áramkimaradásokhoz, olyan helyzetekkel birkóznak meg, amelyekben gyakran nincs férfi segítség. Generátorokat üzemeltetnek, gyertyafény mellett gondoskodnak gyermekeikről, és sokszor két országban élve próbálnak megélhetést biztosítani.
Beszédét Reményik Sándor gondolatával zárta, amely szerint a kárpátaljai magyarok hite és kitartása mindig átsegítette őket a történelem viharain. Ezt a hitet kérte a közösség számára a jövőben is, mert, ahogy a Biblia is írja: „Mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot.”
A rendezvény történeti visszatekintést és aktuális kérdéseket egyaránt érintett. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kutatótanárai, Molnár D. Erzsébet és Híres László Kornélia tudományos előadásaikban a málenkij robot és a jelenlegi konfliktus során a nők szerepét, megpróbáltatásait és helytállását mutatták be a szovjet időkben és napjainkban.
Az est különleges színfoltja volt a Nők országa című előadás premierje Szűcs Nelli és Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színésznők tolmácsolásában., akik egy nagymama és unokája szemén keresztül mutatták be a málenkij robot múltbeli és a háború jelenlegi szörnyűségeit.
A IX. Kárpátalja Nap egyedülálló eseményként ötvözte a múlt iránti tiszteletet és a jövőbe vetett bizakodást. A rendezvény a kárpátaljai magyar közösség melletti kiállás szimbóluma maradt, amely egyúttal a kultúra, a béke és az összetartozás üzenetét hordozta.
A program Kárpátalja jellegzetes ízeinek bemutatásával zárult, ami lehetőséget adott a résztvevőknek az informális beszélgetésekre és a kapcsolatépítésre. A rendezvény összekötötte a múltat és a jelent, és emlékeztetett arra, hogy a nehéz időkben a közösség összefogása ad reményt egy jobb jövőre. Az esemény nemcsak a kárpátaljai magyarság előtt tisztelgett, hanem a magyar közösség összetartásának és kitartásának élő példájává vált, amely határokon átívelve is méltó figyelmet érdemel.
Szülőföldje előtti tisztelete és szeretete példájának is tekinthetjük azt, hogy Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselője először kárpátaljai látogatócsoportot fogadott a brüsszeli parlament épületében. A vendégek betekintést nyerhettek a kárpátaljai születésű képviselő eddigi munkájába és az intézmény működésébe. A képviselő mesélt az EP-ben végzett tevékenységéről, vázolta a parlament szerkezetét és a szakbizottságok munkáját. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea képviselte a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat. Ferenc Viktória szerint megtiszteltetés folytatni a megkezdett munkát és kiállni a kárpátaljai magyarság jogaiért. A kárpátaljaiak örömmel fogadták a látogatás lehetőségét. Későbbi bővebb beszámolóban láthatják majd, hogy a látogatócsoport a IX. Brüsszeli Kárpátalja nap miatt érkezett az európai döntéshozás fővárosába, de nem csupán ezért volt emlékezetes november 19-e. Erre az időpontra esett ugyanis az ukrajnai háború kitörésének 1000. napja. Ebből kifolyólag az Európai Parlament Brüsszelben rendkívüli plenáris ülést tartott, ahol a képviselőcsoportok elnökei mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet tartott. Az ukrán elnök felszólalása előtt Roberta Metsola EP-elnök arról beszélt, hogy „ezer napja tart az iszonyat, a szenvedés és hihetetlen veszteségek időszaka”. Ezután Metsola felkonferálta az online csatlakozó Volodimir Zelenszkijt, aki beszédét azzal kezdte, hogy megköszönte az Európai Unió eddigi támogatását, valamint a mostani rendkívüli ülést. Az ukrán elnök szerint az ezer nap alatt egyszer sem érezte úgy, hogy a közös európai érdekeinket elárulták volna. Gál Kinga hangsúlyozta, hogy a háború nemcsak az ukránok, hanem a Kárpátalján élő magyar közösségek számára is tragikus következményekkel jár. A mi fájdalmunkat fokozza, hogy egyre nagyobb számban vesznek oda a fronton kárpátaljai magyarok, az ukrajnai magyar kisebbség tagjai is – mondta. Az EP-képviselő szerint az elhúzódó konfliktus felfoghatatlan emberi tragédiákat okoz, és rámutatott, hogy az unió eddigi stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ferenc Viktória szeptembertől kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben. Az azóta eltelt időszakot intenzívnek és eseménydúsnak jellemezte. Egyéb más tagságok mellett, a képviselő a külügyi bizottságban lett póttag. Legutóbb azt tárgyalták a külügyi bizottságban, hogy a bővítéspolitika milyen eredményeket ért el 2024-ben, ahol Ferenc Viktóriának is volt lehetősége felszólalni. Ferenc Viktória tehát többek között azért tevékenykedik majd, hogy a kárpátaljai magyarság problémáiról az Európai Parlament szintjén halljanak és foglalkozzanak is vele.
