Június 17–19. között a Beregszászi kistérség négy településén – Orosziban, Csetfalván,Haláboron és Mezőgecsében – tartottak lakossági fórumokat. A találkozók középpontjában a kis létszámú oktatási intézmények helyzete, valamint azok esetleges átszervezése állt.
A fórumokra az érintett intézményekben – a Mezőgecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban, az Oroszi, a Csetfalvai, valamint a Halábori Gimnáziumban – került sor. A találkozók fókuszában az elmúlt években tapasztalható társadalmi hatások miatt, a demográfiai csökkenés következtében több intézményben jelentősen visszaesett a tanulói létszám problémája állt, ami komoly kihívások elé állítja az önkormányzatot és az oktatási rendszert.
Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője a mezőgecsei fórumot követően foglalta össze hetilapunknak az eszemecserék eredményeit: „Négy településen került sor a lakossági fórumokra. Volt lehetőség találkozni pedagógusokkal, szülőkkel, képviselőkkel, elöljárókkal. Ez egy nagyon fájó kérdés minden településen. Mindenki érzi, hogy csökken a lakosságnak a száma, és ezzel párhuzamosan az iskolások száma is. Azt beszéltük meg, hogy milyen intézkedéseket kellene hozni abban az esetben, hogy ha az iskolában lecsökkent minimálisra – tehát 45 alá – a tanulóknak a létszáma, mi biztosítja a leginkább a gyerek fejlődését. Próbálunk kidolgozni egy fenntartható iskolarendszert a Beregszászi kistérségben, amely biztosítja minden gyereknek a fejlődését. A helyzet hasonló minden településen, de mégis más és más. Például Orosziban a lakossági fórumon kiderült, hogy a szülők részéről sok aggály felmerült, mert Oroszi messze van a várostól. A legtöbb szülő, hogyha iskolát váltanának a gyerekek, egy városi intézményt választana. Holott lehetőség lenne például a gyerekeket Csetfalván vagy Benében taníttatni, de ők be szeretnének jönni a városba, és hosszú a beutazási idő. Haláboron jelen pillanatban megvan a bűvös 45 szám, és ott bizakodók, optimisták. Reménykedünk, hogy a jövőben is meglesz a megfelelő gyereklétszám. Gecsében talán a legkönnyebb a helyzet, mert nincs messze a város.”
Babják Edit hangsúlyozta, hogy a tanügyi osztály egyelőre csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg. Hozzátette: a pontos tanulói létszámok csak szeptember 1-jére lesznek ismertek, ezért elhamarkodott döntésekre nem kerül sor.
A Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője az interjúban hozzátette: „A kialakult helyzeten tudna javítani az, hogyha megjelenne az ukrán törvénykezésben vagy a költségvetésben egy úgynevezett pozitív diszkrimináció, mert köztudott, hogy azok a kistérségek, ahol két nyelven biztosítjuk az oktatásokat, ez az oktatási rendszer sokkal drágább. Ha volna bizonyos pozitív diszkrimináció, olyan támogatás, amely lehetőséget adna, hogy mindenkinek tudjuk biztosítani az anyanyelvű oktatást, akkor ez sokat javítana a helyzeten.”
A mezőgecsei fórum során nemcsak konkrét számadatokkal ismerkedtek meg a jelenlévők, de Babják Editet követően felszólalt Mester András, a település elöljárója és Kampó Ildikó, a Beregszászi Zrínyi Ilona Líceum igazgatója is.
