Európának kétszer annyiba kerülne, ha engedne Oroszország követeléseinek az ukrajnai háború lezárásában, mint ha továbbra is támogatná Ukrajnát a győzelem elérésében – írja egy norvég jelentés. A kockázatelemző cég szakértői a 2026 és 2029 közötti politikai, védelmi, humanitárius és gazdasági terheket vizsgálták, és arra jutottak: egy orosz győzelem 1120–1630 milliárd eurós, míg egy orosz vereség 522–838 milliárd eurós költséget jelentene Európa számára.
A kutatók azért készítették el a jelentést, hogy segítsék a döntéshozókat mindkét lehetséges forgatókönyv következményeinek átlátásában.
Elemzésük két kimenetelt és azok Európa biztonsági igényeire, valamint védelmi kiadásaira gyakorolt hatását részletezi.
Mindkét esetben azzal számolnak, hogy Európa viselné a teher jelentős részét, kiegészülve Kanada és Japán hozzájárulásával. A szakértők azt is feltételezik, hogy az Egyesült Államok felhagyna Európa és Ukrajna közvetlen katonai támogatásával, ugyanakkor továbbra is fegyvereket értékesítene mindkét fél számára.
1. forgatókönyv: részleges orosz győzelem
Az első lehetőség azt fejtegeti, mennyibe kerül Európának és szövetségeseinek, ha Oroszország katonailag és politikailag is sikeresen semlegesíti Ukrajnát. A Kyiv Post által közölt jelentés szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország döntő katonai sikereket ér el, elfoglalja a Dnyeper felé eső további területeket, és olyan békét kényszerít Ukrajnára, amely rendkívül hátrányos Kijev számára.
Ez a forgatókönyv Európának a GDP 1,5–2,5 százalékába kerülne, ezáltal mintegy 1630 milliárd eurót emésztene fel. Ebből
256 milliárd eurót kellene fordítani a balti és északi térség gyorsított újrafegyverzésére, valamint Ukrajna további támogatására;
emellett akár további 952 milliárd euróra lenne szükség a Nyugatra menekülő emberek ellátásának biztosítására.
A jelentés szerint Oroszország így „felszabaduló” katonai erőket irányíthatna a NATO balti és skandináv határai, illetve Fehéroroszország és Moldova felé. Ez akár „olyan konfrontációkhoz vezethetne, amelyek fenyegetik az általunk ismert Európát”.
Oroszország részleges győzelme esetén emellett 6–11 millió menekült indulhatna el Európa felé, ami évente akár 275 milliárd eurós kiadást jelenthet. A jelentés szerint „a legrosszabb esetben Ukrajna úgynevezett csődbe ment állammá válik”.
2. forgatókönyv: részleges ukrán győzelem
A második eshetőség azt tárgyalja, mennyibe kerülne Európának, ha képessé teszi Ukrajnát arra, hogy megállítsa az orosz támadásokat, és ismét korlátozott ellentámadásokat indíthatna. Ez a forgatókönyv feltételezi, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani az orosz előrenyomulást, megerősíti a légvédelmet, és az ebből fakadó katonai sikerek nyomán Oroszország változtatna számításain, és tárgyalni akarna.
Ez Európának a GDP 0,9 százalékába, legfeljebb 838 milliárd euróba kerülne a következő négy évben – tehát nagyjából fele annyiba, mint egy orosz győzelem.
A jelentés kiemeli, hogy a befagyasztott orosz vagyonok elkobzása ezt az összeget csaknem a felére csökkentené.
Emellett ebben az esetben a kutatók szerint akár 1,5 millió menekült térne vissza Ukrajnába.
A szerzők úgy vélik: „A második forgatókönyv megváltoztathatja Oroszország költség-haszon számítását, és ez kínálhatja a legreálisabb utat egy olyan tárgyaláshoz, amely a háború végét hozhatja.”
Függetlenedés „a valóságtól eltávolodott” Egyesült Államoktól
A kutatók sürgetik, hogy Európa vegye saját kezébe a kezdeményezést a diplomáciai erőfeszítésekben, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely nem függ az Egyesült Államoktól. A szerzők szerint az Egyesült Államok 28 pontos béketerve azt mutatja, hogy Donald Trump és kormányzata nincs tisztában a valódi tét nagyságával, és félreérti, mire lenne szükség egy stabil Ukrajna és Európa biztosításához.
Javaslatuk szerint Európának ehelyett a Moszkvára gyakorolt katonai és gazdasági nyomás fokozására kellene összpontosítania. A jelentés végül leszögezi, nem látnak okot arra, hogy megbízzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökben.
