Grönland egy része a műholdas kapcsolat biztosította telefon és internet nélkül maradt hétfő este – jelentette a helyi szolgáltató, a Tusass, amely szerint a kimaradás az Ibériai-félszigeten történt óriási áramszünettel hozható összefüggésbe.
Az érintett régiók a hatalmas sarkvidéki terület ritkán lakott északi és déli részein találhatók, és egyelőre nem lehet pontosan tudni, hány felhasználó maradt kommunikációs kapcsolat nélkül.
„Megszakadt a kapcsolat a spanyol Maspalomasban található berendezéseinkkel, amelyektől nagymértékben függ a műholdas körzetben lévő ügyfeleink ellátása” – írta közleményében a Tusass telekommunikációs vállalat, amely telefon-, internet-, televízió- és rádiószolgáltatásokat nyújt a grönlandiaknak. Hozzátették: „Vizsgáljuk, hogy van-e összefüggés a Spanyolországot sújtó nagy áramkimaradással.”
A KNR helyi műsorszolgáltató szerint Grönlandon az érintett területeken élőket saját kérésükre rendőrőrsökön vagy kórházakban helyezték el.
Spanyolországban és Portugáliában kedd reggelre csaknem teljesen helyreállt az áramszolgáltatás.
[type] => post [excerpt] => Grönland egy része a műholdas kapcsolat biztosította telefon és internet nélkül maradt hétfő este – jelentette a helyi szolgáltató, a Tusass, amely szerint a kimaradás az Ibériai-félszigeten történt óriási áramszünettel hozható összefüggésbe. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1746014100 [modified] => 1745987841 ) [title] => Grönland egy része is telefon és internet nélkül maradt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=240264&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 240264 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 240265 [image] => Array ( [id] => 240265 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [original_lng] => 262144 [original_w] => 768 [original_h] => 432 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/gronland.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1745977041:12 [_thumbnail_id] => 240265 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1610 [_algolia_sync] => 927941998002 [_oembed_8b08939d48f4c9f0c59a751d6be1275f] => [_oembed_time_8b08939d48f4c9f0c59a751d6be1275f] => 1753609832 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4905 [1] => 5763 ) [tags_name] => Array ( [0] => Grönland [1] => internet ) ) [1] => Array ( [id] => 238517 [content] =>
Felmentették tisztségéből a grönlandi amerikai katonai bázis vezetőjét, mert személyét illetően „megrendült a bizalom” a washingtoni kormányzat részéről – közölték csütörtökön amerikai katonai tisztségviselők.
„A katonai parancsnokoknak a legszigorúbb viselkedési normáknak kell megfelelniük, és pártatlannak kell maradniuk hivataluk gyakorlása során” – írta az Egyesült Államok űrhaderejének vezérkari főnöksége közleményében.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője az X-en közzétett bejegyzésében kommentálta, hogy felmentették a grönlandi Pituffikban működő űrbázist vezető Susannah Meyerst. A szóvivő leszögezte: „a védelmi minisztériumban nem tűrik az olyan megnyilvánulásokat, amelyek rombolják a parancsnoki láncolat működését, vagy támadják Donald Trump elnök programját”.
A Pentagon-szóvivő bejegyzésébe betűztek egy linket, amely a military.com oldalon megjelent egyik cikkhez vezet. Eszerint Susannah Meyers egy e-mailben elhatárolódott azoktól a bírálatoktól, amelyeket J.D. Vance amerikai alelnök fogalmazott meg március végi grönlandi látogatásán Dániával kapcsolatban.
Donald Trump januári hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, és a törekvést amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta. J.D. Vance a szigeten lévő egyetlen amerikai támaszponton arról beszélt, hogy Dánia nem garantálja megfelelően Grönland biztonságát.
„Üzenetünk Dánia számára nagyon egyszerű: nem végeztek jó munkát, nem foglalkoztak eleget a Grönlandon élőkkel, és nem foglalkoztak eleget ennek a csodálatos területnek a biztonságával” – jelentette ki Vance március 28-án a pituffiki támaszponton.
Susannah Meyers ezt követően a bázison dolgozó munkatársaknak küldött e-mailben azt írta: „nem vagyok aktuálpolitikai szakértő, de az biztos, hogy a washingtoni vezetés Vance alelnök által felvázolt aggodalmai nem tükrözik a Pituffik Űrbázis által képviselt nézeteket”.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
A grönlandiak többsége ellenzi Grönland kilépését Dánia alkotmányos területéből, ami komoly csapást jelent Donald Trump amerikai elnök kitartó kijelentéseire, miszerint szeretné, ha a sziget az Egyesült Államok részévé válna.
