A lakosság a téli ePidtrimka program keretében folyósított pénzeszközöket ukrán gyártású gyógyszerek és gyógyászati termékek vásárlására is fordíthatják majd, számolt be a gazdasági minisztérium sajtószolgálata.
Mint ismeretes, az ezer hrivnyát a Nemzeti Cashback kártyára folyósítják. A program keretében az összeget rezsire, közlekedési jegyek vásárlására vagy adományozásra lehet fordítani.
Julija Szviridenko első miniszterelnökhelyettes és gazdasági miniszter elmondása szerint ez a lista bővülni fog.
„Szeretnénk kiegészíteni a listát, miszerint mire költhető az ePidtrimka 1000 hrivnyája, többek között ukrán gyártású gyógyszerek és gyógyászati termékek vásárlására” – mondta a kormánytisztviselő.
Elmondása szerint már több mint 50 gyógyszergyártó és mintegy 250 gyógyszer- és gyógyászati termék értékesítő csatlakozott a Nemzeti Cashback programhoz.
Szviridenko megjegyezte, a program gyógyszerekre és gyógyászati termékekre való bővítése nemcsak az állampolgárokat, hanem az ukrán gyógyszergyártókat is támogatja.
Régóta ismert, hogy a koleszterinszint csökkentése mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát, és az erre adott gyógyszerek, a sztatinok segíthetnek ebben. Egy új kutatás viszont megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.
Az iparosodott országok egyfajta népbetegsége a kívánatosabbnál magasabb koleszterinszint, pontosabban az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), azaz a „rossz” koleszterin szintje. A felesleges koleszterin leül az erek falain, szűkíti az ereket, ezzel csökkenti a véráramlást, és ezzel növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Tehát ha csökkenteni lehet ezt a koleszterinszintet, akkor kisebb lesz a megbetegedések kockázata is. Ez a magyarázat teljesen logikus, azonban éppen ezt kérdőjelezték meg a dublini RCSI orvosi és Egészségtudományi Egyetem kutatói, több ország szakembereivel közösen végzett vizsgálataik eredményeire támaszkodva.
A kutatók úgy vélik, hogy bár általánosan elfogadott a sztatin-kezelés a koleszterinszint csökkentésére, és így a későbbi szövődmények megelőzésére, nem olyan egyértelmű ez az összefüggés, mint korábban gondolták. Ez egyúttal kérdéseket vet fel a sztatinok (koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) hatékonyságával kapcsolatban is, amennyiben azokat kifejezetten a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére írják fel.
A sztatinok roppant „népszerűek” sok országban, korábbi kutatások szerint például az 50 év feletti írek mintegy harmada szed ilyen orvosságot. A mostani kutatás viszont azt állítja, hogy az LDL-szint sztatinokkal történő csökkentése nincs meggyőző hatással a szív- és érerndszeri betegségek kimenetelére, például a szívinfarktusra. Egyenesen úgy vélik, hogy a sztatinok szedésének általános előnye valójában csekély lehet, és az egyén személyes kockázati tényezőitől függően változhat.
A kutatók most azt javasolják, hogy ezt az új információt frissített klinikai irányelveken és szabályzatokon keresztül közöljék a betegekkel is. A kutatási eredményeket a JAMA Internal Medicine folyóiratban tették közzé a szakemberek.