„Oroszország vezetése a háború egész ideje alatt soha nem mutatott jó szándékot, kompromisszumkészséget vagy valódi tárgyalási szándékot” – írták.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) komoly hiányra figyelmeztetett a világszerte több millió menekült, köztük ukránok megsegítésére szánt források tekintetében az Egyesült Államok finanszírozási forrásainak jelentős csökkenése miatt. A szervezet felszólította az adományozókat, hogy legalább 35 millió dollárral támogassák a téli segélyezést, számolt be a Le Monde.
Az UNHCR külkapcsolati vezetője, Dominic Hyde hangsúlyozta, hogy Ukrajnában, Szíriában és Afganisztánban a családok számára megvan a kockázata annak, hogy a téli hidegben megfelelő menedék, fűtés, takarók, meleg ruházat és gyógyszer nélkül maradnak.
„A humanitárius költségvetések az összeomlás szélén állnak, és a téli segélyek jelentősen csökkenni fognak idén” – mondta.
Az UNHCR felszólítja a magánadományozókat, hogy segítsenek a bombák által megrongálódott otthonok helyreállításában, szigetelésében, fűtés és takarók biztosításában a gyermekek és az idősek számára, valamint gyógyszerek és meleg ételek finanszírozásában.
Az Egyesült Államok korábban az ügynökség költségvetésének több mint 40%-át finanszírozta, de Donald Trump elnöksége alatt a segélyeket megnyirbálták. Más jelentős donorok is csökkentették hozzájárulásaikat, ami jelentősen megterheli a humanitárius programok finanszírozását.
„Ukrajnában várhatóan akár -20°C-os hőmérséklet is előfordulhat, mivel lakossága a negyedik telet tölti majd a háború körülményei között. A fokozott tüzérségi támadások és az infrastruktúra pusztítása súlyosbítja a gáz-, áram- és vízhiányt”, hangsúlyozta az ENSZ.
Az orosz Shahedek megsemmisítésének legolcsóbb módja az elfogó drónok alkalmazása, de problémát jelent a gyártásuk finanszírozása – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok elismeri az orosz kamikaze drónok elleni küzdelem ezen módszerének hatékonyságát. Szerinte a megsemmisítésük jelenlegi hatásfoka 68%, és ez a szám tovább fog növekedni. Mint jelezte, Ukrajnában már több vállalat is megkezdte ezek tömeggyártását. Hozzátette, hogy a fő probléma a finanszírozás. „A pénz a probléma, és ez egy valós probléma, mert finanszírozásra van szükség” – hangsúlyozta.
Az elnök elmondta, hogy egy elfogó drón körülbelül 3000–5000 dollárba kerül. A Shahed elfogásához két vagy három ilyen drónra van szükség, míg egy orosz drón 120 000 és 150 000 dollárba kerül. „De a probléma az, hogy naponta több ezer elfogóra van szükségünk, és ma nincs elég pénzük a magángyártóknak a termelés növelésére” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Öt NATO-tagállam öt katonai rehabilitációs központot fog újjáépíteni Ukrajnában a Renovator művelet részeként, beleértve azokat is, amelyeket az orosz légitámadások megrongáltak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a szövetség sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint ma Lettország csatlakozott Litvániához, Norvégiához, Svédországhoz és Nagy-Britanniához, amelyek részt vesznek a programban. Ezen országok mindegyike az öt katonai rehabilitációs központ egyikének újjáépítését fogja vezetni. A projektet a NATO fogja vezetni és koordinálni.
A Renovator műveletet 2023-ban indították, és Ukrajnával együttműködésben hajtják végre. 100 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, koordinálja a felszerelések biztosítását, támogatja az orvosi képzést és az infrastruktúra-helyreállítási munkálatokat.
A NATO közölte, hogy a projekt hozzájárult a mentési műveletekhez, a protézisek beszerzéséhez, valamint ukrán egészségügyi szakemberek, köztük orvosok, pszichológusok és gyógytornászok képzéséhez.
„Valamint olyan építési munkálatok elvégzése és olyan felszerelések biztosítása mellett, amelyek javítják Ukrajna képességét a sebesült katonák ellátására – mind fizikailag, mind pszichológiailag” – áll a bejegyzésben.
A segítségnyújtás a NATO azon programjának keretében történik, amelynek célja Ukrajna nem halálos támogatása és a Szövetséggel való teljes interoperabilitás elérésében való támogatás.