Mester András elöljáró elmondta: a fórumon világossá vált, hogy az iskola helyzete rendkívül nehéz. „Szembesültünk a mezőgecsei iskola jelenlegi helyzetével. Az oktatási osztály ismertette a tanulói létszámot és az intézmény fenntartásának költségeit. A felső tagozaton mindössze két évfolyamon van osztály, és egyelőre nem látható, hogy a következő években elegendő gyermek érkezne ezek pótlására. Az alsóbb évfolyamokon és az óvodában is alacsony a létszám. Kérdéses, hogyan oldjuk meg a logisztikát, hogy ha be kell zárni a felső osztályokat, s emiatt a gecsei gimnáziumot elemi iskolává kell átminősíteni, akkor gördülékeny legyen a gyerekeknek a környező településekre való utaztatása, akár Beregszászba, a Zrínyi-középiskolába, akár Nagymuzsalyba. Gyakorlatilag itt nincs más lehetőség, mint elgondolkodni azon, hogy mi lesz az iskolával, fenntartja a továbbiakban is az önkormányzat vagy nem. De mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szülőknek ne okozzon problémát az, hogy a gyerekek hogyan jutnak el az iskolába, ha Mezőgecsében nem lesz lehetőség, hogy az iskola tovább működjön.”
Felszólalásában Mester András kérte, hogy az esetlegesen felszabaduló ingatlanok ne váljanak elhagyatottá: „A kistérségnek mindenféleképpen el kell azon gondolkodni, hogy ha átminősítenek bizonyos iskolákat, az ott lévő ingatlanokkal valamit kezdeni kell, tehát nem lehet a település központjában romhalmazokat hagyni, hasznosítani kell az épületeket: át lehet alakítani nyári táboroztatásra, vagy akár öregek otthonát létrehozni. Ezzel megoldódhatna az a probléma is, hogy ha adott esetben egy intézményből munkásokat kell elbocsátani, azoknak utána munkát tudnánk adni.”
Külön szólt Mester András a KMKSZ szerepéről is. Mint mondta, a szövetség képviselői minden esetben a helyi közösségek akaratát kívánják képviselni. A KMKSZ frakciója a Beregszászi kistérségben mindig a közösség érdekeit tartja szem előtt. „Ha egy település ragaszkodik iskolája megtartásához, azt támogatni fogjuk. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a demográfiai folyamatok miatt felelős döntéseket kell hozni. Mezőgecsében nem szabad a problémát tovább halogatni, de csak olyan megoldás fogadható el, amely nem sérti a helyi családok és gyermekek érdekeit” – fogalmazott.
A lakossági fórumok lezárultak, a végleges döntések azonban várhatóan csak később születnek meg.
A Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 2026. május 27-én elfogadott 145. számú határozata alapján társadalmi egyeztetés indult a Beregszászi kistérség egyes általános középfokú oktatási intézményeinek jövőjéről. Az egyeztetéssorozat részeként június 18-án Haláboron is lakossági fórumot szerveztek.
A találkozón a település lakói, szülők, pedagógusok, önkormányzati képviselők és egyházi vezetők vettek részt, hogy közösen megvitassák a helyi gimnázium helyzetét és a lehetséges jövőbeni változásokat. A tanácskozás során kiemelt figyelmet kapott az a helyzet, amelyet a csökkenő gyermeklétszám, valamint az ehhez kapcsolódó, országosan bevezetett új finanszírozási szabályozás idézett elő az oktatási intézmények működésében.
A lakossági fórumokon elhangzott tájékoztatás szerint az ukrán oktatási rendszerben életbe lépett jogszabályi változások jelentősen érintik a kis létszámú oktatási intézményeket. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium döntése alapján 2025. szeptember 1-jétől az állami oktatási szubvenció már nem fedezi azoknak a gimnáziumoknak és líceumoknak a működését (az elemi iskolák kivételével), amelyekben kevesebb mint 45 tanuló van.
A minisztérium indoklása szerint a kis létszámú iskolák fenntartása jelentős költségvetési terhet ró az államra. A jogszabály ugyanakkor nem írja elő automatikusan az érintett iskolák bezárását. Az ilyen intézmények jövőjéről a helyi önkormányzatok döntenek. A kistérségi vagy települési tanácsok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a tanulókat más, nagyobb iskolákba szállítják-e, vagy vállalják az intézmények további működtetését a helyi költségvetés terhére.