A malenkij robot 80. évfordulója volt a IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap központi témája, ezen belül is a kárpátaljai nők akkori és mostani helyzete. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. 80 évvel ezelőtt, az akkori nehéz időkben is helyt kellett állniuk a kárpátaljai magyar nőknek, sokszor teljesen magukra maradva. A mostani rendezvényen előadó kutatók és a színpadi előadás is összehasonlította a múlt viszontagságait a jelenkor problémáival. A két Jászai Mari-díjas színművésznő Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra azt a korszakot Nők országa címmel. A színdarab első felében egy asszony életében jelenik meg ezernyi sors, a második rész pedig a máról szól, hogy eltelik 80 év és a kárpátaljaiaknak megint nehéz sors jutott.
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tartott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, melynek idén a salánki református templom adott otthont. Kárpátalján minden magyar iskola megfelelt a biztonsági követelményeknek, rendelkezik óvóhellyel, így meg tudta nyitni kapuit. Idén több mint 1000 elsős kezdi meg tanulmányait magyar nyelven Kárpátalján. Az ünnepélyes tanévnyitón a vidék szinte mindegyik magyar oktatási intézménye képviseltette magát. A háború és a nehézségek ellenére is helye van a magyar nyelvű oktatásnak Kárpátalján, a KMPSZ pedig mindent megtesz azért, hogy a feltételek adottak legyenek a szülőföldön való tanulásra, legyen szó magyar nyelvű tankönyvekről vagy a tanárok biztosításáról. Meghatottság van a szívemben, hogy osztozhattam a kárpátaljai magyar közösségünk örömében és reménységében, hiszen minden egyes tanévnyitó azt bizonyítja, vannak még magyarok Kárpátalján, sőt magyar gyermekek is vannak, akik elkezdhetik a tanévet és bebizonyíthatják a kételkedőknek, hogy mindig lesz magyar jövő Kárpátalján, emelte ki Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. Az iskolai évekre visszagondolva senkinek sem a tanmenet vagy a szépen illusztrált könyvek jutnak eszébe, hanem azok a tanárok, pedagógusok, akik az első élményeket adták a tudomány világában, emelte ki ünnepi köszöntőjében Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület elnöke is, aki támogatását és elismerését fejezte ki a helyi pedagógusok és a KMPSZ munkája iránt. A kárpátaljai magyar pedagógus társadalom és a fiatalok a továbbiakban is számíthatnak Magyarországra, ahogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre is, ami 10 éve stratégiai partnere a KMPSZ-nek, emelte ki Péti Márton, az intézet elnökhelyettese. Az ünnepélyes tanévnyitó keretei között minden éven elismerik azon pályakezdő pedagógusok munkáját, akik ezt a hivatást választották. Idén több mint 15 frissen diplomázott fiatal kezdte meg munkáját Kárpátalja különböző pontjain. Az új generáció mellett elismerik azon tanárok tevékenységét is, akik hosszú évtizedek óta megtesznek mindent a magyar nyelvű oktatásért. Az én példám is mutatja azt, hogy senki nincs egyedül Kárpátalján, és ha kell, összefogunk, hogy segíteni tudjunk, hangsúlyozta záró beszédében Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Líceum igazgatója. Az ünnepélyes tanévnyitót követően a résztvevők közösen tekintették meg a rendezvény társ szervezőjének a Salánki Középiskolának az épületegyüttesét.
