Az Állami Határőrszolgálat képzést hirdetett 17 és 30 év közötti lányok és fiúk számára. Jelenleg Ukrajnában a Hmelnickij régióban van az egyetlen akadémia, amely az államhatár védelmére képez ki szakembereket. A képzés közel 4 évig tart, és a hallgatók számára teljesen ingyenes. Jelenleg a fiúk és a lányok számára azonosak a felvételi vizsga feltételei. A szakmák listáján megtalálhatóak a hagyományosak – jogászok, pszichológusok, idegen nyelv oktatók, határőrök, és persze a modern szakmák – az elektronikus hírközlés és rádiótechnika, kiberbiztonság és az informatikai technológiák. A drónkezelő jelenleg az egyik legnépszerűbb szakma a határőrség berkeiben. Mikola Labenszkij elmondása szerint havonta körülbelül 20, 18 és 60 év közötti személy érkezik a toborzóközpontba, akik szerződést szeretnének kötni Ukrajna Állami Határőrszolgálatával. Ezeknek azonban csak a fele jut el a végső szakaszba. A szerződések az alábbi időszakokra köthetőek: 3-tól 5 évig a 18 és 60 év közötti személyek számára. Tekintettel az országban érvényben lévő rendkívüli helyzetre, vannak ezen időszak végéig szóló szerződések is. A 18 és 25 év közötti állampolgárok 1 éves szerződést köthetnek további meghosszabbítással. Az orvosi vagy pszichológiai végzettséggel rendelkező állampolgárok 1 éves szerződést is köthetnek. A nők körében legnépszerűbbek a sofőr, drónkezelő és szakács szakmák. Igény van határőrökre, orvosokra, pszichológusokra. A munkaerő-közvetítő toborzó központok teljes körű tájékoztatást nyújtanak a szerződéses szolgálat előnyeiről. Az Állami Határőrszolgálat hangsúlyozza, hogy minden jelöltnek joga van megválasztani, hogy melyik egységben vagy alosztályban fog szolgálni. Ezen túlmenően, ha valaki továbbképzésen szeretne részt venni, azt még a menedzsment is ösztönzi. A szerződéses munkavállaló csak a képzés elvégzése után kezdi el funkcionális feladatainak ellátását. A szolgálat első hat hónapjában pedig a katonát beleegyezése nélkül nem helyezik át más egységekhez.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
A határőrök az állampolgárok határátlépésekor nem veszik figyelembe a „Reserv+” alkalmazást, csak a területi toborzóközpontokban kiállított papíralapú katonai regisztrációs okmányt fogadják el – jelentette ki Andrij Demcsenko, Ukrajna Állami Határőszolgálatának szóvivője, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Ez kizárólag az adatok frissítését szolgálja („Reserv +” alkalmazás), és kizárólag az állampolgárok számára. Mert a határon dolgozó munkatársaink ezt az alkalmazást nem veszik figyelembe. Csak a papíralapú okmányt ellenőrizzük – a katonai nyilvántartási okmányt a megfelelő jelzésekkel azon személyek esetében, akiknél most kezdtük el ezen okmány meglétének az ellenőrzését” – mondta a telemaraton adásában.
A szóvivő megjegyezte, hogy 2024 márciusától információs kölcsönhatás jött létre az Állami Határőrség és a Honvédelmi Minisztérium adatbázisai között.
„Ezek tulajdonképpen a mi intézményünk és az Oberih rendszer adatbázisai, ahol szükség esetén kiegészítő eszközként a határőrök az Oberih rendszerben az adott személyre vonatkozó információk ellenőrzésével ellenőrizhetik, hogy a személy hamisított okmányt használ-e” – mondta Demcsenko.
Később a kijevi Media Center Ukraine-ben megtartott tájékoztatóján a szóvivő hangsúlyozta, hogy a határőrök csak a területi toborzóközpontokban kiállított katonai nyilvántartási okmányokat fogadják el.
„Ha olyan alkalmazásokról beszélünk, amelyekkel a hadkötelesek frissítik adataikat a rendszerben, azt nem fogadjuk el. Csak a katonai regisztrációs okmány, amelyet a toborzó központ ad ki, amelyben ott van a bejegyzés a katonai nyilvántartásból kizárásról vagy a mobilizációra vonatkozó ideiglenes felmentésről” – mondta Demcsenko.
Az Állami Határőrszolgálat egyben pontosította azt is, hogy egy május 17-én megjelent kormányhatározat rendelkezik a katonai nyilvántartásba vételről elektronikus formában, de „azok az alkalmazások, amelyekre jelenleg mindenki odafigyel, elektronikus formában nem minősülnek katonai nyilvántartási okmánynak”.