A Bloomberg beszámolója szerint a Verian közvélemény-kutatása, amelyet a dán Berlingske újság és a grönlandi Sermitsiaq magazin rendelt meg, azt mutatta, hogy az önkormányzattal rendelkező arktikus terület lakosságának 85%-a nem szeretne az Egyesült Államok része lenni. Mindössze 6% jelezte, hogy inkább az Egyesült Államokhoz tartozna, míg 9% nem tudott dönteni.
Trump arra hivatkozott, hogy a világ legnagyobb szigete biztonsági okokból az Egyesült Államok birtokába kellene kerüljön, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását. Azt is állította, hogy a grönlandiak inkább az Egyesült Államok része lennének. Az ő érdeklődése Grönland iránt már első elnöki ciklusa alatt megjelent.
„A grönlandiak nem elégedettek Dániával – mondta Trump január 21-én. – Tudják, azt gondolom, hogy ők minket szeretnének.”
Ezt a nézetet azonban nem osztják Grönland vezetői, akik közül sokan inkább a függetlenséget szorgalmazzák. Bár a sziget a Dán Királyság része, 57 ezer lakosa jelentős mértékű önkormányzattal rendelkezik.
Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni, mi természetesen grönlandiak szeretnénk lenni
– mondta nemrégiben a terület miniszterelnöke, Múte Bøup Egede.
🚨🇺🇸 PHOTOGRAPHER WINS PULITZER FOR CAPTURING BULLET MID-FLIGHT DURING TRUMP ASSASSINATION ATTEMPT
History caught in a split second—Doug Mills of The New York Times has won the Pulitzer for his stunning image of a bullet flying past Trump’s head during the July 2024… https://t.co/eILrgUglNrpic.twitter.com/g0QWVm8AW8
Government of Pakistan Recommends President Donald J. Trump for 2026 Nobel Peace Prize
The Government of Pakistan has decided to formally recommend President Donald J. Trump for the 2026 Nobel Peace Prize, in recognition of his decisive diplomatic intervention and pivotal…
— Government of Pakistan (@GovtofPakistan) June 20, 2025
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Dánia mérlegeli annak lehetőségét, hogy F-35-ösö vadászbombázókkal védjék meg Grönlandot ellenséges fenyegetésektől – írta meg a Eurasian Times.
A lap annak kapcsán írt a témáról, hogy Dánia újabb három F-35-öst vett át az Egyesült Államoktól, a gépek most érkeztek meg a Skrydstrup légibázisra, Jyllandra. Dánia 27 F-35-öst vásárolt az Egyesült Államoktól, ebből eddig 17-et vehettek át, 11 van Dánia területén.
A lap arról ír: dánia kormánya jelenleg mérlegeli, hogy f-35-ösöket küldenének grönlandra, mivel a térség geopolitikai versengés központja lett.
Arra a lap nem tér ki, hogy ez pontosan mit jelent, van-e szó arról, hogy például légibázist építenének Grönlandon, vagy valamilyen más megoldás után néznének. Azt írják csak, hogy a NATO-tagállam „növelné katonai jelenlétét” Grönlandon és hogy az időzítés nem véletlen, hiszen Donald Trump megválasztott elnök jelentős figyelmet irányított most a térségre.
Trump korábban arról beszélt: meg akarja szerezni Grönlandot Amerikának (Kanada és a Panama-csatorna mellett), azt sem zárta ki, hogy szankciókat, katonai nyomásgyakorlást alkalmazzon a szövetséges Dániával szemben. Emellett Kína és Oroszország is aktív a régióban – ez volt Donald Trump egyik kifogása is.
Grönlandra tartozik, hogy a függetlenségéről döntsön – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök, bejelentve, hogy a nap folyamán erről beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
Trump, akit január 20-án iktatnak be hivatalába, a múlt héten „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a Dániához tartozó félautonóm terület felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A mostani beszélgetésben a dán miniszterelnök utalt a grönlandi kormányfő, Múte Bourup Egede korábbi nyilatkozataira, miszerint Grönland nem eladó – ismertette Frederiksen hivatala. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Grönlandon múlik, hogy saját függetlenségéről döntsön” – tette hozzá.
Frederiksen a beszélgetés során felhívta a figyelmet a biztonság növelésének szükségére a sarkvidéken, s arra is, hogy Dánia kész e tekintetben nagyobb felelősséget vállalni.
Szót ejtett arról is, hogy dán vállalatok hozzájárulnak az amerikai gazdasági növekedéshez és ottani munkalehetőségek biztosításához is. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is érdeke a kölcsönös kereskedelem növelése.