Első hivatalos kárpátaljai látogatásán a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség központi tanévnyitóját követően, személyes találkozót tartott Ferenc Viktória, a FIDESZ listájáról az Európai parlamentbe bejutó kárpátaljai magyar képviselő. A találkozóra, melyre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi, társadalmi, karitatív és egyházi szervezetek vezetőit várták a képviselő asszony egykori alma materében, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor. Ferenc Viktória a megbeszélés elején elmondta, hogy munkájában kiemelt hangsúlyt szeretne fektetni a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekre, ezért is szeretne kialakítani jó kapcsolatot minden egyes meghívott szervezettel és annak vezetőivel. Az egyeztetés központi témája az ukrajnai magyar oktatási és a nyelvhasználati helyzet és annak problémás kérdései voltak, ugyanakkor érintették azokat a kérdéseket is, amelyek a helyi kistérségek fejlődését segítenék elő. Az Európai Unió parlamentjében különböző bizottságokban foglalkoznak egy-egy témakörrel, ezen bizottságok közül háromban is fog tevékenykedni a képviselő asszony. A kárpátaljai magyarság számára kiemelten fontos, hogy minden egyes fórumon be tudjuk mutatni a helyzetünket, ezért is fontos számunkra az, hogy Ferenc Viktória által képviseltetve vagyunk az Európai Parlamentben, emelte ki stábunk kérdésére Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Az előttünk álló 5 évben kiemelt hangsúlyt fog kapni Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz, ezen az úton viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti közösségek, így a Kárpátaljai magyarok helyzetét és a problémás kérdések megoldását, véli a képviselő. A tervek szerint az egyeztetéseknek ez csupán az elő lépése volt, hiszen a pontos helyzetfelméréssel lehet objektíven és hatékonyan tolmácsolni a kárpátaljai magyar közösségek akaratát Brüsszel felé.
Idén Salánk volt a helyszíne a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségének. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) meghívására megyénk szinte minden magyar iskolájából érkeztek pedagógusok, akik zsúfolásig megtöltötték az ugocsai település XIV. századi református templomát.
A tanévnyitó kezdetén a házigazda, Balogh Attila salánki református lelkész hirdette Isten igéjét, majd igei köszöntőt mondott Csirpák József, a Salánki Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja és Molnár János püspöki vikárius, beregszászi római katolikus plébános.
A nagy múltú Salánk község történetét Székely Gusztáv, a helyi középiskola történelemtanára, a KMPSZ alelnöke ismertette: talán a legemlékezetesebb esemény a község történetében, hogy 1711 februárjában, II. Rákóczi Ferenc ide hívja össze az országgyűlést. A faluban máig él a Nagyságos Fejedelem kultusza, számos emlékhely és monda őrzi emlékét. A tanévnyitó alkalmából megemlékeztek a község egykori matematikatanáráról, az új iskolát felépítő iskolaigazgatóról, Barta Józsefről, aki tavaly november 24-én váratlanul távozott az élők sorából. Salánk nagy szülötte, a Kárpátalja hetilapot is irányította, de a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökeként vált megyeszerte ismertté és elismertté, kárpátaljai magyar politikussá, aki halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után.