„Amikor működni fog ez az eljárás, amikor a katonai nyilvántartási okmány készül elektronikus formában is, csak ezután kezdik el a határőrök okmányként elfogadni, ha az az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokban is szerepelni fog” – magyarázta Demcsenko.
A Minisztertanács elfogadta az Ukrán Állami Határőrszolgálat teljes létszámának növeléséről szóló törvénytervezetet, számolt be az Urjadovij portál.
A dokumentum 15 000 fővel növeli az Ukrán Állami Határőrszolgálat teljes létszámát.
A törvény elfogadásával a hadiállapot eltörlésétől vagy felfüggesztésétől számított egy éven belül az Ukrán Állami Határőrszolgálat dolgozóinak létszáma elérheti a 75 000 főt, beleértve a 67 000 katonai személyzetet is.
A kárpátaljai határőrök kimentettek a jeges Tiszából egy csaknem eszméletlen Szumi megyei lakost, aki illegálisan próbálta meg átlépni az államhatárt. A férfi a meredek folyópart szélén feküdt, kihűlés közeli állapotban, és szinte semmilyen életjelet nem mutatott. A kimentett férfi elmondásából kiderült, hogy újabb áldozata lett azoknak a csalóknak, akik jelentős összegért cserébe segítik az illegális határátlépőket. A Munkácsi Határőr Osztag több mint 300 kilométeres, Magyarországgal és Romániával közös határszakaszt ellenőriz. Az illegális határátlépési kísérleteket leggyakrabban Kárpátalján regisztrálják. Ez már a hatodik alkalom, amikor a szökevényt megmentik a biztos haláltól az államhatár őrzői. Ugyanakkor 2022 februárja óta a munkácsi osztag határőrei már 24 férfi holttestére bukkantak, akik illegális határátlépés közben vesztették életüket.
Lettországban mozgósították az összes határőrt, és katonákat is küldtek a belarusz–lett határra a „hibrid háború egyre növekvő veszélye miatt” – számolt be az észt köztévé (ERR) honlapja.
Mint írták, a határőröket még a nyaralásról is visszahívták, az eddig ki nem vett szabadságokat pedig ideiglenesen felfüggesztették a fenyegetés miatt. Azt is közölték, hogy előző nap 96 ember megpróbált illegálisan átkelni a két ország határán, és a beloruszok az utóbbi időben egyre több illegális bevándorlót próbáltak meg átküldeni Lettországba.
A politikusok szerint mindez egy, a NATO elleni „hibrid támadóakcióként” értelmezhető, amelyetaz oroszok közeli szövetségesének számító Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szervez. Az akció célja a szövetség keleti országainak destabilizálása lehet szerintük.
Belarusz mindezek mellett egy hadgyakorlatot is tart a NATO keleti szárnyának határán, amelyet szintén provokációnak tekintenek a szomszédai.
Tízszeresére nőtt a határőrök által az ellenőrző pontokon kiszűrt hamis úti okmányok száma. Tavaly Ukrajna nyugati határain több mint 4000 hamis igazolványt, orvosi jelentést és egyéb okmányt lepleztek le, amelyek a külföldre való utazáshoz szükségesek hadiállapot idején, főleg a hadköteles korú férfiak esetében. Julija Moldavan 12 évig szolgált a határőrség alakulataiban, két évig az útlevélosztályon. Elmondta, hogy a furfangos okirat hamisítók különböző módszereket alkalmaznak. Az ellenőrök viszont szinte hetente találnak hamis úti okmányokat. Az ellenőrök munkáját ma az Ukrán Állami Határőrszolgálat igazságügyi szakértői központjának szakemberei segítik. Képzést tartanak a dokumentumok mélyreható tanulmányozásáról. A szakember szerint a modern eszközök dinamikus fejlődése új hamisítási módszerek kitalálására ösztönzi a csalókat. Nem minden esetben hamisítják meg a teljes okmányt, esetenként csak egyes adatokat módosítanak, eltávolítják a felesleges információkat, vagy megrongálják a személyi igazolványt vagy útlevelet. Ha az imitáció látható jeleit észlelik, a határőrök az okmány mélyreható vizsgálatára szolgáló berendezést alkalmaznak, amely lehetővé teszi a vízjel, mikroszöveg, az azonosító, a méret és egyéb jellemzők meglétét. A dokumentumok mélyreható tanulmányozására vonatkozó képzéseket az európai háromszintű ellenőrzési rendszer keretében folytatják az ukrán határőrök számára. Az első szakaszban az ellenőr közvetlenül a határátkelőhelyen vizsgálja meg az iratot. Gyanú esetén beható vizsgálatra küldik, majd ha kiderül, hogy hamis, igazságügyi szakértők megvizsgálják a dokumentumot. Az év első felében több mint száz hamis okmányt találtak a csapi határőr osztag ellenőrei. Az összes szabálysértésről szóló anyagot átadták a rendőrségnek. A határőrség emlékeztet arra, hogy az útlevelek, a hivatalos nyomtatványok, az igazolások és az orvosi jegyzőkönyvek hamisítása büntetőjogi felelősséget von maga után.