A mintegy 57 ezres Grönland 600 éve Dánia része, 2009-ben azonban széles körű autonómiát kapott, és megkapta azt a jogot is, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
🚨🇺🇸 PHOTOGRAPHER WINS PULITZER FOR CAPTURING BULLET MID-FLIGHT DURING TRUMP ASSASSINATION ATTEMPT
History caught in a split second—Doug Mills of The New York Times has won the Pulitzer for his stunning image of a bullet flying past Trump’s head during the July 2024… https://t.co/eILrgUglNrpic.twitter.com/g0QWVm8AW8
Government of Pakistan Recommends President Donald J. Trump for 2026 Nobel Peace Prize
The Government of Pakistan has decided to formally recommend President Donald J. Trump for the 2026 Nobel Peace Prize, in recognition of his decisive diplomatic intervention and pivotal…
— Government of Pakistan (@GovtofPakistan) June 20, 2025
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
A grönlandi és antarktiszi jégtakarók háromszor annyi jeget veszítenek el évente az olvadás miatt, mint harminc évvel ezelőtt – figyelmeztetett rá egy új, átfogó nemzetközi tanulmány.
A kutatók 50 különböző műholdas becslésre támaszkodva megállapították, hogy a grönlandi jég olvadása az elmúlt néhány évben rendkívüli mértékben felgyorsult. 2017 és 2020 között az átlagos grönlandi olvadás évente 20 százalékkal nagyobb mértékű volt, mint az évtized elején, és több mint hétszer nagyobb, mint amit az 1990-es évek elején mértek éves szinten.
Ruth Mottram, a Dán Meteorológiai Intézet klímatudósa, a tanulmány társszerzője szerint ezek az új adatok „tényleg elég katasztrofálisak”. „Grönlandon egyre több jeget veszítünk” – tette hozzá.
Ines Otosaka, a brit Leedsi Egyetem glaciológusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a felgyorsult jégolvadást egyértelműen a klímaváltozás okozza.
1992 és 1996 között a világ édesvízkészletének 99 százalékát tartalmazó két jégtakaró az olvadás miatt évente 116 milliárd tonnával csökkent. Ennek az olvadásnak a kétharmada az antarktiszi jeget érintette.
Ugyanakkor 2017 és 2020 között – ezek a rendelkezésre álló legfrissebb adatok – a két jégpáncél együttes olvadása elérte az évi 410 milliárd tonnát, aminek kétharmada Grönlandról származott – állapította meg az Earth System Science Data folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány.
A jég olvadásának felgyorsulása „pusztító folyamat” – mondta el Twila Moon, az amerikai Országos Hó- és Jégközpont helyettes vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: az ilyen arányú jégolvadás példátlan a modern civilizáció történetében.
A tanulmány szerint 1992 óta a Föld 8,3 billió tonna jeget veszített Grönlandon és az Antarktiszon. Ez a vízmennyiség csaknem 90 centiméteres vízoszloppal tudná beborítani az egész Egyesült Államokat, vagy csaknem 15 méter magas vízoszloppal Franciaországot – érzékeltették a szerzők.
Viszont mivel a Föld óceánjai hatalmasak, a felolvadt jég 1992 óta csupán alig 21 milliméterrel emelte meg átlagosan a tengerek vízszintjét. A tanulmány azonban aláhúzta, hogy globálisan a tengerszint emelkedése felgyorsult, és a jégtakarók olvadása a tengerszint-emelkedés korábbi 5 százaléka helyett ma már több mint negyedét teszi ki. A tengerszint emelkedésének maradék része a melegebb víz tágulásából és a gleccserek olvadásából ered.
A jégtakaró csökkenését rendszeresen nyomon követi az a több mint 65 tudósból álló kutatócsoport, amelynek kutatásait a NASA és az Európai Űrhivatal támogatja. Új tanulmányukban három év adatait dolgozták fel.
Grönlandon 2017 és 2020 között átlagosan évente mintegy 283 milliárd tonna jég olvadt el, míg 2012 és 2016 között még évente csak 235 milliárd tonna olvadást észleltek.
A legfrissebb adatok alapján az Antarktisz egyes részein, ahol sokkal több jég található, mint Grönlandon, lassul a jégolvadás. Mottram szerint azonban ez főként a rövid távú időjárási viszonyoknak tulajdonítható, és hosszabb távon az Antarktiszon is az olvadás felgyorsulásának tendenciája mutatkozik.
Az Antarktisz 2017 és 2020 között évente mintegy 127 milliárd tonna jeget veszített, ami 23 százalékkal kevesebb, mint az évtized elején, de 64 százalékkal több mint az 1990-es évek elején.
Waleed Abdalati, a Coloradói Egyetem glaciológusa, a NASA korábbi vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvadás miatti tengerszintemelkedés emberek százmillióit, vagy akár milliárdjait kényszerítheti lakóhelye elhagyására.
Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
A több napig tartó szokatlanul meleg időjárás Észak-Grönlandon gyors olvadást idézett elő, amelyet az óceánba ömlő olvadt vízfolyamok tesznek láthatóvá.
A hőmérséklet 15,5 fok körül alakult, ami 10 fokkal melegebb a megszokottnál. Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont adatai szerint csak a július 15. és 17. között Grönlandon elolvadt jég mennyisége – napi 6 milliárd tonna víz – 7,2 millió olimpiai méretű úszómedencét tudna megtölteni.
Riasztó következményekről számolnak be
A jégtakaró tudósai számára a felmelegedés riasztó volt. „A múlt heti északi olvadás nem normális, ha a 30-40 éves éghajlati átlagokat nézzük” – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának vezető kutatója.
De az olvadás egyre fokozódik, és ez az esemény az olvadás csúcspontja volt. Ez határozottan aggaszt. Tegnap még pólóban bolyonghattunk, amire nem igazán számítottunk – mondta Kutalmis Saylam, a Texasi Egyetem kutatója, aki a CNN szerint jelenleg Grönlandon állomásozik.
Jelentősen emelkedhet a tengerszint
A tudósok minden nyáron aggódnak, hogy megismétlődik a 2019-ben bekövetkezett rekordolvadás, amikor 532 milliárd tonna jég ömlött a tengerbe. Abban az évben egy váratlanul forró tavasz és egy júliusi hőhullám miatt szinte a teljes jégtakaró felszíne elolvadt. Ennek következtében a globális tengerszint tartósan 1,5 milliméterrel emelkedett.
Grönlandon annyi jég található – ha az egész elolvadna –, hogy a tengerszint világszerte 7,5 méterrel emelkedne. A legújabb kutatások szerint egyre bizonytalanabb a helyzet az északi félteke legjegesebb szigetén. Egy februárban közzétett tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró alján soha nem látott mértékű olvadást figyeltek meg, amelyet a felszínről lecsorgó hatalmas mennyiségű olvadékvíz okoz.
A tudósok pedig 2020-ban megállapították, hogy a grönlandi jégtakaró már túlolvadt azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút. A globális felmelegedés megakadályozására tett erőfeszítések sem tudják megakadályozni, hogy végül felbomoljon – mondták az Ohiói Állami Egyetem kutatói.
Egy másik tanulmány szerint az utóbbi évek olvadási üteme meghaladja mindazt, amit Grönland az elmúlt 12 000 évben tapasztalt.
Ha esetleg arra panaszkodunk, hogy karácsonykor már megint nincs hó és igazi téli idő vidékünkön, akkor gondoljunk arra, hogy Grönlandon most plusz 13 fokot mutat a hőmérő.
A dán meteorológiai intézet közlése szerint a hét első felében a jégbe fagyott óriási sziget fővárosában, Nuukban 13 fokot mértek. Egybevetésül: normális körülmények között a sarkkörön túli gigászi szigeten ilyenkor mínusz 5,3 fok az átlaghőmérséklet. Még a Grönland északi részén, a 77 szélességi fokon fekvő Thule városkában is 8,3 fok volt, miközben ott ilyenkor mínusz 20 fok a normális. A rendkívül meleg időt a főn nevű, száraz és meleg bukószél okozza.
Az idei nyár is meleg volt Grönlandon, egyes napokon akár 8 milliárd tonna jég is megolvadt, ami a szokásos több mint kétszerese.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése miatt: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A Dán Meteorológiai Intézet közlése szerint Grönland kedden több mint 8,5 milliárd tonnát és vasárnap óta összesen 18,4 milliárd tonnát veszített felszíni tömegéből.
Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019 egy hasonló eseménye, az olvadásban most érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb – olvasható a CNN portálján.
Július 27-én Grönland keleti felének döntő része az északi csücsöktől egészen a déliig zömében olvadt, ami szokatlan – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem országos hó- és jégadatközpontjának kutatója.
Ahogy az ember okozta éghajlatváltozás hatására a bolygó egyre melegszik, a jégveszteség is felgyorsult. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidék, beleértve Grönland területéről.
A szakemberek szerint a Grönland feletti légkör melegedésével a keddihez hasonló szélsőséges olvadások egyre rendszeresebbé fognak válni 2019-ben nagyjából 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt bele a tengerbe.
Abban az évben a forró tavasz és egy júliusi hőhullám nyomán csaknem az egész grönlandi jégtakaró olvadni kezdett, 1,5 milliméterrel növelve a globális tengerszintet
A kutatók szerint a grönlandi jég olvadása várhatóan 2-10 centiméterrel fogja növelni a globális tengervízszintet a század végére.