Tanévnyitó ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Reméltük, hogy ebben a tanévben sem csökken jelentősen a tanulói létszám, bár már egyre fáradtabb közösségünk. Többen úgy döntöttek, hogy gyermekeiket nem itthon, hanem az anyaországban adják első osztályba. A fiúkat pedig a 16. életévük betöltése után külföldi középiskolába küldik, sokszor a lányokat is. Pontosabb adataink szeptember 15. után lesznek, egyelőre azt tudom elmondani, hogy mintegy 100 elsőssel kevesebb ül be idén iskoláink padjaiba” – ismertette a helyzetet a KMPSZ elnöke, akitől megtudhattuk, hogy várhatóan 1 000 és 1 100 között lesz iskoláinkban a magyarul tanuló elsősök száma, ami a mostanában hazaköltöző családok miatt több az előzetesen vártnál. A pedagógusokból is van hiány, hisz különösen a pályakezdők többsége Magyarországon vállal állást. A főiskolától 31 megüresedett tanári állás betöltéséhez kértek segítséget iskoláink. A legnagyobb szükség matematika- és fizikatanárokra, valamint iskolapszichológusokra lenne. A pedagógusszövetség elnöke elmondta még, hogy a KMPSZ elmúlt tanévben meghirdetett tanulmányi versenyeinek első fordulójában, összesen 2 927 diák vett részt, ezért az elnök asszony köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a lebonyolító iskoláknak. Orosz Ildikó beszélt a szórványvidéken folyó munkáról, a szövetség táborairól és képzéseiről. Elmondta továbbá, hogy a múlt évben, a háborús helyzet ellenére is a magyar államnak köszönhetően 17 137-en részesültek oktatási-nevelési támogatásban.
Megható volt a Salánki Líceum 14 kis elsős diákjának a műsora, akikre és tanítóikra Isten áldását kérték a történelmi egyházaink papjai.
A vendégek közül elsőként Ferenc Viktória, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője köszöntötte a jelenlévőket, akinek képviselővé választása óta ez volt az első itthoni nyilvános szereplése. A képviselő asszony a kárpátaljai magyar pedagógusok háborús helyzetben történő helytállását méltatta, hangsúlyozva: „Legmélyebb elismerésemet fejezem ki ezért az erőfeszítésért minden pedagógusnak és mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért a kezdetektől kiálltak és lehetőséget teremtettek, hogy több ezer iskolás anyanyelvén tanulhasson Kárpátalján” – fogalmazott, biztosítva a magyar iskolát választott szülőket arról, hogy döntésük megalapozott. Személyes példáját is megemlítette, hisz egy 350 lakosú, kis ungvári járási faluban, Pallóban született, és magyar iskolában, majd a beregszászi magyar főiskolán szerzett biztos alapokat ahhoz, hogy ma az Európai Parlamentben szólhasson a kárpátaljai magyarság nevében. Bár magyar iskolában érettségizett, de megtanulta az államnyelvet, beszél angolul és spanyolul is, hogy a feladatait nagyon jól el tudja látni. Ferenc Viktória elmondta: „Jómagam a Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, valamint a KMKSZ támogatásának köszönhetően részese lehetek európai parlamenti képviselőként annak, hogy közösen adjunk hangot a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás védelmének Európában, és kiálljunk a magyar közösség jogaiért Ukrajnában. Mérhetetlenül fontosnak tartom és mindent megteszek majd annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendeződése megtörténjen” fogalmazott az EP-képviselő.
Péti Márton, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, hogy tapasztalataik Kárpát-medence-szerte azt mutatják, hogy ahol van magyar oktatás, ott van magyar megmaradás a külhonban is. Éppen ezért üdvözölték tavaly decemberben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon döntését, amely részlegesen visszaállítja a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait, különös tekintettel az oktatásra. Ugyanakkor még nagyon sok tennivaló és kérdés maradt, hogy minden tekintetben eljöjjön a békés és kiegyensúlyozott egymás mellett élés korszaka ebben a térségben is.
Köszöntötte és beszédében elismerően szólt kárpátaljai magyar kollégáiról Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, majd egyenként bemutatták azt a tizenegy pályakezdő pedagógust, akik idén kezdtek tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban, nekik Orosz Ildikó elnök asszony, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott diplomatája és Péti Márton alelnök adta át a KMPSZ ajándékait. A pályakezdő pedagógusok közül Kutasi Cintia, a Péterfalvai Középiskola angoltanára mondott köszöntőbeszédet, aki 2023 júniusában szerzett diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán.
