Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.
Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.
A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.
Nem az orosz ortodoxokat kellene követni
A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.
Egyszer már váltottak – három évig tartott
Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.
Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.
2023. május 6-án, szombaton lesz III. Károly brit uralkodó koronázása – közölte a hírt a Buckingham-palota.
Korábban a brit sajtó még úgy értesült, hogy június 3-án lehet a koronázás, de most az uralkodó hivatala pontosította a dátumot.
Azt írták, hogy a koronázás Londonban, a westminsteri apátságban lesz, és Canterbury érseke, Justin Welby fogja levezényelni. III. Károly mellett feleségét, Kamilla királynét is megkoronázzák. Az uralkodónőt a koronázás utána „Queen Consort” (magyarul: királynő) cím fogja megilletni, saját koronája is lesz, és őt is felségnek kell majd szólítani.
A ceremónia a korábbi koronázásokhoz képest várhatóan rövidebb és egyszerűbb, amit többek között az magyaráz, hogy a legutóbbi óta – amikor II. Erzsébetet megkoronázták – már több mint hét évtized eltelt, és azóta változott a világ is.
A Buckingham-palota közleményében egész pontosan azt írták, hogy a ceremónia „az uralkodó mai szerepét fogja tükrözni, és a jövőbe mutat majd”, miközben megőrzi „a régi tradíciókat és azok pompáját” is. A Sky News ezen túl úgy értesült, hogy a brit királyi család a mostani gazdasági recesszió miatt sem szeretne túl költséges ceremóniát ez alkalommal.
Az uralkodó fejére a Szent Eduárd koronát teszik majd fel.
Ez a koronázási jelvény – a Sky News szerint – az utóbbi hatvan évben egyáltalán nem hagyta el a londoni Towert, végig ott őrizték.
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
A koronázás mellett III. Károlyt (és hitvesét) szent olajjal is felkenik, illetve az új uralkodót megáldja, felszenteli majd az érsek. Azt még nem tudni, hogy a koronázás hivatalos állami ünnepnap is lesz-e egyben (bár a hétvégi időpont azt sejteti a Sky News szerint, hogy nem).
Alighanem a véletlen műve, és nem érdmes túlgondolni, de a koronázás időpontja Harry herceg és Meghan hercegné fiának, Archienak a negyedik születésnapja lesz.
Arról egyébként még nincs hír, hogy a királyi család mely tagjai vesznek részt a ceremónián, vagyis az sem biztos még, hogy Harryék Angliába utaznak-e emiatt.
Rekorder Károly édesanyját, II. Erzsébetet 1953. június 2-án koronázták meg, azon a ceremónián körülbelül 8000 hivatalos tisztviselő (köztük számos külföldi látogató) vett részt, és három órán kresztül tartott. Az alatt a koronázás alatt végigvonult a királyi család több száz éves aranyhintója is (azt még nem tudni, hogy a mostanin is fogják-e használni ezt).
Mint ismert, II. Erzsébet szeptember 8-án halt meg nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral-kastélyban. Halála óta hivatalosan III. Károly az ország uralkodója, de a trónöröklés, a királyi hatalomátvétel folyamatát a jövő évi koronázás fogja végleg szentesíteni.
Károly király egyébként jövő májusban, 74 éves korával, a legidősebben megkoronázott brit uralkodó is lesz, ha megkoronázzák.
Korábban az 1831-ben megkoronázott IV. Vilmos volt a rekorder, akinek jó tíz évvel fiatalabban, 64 évesen helyezték a fejére a koronát.
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
Crowds lining the route in St James’s Park watch on as @KingsTroopRHA make their way around the Queen Victoria Memorial ahead of Trooping the Colour. pic.twitter.com/EDzaoWoA8v
God Save The King. HM King Charles III becomes the first monarch in decades to ride on horseback during Trooping the Colour, His Majesty’s Official Birthday. pic.twitter.com/V4oLbvTPyW
The @rafredarrows bring the curtain down on a very special tri-service flypast above central London, the culmination of King Charles III's first Official Birthday Parade as monarch.
Új időpont foglalási rendszert vezetnek be Magyarország Ungvári Főkonzulátusán június elsejétől. A konzulátus közleménye szerint a nyár első napjától csak előzetes időpontfoglalás alapján lehetséges az ügyintézés.
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
Az Oktatási és Tudományos Minisztérium szerdán döntött a 2020. évi Külső Független Tesztelés (ZNO) június 25. és július 17. közötti fő időszakának vizsgadátumairól – adta hírül az rbc.ua hírportál.
Az Ukrán Oktatásminőség-értékelő Központ (testportal.gov.ua) sajtószolgálatának közlése szerint a ZNO-teszteket a következő időrendben tartják: matematika – június 25.; ukrán nyelv és irodalom – június 30.; fizika – július 2.; spanyol, német, francia nyelvek – július 6.; angol nyelv – július 7.; Ukrajna története – július 9.; biológia – július 13.; földrajz – július 15.; kémia – július 17.
A központ arról is tájékoztatott, hogy a résztvevők letölthetik a saját információs oldalaikról a meghívó-belépőket, amelyeken fel lesz tüntetve a tesztelés helye és ideje.
A ZNO fő vizsgaidőszakának eredményeiről szóló információ minden tantárgyból a résztvevők információs oldalain 2020. július 29-ig közzé lesz téve.
A ZNO pótvizsgaidőszaka a július 23. és augusztus 11. közötti időszakra van betervezve, az eredményei pedig augusztus 14-ig lesznek közzétéve. Idén a ZNO pótvizsgáira pótlólagosan május 25. és június 9. között jelentkezhetnek mindazok, akik ezt február 3. és március 24. között nem tudták megtenni.
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
The current St Edward's Crown was made for Charles II in 1661. The original crown was a holy relic kept at Westminster Abbey, Edward's burial place, until the regalia were either sold or melted down when Parliament abolished the monarchy in 1649, during the English Civil War. pic.twitter.com/mn4NbwuCNL