Lengyelország továbbra is finanszírozzaaz Ukrajnában működő Starlink műholdas internetrendszer előfizetési díjait.
Ezt Mihajlo Fedorov, Ukrajna digitális transzformációért felelős minisztere jelentette be, miután a lengyel elnök aláírta az ukrán állampolgárok megsegítéséről szóló új törvényt.
A miniszter közlése szerint Karol Nawrocki lengyel elnök szentesítette a jogszabályt, amely biztosítja a terminálok előfizetési díjának további fedezetét. Jelenleg több mint 50 ezer Starlink-terminál működik Ukrajnában, ebből több mint 29 ezret Lengyelország adott át.
Mihajlo Fedorov hangsúlyozta a technológia kritikus fontosságát a háború idején. A rendszer lehetővé teszi a folyamatos kommunikációt a kórházak, iskolák, kritikus infrastrukturális létesítmények és a frontvonal menti régiók számára.
A háború idején ez a technológia kritikus fontosságú: hogy a kórházak, iskolák, a kritikus infrastruktúra és a frontvonal menti régiók kapcsolatban maradhassanak.
A miniszter hozzátette, hogy Kijev számított a finanszírozási kérdés pozitív megoldására.
British company MGI Engineering, founded by a former F1 engineer, will send SkyShark kamikaze drones to Ukraine in the coming weeks. With a 250 km range and 450 km/h top speed, each drone costs $67,000. A heavier strike UAV, TigerShark, is also in development as a cheaper… pic.twitter.com/VbVRsCvmvL
Szeptember 1-jétől a kormány nem finanszírozza a 45-nél kevesebb tanulót számláló iskolákat, mert az ilyen oktatási intézményekben magasak az egy tanulóra eső költségek. Mostantól ezek az iskolák bezárhatnak, vagy továbbra is működhetnek, és a helyi költségvetésből finanszírozhatóak, számolt be a hromadske az Oktatási és Tudományos Minisztérium adataira hivatkozva.
Megjegyezték, 2025. szeptember 1-jétől a 45-nél kevesebb tanulót számláló iskolákat (az elemi oktatási intézmények kivételével) nem finanszírozzák az oktatási szubvencióból. 2026 szeptemberétől pedig ez a küszöb 60 tanulóra emelkedik.
A sajtó adatai szerint jelenleg nincs információ arról, hogy hány ilyen intézmény esik az új kritériumok alá. Az Oktatási Minisztérium megjegyezte, hogy a listák várhatóan a 2025–2026-os tanévre vonatkozó statisztikai jelentések benyújtása után lesznek elérhetőek.
A minisztériumban ezt a lépés okát a kis iskolák fenntartására fordított magas költségvetési kiadásokkal magyarázzák. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az állam átlagosan egy faluban 30,4 ezer hrivnyát költ évente egy növendékre, míg egy városban – 24,4 ezret. Egyes vidéki intézményekben ez az összeg meghaladja az 51 ezer hrivnyát. Mostantól az ilyen iskolák sorsáról a helyi tanácsok döntenek. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzati szervek dönthetnek arról, hogy ezekből az iskolákból vagy a legközelebbi nagyobb iskolába szállítják a diákokat, vagy a kis iskolák tanárainak munkáját a helyi költségvetésből finanszírozzák.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi segélyek csökkentése, többek között az Egyesült Államok részéről, majdnem a Covid–19 világjárvány szintjére csökkenti a gyermekek halálos fertőzések elleni védőoltásának szintjét, számolt be a Reuters.
A BBC cikke szerint világszerte növekszik a fertőző betegségek, köztük a kanyaró, az agyhártyagyulladás és a sárgaláz kitörésének száma.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 108 alacsony és közepesen alacsony jövedelmű országban április elején a sürgősségi és rutinoltások jelentősen megszenvedték a finanszírozás csökkentését.
A WHO és az UNICEF a Vaccine Alliance-szel és a Gavi-val közösen kiadott sajtóközleményében kijelentette, hogy emiatt csökkent az oltóanyag-készlet és nehezebbé vált a betegségek felügyelete.
„A sikertelenségek ugyanazon a szinten vannak, mint amit a Covid–19 során tapasztaltak. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük pozíciónkat a megelőzhető betegségek elleni küzdelemben”, jelentette ki Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A közös sajtóközlemény szerint a Covid–19 okozta a legnagyobb visszaesést a gyermekek védőoltásainak szintjében, és ugyanezzel az eredménnyel fenyeget az Egyesült Államok segélyfinanszírozásának csökkentése, mivel korábban az USA volt a világ legnagyobb adományozója.