A Beregszászi kistérségben több oktatási intézmény esetében is kritikus a helyzet. Az előzetes adatok szerint 2026 szeptemberétől a Gecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban várhatóan 30, az Oroszi Gimnáziumban pedig 32 tanuló lesz, ami jóval elmarad az állami finanszírozáshoz szükséges létszámtól. A Halábori Gimnáziumban ugyanakkor előreláthatólag 45 diák tanul majd, így az intézmény jelenleg megfelel a hatályos küszöbnek. A 2026-ban életbe lépő, 60 fős létszámminimum azonban kihívás elé állíthatja az oktatási intézményt. Ezért is tartották fontosnak a szervezők a helyzetet a lakossággal is megvitatni.
A fórum elején Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője ismertette az oktatási rendszer előtt álló kihívásokat. Elmondta, hogy a minisztériumi előírások szerint azok a gimnáziumok, ahol a tanulók száma nem éri el a 45 főt, a jövőben kikerülhetnek az állami finanszírozásból, és fenntartásuk teljes egészében a helyi költségvetésre hárulna.
A gimnáziumok esetében a 45 fős létszámhatár kulcsfontosságú. Ha ennél kevesebb a tanuló, az állam már nem finanszírozza a pedagógusbéreket sem. Tudnunk kell azonban, hogy az iskola nem csupán oktatási intézmény, hanem a falu közösségi életének egyik meghatározó központja
– hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy Halábor jelenleg teljesíti a feltételeket, hiszen szeptembertől pontosan a szükséges létszámú diák tanul majd az intézményben, így az iskola továbbra is része marad az államilag finanszírozott rendszernek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években további nehézségek várhatók.
Babják Edit arról is beszélt, hogy amennyiben a halábori intézmény a jövőben elveszítené gimnáziumi státuszát, a legközelebbi oktatási intézmények a badalói, illetve a mezővári iskola lennének. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg nem tudnak garanciát vállalni a tanulók rendszeres és biztonságos beutaztatására. Mint fogalmazott, a diákok szállításának megszervezése számos gyakorlati és anyagi kérdést vet fel, ezért az iskolahálózat átalakításával kapcsolatos döntések meghozatalakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni.
A fórumon felszólalt Tóth Győző szülő, pedagógus, Beregszászi kistérségi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők minden szinten kiállnak a kistérség magyar iskolái mellett.
Teljes támogatásunkkal kiállunk az intézményeinkért. Halábor esetében szeptember elsején meg kell nyílnia az iskola kapujának, ezt természetesnek veszem. Egy község iskola nélkül megszűnik valódi közösségnek lenni. Ha elveszítjük az iskolát, azzal együtt veszélybe kerülnek hagyományőrző csoportjaink, táncegyütteseink és maga a közösségi élet is
– fogalmazott.
A képviselő rámutatott arra is, hogy a kis létszámú osztályok nem feltétlenül jelentenek hátrányt. „Iskolánk végzősei mindenütt megállják a helyüket, Magyarországon és itthon egyaránt. Sok tehetséges diákunk van, ezért természetes, hogy kiállunk az intézményünk mellett, ahogyan a többi iskola mellett is” – tette hozzá.
File Margit, a Halábori Gimnázium igazgatója elmondta: „Idén szeptember elsejétől 45 gyereket várunk az iskolába. Ez pontosan megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek biztosítják az állami finanszírozást. Dolgozunk azon, hogy ez a létszám semmiképp ne csökkenjen, sőt emelkedjen. Reméljük, hogy családok térnek vissza, és az iskola hosszú távon is működhet” – mondta az intézményvezető.
Hozzátette, hogy a közösség támogatása erőt ad. „A mai rendezvény is megmutatta, hogy a falu lakói kiállnak az iskola mellett” – hangsúlyozta.
Baksa Zsolt helyi református lelkipásztor arra emlékeztetett, hogy a gyülekezet és az iskola sorsa évszázadok óta összetartozik. „Ha nem lenne iskola, az előrevetítené a gyülekezet hanyatlását is. Kölcsönösen támogatnunk kell egymást. Bár most nem könnyűek a kilátások, hiszem, hogy Istennek van hatalma megújítani egy közösséget. Nem szabad feladni, mert ez nem végleges állapot” – fogalmazott.
