A monstrumot a jövő kvantumszámítástechnikai kísérleteihez fogja felhasználni a chipgyártó.
Aki kicsit is ért a számítástechnikához, jól tudja, hogy a használatban lévő eszközöket hűteni kell. Ez a kvantumszámítógépek esetében is igaz, noha ott kicsit máshogy zajlik a dolog. Jó példa erre az IBM által csak most bemutatott Goldeneye, ami a világ eddigi legnagyobb olyan hűtőberendezése, amit az informatikai munkákhoz, folyamatokhoz találtak ki. A Goldeneye azonban nem hagyományos PC-ket, szerverparkokat fog hűteni – a jövő kvantumelmélettel kapcsolatos kísérleteihez kell.
A berendezés egy kriogén eszköz, ami hélium-3 és hélium-4 izotópok keverékét használja a rendkívül alacsony hőmérséklet eléréséhez. Ez utóbbi a világűrnél is hidegebb hőmérsékletet jelent a TweakTown szerint.
A korábbi hasonló hűtőszekrények sokkal nehezebbek voltak, nagy darukat, illetve több technikust igényeltek az össze-, valamint szétszereléshez, és egy mérnökökből álló csapatot a rendszeres üzemeltetéshez. A Goldeneye azonban moduláris felépítésű, és egy speciális karos daru teszi lehetővé az irányítását, akár távolról is.
A Goldeneye hamarosan New Yorkba, az IBM egyik ottani központjába kerül.
Az IBM és a Pfizer közösen készítette el azt az algoritmust, ami akár 7 évvel is előre jelezheti az Alzheimer-kór kialakulását – írja a HVG.
Az előrejelzések szerint 2050-re akár meg is háromszorozódhat az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Mivel az átlagéletkor növekedésével egyre több lesz az idős ember, ez egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv, így mindez a tudomány számára is forró terület.
Az elmúlt években már született néhány igen ígéretes eredmény: van már olyan gyógyszer, ami minden eddiginél hatékonyabbnak tűnik a tünetek kezelésében, de a magyar kutatók találmányáról sem szabad megfeledkeznünk. Nemrég egy újabb, igen fontos eredményt sikerült elérni, ezúttal a diagnosztizálással kapcsolatban.
Az IBM és a Pfizer szakemberei egy olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely beszédtesztek segítségével jósolja meg, hogy egy egészséges embernél kialakulhat-e a betegség. A két cég szerint az algoritmus hatékonysága nagyjából 70 százalékos, így egy érintett akár a betegség kialakulása előtt 7 évvel is megtudhatja, hogy Alzheimer-kóros lesz-e.
A CNet felhívja rá a figyelmet, hogy mivel a betegség tüneteit könnyű félreértelmezni, ezért fontos felismerni az első jeleket. Már csak azért is, mert minél hamarabb észlelhető a probléma, annál többet lehet megtenni a kezeléssel – gyógymód ugyanis egyelőre nem létezik.
Az IBM és a Pfizer egy hosszú évtizedekre visszanyúló kutatást hívtak segítségül, hogy kiképezzék a mesterséges intelligenciát. A Framingham Heart Study kutatóintézet több mint 5000 ember és családjaik egészségügyi adatit követték nyomon, egészen 1948-ig visszamenőleg. Ezek az információk segítik a szakembereket abban, hogy meghatározzák bizonyos betegségek kockázati tényezőit.
Ezek közül az Alzheimer-kór esetében az egyik legfontosabb tényező a beszéd. A kutatók ezért a betegek beszédmintáit elemezte, segítségül pedig azok leiratát is megkapta, hogy az apró, észrevétlen nyelvi változásokat is ki tudja szúrni. A tesztben arra kérték az alanyokat, mondják el, mit látnak egy adott képen.
Az algoritmus tréningezése során kiderült, hogy a rendszer már hét évvel a betegség kialakulása előtt 20-30 százalék pontossággal jelezte, kinél jelentkezik majd az Alzheimer-kór. Ahogy haladunk előre az években, annál pontosabb lehet a jóslat.
Ajay Royyuru, az IBM egészségügyi kutatásokért felelős részlegének alelnöke szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegséget nem a szóhasználat miatt lehet kimutatni, hanem azért, mert a nyelvhasználat során olyan változások következnek be, amit elsőre talán észre sem vennénk.
Mindez lehetőséget teremthet arra, hogy ne akkor kezdjék el egy-egy ember kezelését, amikor már viszonylag súlyos az állapota.