A WHO és az UNICEF a gyermekkori immunizálás finanszírozásának fenntartását kérte a júniusban induló Gavi-finanszírozástól. A csoport 9 milliárd dollárt keres a 2026–2030 közötti időszakra végzett munkájához.
Sania Nishtar, a Gavi vezérigazgatója elmondta, hogy a fertőző betegségek terjedésének leküzdése lehetséges, de csak teljes finanszírozással.
Az Egyesült Államokban vezető egyetemek, köztük a Harvard és a Stanford, felfüggesztették az új alkalmazottak felvételét a Trump-kormányzat szövetségi finanszírozási csökkentésének kockázata miatt, számolt be a Bloomberg alapján a hromadske.ua.
Március 7-én a Fehér Ház adminisztrációja bejelentette, hogy eltörli a 400 millió dolláros szövetségi támogatást és szerződést a Columbia Egyetem számára az egyetemeken tapasztalható antiszemitizmus miatti aggodalmak miatt.
Ezt követően Alan Garber, a Harvard Egyetem elnöke március 10-én arra figyelmeztetett, hogy az intézménynek „a pénzügyi körülmények széles skálájára is fel kell készülnie”. Elmondta, hogy a költségvetési változtatások végrehajtása időt vesz igénybe, és a pénzügyi stratégia kiigazítása az „új hosszú távú kötelezettségvállalások” korlátozásával jár.
A Bloomberg információja szerint a Harvard csak az elmúlt tanévben mintegy 700 millió dollár szövetségi támogatást kapott.
Korábban a Stanford és a Cornell Egyetem, valamint a Massachusetts Institute of Technology bejelentette az új alkalmazottak felvételének felfüggesztését, az állami finanszírozás bizonytalanságára hivatkozva.
Előzmények
A főiskolai campusokon végigsöprő palesztin-barát tüntetések közepette Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy leállítja minden olyan főiskola, iskola vagy egyetem szövetségi finanszírozását, amely engedélyezi az „illegális tiltakozásokat”.
Elmondása szerint „sok diák van, aki terrorpárti, antiszemita és Amerika-ellenes tevékenységet folytat”. Ráadásul, ahogy Trump állítja, a tüntetők közül sokan nem diák, hanem „fizetett agitátor” minőségben van jelen.
Ukrajna csaknem 40 milliárd euró külföldi pénzügyi támogatást kapott költségvetésének támogatására 2024-ben. Ezt az adatot a kijevi pénzügyminisztérium közölte az év utolsó előtti napján. A támogatás mintegy 30 százalékát támogatásként, a többit kedvezményes kölcsönként nyújtották – írta a Die Welt.
„2024-ben minden kiemelt szociális és humanitárius kiadást fedezni tudtunk” – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Idetartoztak a nyugdíjak, a közalkalmazottak fizetése, valamint az oktatásra, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra fordított kiadások.
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés uniós alapjog, de sok jogot már most is kiterjesztettek az ukrán lakosságra. A jelen szabályok szerint az Ukrajnából érkező személyeknek széles körű hozzáférést kell biztosítani a táppénzhez, és csatlakozniuk kell a fogadó tagállam közegészségügyi rendszeréhez. Az ukrán egészségügyi dolgozók kulcsszerepet játszhatnak az új igények kielégítésében, ha képesítésüket gyorsan elismerik – írja az Európai Unió hivatalos honlapja. Az eljárás jelenleg az, hogy az ukrán menekültek amint regisztrálnak:
megkapják az ideiglenes tartózkodási engedélyt,
a fogadó tagállam hozzáférést biztosít az egészségügyi rendszeréhez,
azonnal kiválthatják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.
A sürgős rászorulók speciális kórházi kezelésének és ellátásának biztosítása érdekében a bizottság létrehozott egy úgynevezett szolidaritási mechanizmust, ennek keretében már 10 000 ágyat bocsátottak rendelkezésre. A ritka és összetett betegségek 24 európai referenciahálózata egységesen támogatja az összes ukrán beteget. Az ERN-ek a ritka/nagyon ritka betegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódtak az orvostudomány szinte minden területén, beleértve a ritka rákot is.
A nemzetközi közösség – beleértve az ENSZ égisze alatt működő több mint 600 szervezet együttes tevékenység is – minden humanitárius segítséget megadott az ukrán lakosságnak a háborús évek alatt. De António Guterres ENSZ-főtitkár is azt hangsúlyozta minden megszólalásában, hogy sürgősen szükség van a béke megkötésére.