A fórum résztvevőinek megszólalásai alapján egyértelművé vált, hogy Haláboron az iskola nem pusztán oktatási intézményként, hanem a közösségi élet, a hagyományőrzés és a helyben maradás egyik legfontosabb zálogaként él az emberek tudatában. A jelenlegi adatok alapján a Halábori Gimnázium a 2026–2027-es tanévben továbbra is állami finanszírozással működhet, a helyiek pedig bíznak abban, hogy a jövőben is sikerül megőrizniük intézményüket.
Június 17-én a Beregszászi kistérség két településén, Orosziban és Csetfalván tartottak lakossági fórumokat, amelyek középpontjában a kislétszámú oktatási intézmények jelenlegi helyzete és jövőbeni működése állt. A rendezvények célja az volt, hogy teret biztosítsanak a nyílt párbeszédnek az érintett közösségek és a döntéshozók között.
A találkozókon szülők, pedagógusok, önkormányzati képviselők és helyi vezetők vettek részt, akik közösen tekintették át az esetleges átszervezések várható hatásait, valamint az oktatási intézmények hosszú távú működésével kapcsolatos lehetőségeket és kihívásokat.
A fórumokon elhangzott, hogy az elmúlt évek társadalmi és demográfiai változásai miatt több intézményben jelentősen csökkent a tanulói létszám. Ez komoly kihívás elé állítja az önkormányzatot, hiszen 2025. szeptember 1-jétől az állami támogatás már nem biztosított azon általános intézmények számára, ahol a tanulók száma 45 fő alá csökken. 2026-tól további létszámhatárok is életbe lépnek az intézménytípusoktól függően.
Babják Edit, a Beregszászi kistérség oktatási osztályának vezetője tartotta a községekben a fórumokat. Hangsúlyozta: ez minden érintett településen érzékeny kérdés. A cél egy olyan fenntartható iskolarendszer kialakítása, amely a gyermekek fejlődését és a minőségi oktatáshoz való hozzáférést is biztosítja. Az átszervezés mellett szólhatnak a kedvezőbb pedagógiai feltételek, a nagyobb tanulói közösségek és a helyi költségvetés megtakarítása, ugyanakkor komoly kihívást jelent a gyermekek utaztatása, pszichológiai alkalmazkodása, valamint a pedagógusok munkahelyének bizonytalanná válása, ami ebben a nehéz időben különösen fontos.
Orosziban a szülők különösen a hosszú beutazási idő és a speciális ellátást igénylő gyermekek helyzete miatt fejezték ki aggodalmukat. Többen hangsúlyozták, hogy szeretnék megőrizni a helyi iskola működését, hiszen az intézmény nemcsak oktatási, hanem közösségi szerepet is betölt a település életében.
A fórum során több javaslat is elhangzott. Egyes résztvevők arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes lenne átfogóan megvizsgálni az iskolák fenntartására fordított összegek gazdasági hatását is. Véleményük szerint a működésre fordított források egy része adók, helyi vásárlások és egyéb bevételek formájában visszakerülhet a kistérséghez, így a fenntartási költségek megítélésénél ezt is figyelembe kellene venni.
Többen arra is rámutattak, hogy az oktatási intézmények megszűnése vagy elemi iskolává történő visszaminősítése túlmutat a pusztán gazdasági szempontokon. A jelenlévők szerint a háborús időszakban különösen fontos kérdés, hogy milyen jövőképet tudnak kínálni a helyben maradó családok számára. Megfogalmazódott az a vélemény is, hogy ha egy település elveszíti iskoláját és ezzel együtt több munkahelyet is, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. Többen hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából is kiemelt jelentőségű a helyi oktatási intézmények működésének megőrzése.
Csetfalván jelenleg 50 tanuló van az iskolában, így az intézmény egyelőre nem tartozik a legveszélyeztetettebbek közé, de a pontos tanulói létszámok szeptember 1-jére válnak ismertté.
Babják Edit kiemelte, hogy a tanügyi osztály jelenleg csak javaslatokat fogalmaz meg, a végső döntést a Beregszászi Városi Tanács hozza majd meg.