A tanévnyitó programját a Salánki Nőszövetség énekkara, a Verbőci Művészeti Iskola és a társszervező Salánki Középiskola növendékeinek műsora tette még színvonalasabbá.
Útravalóként Simon Klára, a Salánki Középiskola nyugalmazott tanítónője mondta el gondolatait, majd zárszóként Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója üzent a magyar iskoláknak. Ő az a magyar iskolaigazgató, akit bátor kiállásáért és politikai szerepvállalásáért a Munkácson tapasztalható politikai önkény már több ízben is eltávolított az iskola éléről, de kollégáinak megtörhetetlen ellenállása és a nemzetközi szintű felháborodás végül újabb két évre visszahelyezett az iskolaigazgatói székbe. Schink István zárszavában hangsúlyozta: „Ne féljünk kiállni magyarságunkért, ne féljünk összefogni, ne féljünk a kisebbségi létben, legyünk büszkék magyarságunkra, tanítsunk szívvel-lélekkel, bátorsággal! Ez a kárpátaljai magyar pedagógus feladata.”
200 kárpátaljai résztvevővel zajlott a több 10 000 fiatalt megmozgató esztergomi MCC Fesztivál. A szervezők szerint kiemelten fontos figyelni a legnehezebb helyzetben élő nemzetrészre. A „Kárpátalja a háború árnyékában” című fórum résztvevői megvitatták a legnehezebb helyzetben élő nemzetrész sorsát. Ferenc Viktória, kárpátaljai származású Európai Parlamenti képviselő a nők kiemelt szerepvállalását hangsúlyozta a háborús időkben. Nagy népszerűségnek örvendenek Kárpátalján a Mathias Corvinus Collegium által indított képzések, amelyek olyan fiataloknak szólnak, akik az átlagnál tájékozottabbak szeretnének lenni és érdeklődnek a közéleti események iránt. A tervek szerint például ősszel folytatódik a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző is, a jelentkezés augusztus 19-től indul. Az MCC Feszt három napon át kínált közéleti, interaktív és zenei programokat az érdeklődők számára. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a közösség építésre, a közélet, a kultúra, a tudomány és a sport népszerűsítésére, valamint a nemzeti összetartozás érzésnek erősítésére.
A magyar identitás megőrzése, a politikai érdekképviselet folytatása, az anyanyelvű oktatás, a magyar nyelv hivatalossá tétele a tömb magyar vidékeken, az államnyelv hatékony elsajátítása… Ezek azok a jogok, amelyek megilletik a kárpátaljai magyar közösséget, és amelyekért minden időben ki kell állni, hangsúlyozza Ferenc Viktória nyelvész-kutató, a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselőjelöltje a kárpátaljai magyar közösség képviseletében. Ferenc Viktória az Ung-vidéki Pallón született, középiskolába a szomszédos településre Sislócra járt. Ferenc Viktória alapító elnöke volt a kárpátaljai doktoranduszok szervezetének, a Momentum Doctorandus egyesületnek. Ösztöndíjasként dolgozott Magyarország Tallinni Nagykövetségén, a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében pedig Argentínában is tett a helyi magyar közösség megmaradásáért. 2013 februárjától a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főállású kutatójaként kezdett el dolgozni. Ferenc Viktória fontosnak tartja, hogy szoros maradjon a kapcsolata szülőföldjével, erre bizonyíték, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán órákat is tart. A kárpátaljai magyarság akkor is egy közösség marad, ha földrajzilag most épp nem egy helyen tartózkodnak a tagjai, hangsúlyozza Ferenc Viktória. Az előző 2 ciklusban Bocskor Andrea képviselte a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben. Ferenc Viktória szerint megtiszteltetés lesz folytatni a megkezdett munkát. Ehhez azonban a Fidesz-KDNP listáján szereplő kárpátaljai jelöltnek minden szavazatra szüksége lesz a június 9-i Európai Parlamenti választásokon.