Ukrajnában a hadiállapot idején tilos a hadköteles korú (18–60 éves) férfiak külföldre utazása, ugyanakkor a fiatalkorú fiúk kiutazhatnak, de több indok létezik, amikor megtilthatják számukra az ország elhagyását – írta pénteken az rbc.ua hírportál.
Mint Makszim Bojarcsukov, a Makszim Bojarcsukov és társai ügyvédi iroda ügyvezető igazgatója a kiadványnak elmondta, a külföldön iskolában vagy felsőoktatási intézményben tanuló fiatalkorú fiúk hazatérhetnek Ukrajnába, majd visszamehetnek a másik országba. Ugyanakkor a fiatalkorú fiúk külföldre utazásának kérdésében elméleti és gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni – tette hozzá a szakember.
A jogász kifejtette, hogy a hadkötelezettségről és katonai szolgálatról szóló törvény Ukrajna állampolgárait katonai hadkötelezettségi kategóriákba sorolja: sorkötelesek – a sorkötelezetti körzetben nyilvántartásba vett személyek; hadkötelesek – a fegyveres erők és más katonai alakulatok tartalékosi állományában lévő személyek, hadiállapot idején mozgósíthatók katonai szolgálatra, valamint az állam védelmét biztosító munka végzésére; tartalékosok – katonai tartalékban szolgáló személyek, akik békeidőben és hadiállapot idején katonai szolgálatra hívhatók be.
„Azok a tartalékosok és hadkötelesek, akik tartalékban vannak, és nincs halasztásuk a mozgósítás idején, katonai szolgálatra hívhatók be. Vagyis a sorköteles személyeket nem hívják be katonai szolgálatra a mozgósítás idején” – magyarázta Makszim Bojarcsukov.
Ilyen helyzetekben a külföldre utazás eljárását az ukrán állampolgárok államhatár-átlépési szabályainak jóváhagyásáról szóló kormányrendelet szabályozza. „Ez előírja, hogy szükségállapot vagy hadiállapot bevezetése esetén Ukrajna területén a mozgósítás ideje alatt katonai szolgálatra nem kötelezett más hadkötelesnek is joga van átlépni az államhatárt. Elvileg elhagyhatják Ukrajnát azok a fiatalkorú fiúk (17 évesek), akik már egy vagy több éve külföldi iskolában vagy felsőoktatási intézményben tanulnak” – mondta a jogász. A gyakorlatban azonban több mint elegendő mechanizmus létezik egy ilyen személy külföldi utazásának megtiltására – tette hozzá. „A határellenőrzésről szóló törvény előírásai szerint az államhatár átlépése például megtagadható a törvényben előírt eseteknek megfelelően, ha hiányoznak a célországba történő belépéshez a köztes országon történő átutazáshoz szükséges okmányok” – mutatott rá Makszim Bojarcsukov.
Ukrajnában szeptember elejére várják a Rós ha-sána, a zsidó újév megünneplésére érkező hívőket. A haszid zarándokok zöme a Boriszpil és Zsuljani ellenőrzőpontokon lépi át a határt. Az előzetes adatok szerint a határőrök több mint 20 ezer zarándok érkezésére számítanak.
A napokban a határőrök a határellenőrzési képzésen vettek részt. A határellenőrzés szervezése és végrehajtása színvonalának emeléséről szóló előadásokat az Állami Határőrszolgálat szakértői-bűnügyi központjának képviselője tartotta meg.
A minőségi határőrségi műveletek biztosítása érdekében bővítik a határőrség személyzetét, akik ismereteik szintjének növelése érdekében képzésen vettek részt. A határellenőrzés technikai eszközei segítségével a katonák részletesen tanulmányozták az izraeli állampolgárok útlevelét, a hamisítványok típusait és a jogbázist.
A képzésben részt vevő 15 határőr sokéves tapasztalattal rendelkezik a határműveletek végrehajtásában. Szeptember elejétől gyakorlati segítséget nyújtanak Boriszpil és Zsuljani ellenőrző pontokon, számolt be Ukrajna Állami Határőrszolgálata.