Az elmúlt években Ukrajnában jelentősen csökkent az iskolák száma. Az elmúlt 4 évben országunk elvesztette a vidéki iskolák ötödét.
Az Education.ua oktatási portál az Oktatáselemzési Intézet adatait elemezte, és a következő eredményeket közölte. A városokban is riasztó a helyzet: 5%-kal csökkent az iskolák száma.
Ukrajnában folyamatosan csökken a különböző tulajdonformájú – állami, kommunális és magániskolák száma.
A 2020/2021-es tanévben 14 815 iskola működött, ebből 2023/2024-re már csak 12 701 maradt 4 év alatt 14%-kal csökkent az iskolák száma.
A legnagyobb csökkenés a vidéki iskolák körében tapasztalható. Míg a 2020/2021-es tanévben 9293 intézmény működött a falvakban, akkor 2023-ban/2024-ben már csak 7439 intézmény maradt. Ez közel 2000-es csökkenést jelent. 4 év alatt 20%-kal csökkent a vidéki iskolák száma.
Miért tűnnek el az iskolák?
Az iskolák tárgyi és technikai bázisának jelentős veszteségei ellenére az iskolabezárások fő oka a tanulói létszám csökkenése. 2024-ben 14%-kal kevesebb első osztályos tanuló indult iskolába, mint tavaly. Ezt befolyásolják a demográfiai problémák, a háború miatti kényszermigráció stb.
A közösségek számára anyagilag megterhelő a létszámhiányos iskolák fenntartása.
Az Oktatási Minisztérium úgy döntött, hogy 2025. szeptember 1-jétől bezárja azokat az iskolákat, amelyekben kevesebb, mint 45 gyerek tanul, a kormány nem finanszírozza tovább a kis létszámú oktatási intézményeket, ami leginkább a falusi iskolákat érinti – közölte szerdán az rbc.ua hírportál az Oktatási Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány úgy döntött, hogy 2025. szeptember 1-től nem finanszírozza a 45 fő alatti, 2026. szeptember 1-től pedig a 60 fő alatti iskolák pedagógusainak bérét. Ugyanakkor ez a döntés nem vonatkozik az elemi iskolákra, hanem csak az 5-11 osztályosakra.
A közösségek minden gyermek oktatására kapnak forrást, de ezt nem tudják a kisiskolákra fordítani. Vagyis helyben döntik el, hogy ezeknek az iskoláknak a diákjait a legközelebbi súlyponti iskolába szállítják, vagy a helyi költségvetésből fizetik a kisiskolák pedagógusainak munkáját.
korábban a kormány már elfogadott egy hasonló döntést a falusi diákok oktatásának javítására. Így 2016. szeptember 1-től nem finanszírozzák az oktatási támogatásból a 25 főnél kevesebb tanulót oktató iskolákat.
A helyi hatóságoknak kell megszervezniük a gyermekek elszállítását a súlyponti iskolákba. A gyerekeket tanárnak kell kísérnie. A pénzeszközöket iskolabuszok vásárlására különítik el.
Amint azt az Oktatási Minisztérium kifejtette, a súlyponti olyan iskola, ahová különböző településekről szállítják a gyerekeket legfeljebb 30 kilométeres távolságból. A nagyobb osztálylétszámoknak köszönhetően a tanárok különféle tanulási formátumokat szervezhetnek, például projektmunkát.
Eközben a 45-nél kevesebb és 60-nál kevesebb tanulót oktató elemi iskolák továbbra is állami támogatásban részesülnek. Az elemi iskolának a lehető legközelebb kell lennie a gyerekhez: a nagyobb tanulók utazhatnak egy súlyponti iskolába, míg a kisebb gyermekek számára ez nehéz.
Abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok úgy döntenek, hogy nem finanszírozzák önerőből egy létszámhiányos iskola munkáját, lehetőség nyílik a pedagógusok foglalkoztatására a súlyponti iskolákban a közlekedés biztosításával.
Mint a minisztérium jelezte, a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba, így a közösségeknek lesz idejük a felkészülésre.
